Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-03 / 180. szám

1991. július 3., szerda aj Dunántúli napló 9 politikai vitafóruma Wéber kontra Wéber A kormánykoalíció helyi pártszervezetei által, az Ifjúsági Házban rendezett lakossági fórumon Wéber János, az MDF országos ügyvivőije — hangsúlyozot­tan e pártfunkcionáriusi minőségében — rendkívül elítélően nyilatkozott a Pécs M. Városi Közgyű­lésének SZOSZ-Fidesz frakcióiról, azzal vádolva meg, hogy csődbe viszik a várost. {Elhangzott: VI. 14-én 7.15-kor, a Pécsi Rádióban is.) Nem kettős névrokon­ság: ugyanezen dr. Wéber János, a Köztársasági Megbízott Hivatalvezetője is egyben. E közjogi mél­tóság jobbkezeként, fize­tett hivatalnokként, törvé­nyességi ellenőrzést gya­korol a pártvezérként kri­tizált önkormányzat 'fölött (a Köztársasági Megbízott jogállásáról szóló törvény többek közt kimondja, hogy „semmilyen politikai közszereplést nem vállal­hat"). A politikai etikai kódex szabályaival (is) összefér­hetetlennek tartjuk, hogy egy kormánypárt országos vezetője, nyilvános párt- fórumon, olyan .informá­ciókra hivatkozással .ma­rasztaljon el ellenzéki pártfrakciókat, önkor­mányzati képviselőcsopor­tokat, mely információk, KMB-s hivatalnoki minő­ségében jutottak birtoká­ba! E szerepzavar, s kü­lönös én-kettőződés lát­tán csak remélhetjük, hogy nem tudathasadásos álla­potról van szó, mindössze az MDF berkeiből már megszokott „Csurka-szind- róma” terjedésének eseté­vel állunk szemben. Wé­ber János, a KMB-hivatal- vezető?, MDF országos ügyvivő?) nyilatkozatát eszerint, „irodalmi mun­kássága” részeként kell könyvelnünk. Vegyes ér­zelmekkel várjuk újabb „műveit"! Jobbulást kívánva, kiváló tisztelettel: Szabad Demokraták Szövetsége Pécsi Szervezete Molnár Tamás ügyvivő A Volán álláspontja Történeti visszapillantás Az Új Dunántúli Napló VI. 12-i számában megjelent nyílt levélre a Pannon Volán állás­pontját az alábbiak szerint kérjük megjelentetni: Tisztelt JPTE FDSZ Tanár­képzőkari Vezetőség! Az előző megbeszélésekhez hasonlóan most is van, ami­ben egyetértünk a Kertváros­ból Kürt utca térségébe utazó dolgozókat képviselő szakszer­vezetekkel és van, amiben to­vábbra sem közös a vélemé­nyünk. © A buszjárat beindítására vonatkozó igényük 'jogos, mert az utasszámlálás bizonyította, hogy csúcsidőben a Hőszpl- gáltató megállóhoz érkező 1- es autóbuszról minden 4-5. utasunk leszállt, és nagy ré­szük az egyetemi városrész fe­lé gyalogolt. £z az eredmény egybeesett az előző felméré­seinkkel. mely alapján a lá­tens utazási igényt is jelen­tősnek tartjuk. © A vonal megnyitásához vizsgálataink szerint az 1-es járat teljesítménykivonási le­hetősége kb. 10 000 km-t biz­tosit a továbbutazók jelentős érdeksérelme nélkül. Az igé­nyelt csúcsidejű 23 járat in­dítása további 30 000 km tel­jesítménytöbbletet igényel. Ez más területen működő járatok terhére csúcsidőben nem biz­tosítható, azaz gépkocsi- beszerzés-fejlesztés szükséges (közel 8 millió Ft/gk. áron). © A bevezetés tervezett ide­je június 10-e volt. A most már elméletivé vált - a járat bővítésére vonatkozó — meg­állapodásunkra, sajnos, nem emlékezünk egyformán. Mun­katársaimmal azt az ajánlatot tettük, hogy június 10-én 2 gépkocsival de. 20 perces, du. 30 perces követési idővel indulunk, amelyet a várható nyári autóbuszbeszerzés után kívántuk bővíteni 3 gépkocsi­ra, de. 15, du. 20 perces kö­vetési időt biztosítva. Az önök kérése alapján (amely túlzó volt a várható 1500—2000 utasra) a nyári szezonban- felszabaduló kapacitás terhé­re már az induláskor vállaltuk az őszi tanulószállitóssal indo­kolttá váló gyakoriságot a délelőtt 5.00—7.45, délután 13.20—16.40 közötti időintervai lumban. Az 1-es vonalhoz ha­sonló járatszámot pazarlónak tartjuk, azt nem vállaltuk fel. Az utazási szokások jelentős átrendeződésével viszont nem tartottuk kizártnak a munkába járást szolgáló céljárati jelleg törzsvonal! járattá történő át­alakulását, jelentős többlet­kilométer kibocsátásával. Ez már igényli az önkormányzat teljes városra vonatkozó új ár megállapítását. © Az órakra vonatkozóan mást nem kérünk, mint ami az árak megállapításáról szóló tör­vényben szerepel. Az árnak a ráfordításokra és a működéshez szükséges nyereségre fedezetet kell biztosítani. Az önkormány­zat - mint órhatóság — az 1991. évi 4. sz. rendeletében megállapította a vonalhálóza­ton kibocsátott összes teljesít­ményünkre vetített ára-kat, va­lamint a különleges igényeket szolgáló céljáratok viteldíját. Ez utóbbi szerint, ha a járat útvonalhossza az 5 km-t meg­haladja, úgy 2x16 Ft-os vonal­jegy vagy összvonalas (tanuló­nyugdíjas) bérletjegy jogosít utazásra. A rendelet február 28-án lépett hatályba, így az nem érinti az eddigi vonal- hálózatunkat, azaz nem te­remt jogalapot a hosszú vo­nalak szakaszolására. A terve­zett járat nyomvonala 14,5 km, ezért szakaszhatár kijelölését kértük a Hőszolgáltató meg­állónál és nem burkolt tarifa- emelést kívántunk végrehaj­tani. © Továbbra is úgy ítéljük meg, hogy senkit sem hoztunk volna kedvezőtlenebb helyzet­be, ugyanis az összvonalas, tanuló-nyugdíjas bérlettel uta­zók számára a szakaszhatár kijelölése indiferens, míg a vonaljegyes utasaink esetén a Kertváros—Kürt utca közötti utazás az átszállás miatt ed­dig is két jegy érvényesítésé­vel volt lehetséges. Véleményeltérésünk alapját ismételten összefoglalva állás­pontunk, hogy egy bevételei­ből gazdálkodó közlekedési vállalat a jelen helyzetben nem teheti meg, hogy a ter­vezett 30 000 km többletkölt­ségeivel szemben az összvo­nalas bérletről egyvonalas bér­letre való áttérés lehetőségé­nek várható bevételkiesése áll­jon szemben és e cél érdeké­ben gépkocsibeszerzéssel együttjáró járatfejlesztést hajt­son végre. Albert Ferenc forg. és kér. igazgatóhelyettes A Politikatörténeti Intézet tu­dományos kerekasztal konfe­renciát szervezett 1991. június 25-én a magyar hadbalépés 50. évfordulója alkalmából Pölöskei Ferenc bevezetőjé­ben a történészek felelősségé­re hívta fel a figyelmet, akik fontos szerepet játszhatnak az árnyalt nemzettudat kialakítá­sában. Ez a folyamat már a 70-es években megindult, hiszen ek­kor jelentek meg az első olyan művek, amelyek szakítottak a Rákosi Mátyás által kialakí­tott felfogással. Szerinte Ma­gyarország, mint a nácizmus utolsó csatlósa, joggal érde­melte ki a „bűnös fasiszta nemzet" jelzőt. Ugyanakkor a politikai kurzusváltás folyamán felerősödött a két világhábo­rú közötti korszak nosztalgi­kus megjelenítése. Éppen ezért szükséges egy-egy törté­nelmi szakasz vizsgálata oly módon, hogy a különböző történészi megközelítések üt­közhessenek. Juhász Gyula a hadbalépés külpolitikai feltételeit elemez­ve rámutatott arra, hogy Ma­gyarország megítélése hogyan változott. Észak-Erdély vissza­adását a II. bécsi döntés alapján, amely már a háború folyamán következett be, az angol miniszterelnök egyértel­műen elítélte, figyelmeztette Teleki Pált, a miniszterelnököt, hogy ha a magyar területen átengednek német csapatokat Angliával szövetséges vagy A kassai bombázáshoz A rejtélyes kérdés régóta foglalkoztat. Most, az 50. év­forduló alkalmából ismét töb­ben megemlékeztek erről. Nem akarom ezeket felsorolni vagy méltatni, de végre a Kossuth adó 26-i reggeli adásában szerintem a legjobban megkö­zelítette a rejtély megoldását. Borsányi Julián volt had­mérnökkari alezredes, (Bell ezredes, az eset után azonnal a helyszínre kirendelt bizott­ság tagja), már jó 10 éve bá­mulatra méltó, pontos okfej­téssel közölte könyvében a felmerült változatokat. (A ma­gyar tragédia kassai nyitánya.) Akiket érdekel, ezeket isme­rik. A jelzett rádióadás ráta­pintott a legvalószínűbbre, amit Borsányi nem állított, de feltehetőnek tartott: Eperjesen akkor a németeknek nagy ve­zetési, parancsnoki stb. törzse volt. Ez lehetett a cél és va­lószínűleg nem lehetett pon­tos térképük az új határokról. A másik ok a navigációs hi­ba. A térképre nézve —, aki­nek bármi köze volt (van) a repüléshez, megállapíthatja, hogy a cél változtatást (ezen­kívül szélbehatás) könnyen előidézhette. Ezt a feltevést támasztja alá a Borsányi’ könyvében említett tény, hogy a németek jelenté­séből megállapítható volt, hogy a fogságba esett szovjet hajózok kihallgatásakor azok igen alacsony kiképzési fokát állapították meg. Mindezek utón csak azt nem tudom, hogy mit szól ehhez ölvedi, a célzatosan beállított Krúdy Adóm repülő százados „vallomása”, hogyan illeszke­dik ebbe a képbe. De ez az ö dolga. Somody Ferenc Politika-gyógyászat Egy új tudományág megalapozásával megint sikerült meg­előznünk a világ élvonalát. A politikai egészségügy tudományá­ra gondolok. A dicsőség vitathatatlanul a kisgazdapárt vezetőit illeti meg. Hiszen a földgolyón először ők kérték az átvilágítást, azaz politikai tüdőszűrést. Antall doktor annak rendje és módja szerint el is végezte önkéntes páciensein a vizsgálatot. Csupán a leletek kiosztása körül támadt némi bonyodalom. Ugyanis Torgyán József — lll/lll-as foltok okán —, lelete átvételére nem mutatott hajlandóságot. Ám a foltos tüdőfotó végül is nem szegte kedvét a kisgazda vezetőnek. A merész intellektusé Torgyán doktor fölajánlotta, hogy most ő fogja átvilágítani An­tall Józsefet. Ez azt bizonyítja, Torgyán doktor nem elégszik meg a pártelnöki tisztséggel, hanem a nemzet röntgenorvosa cím elnyerését is megcélozta. Ha elnyeri, lesz itt sugárzás, ebben biztos vagyok! Bár nem akarom a világraszóló fölfedezés fényét fölös ag­gódással elhomályosítani, mégis úgy vélem, hogy az állandó röntgenezésnek lehetnek veszélyei. A többszörös átvilágítás, az ismételt dózis orvosra, páciensre egyaránt káros hatással lehet. A kieső munkaórákat most nem is említem. Éppen ezért — túlbuzgóság ellen — a politikai pszichiátria gyógymódjait is fel kellene találni! Sőt a politikai orthopedia bevezetése sem lenne haszontalan. Hiszen olykor mintha bizonytalan volna a járásunk, miközben lépdelgetünk Európa felé. Lehet, hogy egy egyszerű lúdtalpbetét fölírása több eredménnyel járna, mint a röntgenezés! Bognár László baráti állam ellen, ezt had­üzenetnek tekinti. Ez a leirat lehetett Teleki öngyilkosságá­nak egyik oka, hiszen Jugo­szlávia ilyen baráti országnak számított. Az előadás másik érdekes problémája az volt, hogy mennyire szükségszerű Magyarország június 27-i had- balépése és a Szovjetunió megtámadása, hiszen Mussoli­ni is igyekezett erről a magyar kormányt lebeszélni és Hitler sem számított magyar katonai részvételre a Borbarossa-terv készítésénél. Itt Horthy Miklós, a katonai vezetés és a kormány felelős­sége állapítható meg. Vida István a magyar kiug­rási kísérleteket támogató len­gyel emigróciós kormány si­kertelenségének okairól be­szélt. Az előadás érdekes ele­me volt a cseh és lengyel emigróciós kormányok 1939 novemberében induló tárgya­lásainak bemutatása, amely során körvonalazódott egy len­gyel—cseh föderáció gondola­ta, amelyhez később Magyar- ország is csatlakozhatott vol­na. E kérdés azonban 1942 nyarától lekerül a napirendről elsősorban a sztálini vétó miatt. Salamon Konrád a népiesek 1944-ben folytatott tanácsko­zásairól rajzolt árnyalt képet a mozgalom belső irányzatai­nak elemzésével. Urbán Károly a szociáldemokrata párt által 1942 karácsonyán megjelente­tett Népszava „A holnapi Ma­gyarország" mellékletét bemu­tatva bizonyította, hogy szük­ségszerű volt az SZDP törek­vése a háború utáni korszak vizsgálatára. Balogh Sándor már a II. vi­lágháború utáni nemzetközi helyzetet tárta fel. Előadásá­ban rámutatott, hogy Magyar- ország egyik szövetséges nagy­hatalom támogatását sem él­vezte, s sorsáról úgy döntöt­tek, hogy álláspontját bár meghallgatták, de a szomszé­dos államok érdekeit vették csak figyelembe. A konferencia jó néhány nyi­tott kérdést vetett fel: pl. a kassai bombázás ügye, a ma­gyar-szovjet tárgyalások 1946- ban, a magyar honvédség ve­zérkarának árnyalt megítélése, melyek jelzik, hogy e történel­mi korszak elemzését lezártnak még nem tekinthetjük. A vita során az is megfogalmazó­dott, hogy újabb ismereteket tárhat fel a szovjet levéltárak megnyitása, amelyekben a ku­tatásra a magyar történészek is Ígéretet kaptak. Laczkóné dr. Tuka Agnes E0EXSSSBE9Í U3BEBB& A Béres Csepp Plusz Az Üj Dunántúli Napló jú­nius 11-i számában megjelent egy cikk „Béres csepp — Négyszeres áremelés” címmel. Mint a részvénytársaság elnö­ke, kénytelen vagyok ezen cikkre az igazságnak és a tényeknek megfelelően reagál­ni. A cikk aláirója, dr. Ro­mán László sajnálatos módon pontatlan információkat ad és igen negatív színben tünte­ti fel részvénytársaságunkat. A Béres Export-Import Rt. 1989. augusztusában alakult meg. Egyik elsődleges céljául tűzte ki a Béres cseppek meg­nyugtató gyártásának és for­galmazásának megoldását, ezen túlmenően pedig a gyógyszertörzskönyvezési eljá­rás klinikai vizsgálatainak el­indítását és azok finanszírozá­sát. A Béres cseppek gyártási és forgalmazási jogát 12 éven keresztül a „HERBARIA” álla­mi vállalat birtokolta. A HER­BARIA 12 év alatt a forgal­mazás teljes hasznát zsebre vágta és egyetlen fillért sem költött állatkísérletekre vagy klinikai vizsgálatokra. A Béres cseppek gyógyító hatása az egész ország közvé­leménye előtt ismert. A leg­szigorúbban vett szakmai kö­rök is elismerik? hogy ez a ké­szítmény több mint egyszerű élelmiszer-adalék. A hatóság pedig, nevezetesen az Orszá­gos Gyógyszerészeti Intézet 1989-ben gyógyhatású, gyógy­szernek nem minősülő készít­mény kategóriába sorolta be a vonatkozó kormányrendelet alapján. A Magyarországon jelenleg érvényben lévő törvények ér­telmében bármilyen gyógyító készítmény klinikai vizsgálatát, valamilyen jogi személynek kell kezdeményeznie. Ezt a kezde­ményezést a Béres Rt. meg­alakulása pillanatában meg­tette. Részvénytársaságunk 1989 októberében az Országos Gyógyszerészeti Intézet enge­délye alapján forgalomba hozta a Béres Csepp Plusz gyógyszernek nem minősülő, gyógyhatású készítményt 140 Ft (30 ml-es üveg áron). Ez az ár azóta is érvényben van, tehát a cikknek az a torzító állítása, hogy az árat emel­tük, nem felel meg a való­ságnak. A klinikai vizsgálatok meg­kezdésének egyik kézenfekvő feltétele volt, hogy nem lehet forgalomban egyszerre egy „Béres Csepp” és egy „Béres Csepp Plusz" készítmény. Ez nemcsak a fogyasztók köré-, ben váltott ki nagyfokú bi­zonytalanságot, hanem a szak­mai körök is egyértelmű hely­zet kialakítására inspirálták részvénytársaságunkat. így részvénytársaságunk 1989 decemberében tárgyaló; sokat folytatott, a HERBARIA vállalat vezetőivel, és egyez­ség jött létre a két vállalat között, amelynek lényege, hogy a Béres Rt. 150 millió Ft-ért megvásárolt a HERBARIA Vállalattól mindennemű gyár­tási, forgalmazási, védjegy és szabadalmi jogot. Egy három hónapja működő gazdasági szervezet ilyen hatalmas ösz- szegű kiadóst kockáztatott meg az egyértelmű helyzet ki­alakítására azon októl vezé­relve, hogy a klinikai vizsgá­latok megkezdése megtörtén­hessen. A Béres Rt. nemcsak a szándéknyilatkozatot tette meg a Béres cseppek klinikai vizsgálatát illetően, hanem az elmúlt évben megfeszített munka eredményeképpen és az Országos Gyógyszerészeti Intézet pozitív irányú maga­tartása lehetővé tette széles körű vizsgálatok beindítását. Állatkísérletekre, klinikai vizs­gálatokra 1990-ben 50 millió forintot költött a Béres Rész­vénytársaság. Ez évben örven­detes módon sikerült kiszéle­síteni a klinikai vizsgálatok körét, továbbá speciális állat- kísérleteket kezdeményezni, melyekre már eddig 1991. év­re 60 millió forintot elköltöt­tünk. Csak becsülni tudjuk még az év végéig várható ki­adósainkat, melyek valószínű­leg el fogják érni a 100 mil­lió forintot. Jelenleg 7 klinikán folynak a Béres cseppekkel kapcsola­tos vizsgálatok. Ezen kívül még több más gyógyító intéz­mény is végez megfigyelése­ket. A Béres cseppeket Magyar- országon széles körben isme­rik. Százezrek fogyasztják rendszeresen vagy időszako­san. Tehát józan kereskedel­mi szempontok nem indokol­ják a fent említett hatalmas kiadásokat, hanem csakis az a motiváció irányítja a rész­vénytársaság munkáját, amit megalakulásakor célul tűzött ki magának. A jelenlegi ár mindenkinek az érdeke, a fogyasztóknak is. Ebből a jelenlegi árból tud­juk a fejlesztést finanszírozni csak, a klinikai vizsgálatok alapján lehetséges a gyógy­szertörzskönyvezés és ennek eredményeképpen pedig a Bé­res cseppek felkerülhetnek végre a vényre írható gyógy­szerek közé! Ha pedig ez megtörténik, akkor minden állampolgár egy csekély térí­tési dij ellenében kaphatja meg a készítményt. Szép Sándor elnök-igazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents