Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-25 / 202. szám
1991. július 25., csütörtök ui Dunántúli napló 7 VÁLLALKOZÁSOK - ÜZLET Szakértelmet és egységes értelmezést ígér a SZAK Adózás, adótanácsadás, adócsalás Beszélgetés Regös Gáborral, a Magyar Számviteli ás Adótanácsadó Kamara általános ügyvivőjével Az Ön üzle érdekében... Kéthetente jelentkező Vállalkozások - Üzlet oldalainkon ezúttal is igyekszünk sokféle értesüléssel, útmutatásokkal, jó tanácsokkal és tapasztalatokkal szolgálni. Közülük külön is felhívnám a figyelmet arra a pályázatra, melyet éppen ezen az oldalunkon közlünk, s amiből megtudhatjuk, támogatásokért folyamodhatunk a Foglalkoztatási Alaphoz. Az Adófelügyelőség, ismételten jelentkezik tanácsokkal, ezúttal a számla alaki és tartalmi kellékeit ismertetik. E rovatunkkal kapcsolatban jó visszajelzéseket kaptunk, a jelek szerint sokaknak nyújt eligazodást az adózás rejtelmeiben sorozatunk. Megtalálhatják szokásos rovatunkat, az Üzletközvetítést, a 10. oldalon jelentkezik népszerű rovatunk, a Bemutatjuk, melyben a legkülönbözőbb vállalkozások ismertetik tevékenységüket, üzletet kínálva. Jó tudni, az itt bemutatkozókat 20 százalék hirdetési árkedvezmény illeti meg. MIKLÓSVARI ZOLTÁN IPOSZ-Budapest Bank Rt. hitelkonstrukció Három éves az új adórendszerünk. Egy éve alakult meg a Magyar Számviteli és Adótanácsadó Kamara (SZAK), mely nemrég tartotta közgyűlését Pécsett. Regős Gábort, a SZAK általános ügyvivőjét kérdeztük: mi a célja és a feladata a kamarának? A IPOSZ—Budapest Bank Rt. megállapodásán alapuló hitelkonstrukció 1991. július 8-tól újra indult, néhány kiegészítéssel: az 1 milliárd forintos hitelkeret teljes összege nem áll rendelkezésre, ezért kölcsönöket igényelni az eddig visszafizetett összegek erejéig lehet. Az Ipartestület tagjai a hitelt 1 éven belül többször is igénybevehetik, ameny- nyiben banki minősítés szerint a hiteltartozásukat határidőn belül kiegyenlítve, „jó ügyfélnek" minősülnek. A hitel kamata a 90 napos kincstárjegy mindenkori hozama -)- 4% kamatrés, azaz jelenleg 39%.- Alapvetően az, hogy a tagjaink garantáltan kiemelkedő minőségű munkával elégítsék ki az ügyfeleiket és ténylegesen igazi szakértői legyenek ennek a területnek. Feladatunk ebből adódóan az, hogy az adótanácsadással és a számvitellel vállalkozásszerűen foglalkozók és azok ügyfeleinek szakmai, erkölcsi érdekképviselete és védelme legyünk - kezdte válaszát Regős Gábor.- Korábban említette, hogy bár országos szervezetről van szó, a tagságuk alig néhány tucatra tehető. Nem kevés ez?- Ahogy vesszük. Tagunk az lehet csak, aki minimum adó- tanácsadói szakvizsgával bír és ezt a tevékenységet hivatásszerűen végzi, hogy a megrendelőink biztosra mehessenek. így — nem valami hatalmas szervezetként — intenziven tudunk foglalkozni a dolgainkkal. Az adózási szabályok, törvények előkészítésekor megpróbáljuk érdekképviseleti jelleggel a hangunkat hallatni, igyekszünk a tagjainknak szakszerű és megbízható információs hátteret biztosítani, ugyanakkor segítünk az egységes, helyes és praktikus gyakorlatot kialakítani a lehető legmagasabb színvonalon. — A megrendelőik biztonsága tehát az elsődleges szempont a tagjaik felkészítésében? — Garanciát és felelősséget is vállalunk, ugyanakkor a szakértői biztosítási rendszerben azért fizetünk, hogy az esetleges hibánk anyagi következményeit ki tudjuk védeni. Ez az egyik garanciánk a zugkönyvelőkkel szemben. A rendszeres szakmai összejöveteleinken megvitatjuk a legidőszerűbb kérdéseket, hogy eqységesen értelmezzük a különféle előírásokat. Különben is, az ügyfeleinknek nemcsak adótanácsot adunk, azt is meg tudjuk mondani, hogy milyen piaci és vállalkozói magatartást kövessenek ahhoz, hogy anyagilag a lehető legjobban járjanak - mindezt természetesen a törvényes keretek között. Jócskán vannak olyan trükkök, amire sokan nem jönnek rá maguktól, mi ötletekkel is szolgálunk a megbízóinknak.- Éppen ezek a kibúvó ötletek keltenek nagy ellenérzést bennünk, bérből és fizetésből élőkben, hisz túl sokat tudunk vagy gyanítunk a mérhetetlen adóelhallgatásokról és adócsalásokról. Egyre nagyobb az ellentmondás a mammutjövedelmek és mini- máladók, valamint a minimál- jövedelmek és az azokat alaposan megsarcoló hatalmas adók között. Próbálnak, tudnak valamit tenni az ügyeskedők ellen? — Mi csak egyet tehetünk, ha gyanítjuk, hogy adócsaló vagy elhallgató megbízó keres fel minket, nem vállaljuk el a munkát. Sokan nem fizetik az adót, avagy nem a tényleges adóösszeget. Én is tudok olyanról, hogy 40-80 ezer forintos jövedelmet számol el mondjuk a zöldséges, ugyanakkor drága nyugati kocsival közlekedik, ott a luxusvillája tele aranyékszerekkel meg ilyesmi. Kérdem én, a bevallott jövedelméből telik minderre? Ez a mi igazságérzésünket is zavarja, hisz mi is keményen adózunk és mi se örömmel. Majd talán a vagyonelszámoltatás fényt derít sok mindenre. Az APEH nem győzi a felülvizsgálatokat, ellenőrzéseket . . . — . . . Így aztán marad minden a régiben? — Remélem, nem. Mivel nagyon sokan nem fizetnek és így nagyon nagy pénzek úsznak el, ami hiányzik az államháztartásból, így remélhetően mielőbb történik valami változás az adócsalókkal. Ez társadalmi érdek tenne, mert a kieső pénzek miatt ilyen magas az adófizetők terhe. — Várható-e, hogy létjogosultságot nyer idehaza az egységes és közérthető törvényi stb. megfogalmazás? — Magunk ellen szólok, de mi is ezt szeretnénk. Félő, ilyen nem lesz ... — mondotta végezetül Regős Gábor, a Magyar Számviteli és Adótanács- adó Kamara általános ügyvivője. MURÁNYI LÁSZLÖ Egzisztenciahitel az OTP-ben ADÓS CÉGEK MAGYARORSZÁGON 1991. július 1. Szakkatalógus I. évfolyam 0. szám Októbertől üj havilap Adós cégek Magyarországon Hozzájárulás a megalapozott üzleti kapcsolatok kialakításához Hitel és Adósság Közlemények (munkacím: Adós Cégek Magyarországon címmel októberben új havilapot indít a Galaxia Kiadóház (1012 Budapest, I. Attila u. 97. Telefon: 201-6970). Az alábbiakban ismertetjük a lap célját. BANK Amióta kialakulóban van a vállalkozói réteg, a leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy hogyan lehet a vállalkozás beindításához, működtetéséhez szükséges pénzhez jutni. Nem elhanyagolható gond — főleg a nagyvárosokban — a telephely, üzlet megszerzése sem. A sok nehézség árán megszületett' Egzisztenciahitelkonstrukció mindkét problémára megoldást kínál, ha a vállalkozók forrásigénye és a privatizációs folyamat találkozik, azaz: ha a vállalkozó a privatizáció során eladásra kínált vagyontárgyat kívánja megvásárolni, arra alapozva kíván vállalkozni. A kormány által létrehozott Egzisztenciahitel és részletfizetési kedvezmény-konstrukció célja az állami vagyon magánkézbe adásának elősegítése piaci körülmények között, oly módon, hogy egyúttal az államadósság is csökkenjen és meglegyen hozzá a fizetőképes kereslet is. Ez az összetett cél szabja meg az igénybevétel módját. Az államadósság csökkentését szolgálja az a feltétel, hogy hitel csak az ÁVü által felkínált (vagy az ÁVÜ által jóváhagyott) állami vagyontárgy megvételére vehető igénybe, és csak oly mértékben, ameddig az államadósságot csökkenti. (Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy az eladás során felmerülő költségek fedezetére nem adható). Az új vállalkozások létrejöttének segítése érdekében a hitel kedvezményes kamat mellett áll rendelkezésre (a kamat a jegybanki alapkamat függvényében változik, pillanatnyilag 20,5%). Mivel ez a konstrukció a hazai vállalkozókat kívánja támogatni, olyan belföldi magánszemélyek vehetik igénybe, akiknek van vállalkozói igazolványuk, vagy vállalják, hogy az így megvásárolt vagyontárgyat gazdasági társaságban működtetik, illetve állami termőföldet kívánnak megvásárolni. Végül a piaci feltételekhez kötött hitelezés azt jelenti, hogy a hitelnyújtást a kereskedelmi bank hitelvizsgálata előzi meg, illetve az igénybevétel saját forrás meglétéhez van kötve. A helyzetet kissé bonyolítja, hogy az Állami Vagyonügynökség olyan vagyont is privatizálhat, amely felett önkormányzat gyakorolja az alapító jogot. A kormányrendelet értelmében ebben az esetben a vételár fele az államot, másik fele az önkormányzatot illeti meg. Ha az adott vagyontárgy nem készpénzért kel el, a Vagyonügynökséget megillető (állandóságot csökkentő) részre hitel, az önkormányzatot megillető részre pedig részletfizetési kedvezmény vehető igénybe. A hiteligénylő számára ennek nincs különösebb jelentősége, mivel a hitel és a részletfizetés feltételei (saját forrás, a kamat, futamidő %stb.) azonosak, és a törlesztés is egy összegben történik (ketté- bontása és átutalása a hitel- folyósító bank feladata). A vállalkozó számára nagyobb a jelentősége annak, hogy mind a hitel, mind a részletfizetési kedvezmény tulajdonjogi és bérleti jog megvásárlása esetén egyaránt rendelkezésre áll, mégpedig több alkalommal is, mindaddig, amíg a hitel és a részletfizetési kedvezmény együttesen az 50 millió forintot el nem éri. Üj hitel, illetve részletfizetési kedvezmény igénybevételekor a már korábban felvett hitel(ek) és részletfizetési kedvezményiek) összegét is figyelembe kell venni, ennek alapián történik az új hitel sajátforrásszükségletének, türelmi és futamidejének megállapítása. A sajátforrás-szükséglet mértéke a felvenni kívánt hitéi nagyságától függ: 5 millió forintig a hitel- és a részletfizetési kedvezmény 2 százaléka, 5 és 10 millió forint között 15 százaléka, míg 10 és 50 millió forint között 25 százaléka. Ugyanis a türelmi idő az adott sávoknak megfelelően 1-1, illetve 2 év, a futamidő pedig 6, 8 és 10 év lehet. A hitel igénybevételének feltétele, hogy a hiteligénylő a szükséges saját forrás meglétét már a hitelkérelem benyújtásakor igazolja. Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. széles körű tapasztalatokkal rendelkezik a vállalkozások finanszírozásában. üzletpolitikai törekvéseinek megfelelően elő kívánja segíteni új vállalkozások létrejöttét, ezért 1991. április 2-án az elsők között kezdi meg az Egzisztenciahitel és részletfizetési kedvezmény folyósítását. Hitelkérelmek a privatizálandó vagyon telephelye szerinti megyei OTP-igazgatóságon, valamint az OTP Pest-Buda Igazgatóságának Vállalkozási Irodáján lehet benyújtani. A Hitel és Adósság Közlemények című, havonként megjelenő katalógus az adós (kényszerhitelezett) gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, állami és önkormányzati költségvetési szervek, társadalmi szervezetek, alapítványok (a továbbiakban cégek) nevét betűrendben és a konkrét adósságaikkal összefüggő adatokat közli. A katalógus célja, hogy információival hozzájáruljon a megalapozott, körültekintő üzleti kapcsolatok kialakításához, a likviditási folyamatokban való tájékozottsághoz, s megközelítő helyzetképet adjon a cégek adósságállományáról. Ezzel elsősorban a kényszer- hitelező, követelő cégeknek kíván segítséget adni. A katalógusban csak az esedékesség időpontjától számított, 60 napon belül ki nem egyenlített, vitán felül álló követelésekről szóló közlemények jelennek meg. A szerkesztőség a közlésre kerülő adatokat a követelő (kényszerhitelező) cégektől kapja. A szerkesztőség vállalja a felelősséget azért, hogy az adatokat szolgáltató cégek létező cégek. A követelő (kényszerhitelező) cégek az egyes követeléseikre vonatkozó adatokat közleményként adják át a szerkesztőségnek, az általuk szolgáltatott adatok valódiságát szavatolják. A szerkesztőség a közlemény adatait egységes szerkezetbe rendezi és teszi közzé úgy, hogy azokban semmiféle (!) változtatást nem eszközöl. Minden egyes közleményben egy követelő (kényszerhitelező) cég egy adós (kényszerhitelezett) céggel szemben fennálló egy követelése jelenhet meg. Ennek megfelelően egy adós neve a betűrend szerinti katalógusban annyiszor szerepelhet egymás után, ahány konkrét követelés vele szemben — akár egy, akár több cég részéről — fennáll. Az októberben megjelenő 1. számba a közleményeket 1991. augusztus 15-én kezdik gyűjteni. Ezek rendszerezését már most javasolják. A katalógust csak az előfizetők kapják meg, nyilvános lapterjesztői forgalomba nem kerül. Az éves előfizetési díj 18 000 Ft. Az októberi számot az előfizetők ingyenesen kapják. Amennyiben a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolási eljárás alatt álló cégek száma a későbbiekben növekszik, megkezdik e cégek katalogizálását is a lapon belül. Pályázati felhívás Pénzek a Foglalkoztatási Alapból A Munkaügyi Minisztérium a Foglalkoztatási Alap központi részéből támogatandó foglalkoztatási programokra pályázati felhívásokat tesz közzé: A foglalkoztatási szempontból kedvezőtlen helyzetben levő térségek foglalkoztatási helyzetének javítására. Határidő: 1991. július 31. A közhasznú munka keretében végzendő erdőtelepítések támogatására. Határidő: 1991. augusztus 1. A tartósan munka nélkül maradók munkaerőpiaci helyzetének javítását szolgáló programok végrehajtására. Határidő: folyamatos. A foglalkoztatást elősegítő támogatások elnyerésére. Határidő: folyamatos. A megváltozott munkaképességű munkanélküliek munkaerőpiaci helyzetének javítására. Határidő: folyamatos. Az alacsony iskolázottságú munkanélküli fiatalok elhelyezkedésének elősegítésére. Határidő: 1991. augusztus 31. A szakképzettséggel ren-s delkező, elhelyezkedni nem tudó fiatalok elhelyezkedésének elősegítésére. Határidő: folyamatos. Az érettségivel rendelkező szakképzetlen fiatalok foglalkoztatásának elősegítésére. Határidő: 1991. augusztus 31. A kezdő munkavállalók munkaerőpiaci felkészítő tréning szervezésére. Határidő: folyamatos. A pályázati felhívás átvehető a Baranya Megyei Munkaügyi ' Központban (Pécs, Széchenyi tér 9. III. emelet). (x)
