Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-24 / 201. szám

1991. július 24., szerda aj Dunántúlt napló „Zornica” Alapítvány a horvát kultúráért ,,Zornica" néven alapítványt hozott létre Pécsett a Magyar- országi Horvátok Szövetsége és Mlados: Ifjúsági Szervezet. Cél­juk a magyarországi horvát nemzetiség anyanyelvének és kultúrájának ápolása, hagyo­mánykincsének felkutatása, megőrzése. Emellett figyelmet szeretnének fordítani a horvát nyelvű újságírásra, a falusi közművelődési munka támoga­tására, a horvát kántorképzés- re, arra érdemes tanulók, egye­temi hallgatók patronálására. Az alapítvány induló tőkéje ugyan csak ötezer forint, de a Posta Banknál nyitott számlán bárki támogathatja, aki cél­jaikkal egyetért. A remélhető­leg növekvő anyagi keret fölött kuratórium fog rendelkezni, melynek megbízott elnöke Ta- ragyia Györgvné. A „Zorica" horvát alapítvány Kökény, Kos­suth u. 10/B székhellyel műkö­dik. Olvasótábor Sikondán Ahogyan már évek óta, idén is megrendezik az Idövonot n-evü nyári sikondai olvasótá­bort. Az évente szigorodó gaz­dasági feltételek miatt egyre inkább szponzorokra, segítők­re szorul a vállalkozás, így ezúttal nincs akadálya annak, hogy tíz napon át a vendég jugoszláviai magyar gyerekek a történelmi témák, a játékos foglalkozások keretében iga­zán jól érezhessék magukat. Az augusztus 1-jén induló tá­bor a Baranya Megyei Könyv­tár kezdeményezésével és munkatársainak részvételével zajlik. Somogyi Ferenc fogadta a NATO főtitkár- helyettesét Somogyi Ferenc külügymi- nisztériumi közigazgatási ál­lamtitkár kedden hivatalában fogadta Jacques Ducuing-et, a NATO tudományos és mű­szaki ügyekért felelős főtit­kárhelyettesét. Mint a külügyi államtitkár az MTI-nek el­mondta, ez a látogatás része annak a sorozatnak, amelynek során rövid időn belül az Észak-atlanti Szövetség harma­dik magas rangú tisztségvise­lője látogat Magyarországra. A Munkaügyi Minisztérium visszavonta a felfüggesztést Hónapok óta nem fiz-'the- tik a végkielégítést annak a 70-80 uránbányásznak, akik­nek még nem rendezték a végkielégítési ügyét, s így a többségük tavasz óta hiába várja a jogos pénzét, ráadá­sul még munkanélküli-segélyt sem kaphattak azóta, mert a végkielégítés reményében ar­ra viszont nem jogosultak.- Mikorra várható a megol­dás? — kérdeztük dr. Fodor Imrénét, a Baranya Megyei Kifizethető az uránbányászok végkielégítése Munkaügyi Központ igazgató- helyettesét.- Ma, kedden kaptuk meg a Munkaügyi Minisztérium leve­lét, melyben hatályon kívül he­lyezte a kifizetések felfüggesz­tését, így a nálunk még vissza­levő 70—80 végkielégítést, me­lyeket technikailag már előké­szítettünk a kifizetésre, elküld­jük a Munkaügyi Minisztérium­nak, és amint megjön a pénz, azonnal kifizetjük az érdekel­teknek. Addig tehát még egy kis türelmet kérünk.- Mi volt a késlekedés oka?- A Munkaügyi Minisztérium Ellenőrzési Főosztálya az első negyedévben áttekintette eze­ket a többlettámogatásokat (végkielégítések, társadalom- biztosítási járulék átvállalása, áttelepítési kölcsönök, koren­gedményes nyugdíjak), majd ügyészségi vizsgálatot kezde­ményezett, ugyanakkor az ügyészségi vizsgálatra tekintet­tel április 4-ével felfüggesztet­ték a többlettámogatások fo­lyósítását.- Az ügyészségi vizsgálat milyen eredménnyel zárult? — Semmiféle jogsértő dolgot nem állapítottak meg a több­lettámogatások folyósításával kapcsolatban. Ez azt jelenti. hogy a közel ezer dolgozót érintő végkielégítés megállapí­tásánál jogszerűen jártunk el. így tehát megszűnt a folyósítá­sok felfüggesztését kiváltó ok. Amint megkapjuk a pénzt a Munkaügyi Minisztériumtól, azonnal fizethetünk.- Ez mikorra várható? — Remélhetően heteken belül mindenki megkapja az őt meg­illető többlettámogatást. M. L. Hatalmas zöldterület van az otthon mellett, bőven akad hely az építéshez Fotó: Läufer László Máris késik egy szociális intézmény építése Pécsett Harminckétmillió forint pá­lyázati támogatást kapott Pécs, szociális otthoni fejlesz­tésre. A kormányzati céltámo­gatásból a Malomvölgyi úti intézmény fejlesztését terve­zik. A meglévő épületektől különálló, de funkcióját te­kintve ezekhez mégis kapcso­lódó új létesítmény felépítése még el sem kezdődött, de máris csúszik. A 32 millió fo­rint felhasználása az év vé­géig szinte lehetetlen, már­pedig ez a céltámogatás 1991-re szól.- A városnak szüksége len­ne a jelenlegi intézményháló­zat fejlesztésére, hisz most is 100 fölött van a bejutásra vá­rakozók száma — mondja dr. Sohár Endre főorvos, a Pol­gármesteri Hivatal intézmény­irányító irodájának vezetője. — Ez az új létesítmény azon­ban többféle igényt tudna ki­elégíteni. Az egyik épület­részben 1-2-3 ágyas szobák és idősek klubja, a másikban hetes otthon és átmeneti ápolórész kapna helyet, ösz- szesen 160 személyt befogad­va. Az év elején meghirdetett pályázat egyik feltétele az volt, hogy az önkormányzatok is járuljanak hozzá a terve­zett létesítmények megvalósi- tásához. Pécs tízmillió forintot különített el a költségvetésből erre a célra, elsősorban a ki­viteli terv elkészítésére. Nem akartunk az iróasztalfióknak dolgozni, addig nem rendel­tük meg, amíg nem dőlt el, hogy kap-e támogatást a vá­ros.- Mikor tudták meg, hogy igen ?- Június végén, a 69. sz. Magyar Közlönyből. A kiviteli tervet meg kell pályáztatni — a kiírás a napokban várható —, aztán a kivitelezést is.- Közben múlik az idő . . .- Valóban csekély a való­színűsége, hogy a 32 millió­ból jelentős összeget fel tud­jon használni a város az év végéig, de m.ndenképp el akarjuk kezdeni a beruházást. Információink szerint nincs le­hetőség az idén el nem köl­tött pénz folyamatos felhasz­nálására, csak arra, hogy jö­vőre ismét pályázzunk. T. É. Tudományos ülés a PAB-on (Folytatás az 1 oldalról) Az első emlékülésre tegnap délelőtt került sor a Pécsi Akadémiai Bizottság székházá­ban. Az ülést dr. Méhes Ká­roly egyetemi tanár, a pécsi Gyermekklinika igazgatója nyi­totta meg, ezután dr. Pintér András osztályvezető egyetemi tanár méltatta dr. Pilaszano- vich Imre munkásságát, em­berségét. Érdemes néhány gondolatot szó szerint idézni ebből a méltatásból: ,,Nevét és munkásságát számos or­szágban ismerik, de Pécsett és környékén neve a szó szo­ros értelmében legendává vált. Egyszer egy budapesti gyer­meksebész Pécsre utazott, hogy találkozhasson dr. Pilaszano- vich-csal. Pécs utcáin kérde­zősködött a Gyermekklinika he­lyét illetően, de senki nem tudta útba igazítani. Végül kétségbeesésében valakinek el­mondta, hogy dr. Pilaszano- vich Imrét keresi. A járókelő arca felderült, és Így szólt: ,,Miért nem ezzel kezdte, for­duljon kétszer jobbra, és ott van a saroknál". ,,Pila bpcsi" — mindenki csak így nevezte - nem csupán gyermekek tízezreit kezelte si­keresen, hanem kiemelkedő mértékben járult hozzá a ma­gyar gyermeksebészet fejlődé séhez is. Felejthetetlen ember volt, páratlan ötvözete a fő­nöknek és barátnak. Enged­jék meg, hogy egy rövid tör­ténetet elmeséljek. 1969-ben elvitt magával egy németor­szági konferenciára, egy két­ágyas szobában laktunk együtt. Amikor az egyik nap kimos­tam az ingeimet, az övéit is magamhoz vettem. Másnap reggel, amikor felébredek, lá­tom, hogy a főnököm a cipő­met tisztítja. Döbbenten tilta­koztam, de közölte, hogy ezt azért teszi, mert én meg ki­mostam az ő ingeit. Sohasem utasításokat adva tanított, in­kább mindig jó példával járt előttünk." Ezen az első emlékülésen - amelyen sok neves külföldi gyermeksebész is részt vett - elsőként dr. Idardy Hendren bostoni professzornak adták át a vendégprofesszori díszokle­velet. Hogy ki is Hendren professzor? Idézzük ismét az előadót: ,,A mostani, Hendren második pécsi látogatása. Két évvel ezelőtt részt vett az ál­talunk rendezett gyermekse­bész-konferencián. Akkor bri­liáns technikával megoperált egy 4 éves kislányt, akinél hó­lyagnyakplasztikát végzett. A 7 órás műtét 30 Celsius-fok fölötti hőmérsékleten folyt, a pécsi Gyermekklinika légkon­dicionálással nem rendelkező műtőjében. Hendrenről pata­kokban folyt a víz, mintha órák óta esőben állt volna. A kislány jelenleg tökéletesen jól van. Tavaly részt vettem egy Los Angeles-i konferen­cián. Az elnök a következő szavakkal kérte fel dr. Hend- rent előadása megtartására: „Felkérem Hardy Hendrent, a világ sebészét I" A tegnapi első emlékülésen a vendégprofesszor rendkívül érdekes előadást tartott a kü­lönböző húgyúti, valamint ge- nitális fejlődési rendellenessé­gek műtéti korrekcióiról. Ez­után pedig amerikai, spanyol, svájci, angol, ausztráliai, dél­afrikai gyermeksebészek tartot­tak ugyancsak színvonalas előadásokat. S. Zs.­Adóstatisztika Az APEH, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elkészítette a tavalyi esz­tendő adómérlegét. örömmel jelentem, hogy meg tudta vonni, mert egy hónapja felszólított, rendez­zem egyenlegemet, és én tisztába is tettem egyenle­gemet, föladtam neki két­ezer forintot, éppen azon o napon, amikor egy orvos is­merősöm örömmel jelentette, hogy havi tiszta jövedelme rekordot döntött: 200 000 forintot vitt haza apránként a briftasnijában, sőt éppen azon a napon jelentette örömmel: a biztosítótól is begyűrt makulátlan 100 000 forintot, amiért csak annyit kellett tennie, hogy két-há- rom hol volt, hol nem . volt, sose volt aranyláncot is odahazudjon a betörők szatyrába. Ez a 100 000 fo­rint az én tavalyi egész esz­tendei tiszta jövedelmem fele. örömmel jelentem: a leg­több személyi jövedelem- adót az alkalmazottak fize­tik. A befolyt összeg 90,5 százalékát a főállású mun­kaviszonyban lévők adják az államnak. Az egyéni vállal­kozók (a kisiparosok, a kis­kereskedők — összemosva az egyéni vállalkozói igazol­vánnyal rendelkezőkkel) a teljes személyi jövedelem- adónak csak egy parányi hányadát, összesen 2,3 szá­zalékát. Ki keres tehát a legtöbbet? Kinek a legna­gyobb a jövedelme? A hi­vatalnoknak, a munkásnak, a tsz-tagnak, a tanítónak, a tanárnak, a lelkésznek, min­denkinek, aki havonta pa­pírt kap a munkáltatójától: „ ennyiért dolgoztál, nem épp semmiért". Ök 1990- ben átlag 150 000 forintot kerestek, az egyéni vállalko­zók viszont csak 101 000-et. A nyugdíjasok az összes sze­mélyi jövedelemadó 5,7 szá­zalékát fizették be. Eszerint az összes személyi jövede­lemadó 96,2 százalékát a számontartottak. A Magyar Nemzeti Bank, illetve a Központi Statiszti­kai Hivatal ,,feldolgozott és értékelt adataiból" kiszámít­hatóan állítólag 50 milliárd forinttal rövidítették meg a személyi jövedelemadót fize­tők az államot. A teljes be­fizetés 117,5 milliárd volt, vagyis jócskán kevesebbet adóztunk (adóztak néme­lyek, akiknek nem is olyan némi csekély a számuk), mint amennyit kellett volna. Az 50 milliárd forint pél­dául a szovjet hadsereg kö­vetelésének a fele, legalább­is ebben a pillanatban, ami­kor ezeket a sorokat papír­ra vetem. Svihák derű? Jóízű szél­hámosság? A cikkíró nem minősíti se­hogy a statisztikát, csak azt írja, hogy a jövedelmeket ezután szigorúbban regiszt­rálják. Mi a szigorúság? El­lenőrzik a nyugtaadást. Ha a jövedelmek ellenőr­zésének a szigorítása csak ennyi, ha ilyen marad az adózási rendszer, ezután is az alkalmazottak meg a nyugdíjasok gombolják le a legtöbb adót. Nagyon örülök, hogy or­vos ismerősöm többre viszi az életben, hogy egy másik ismerősöm nevetségesen ke­vés, afféle jelképes szemé­lyi jövedelemadóval járul hozzá a költségvetéshez, s közben olyan szépen gyara­podik, mint eddig sohase, bár közben arra gondolok: nem azért olyan szerény az én havi, számon is tartott, gondosan megfigyelt jöve­delmem, mert ők elviszik az orrom elől a többet? Nem tudom, jó-e a mai adórendszer. Lehet, hogy igazságos, hogy jó, engem azonban - személy szerint — a tavalyi jövedelemadó-sta­tisztika igenis, mélységesen felháborított. 1909-ben új adórend­szert hoztak, átalakították a régit. Ebben az állt (a Ré­vai lexikonból idézem): „Vallomást adni nem köte­lesek ... a közszolgálatban levők és ezek özvegyei, ár­vái a közpénztárakból fel­vett járandóságaikról . . Közszolgálatban állóknak az állami, a törvényhatósági, a városi és községi szolgálat­ban állók: a tisztviselők, az orvosok, a hivatalnokok, a lelkészek, a közjegyzők, a vasutasok, a tanítók, a ta­nárok, a tényleges katona­tisztek stb. számítottak. A csoda tudja, elég ro­konszenves adótörvény. Azt hallom, hogy az idén újabb kivételezettségeket szüntetnek meg. Nagyon he­lyes. Sőt arra kérem az il­letékeseket: szíveskedjenek emelni személyi jövedelem­adómat a többi főállású munkaviszonyban lévőékkel. Fogják meq, akiket meg le­het. az élhetetlenek vigyék csak minél kevesebbre! Győri László Gyorsabb lesz a határátkelés Sopronnál Megkezdték a soproni köz­úti határátkelőhely átépítését. A korszerűsítés lényege, hogy a Magyarországra tartó, il­letve az Ausztria felé irányu­ló forgalmat elkülönítik, szét­választják. Erre ugyanis jelen­leg nincs lehetőség. Az átépí­tés után 9 kifelé és 7 befelé vezető forgalmi sávon halad­hatnak a járművek. Egyelőre az útszélesítéshez szükséges földmunkákon dol­gozik a kivitelező szegedi Kész Kft. és a győri Ütépitő Kft. A rézsű bontásából szár­mazó földet erdei úton szál­lítják el, hogy minél kevésbé zavarják az idegenforgalmi főszezon forgalmát. Komo­lyabb forgalomkorlátozásra az ígéretek szerint nem kerül sor az építkezés idején, a pápa- látogatás napjaiban pedig szüneteltetik a munkálatokat. A határátkelő korszerűsítésére egyébként 80 millió forintot költenek, és az átépítéssel a tervek szerint november köze­péig végeznek. * Hz is gond, Ha wan pénz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents