Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-20 / 197. szám

1991. július 20.,, szombat aj Dunántúli napló 11 papa magyarul tanul II Vatikán is készül a látogatásra Fordítják a I6 beszédét A szabadtéri játékok idején is szabadok a szegedi szállodák A Macskákra minden jegy elkelt Nem esett vissza az érdek­lődés a Szegedi Szabadtéri Játékok iránt. Idén sem ad­tak el kevesebb jegyet, mint az elmúlt esztendőkben. In­kább átrétegződés tapasztal­ható: az előző évek csopor­tos vállalati és szakszervezeti rendelései teljésen megszűn­tek, több viszont az egyéni jegyvásárló. A legnagyobb érdeklődés idén is az aktuális rockoperát övezi. Tavaly István volt a jegykirály, idén Macskák után érdeklődnek legtöbben. Az öt előadásra gyakorlatilag pénz­tárnyitás előtt, előrendelésben elkelt az összes belépő. Zo­kon is vették némileg a szege­di polgárok, hogy ők maguk nem juthatnak jegyhez, ezért az igazgatóság - a tavalyi bevált recept alapján — a lőprábára is jegyeket ad ki, csökkentett áron. Pedig o Webber darab, melyet a Ma­dách Színház hoz el a Dóm térre, a legdrágábbak közé tartozik, egy jegy - helytől függően - 100-500 forint. A Mária evangéliuma és a Hu­nyadi László jelenleg 80 szá­zaléknál tart, a Turandotra és a hagyományos Néptáncgáló- ra egyelőre mérsékelt az ér­deklődés. Ami a szállodákat illeti, ott alapos visszaesés tapasztalha­tó. A HungarHotels három szegedi egységénél (Hungária, Royal, Tisza) csak mintegy 50 százalékos a kihasználtság, s a Játékok ideje alatt sem számítanak többre. „A szabad­téri nekünk nem hoz vendé­get, a csoportok busszal jön­nek, s mennek is haza még az éjjel - mondja Pólfy István igazgató. — Nálunk nagyon nagy a visszaesés, tavaly 70 -75 százalékos volt a telített­ség. Katasztrofális következ­ményei vannak a volt szoci­alista országokból érkező ide­genforgalom összeomlásának, s idén ehhez még hozzá kell számítani a jugoszláv helyze­tet. A tengerpartra utazó kül­földiek sem jöttek, több cso­port is visszamondta az uta­zást. Pedig nem vagyunk drá­gák, egy kétágyas szoba egy éjszakára 85 német márkába kerül, illetve ennek megfelelő forintba, a mindenkori árfo­lyamon számolva. Ráadásul ho kevés a vendég, árenged­ményt is adunk. Tavaly oz ipari vásár nagyon fellendí­tette a forgalmunkat, akkor telt ház volt. Idén ilyen ered­ményre csak augusztus végér számíthatunk, amikor az édesvízi horgász-világbajnok­ságot rendezik Szegeden. Ven­dégeink gyakorlatilag mind külföldiek, magyarok csak ki­küldetésekben jönnek hoz­zánk.” A Forrás hivatalos neve ..Szakszervezeti Gyógyüdülő" A kapacitás 60 százalékát te­szi ki az üdültetés, ez a rész mindig tele van. A további 40 százalék szállodaként üzemel, ennek kihasználtsága körül­belül háromnegyedes. „Nem panaszkodhatunk - mondja Sándor Péter igazgató — van vendégünk, elég jelentős a tranzitforgalom. Tapasztalha tó némi visszaesés, de mi ezt kedvezményekkel igyekszünk ellensúlyozni, valamint azzal, hogy vendégeinknek .folyama­tosan programokat szervezünk itt. Nálunk is sok a külföldi, főleg az olasz, a német és a portugál vendég. A Szabad­téri jótékony hatása nálunk érezhető, de bármilyen más rendezvény, például az ipari vásár vagy egy sportverseny is megdobja a forgalmat". Úgy tűnik, a fesztiválra lá­togatók az olcsóbb szállás­helyeket részesítik előnyben Erre enged következtetni, hogy a Szent-Györgyi Albert Orvos- tudományi Egyetem nyári hasz­nosításra kiadott, szállodasze- rűen üzemelő kollégiumaiban sok a foglalás, a Játékok ide­jére. (A jobbik kollégiumban 1400 egy szoba két személy­nek, az olcsóbbikban 250 a díj fejenként.) Az épületeket bérlő Szabadidő gmk vezető­je. Mészáros Gábor elmondta, hogy jelenleg igen alacsony a kihasználtság, körülbelül 5-6 százalékos. A Fesztivál idejére viszont sok a foglalás, a Macskák itt is telt házat vonz. Több utazási iroda vissza­mondta az előzetes reze rvá- ciót, mert nem tudott elég je­lentkezőt szerezni, de még így is 70—80 százalékra számí­tanak. Szeged nyári idegenforgal­ma rendkívül aránytalan, szinte csak a Szabadtéri Já­tékok idejére korlátozódik. Ezen szerinte változtatni kelle­ne. Ennek érdekében szeret­nénk megszervezni egy alapít­ványt, amelyet azok a cégek és magánszemélyek támogat­nának, akik hasznot húznak az idegenforgalomból. Az ala­pítvány a június elejétől július közepéig tartó holtszezonban kulturális rendezvényeket szer­vezne és támogatna, s ezek remélhetőleg sok érdeklődőt hoznának a városba. Mórok Tamás Egy hónap választ el ben­nünket II. János Pál látogatá­sától. A hazai előkészületek folynak. De vajon hogyan ké­szülnek a Vatikánban a Szentatya magyarországi láto­gatására? Erről küldött tudó­sítást az MTI-Pressnek a ró­mai rádió munkatársa. Róma készül II. János Pál magyarországi utazására. Szent Péter utódjának látoga­tása történelmi esemény min­den ország számára. Wojtyla pápa eddig félszáz utat tett meg. Ezért, akik a Vatikán­ban készítik elő zarándokla­tait, bizonyos rutinra tettek szert, könnyebben végzik munkájukat, míg nagyobb odaadást, sokkal több erőfe­szítést követel meg az ese­mény a vendéglátó ország szervezőitől.- Magyarország és a pá­paság között jók a kapcso­latok - attól a naptól kezdve, hogy a Szentszék misszioná­riusokat küldött magyar föld­re, majd koronát Szent Ist­vánnak - már több mint ezer­évesek, és általában jók. Ka­rol Wojtyla, aki lengyel szár­mazású, tudatában van ezek­nek a kapcsolatoknak. Minden bizonnyal előbb is hajlandó lett volna ellátogatni magyar földre, de egy „villám-láto­gatásnak" nem sok nyoma maradt volna. Ha 1983-ban került volna sor Szent István országának meglátogatására, valószínűleg nagyobb lett vol­na a sajtóvisszhang, a szen­záció, de talán kevesebb a lelki, erkölcsi hatás, ami most a nemzet szempontjából sokkal fontosabbnak tűnik. Ezt hangsúlyozza Kada La­jos érsek, a Vatikán Szentségi és Istentiszteleti Kongregáció­jának titkára. Ö fogja végig­kísérni a pápát magyarországi zarándoklata során. Annak idején már vendégül látta, mint Costa Rica-i nuncius. most pedig az ő feladata lett az is, hogy a Szentatya ma­gyar kiejtését csiszolgassa. A pápa azonban nem csak főpap, hanem államfő is. Bár­mennyire kicsi a Vatikán te­rülete. a Szentatyát erkölcsi tekintélye a nagyhatalmak ve­zetői elé állítja. Látogatása tehát elismerés és megbecsü­lés is, mert általában csak oda látogat el hivatalosan, □ hol biztosítják az emberi szabadságjogokat, tehát a vallásszabadságot is. • Dr. Keresztes Sándor, a Magyar Köztársaság szentszéki nagykövete negyven év utón vette át Apor Gábor —, a győri mártír püspök testvére — hivatalát. A pápai látogatástól első­sorban azt várja, hogy köze­lebb visz a szomszéd népek­kel való egyetértéshez, meg­békéléshez és szolgálja azt a keresztény Európa-eszmét, ami egyedül képes arra, hogy megoldja a világrészünket ma is gyötrő nemzetiségi, kisebb­ségi problémákat, melyek saj­nos Írországtól egészen az Uraiig szenvedést, gyötrelmet, feszültséget okoznak. A pápa a béke eszméjének hordozója. Annak idején, amikor az At­lanti Szövetségesek egyike a háború utáni rendezésről folytatott vita során javasol­ta. hogy a pápát is meg kel­lene kérdezni, Sztálin gúnyo­san tette fel a kérdést: „Hány hadosztálya van a pápának?" De hova lettek Sztálin had­osztályai? Most a lengyel pá­pa készül arra, hogy belép­jen a volt sztálini birodalom­ba is. Legutóbbi lengyelorszá­gi zarándoklata során már erősen érezhető volt, hogy szeretné mielőbb megtenni ezt a történelmi lépést. . . • Az előkészületek Rómában is szorgosan folynak. A 16 beszédet már fordítják ma­gyarra. Pater Tucci, a vatiká­ni Rádió volt igazgatója, (most a pápa útjainak szer­vezője) és dr. Keresztes Szi­lárd püspök egyeztették a végleges programot. A meg­beszéléseken részt vett Acer- bi bíboros, budapesti nunci­us is, aki útba indította a bútorokat, melyekkel a Szent­atya szobáját rendezik be. A pápa ezúttal nem viszi ma­gával a nővéreket, akik ház­tartását vezetik. A kíséret tagjai között azonban ott lesz a Vatikán rendfenntartó erői­nek néhány tagja is. Azok a híradókból ismert sötét ruhás úriemberek, akik a „pápamo- bil” körül lépkednek, szalad­nak vagy néha felkapaszkod­nak rá. Felkészült a Vatikáni Rádió és a vatikáni napi­lap, a L Osservatore Romano is, hogy megfelelő módon kö­vethessék a látogatást. A je­lek szerint nem lesz túlságo­san nagy a pápát kísérő új­ságíróhad. Nem volt magas a létszám a legutóbbi lengyel- országi utazáson sem. Az olasz tudósítók számát csök­kenti, hogy a régi római idők óta hagyományos „Ferragos- to” ünnep ütközik a magyar- országi látogatással. Olasz­országban augusztus 15-től kezdve szinte megáll az élet, és csak a tengeri és hegyi üdülőkben zajlik egy teljes hétpn át. Ez az oka annak is, hogy az Alitalia, az olasz lé­giforgalmi vállalat csak egy DC Super 80-as gépet bo­csát a Szentszék rendelkezésé­re. Néhány széksor kiemelésé­vel órák alatt alakítják ki a külön fülkét, felteszik a pápa címerét és útra készen állnak. A pápa nem ok nélkül mondta, hogy csak megszakít­ja lengyelországi utazását. Budapestre ugyanis Czestocho- wából érkezik, ahol nagy if­júsági világtalálkozó lesz. Re­méljük megemlítik azt is, hogy a híres kegykép raven- nai olasz mester műve és magyar pálos szerzetesek vit­ték lengyel földre. A vatikáni szervezőkre jó benyomást tett a szeretet, amellyel Magyarország a szomszédos országokból jövő és nem csak magyar anya­nyelvű vendégek fogadására készül. Aláhúzzák, hogy a gazdasági nehézségek ellené­re a hívők és a nem hívők is nagy áldozatkészséget mutat­nak. És talán ez lesz II. János Pál főpásztori látogatásának első konkrét hatása: a nem­zet a közös vendéget fogadva ismét felfedezi azt az egy­séget, melyet megtalált 1956- ban, vagy amikor nem is olyan régen összefogott, hogy segítse az erdélyi magyarsá­got, de a szabadságért küzdő Romániát is. A pápa, akinek nagy szerepe volt Kelet-Euró- pa szabadságának visszaszer­zésében, most azon fáradozik, hogy ezek az országok ne cseréljék fel a leninista ma­terializmust a Nyugaton egy­re jobban terjedő gyakorlati materializmus önzésével. Leg­utóbbi lengyelországi látoga­tása során keményen lépett fej a sok megmaradt és fris­sen kialakuló „rossz" ellen. Valószínű, hogy Magyaror­szágon nem fog ilyen „erős” korholásba, mert ez lesz az első' —, reméljük, nem utolsó - látogatása. És ott végül is a saját nemzetéről volt szó. Azonban bizonyára említeni fogja azokat a súlyos problé­mákat, melyek a nemzet szá­mára létkérdést jelentenek. Mihályi Géza II. János Pál pápa csehsilovákiai látogatása során 19t0. április 22*én a Po­zsony melletti vajnoryi vitorlázó repülőtéren több százezer ember előtt pon­tifikáit szentmisét. Képünkön: a Szentatya megérkezik Pozsonyba. Ki ez a pápa? (2.)- Úgy fogadjuk, mint né­pünk küzdelmeiben és szen­vedéseiben edzett legjobb fi­át - mondotta Wysinszki bí­boros, Lengyelország prímá­sa, amikor 1978. október 16­án -, I. János Pál tragikus végű, egyhónapos pápasága után a Sixtusi-kápolna kémé­nyéből újra felszállt a fehér füst. öt évszázad után egy „idegen" pópa! - döbbentek meg főleg a rómaiak. Ráadásul egy szláv! A ka­tolikus világ egyik legkonzer- vgtí/abb egyházának fia, Szent Péter székében!- Nos, ki hót ez a pápa? A wadoviczei plébánia anyakönyvi adatai szerint 1920. június 20-án látta meg a napvilágot —, munkásszülők gyermekeként.- Húszéves koromra mór elvesztettem mindazokat, aki­ket szerettem, sőt akiket sze­rethettem volna . . . így azt a nővéremet, aki születésem előtt hat évvel halt meg. Még nem voltam első áldozó, ami­kor elhunyt édesanyám, aki két fiút szeretett volna: egy orvost és egy papot. Bá­tyám, Edmond egy skarlát­járvány idején halt meg, ab­ban a kórházban, amelyben pályakezdő orvosként indult el. Belőlem pedig sok minden ellenére mégis pap lett. . . • — Apám csodálatos em­ber volt. Az őt ért csapások mérhetetlen lelki mélységeket tártak fel benne. Bánata imá­vá nemesedett. Rendkívüli lény volt. Váratlanul halt meg a náci megszállás alatt. Karol Wojtyla —, a gimná­zium után egy mészkőbányá­ban kezdte felnőtt életét. Az­után a szódagyár kazánjait tisztította, miközben antifa­siszta szellemű alkalmi szí­nészként állt először dobogó­ra a negyvenes évek elején. Egyúttal kilozófiát és filológi­át tanult esténként a krakkói Jagelló Egyetemen, amit az­után a németek bezártak, s a professzorok többségét de­portálták. így került ismét a húszéves Karol a kőfejtőbe. — Bár sokat köszönhetek a legrégibb lengyel egyetemen eltöltött egyetlen tanulmányi évemnek, mégsem habozok ki­jelenteni, hogy a munkáskör­nyezetben eltöltött rákövetke­ző négy esztendő a Gondvise­lés ajándéka volt. Az életem­nek e szakaszában szerzett személyes tapasztalatom meg­fizethetetlen. Talán fontosabb­nak és értékesebbnek tartom egy doktorátusnál is, ami nem jelenti azt, hogy nem értéke­lem nagyra az egyetemi dip­lomákat. A féllegális krakkói Rap- szódikus Színház ifjú szerzője és versmondója, a művészet és irodalomrajongó munkás- diák csak apja halála után, 1941-ben kezdett elkötelezett­séget érezni a papi hivatás utón. 1ó46-ban szentelték pappá, majd a római Angelicum pá­pai egyetemen avatták a fi­lozófia doktorává. Hazatérve a krakkói egyházmegye több plébániájának káplánja, egyetemi lelkész és a krak­kói, ill. a lublini katolikus egyetem etika professzora. 1958-ban, 38 éves korában ő Lengyelország legifjabb püspöke, 1964-től pedig Krak­kó érseke. Három évvel ké­sőbb VI. Pál szenteli bíboros­sá. Akkoriban már aktivan részt vesz a Zsinatot követő Püspöki Szinódus munkájá­ban. Különösen a munkások lelkipásztori gondozásával kapcsolatos állásfoglalásai keltik fel a világ katolikus püs­pökeinek figyelmét. így érkezik el tizenhárom év­vel ezelőtt az a nap, amikor az úiabb „keresztségben" Ka­rol Wojtyla őeminenciája már maga választhat nevet: a nyi­tás és a dialógus két nagy elődjének nevét választja: II. János Pál. Folyt. köv. Róbert László Madártávlatból a szabadtéri játékok színpada a szegedi Dóm téren

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents