Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-18 / 195. szám

a aj Dunántúli napló 1991. július 18., csütörtök Bonyolult védelem Sokunkban felmerül a kér­dés, Hogy a következőkben az azonosításunkra szolgáló iga­zolvány, vajon mennyivel védi majd jobban a személyes jo­gainkat, mint amennyivet a jelenlegi sérti? Avagy csak szemlélet kérdése? Kezdjük velünk, a sírfelé menetelő családtalan, vagy egyedülálló öregekkel. A ha­lotti anyakönyvvezetésnél nem fogadják el hitelesnek a je­lenlegi személyi igazolvány be­jegyzéseit (pedig annak kiál­lításához alapul a születési anyakönyvi kivonat szolgált). Ezután, a Samsung-reklámhoz hasonlóan, gyakran kell figyel­meztetni bennünket, hogy a halotti párnánk alól ne hiá­nyozzon a születési és házas­sági anyakönyvi kivonat, mert az úgy „nagyon jó!" Ellenke­ző esetben - ha mégis akad a kötelességét nem tudó, fe­lelőtlen egyén — úgy a hiva­tal kötelessége lesz az okmá­nyok beszerzése. S addig? Tá­rolva leszünk, esetleg ömleszt­ve? Persze, a fiataloknak is van átgondolni valójuk. Csak egyet-kettőt a sok közül. Pél­dául a családi állapot be nem jegyzése miatt is, mert akinél ezek a „személyi jogok" még jóhiszeműséggel is társul­nak, mindazok az eddiginél sokkal könnyebben eshetnek a házasságszédelgők karmai­ba. Nem hiszem, hogy bárkit is vigasztal majd, hogy azért nem tudta, hisz nem volt be­írva. Vagy a gyermektartási kötelezettségüket elmulasztó apák nem bújhatnak-é ki könnyebben a tartási kötele­zettségük alól? Ogy véljük, hogy a szemé­lyi jogaink védelmének égisze alatt csak bonyolítják az éle­tünket, és még a halálunkat, is. Kérjük, ne védjük ennyire, és ne így védjük a személyi jogainkat! A nyugdíjasegyesület nevé­ben: Táncsics Lászlóné Fejük fölül a lakást? Rovatunk első jelentkezésekor ama aggodalmunknak adtunk hangot: mi lesz vajon azoknak a nyugdí­jasoknak a sorsa, akik képtelenek megvásárolni lakásukat, amelyben életük javát leélték. Vajon meg- rehetik-e majd mások, s utána kedvükre packázhatnak velük, míg el nem üldözik? Aggódó kérdésünk- ie semminemű megnyugtató választ nem kaptunk. Hallottunk viszont mást. Mégpe­dig azt, hogy eladásra kijelölt la­kások egyedülálló nyugdíjas, tehát rételképtelen bérlőit jó szándékú ismerősök, vagy idegenek keresték meg azzal az ajánlattal, hogy ők szívesen megveszik a lakást, ha a bérlő ehhez hozzájárulását adja, s ez esetben külön szerződésben ál­lapodnak meq abban, hogy a mai bérlő élete fogytáig háboritatlanul lakhatja a lakást. Ez így termé­szetesen végtelenül humánusan hangzik, s lehet, hogy csakugyan humánus is a megoldás. Függetle­nül attól, hogy ki jár jobban. A vevő-e, aki a pénzét az infláció alatt biztonságban tudhatja, s aki­nek a helyzet stabilizálódása után egy valorizálható, jelentékeny ér­téktárgya lesz. Vagy a bérlő-e, akinek nem kell immár attól félnie, hogy a háta mögött, a tudta nél­kül veszi meg valaki a bérlemé­nyét, aztán retteghet, mikor üldö­zik el a megszokott otthonból. Hi­szen senkitől sem várható el, hogy irgalmas szamaritánusként fektesse be a pénzét úgy, hogy a haszna a beláthatatlanul távoli időben je­lentkezik. De hát ugyanez az előbbi humánus megoldásnál is előfordul­hat. Mert ki tudja ma, hogy a jö­vőben mikor lesz szüksége a lakott lakásra, s akkor gondoskodni kell esetleg a ,,laktalanításra". Nos igen . . . akkor nincs más megoldás . . . No de, hadd ne ad­junk tioaeketl Egy szó, mint száz, nincs jó megoldás ilyen esetben. Emlékezzünk csak, hány jó eltartási szerződés bizonyult szinte hetek- hónapok alatt kegyetlenül rossznak, amiben a rosszat általában az el­tartott húzta. Ne teremtsünk olyan helyzetet, amiben ez megismét­lődhet. H. I. Fogadóóra Vasutas Szakszervezet Pécsi Nyug­díjas Egyesülete közli a tagsággal, hogy ügyfélfogadását kedden és csütörtökön 9-11 óráig tartja Pécs, Várady A. u. 7/A, Vasutas Műve­lődési Házban. Baranyára figyelt a Heti Hírhozó „A mai és leendő nyugdí­jasok lapja", a Heti Hírhozó idei 27. - július 4-én meg­jelent — számát egy új kezde­ményezésnek szentelte. „Bara­nyára figyelünk” c. vezércikké­ben közölte a szerkesztőség, hogy első ízben állítottak ösz- sze megyei különszámot. Ar­ra a kérdésre pedig, hogy miért éppen Baranya a pró­bálkozás színhelye, ez a vá­lasz: „Mindenekelőtt azért, mert Pécsett már a Nyugdíja­sok Országos Érdekegyeztető Kamaráját megelőzően létre­jött az idősek érdekvédelmét vállaló szervezetek városi fó­ruma . . . Azzal próbáljuk to­vábbvinni a sok-sok érdekes és értékes baranyai kezdemé­nyezést, hogy ebben a szá­munkban a szokásosnál jóval több baranyai, pécsi illetősé­gű anyagot közlünk.” Nyilatkozik a lapban Bojtor László, a Nyugdíjasok Bara­nya Megyei Érdekegyeztető Kamarájának az ügyvivője a kamara megalakulásának a körülményeiről és a megvaló­suló célkitűzésekről. Olvasható Kehidai László: Óda a szo­borhoz című (vagyis a pécsi Zsolnay-szoborhoz Írott) verse, melynek az apropóján bemu­tatják a Horvay János szob­rász és Schulek Frigyes épí­tész együttműködéséből szüle­tett pécsi szobrot, s rövid fény­képes ismertetést olvashatunk a Zsolnay Múzeumban meg­nyílt Zsolnay-emlékszobáról. Baranyai ételek cím alatt két receptajánlatot találunk: az orfűi módra készíthető máj­gombóclevest és a tökös-má­kos rétesét. Végezetül Bosznai Ferenc, a Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek" Or­szágos Szövetsége Baranya megyei csoportjának a veze­tője ,,Pécsett Így látják" cím­mel a nyugdíjakkal kapcsolat­ban mondja el a gondolatait. H. I. A 102. születésnap 102. születésnapját ünnepelte a napokban Külley Tivadarné, a pécsi Tüzér utcai szociális otthonban. A magas életkort megért hölgy nemrég érkezett vissza Szegedről, ahol többhetes rokonlátogatóban járt. Min­den reggel 5—10 percet tornázik a lakóépület előtti tornácon, olvassa a napilapokat, illetve a történelmi regényeket. Az idős hölgy négy évvel ezelőtt költözött a szociális otthonba, s azóta minden évben együtt ünnepük a születésnapját. Most a Mecsek cukrászdában készíttetett csokoládétortával és virággal köszöntötték a lakótársai, az otthon dolgozói, és gyermekeik pedig műsorral kedveskedtek neki. Kóródi Gábor felvétele A szállítójármüvekre kerülnek a bútorok a nyugdijasklubból Fotó: Szundi György Kilakoltatták a Nyugdíjas Klubot Pécsett a Körösi Csorna Sándor utcai Nyugdíjas Klub kényszerből új helyet keres magának. A már több éve egy bérház alagsori helyisé­geiben működő klub léte ke­rült veszélybe azzal, hogy az épületet a lakók megvásárol­ják és a pincére is igényt tartanak. — A Körösi Csorna Sándor utcai klubba elsősorban a környéken élő kisnyugdíjasok járnak — mondja Bleyer Jenő, a Pécsi Nyugdíjas Egyesület elnöke. — De ezekben a helyi­ségekben tart rendszeresen összejöveteleket a pécsi Bűn- megelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület uránvárosi csoportja, a Pécsi és a Baranya Megyei Méhész Eqyesület, és a Vörös- kereszt körzeti bizottsága, az Ércbányász Horgász Egyesület. Sokféle programnak adott he­lyet a mai napig ez a több teremből álló nyugdíjasklub. Nem akarjuk, hogy szétessen. Éppen ezért kerestem meg Mikes Éva alpolgármester-asz- szonyt, aki megígérte, hogy megpróbál segíteni. — Nehéz helyzetben van a város. Nagyon sok egyesület, szervezet kért segítséget az önkormányzattól - mondja az alpolgármester-asszony. — Pénzre, helyiségre van szüksé­gük, s nem áll módunkban mindenkit támogatni. Ezzel eqyütt fontosnak tartom a Kö­rösi Csorna Sándor utcai klub támogatását, de a jogszabá­lyokat be kell tartanunk. Meg­próbálunk a klubnak olyan helyet keresni, ahol továbbra is működni tudnak. Mint mondtam, kevés helyiséggel rendelkezik a város, és azok nagy része is elég rossz álla­potban van. Miután idős em­berekről van szó, az sem mindegy, hogy a város me­lyik részében találunk számuk­ra helyet. Nekik az Uránvá­rosban, vagy ahhoz közel eső részen lenne a legjobb, de ezt nem tudjuk ígérni. Július 2-án még ez volt a helyzet, azonban július 15-én reggel a Körösi Csorna Sán­dor utcai klubot kilakoltatták. Üj helyiséget még nem ta­láltak. A bútoraik, az évek alatt gyűjtött könyvek, a hűtő- szekrény és hűtőláda, a video, a filmvetítő mind-mind a Kö­rösi Csorna Sándor utca 2. és 14. számú házak alagsorába kerültek. A klub irodájában megdöb­bent idős emberek ülnek. A vezetőségi tagok is csak téb- lábolnak a három helyiségben. Nem értik az egészet.- Kilenc órakor idejöttek az önkormányzattól, hozták a ha­tározatot és elkezdték kihor­dani a bútorokat — mondja Nagy Istvánná, aki a megala­kulás óta a vezetőség tagja. - Nem akartunk hinni a sze­münknek. Sz. K. Biológiai ora Küzdelem a daganatos megbetegedések ellen A rosszindulatú daganatok a szív- és keringési betegsé­geket követően, a második ve­zető halálokot jelentik. Sta­tisztikai adatok szerint egy a négyhez az esélyünk arra, hogy a daganatok valamelyik formája megtámadjon ben­nünket. A legkorábbi írásos feljegyzések az ókori görögök­től, Egyiptomból, és Indiából már említik a tumorokat, is­meretük tehát egyidős a tör­ténelemmel. A megbetegedé­sek száma egyre emelkedik, amit az életkor meghosszab­bodásával, a védekezőképes­ség (immunfunkciók) időskori csökkenésével, a modern élet­vitellel magyaráznak. Általá­ban életünk utolsó harmadá­ban jelentkeznek e kórképek, de a fiatalabb korosztályok is gyakorta érintettek. Vannak jóindulatú dagana­tok is, ezért csak azokat ne­vezzük ráknak, amelyek át­téteket képeznek és a szom­szédos szöveteket is megtá­madják. A rák sokféle daga­nat gyűjtőneve, közülük a leg­ismertebb a karcinoma (táp­csatorna és légzőszervek hám­rétegeiben, mirigyekben, bőr­ben), amely a rákos dagana­tok 90%-at jelenti, a leukémia (csontvelő vérképző szövetei­ben), a szarkóma (csontok­ban, rostos izomszövetekben), és a lymphoma (nyirokmiri­gyekben). A négy csoporton belül a rákos daganatok közel kétszáz típusa ismert, a leg­gyakoribb szervi előfordulások: végbél, vastagbél, mell, tüdő, prosztata, gyomor, vérképző­rendszer, hólyag, nyirokrend­szer, hasnyálmirigy — ezek te­szik ki a megbetegedések há­romnegyed részét. A daganatos megbetegedé-' sekkel külön szaktudomány, az onkológia foglalkozik, ku­tatja a megbetegedés okait, a megelőzés és gyógyítás le­hetőségeit. Mi okozza a rá­kos daganatokat? Számds té­nyező ismert, amely kialaku­lásukban szerepet játszhat, de a közvetlen kórokra még nem derült fény. Kifejlődésüket ké­miai karcinogének (cigaretta- füstben található anyagok, kátrány, olajszármazékok, fes­tékek gyártása során képződő anyagok . . .), magas energia- tartalmú sugárzások (a nap ultraibolya sugarai, radioaktiv anyagok keltette gamma su­garak, nagyfeszültségű gépek röntgensugarai . . .), vírusok (ún. onkogen vírusok), fizikai jellegű izgatóhatások (epekö­vek okozta idült gyulladás ta­laján létrejött epehólyagrák, gyomorfekély vagy idült gyo- morhurüt talaján kialakult gyomocrák, súlyos égési sebe­ket, fekélyes hegeket követő bőrrák . . .), valamint örökletes tényezők segítik elő. Sokan végzetszerűnek tartják a rossz­indulatú daganatokat és nem hajlandók tudomásul venni, hogy a megelőzés és gyógyí­tás eredményei jelentősek. Je­lenleg a halálesetek csökken­tésére a megelőzés hatéko­nyabb eszköz, mint bármely rendelkezésre álló gyógymód. Becslések szerint a megelő­zés útján a megbetegedések 30%-a elkerülhető lenne. Ezt különböző vizsgálatok adatai is alátámasztják, például Ame­rikában a dohányzás vissza­szorításával szignifikánsan csökkent a tüdőrák előfordu­lása. A veszélyeztető tényezők: a dohányzás, a nagyvárosi légszennyeződés, a túlzott al­koholfogyasztás, a helytelen étkezési szokások (túlzott zsír­fogyasztás, a koleszterin és telített zsírsavak nagy meny- nyisége, a túlzott húsfogyasz­tás — több tanulmány szerint a különböző országokban a vastagbélrák előfordulása kap­csolatot mutat a húsfogyasz­tással -, a túl forró ételek fogyasztása), a túlzott napo­zás, bizonyos vitaminok hiá­nya (A-, C-, B-vitaminok), az immunfunkciók csökkenése (stresszhatásra, ismételt vagy elhúzódó gyulladások, vala­mint bizonyos gyógykezelések következtében). A korai felismerés jelentő­sége óriási, mivel a gyógyítás eredményei ekkor a legjob­bak. E téren igen fontos a szűrések szerepe (mellrák, méhnyakrák, tüdőrák, vastag­bélrák). A gyógyítás esélyei attól is növekednek, ha bizo­nyos panaszok, tünetek jelent­kezésekor azonnal orvoshoz fordulunk. A legfontosabbak a következők: nyelési nehézség, három héten túl tartó rekedt­ség, véres széklet, a székürítés megváltozása, hasmenés és székrekedés váltakozása, tar­tós étvágytalanság, fogyás, vérköpés, makacs köhögés, vagy az addig is meglévő kö­högés jellegének megváltozá­sa, vérvizelés, vizelési nehéz­ségek, vizeletrekedés,' csomók jelentkezése, anyajegyek hir­telen növekedése, nem gyó­gyuló sebek, nőgyógyászati vérzési rendellenességek. A gyógyítás lehetőségei egy­re bővülnek, a különböző te­rápiás beavatkozásokkal a megbetegedettek csaknem a felénél teljes gyógyulás érhető el. Amerikában jelenleg más­fél millió olyan ember él és dolgozik, aki a rákból gyó­gyult fel. A kezelés jelenlegi módozatai: sebészi beavatko­zás, sugárkezelés, kemoterá­pia és immunterápia. Mivel minden megbetegedésre egy­aránt hatékony módszer ma még nem ismert, ezért nem meglepő, hogy az emberek gyakran folyamodnak szokat­lan és kétes hatású eljárások­hoz. Ez sok esetben nagy kárt okoz, különösen akkor, ha emiatt elmarad a szükséges kezelés. A gyógyulás úgy re­mélhető leginkább, ha a be­tegek olyan orvosokkal mű­ködnek együtt, akinek speciá­lis szakismerete és nagy gya­korlata van a rák kezelésében. A sikeres együttműködés alap- feltétele a beteg élniakarása, a félelmeivel való megbirkó­zás, a gyógyulásba vetett hit. Dr. Hazafi Klára

Next

/
Thumbnails
Contents