Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-02 / 179. szám
IO aj Dunántúli napló 1991. július 2., kedd Permetezés a pihenőterület mellett Nyertem, de nem fizetnek... Keszüben, nagyon sok családnak van szőlője és kertje, a hétvégeken szinte minden család gyerekestől kint van. Néhány éve, a Pannonvin szakcsoportja szőlőt telepített a közelünkbe. Május 25-én, napközben, amikor nagy szél fújt, egy traktor nagyüzemi permetszerrel, permetezést végzett. Ez az eset nem először fordult elő és ilyenkor ezt az időt kénytelenek vagyunk a házban tölteni, hogy ne legyünk tele permetszerrel. Az irányító szakemberek miért nem figyelnek erre? Mi hiába tartjuk be az elő: írásokat és védjük az egészségünket, ha mások nincsenek tekintettel embertársaikra —, írja Kovács Jánosné pécsi olvasónk. V, A panasszal, megkerestük dr. Nyíró Lajost, a Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatóját, aki a következő tájékoztatást adta: A zártkerti terület mellett a Pannonvin Borgazdasági Kombinát Szőlőtermesztő Szakcsoportja növényvédelmi munkát végzett. A munkát a Szőlészeti Kutató Intézet növényvédelmi brigádja végezte, nagyüzemi növényvédő géppel. A felhasznált szerek: Dithane, Sulfur, Rubigan. Ezek a szerek hózikerti felhasználásra engedélyezettek. A növényvédelmi munkát felügyelet mellett végezték. A munka megkezdésekor a szélviszonyok alkalmasak voltak a növényvédelmi munka végzésére. Munkavégzés során a szél felerősödött, iránya változott és ez okozta a növényvédő szer elsodródását, ezért a növényvédelmi munkát felfüggesztették. írásban felhívtam a kivitelező növényvédelmi brigád figyelmét, hogy a zártkerti terület mellett végzett növény- védelmi tevékenységet a fel- használásra vonatkozó előírások betartásával, lehetőleg hétköznapokon és a kora reggeli órákban végezzék. „Leszek a boltos, ha megveszik nekem" Jogi tanácsodé* Az országos gépíróverseny győztesei A Pécsett megrendezett VII. országos gépiró Szakmai tábor záróversenyén negyvenötén vettek részt, elektronikus, elektromos, számitógép és mechanikus írógépek kategóriában, felnőtt, junior (25 éves korig), ifjúsági (20 éves korig) és tanulói korcsoportban. Gépírásból 30 és 15 perces sebességi másolás, majd 1C perces hibátlansági másolás (a sebességi versenyen elért bruttó leütésből hibánként 100 leütés levonás adja ki a nettó leütés szerinti végső sorrendet, a hibátlansági versenyen hibánként 500 leütés a büntetés) volt a versenyfeladat. Gyorsírásból a kezdők és tanulók 150 szótagos sebességű diktátumot tettek át kézírásba, a brüsszeli nemzetközi gyorsíróversenyre készülők pedig egy 8 perces, percenként 20 szótaggal emelkedő szótagszámú diktátumot sztenografáltak, majd az áttételt szintén kézzel készítették el. A versenyek győztesei: Sebességi 30 perces másolás: I. Gyurasics Éva, Pécs, Baranya Megyei Közgyűlés GESZ, junior: I. Dengyel Judit, Budapest, Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatal. 15 perces: Geszti Józsefné, Salgótarján, Magyar Nemzeti Bank, junior: Ita Zsoltné, Pécs, Domus Áruház, ifjúsági: Lázár Zsófia, Pécs, Medicomp Kft., tanulók: Hegedűs Ibolya Csilla, Debrecen. Hibátlansági verseny: első Jármy Péterné, Budapest, Magyar Nemzeti Bank, második Gyurasics Éva, Pécs, Baranya Meqyei Közgyűlés GESZ, junior első: Ita Zsoltné, Pécs, Domus Áruház, ifjúsági első: Lázár Zsófia, Pécs, Medicomp Kft., a tanulóknál első: Hegedűs Ibolya Csilla, Debrecen. Legjobb mechanikus versenyző: Kása Antal, Budapest, MÁV Vezérigazgatóság, legjobb elektromos versenyző: Mezey Csabáné, Barcs, Polgármesteri Hivatal, legjobb számitógépes versenyző: Szép Zsigmondné, Pécs, Állami Számvevőszék. Gyorsírásból 150 szótagos fokon felnőtt első: Seres An- dorné, Nyíregyháza, Polgármesteri Hivatal, junior első: Kovács Gabriella, Miskolc, Jogtanácsosi Munkaközösség, tanuló első: Kómán Klára, Mezőtúr. Fokozódó felnőtt első: Kerin- ger Imréné, Szombathely, Vas Megyei önkormányzati Hivatal, junior első: Androsovics Petronella, Kaposvár, Húskombinát, tanuló első: Bánfai Judit, Pécs, Radnóti Közgazdasági. A tábort és a versenyt Radnóti Adél, a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium tanára vezette. Építkezésről nem beszéltek A vasárnapi Új Dunántúli Napló június 9-i számában tudósítás jelent meg a Jezsuita Intézmények Diákjainak megbeszéléséről. Egyetlen napirendi pontként az egyházi sajtótermékek terjesztési lehetőségeit vizsgáltuk. Telekről, építkezésről, vagy ilyen tervekről senki nem beszélt, senki nem nyilatkozott. Az erről szóló információ tehát téves volt. Vadász Tibor, Jezsuita Intézmények Diákjainak Egyesülete, a pécsi csoport elnöke Egy Új DN cikk arról tájékoztat, hogy „Vízvezeték és csatorna épül Pécsújhegyen”. Különös módon, de én csak azt tudom mondani, hogy ez nem tiszta ügy. Mondjuk, úgy határoztam, hogy magánvállalkozóként üzletet nyitok az utcánkban, abból az okos elgondolásból, hogy könnyű munkával sok pénzhez juthatnék, közben az utcában élő lakótársaimmal is jót tennék, nem kellene több utcán át gyalogolniok vásárolni. Boltot nyitnék, de se házam, se pénzem. Ezért megkérem az utcám lakóit, dobják össze a pénzt! Mivel van egy üzletnek alkalmas épület, vegyék meg a számomra, én majd leszek a boltosuk. Aztán jöhetnek hozzám vásárolni. Szeretnék fehéráru fuvarosuk Kötelességem megszólalni a nyilvánosság előtt, hisz egy faluközösség megítélése a tét. Az Új Dunántúli Napló június 18-i számában Mánfa önállóságával kapcsolatosan megjelent cikkek egyértelműen a mánfaiakat teszik felelőssé azokért a hátrányos következményekért, melyek a továbbiakban a községhatárok megváltozása miatt a környékbelieket (is és a mánfaiakat is) sújtják. Ezt a leghatározottabban visszautasítom. A településrészi önkormányzatunknak a komlói költség- vetésből megszavazott 2,7 millió forinttal elégedetlenek voltunk és vagyunk. Való igaz. A költségvetési vita után a komlói polgármester, a jegyző, a pénzügyi osztályvezető több Ízben a számunkra egyelenni, vegyenek egy teherautót . . . Már azon sem lepődnék meg, ha buszbérletváltás alkalmával a bérletkiadó közölné, a havi bérletet csak akkor áll módjában kiadni, ha befizettem a Volán számlájára az általa közlekedtetett összes autóbusz árának egy utasra eső részét. A közművállalatok által jelenleg alkalmazott vállalati beruházás —, fejlesztési költségek a lakosságra való áthárítása —, után nem lepődnék meg azon, ha minden más, a lakossági igényeket ellátó vállalatok, vállalkozások az igény- bevételek során megvásároltatnák a lakókkal a saját szállítóeszközeiket, üzleteiket, műhelyeiket, gyáraikat . . . Csima György Pécs dűli lehetséges és jó megoldást, az önállóságot javasolta, mondván, hogy jövőre sem számíthatunk többre a komlói költségvetésből. Visszakérdeztem: előnyös lesz Komlónak, ha Mánfa önálló lesz minden területváltozási és egyéb konzekvenciájával együtt? „Nem jelent különösebben sem előnyt, sem hátrányt" — hangzott a válasz. Ezek után — sakknyelven szólva — egyetlenegy (kényszer) lépés maradt számunkra a népszavazás az önállóságra. Személyes véleményem: a településrészi önkormányzat méltányos költségvetéssel a legideálisabb megoldás lett volna Mánfa számára is. Schmidt Zoltán Javaslat meszesi zöldségiizletre Régi gondjuk Pécsett a me- szesieknek, hogy piac hiányában, ha zöldségféléhez vagy gyümölcshöz akarnak elfogadható árért jutni, akkor vállalni kell a zsúfolt autóbuszon való utazást. Van ugyan egy, a nyitás idején Pécs legnagyobb zöldségboltjának beharangozott, ma már vegyesként működő boltunk, ahol zöldség és gyümölcs is kapható, de az árak elsősorban a szénbánya vállalat vendégmunkásainak pénztárcájához igazodnak, nem a nagyrészt nyugdíjas vevőkörhöz. A piac létrehozása, amelyet a terület önkormányzati képviselője is elsőrendű feladatának tekint, úgy tűnik, nem akar megoldódni. Azon a helyen, amely leginkább megfelelne, tovább csökkenne az amúgy is szűkében lévő zöldterület. Az eredeti helyén vagy annak közelében viszont rész- vétlenség miatt nem célszerű fenntartani, illetve kialakítani. Van egy más lehetőség is — és azt hiszem, ez az eddigiek közt a legjobb - és az eddia felmerült összes nrob- lémót (így többek között az időiárási viszonyokat is) fiave- lemöe véve eavszer és mindenkorra meaoldaná. viszonylag kis költséggel: ez a szén- hrmvi-i vállalót nemréo éoült iro^nhózo olatti fedett aép- kocsiparkoló. Az így létrejött mini vásár- csarnokkal egyszerre sok érdeket kielégítenének. A városrész elmaradottságából egy jobb infrastruktúra révén felzárkózhat a többi peremkerülethez. A vállalat a parkoló bérbe adásával bevételhez, a kereskedő és a kistermelő piaci lehetőségekhez, a vásárló nagyobb áruválasztékhoz és piaci viszonyokhoz jobban alkalmazkodó árakon jutna árucikkhez. T. F. Június 22-én vásároltam egy „Sport express” sorsjegyet Pécsett, a vásártéren. Szerencsém volt, nyertem 2000 forintot. örömöm azonban rövid ideig tartott, ugyanis a sorsjegyárus —, akitől vásároltam —, nem fizette ki a nyereményösszeget. Arra hivatkozott, hogy nincs még ennyi bevétele. Kiss G. kérdezi, hogy a munkavégzéstől eltiltható-e az a dolgozó, aki ittas vagy nem vesz részt a munkavédelmi oktatáson? A többször módosított 47/ 1979. (XI. 30.) MT. sz. rende- let 43. § (4) bekezdése ad részletes választ a kérdésre. Eszerint azt a dolgozót, aki alkohol hatása alatt áll, továbbá saját hibájából, figyelmeztetés ellenére nem vesz részt munkavédelmi oktatáson, munkavédelmi vizsgakötelezettségének nem tesz eleget, az előírt orvosi, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálaton nem jelent meg, továbbá, ha a védőberendezés szándékos kiiktatásával dolgozik, a termelőeszközöket nem rendeltetésének megfelelően használja vagy a részére biztosított egyéni védőeszközt nem használja, a munkavégzéstől el kell tiltani. A munkavégzés nélkül eltöltött időre munkabér nem jár! B. D. kérdezi, hogy kiküldetés esetén mennyi napidij jár? A 71/1991. (VI. 6.) Korm. sz. rendelet 1. §-a értelmében 1991. július 1. napjától a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozó élelmezési költségtérítése, számla bemutatásának kötelezettsége nélkül legfeljebb napi 110 forint. A. D.-né házasságot kivan kötni. Leendő férje 62. évében van. kérdése: jogosult lesz-e és mikor özvegyi nyugdijraf A módosított 1975. évi II. törvény 62. §-ának előírása szerint az, akinek házastórsa a házasság megkötésekor az öregségi nyugdíjra jogosító életkort — a korkedvezményes életkor kivételével — már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (korábbi együttélésből) gyermek származott vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek. A most ismertetettek nem alkalmazható, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt A csavargó alkalmi műanyagsátra vándorol a Pécs feletti Mecsek-oldalban, hisz hol itt, hol amott alakítja ki, mert elűzik az emberek vagy épp a kutyák. Árt-e valakinek? Tesszük fel a kérdést és nosztalgiázva, megsajnálva őt, az ismeretlen éjszakai csövest, megbocsátanánk, hogy nem természet- és környezetrongáló. Pedig az! És innen az ellenszenv iránta, ezért kényszerül vándorútra, ugyanis piszkit kis Azóta öt postahivatalt jártam végig, 3-4 újságárusnál érdeklődtem, de senki sem hajlandó kifizetni a 2000 forint nyereményt. Tisztességes ez így, hogy csak beszedik a pénzt, fizetni pedig nem akarnak? D. E. - K. A.-né kötött házasságot felbontották és — bármelyikük korhatárának betöltése után — ismét házasságot kötöttek. Balogh Z. kérdése, hogy a munkabért mikor kell elszámolni és kifizetni? A Munka Törvénykönyvének 49. §-a szerint a dolgozó részére járó munkabért havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. A kollektív szerződés előírhatja, hogy a munkabérre hóközi részletfizetést kell adni. Ha a dolgozó munkabérének és egyéb díjazásának alapjául szolgáló eredmény csak ennél hosz- szabb idő múlva állapítható meg, azt ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. A dolgozó részére a munkabérről és egyéb díjazásról részletes írásbeli elszámolást kell adni. A végrehajtási rendelet előírása szerint a munkabért, ideértve a részletfizetést is, meghatározott bérfizetési napokon kell kifizetni. Abban az esetben, ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért hetenként vagy a munka- viszony végén kell elszámolni és kifizetni. S. L. kérdése, hogy mi tekintendő üzemi balesetnek? Az 1975. évi II. törvény 77. §-ában meghatározottak szerint üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munlka közben vagy azzal ösz- szefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. üzemi baleset az is, amely a biztosítottat társadalmi munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett. A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek körét a Minisztertanács állapította meg. sátra körül, zúgszeméthalmo- kat hagy maga után. Ö, az ismeretlen csöves, erdei remete-lakó, élt fán, léckalyibában, út alatti vízelvezetőben. Ha őt magát nem is, de keze nyomát ismerik az Állatkert, a Fenyves sor és a Magaslat út környékén lakók. Felvételünk a mandulási autóskemping közelében készült. Cs. J. Fotó: Gerendóssy Tamás Utószó az Egy válás anatómiája című íráshoz Kinek is árt?
