Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-15 / 192. szám

1991. július 15., hétfő uj Dunántúli napló 9 Hírek;, infoFifiőisiök» események (Folytatás a 1. oldalról) A vásárigazgatóság különdí- jával a külkapcsolatok építésé­ben élenjáró Dél-dunántúli Regionális Gazdasági Kamarát jutalmazta, eredményes közre­működéséért elismerő oklevél­ben részesítette a pécsi Egye­sített Egészségügyi Intézmé­nyeket. A vásári és a kiállítási dij mellé a harmadik, valószínűleg □ legkedveltebb trófeát is megszerezte a Möbiusz Hús­ipari Vállalat. A vásáron osz­tatlan sikert aratott mortadella ugyanis magasan első lett a közönségszavazáson. A termé­ket talán a díjkiosztó ünnep­ség után történt kis epizód Balatoni koktél anno 1991 Nyár, napsütés, víz. Guszta monokinis lányok aligbugyiban: ingyen lát­vány. Házhoz járva vala-. mivel drágább. Árak, áru­sok tömkelegé. Éjjel-nap­pal nyitva tartó ábécék, olasz jégkrém, sörsátor. KisuViokolt házak nyaraló­ra várva. Diszkó, koncer­tek. Motoros sárkányrepü­lők, hőlégballon. Minden eladó, minden kapható. „Csak" pénz kell hozzá. Német nyelvű újságokat árusító rikkancsok. Nem­zetközi nyüzsgés. Nyár, napsütés, víz. Ré­gi ismerősök, új arcok. A szabadstrandon az orrom­ba lóg a szomszéd láb­ujja. Mr. „Gentlemantől” nem férni el a járdán: autócsodájából ki sem szállva vásárol a zöldsé­gestől. Szúnyogok, áram­szüneteknek köszönhető, gyertyafényes, romantikus esték. Sorba állás a tele­fonnál és a magyar nyel­vű napilapokért. (A Ma­gyar Posta jóvoltából ugyanis a nyaralók idén nem kérhetik előfizetett napilapjuk átirányítását!) Aranyifjak és leégett bőrű, s pénztárcája embe­rek. Tény: a Balaton el­látottsága majdnem euró­pai színvonalú lett. Az árakat tekintve pedig tö­kéletesen. Ami változatlan — a természet. Az ég kék, a hegyek varázslatosak. A vízisikló kíváncsian tekint- get a mellette lübickolók- ra. majd a susogó nádas­ba menekül. Este. Csend. Nyugalom. A lemenő nap aranyhídja. Egy évre szó­ló feltöltődés az itt nya­ralónak — s ezért még fizetni sem kell. K. Jentetics A. i Történész tábor A Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli Csoportja, a Janus Pannonius Tudományegyetem és a Tolna Megyei TIT Egye­sület augusztus 18—23. között történész tábort szervez Bala- tonfenyvesen szakemberek és a történelem iránt érdeklődők részére. A tábor ideje alatt elemezni kívánják a társadal­mi önszerveződés, önigazgatás hagyományainak történeti ta­pasztalatait. A Möbiusz mortadellája kapta a közönségdíjat Ma megkezdik a pavilonok lebontását minősíti a legjobban. A Mö­biusz pavilonját felkereste egy olasz fiatalember is, és rövid ízlelgetés után kijelentette, hogy az új pécsi felvágott fi­nomabb, mint az itáliai. Pedig köztudottan Olaszország a mor­tadella őshazája. A Möbiusz illetékese mindenesetre meg­nyugtatta az illetékeseket, hogy új termékük már kapható az üzletekben. A vásáron mutatta be elő­ször a háziasszonyokhoz szóló újdonságait az Alkotó Me­nedzsment Műszaki Fejlesztő és Kereskedelmi Kft. egy elmés konyhai főző és formázó ké­szülékkel különböző formájú hidegtál-készítmények, süte- ménydíszek készíthetők, az ol­csó, állítható méretű vendég- papucs pedig a látogatók szá­mára biztosít könnyű és higié­nikus viseletét. Tegnap délben zárultak a Schwöller cég és a PE-TA—Terra Kereskedőház Kft. közös sze­rencsejátékának urnái. Mintegy 10-15 ezren tippeltek arra, hogy vajon hány műanyag gör- gőcske van a kiállított üveg­edényben. A legjobban tippe­lő, akinek nevét lapunkban is közöljük, egy kétszemélyes, egyhetes dél-tiroli utat nyer. A zárás előtt kerestük fel a vásár személy-vagyonvédelmét díjmentesen biztosító Cash- trade Kft.-t. A kapott informá­ció szerint személy ellen elkö­vetett bűncselekmény nem tör­tént, a vagyon elleni bűncse­lekmények oldalára is mind­össze négy kisebb értékű lopás, illetve betörés került. A tegna­pi nappal még nem ért véget a Cash-trade munkája, embe­reik a vásár lebontásáig bizto­sítják a terepet. Ma reggel megkezdik a vásári pavilonok lebontását, a munkálatokkal várhatóan 17-én végeznek. K. E. Kedvezmények csak elő- és utószezonban Kempinghelyzet nyár közepén Idén bizonyára a 'baranyai­ak 'közül is kevesebben vá­lasztják a balatoni nyaralást. Még sátorral útnak indulni sem olcsó mulatság. A kem­pingekben már javában tort a főszezon, s holnaptól meg­kezdődik a csúosidény is. Ügy tűnik, mind az északi, mind a déli parton teltház van, de mem a magyar vendégek jó­voltából. A balatonfüredi 4000 —4200 férőhelyes kempinget igényibe vevők mindössze 8- 10%-a magyar, a balatonke­nesei naturista kempingben 1—2%,„ Palóznakon 2—3%. Sió­fokon ■ (képünk itt készült) is csak hétvégéken nő meg a hazai turisták száma. A kem- pingvezetők beváltása szerint is a borsos árakat elsősorban a német, holland, dán, skandi­náv és osztrák vendégek fize­tik meg. A 'magyaroknak kedvezmé­nyeket csak elő- és utószezon­ban (szeptember 1-jétől) 'kí­nálnak, amikor a napi portai árakat általában iféláron (!) lehet igénybe venn,;. A baranyai kempingek jó­val szorultabb helyzetben van­nak. A pécsi Mandulás kem­pingben a kibérelt sátorhe­lyek száma elenyésző, pedig itt csúosidényben is 20% ked­vezményt adnak a hazaiak­nak, s 10%-ot a külföldiek­nek. Hasonló a pangás a sik­lósi és magyarhertelendi kem­pingekben is, résziben a jugo­szláviai események, részben az áraik miatt. Orfű valamivel 'jobb helyzetben van, sok a visszatérő nyugati vendég. Sz. L. I. Tejpalackozó Pakson A paksi Duna Menti Egye­sülés Termelőszövetkezet saját palackozóüzemet épített világ­banki hitel segítségével. Az országban elsőként vállalkoz­tak erre. A könnyített fényvé­dő réteggel ellátott üvegeket, amelyekben a tej öt napig is eltartható, Ausztriából im­portálják. Literes, félliteres és kétdecis palackokba töltik a tejet. A palackos tejet egye­lőre a helyi élelmiszerboltok­ban, ABC-kben árusítják. Ter­vezik a kakaó gyártását is, de ezt csak az ősszel vagy télen tudják megvalósítani. A jövő divatkutyája: a hussky Ez itt egy spániel - gazdasszonyával Kutyák, árak, tenyésztők Déry Tibornak tulajdonítják a mondást: „Kutya nélkül lehet ugyan élni — de minek?”. Tény, hogy manapság egyre többen vásárolják a csaholó jószágokat, s hogy a kutya jó üzletnek számít, azt az is jelzi, a tenyésztők nem szívesen ad­ják nevüket egy-egy informá­cióhoz — hiába, az adóható­ság nagy úr. S a kutyából - főleg, ha nagy hírű, gondosan kiválogatott tenyészetből való — bizony nem kevés pénzt lehet előteremteni. A kutyapiac felfutására jel­lemző, hogy míg eddig - az állami kereskedelmen túl — külföldi felvásárlók intézték a hazai tenyésztők exportját, ma­napság egyre több kft. alakul a magyar tenyésztők kenneljei­nek külföldi értékesítését elő­segítendő. A piac nagyobbik része természetesen még ma is a külföldieké, s a hazai ebek exportálásában információink szerint elsősorban olasz üzlet­emberek járnak az élen. Mint megtudtuk, a fővárosban nem egy olyan - szó szerint érten­dő - piac létezik, ahol a hét bizonyos napjain valóságos kutyavásórt rendeznek, s ilyen­kor az ország minden pontjár ról érkeznek eladók — az ola­szok pedig kedvükre válogat­hatnak a számukra igen olcsó, Olaszországban viszont jó pénzért értékesíthető házőrzők, avagy fiobby-kutyák között. Egy-egy divatosabb fajta a világ minden országában a helyi átlagfizetések 70-80 szá­zalékáért kel el. S ha megnéz­zük, hogy például egy máltai selyemkutya Magyarországon 30—40 ezer, vagy egy yorkshire terrier 25-30 ezer forintot is megér, bizony feltehető a kér­dés: „kutyázni” a legjobb üz­letek közé tartozik manapság? Nos, a válasz nem egyértel­mű igen. Addig, ugyanis míg egy-egy tenyésztő olyan szintre jut, hogy biztos piacot taláf tenyészetének, hosszú évek, esetleg évtizedek munkájára van szükség. Nem beszélve ar­ról, hogy egy-egy alom — mely­be átlagban 5—6 kiskutya szü­letik — az oltásokkal, tápokkal együtt több ezer forintot is fel­emészt, ráadásul egy jobb kantól való fedeztetés is elviszi egy kölyök árát. Jó, jó mond­hatja az Olvasó, de ezzel együtt is szép haszon marad a kiskutyák után — ami igaz is. A profit persze nagyban függ a divattól, hiszen vala­mennyien tudjuk, mindig van­nak az átlagnál népszerűbb fajták. A hetvenes években például a boxer és a foxi volt a hazai sztárkutya (a boxer egyébként újra feljövőben van) napjainkban a spánielek (ken­neltől függően az áruk 8-12 ezer forint között mozog), a csaucsauk (12—20 ezer) és a pekingi palotapincsik (8—12 ezer forint) viszik a prímet. Az előrejelzések szerint a jövő di­vatkutyái a szibériai hussky és a bobtail lesznek. Jó lóra — bocsánat: kutyára - tesznek tehát azok, akik már most be­lekezdenek ez utóbbi fajták tenyésztésébe. A tenyésztés szó azonban szó szerint értendő - a „szaporí- tóknak” ugyanis - azoknak, akiknek csak pénzszerzést je­lent a kutya - úgy tűnik, rövi­desen befellegzik, hiszen igazi nagy pénzeket egyre inkább csak a megfelelő családfával bíró ebek hoznak. Pauska Zsolt ■Uőlfi a halálos balesetek szama Romló a közlekedési morál Az előző évhez képest az év első felében 31 százalék­kal csökkent az összbalesetek száma, de a halálos áldozat­tal járó közúti balesetek sta­tisztikája viszont 29 százalékos növekedést mutat.- A tavaly első félévi 588 balesettel szem­ben idén csak 408 történt. Ebben az évben 36 haláleset következett be közúti baleset­nél, tavaly júliusig viszont csak 28 esetben. A súlyos sérülés­sel járó balesetek 33, a köny- nyű sérüléssel járóak pedig 34 százalékkal csökkentek. A pozitív összeredményre nagy hatással volt, hogy a gyalogosok hibájából bekö­vetkezett balesetek száma 25 százalékkal kisebb. A motor- kerékpáros balesetek csökken­tek a legnagyobb százalékkal, hatvannal, ennek az oka, hogy a közúti forgalomban nagy­mértékben csökkent a moto­rosok részvétele. Az ittas ve­zetéssel okozott balesetek szá­ma változatlanul nagy, de a halálesetek 80 százaléka gyors­hajtás miatt következett be, a túlzott sebesség az egyéb baleseteknél is vezet. A bal­esetek bekövetkeztének máso­dik fő oka az áthaladási el­sőbbség meg nem adása, a harmadik vezető ok pedig a gyalogosok figyelmetlensége. Eddig emelkedő tendenciát mutattak a baleseti statiszti­kák, tízéves viszonylatban ek­kora csökkenés nem volt. De örömre nem lehet okunk, mert a halálos balesetek számai annyira emelkedtek, hogy pél­dául a Pécsi Városi Bírósá­gon minden héten van halá­los közúti balesetes tárgyalás. A társadalmi, gazdasági ne­hézségek, problémák megje­lennek az utakon, az ideges­ség, a türelmetlenség, az ag­resszív vezetés a jellemző: romlott a közlekedési morál. Az emberek nem figyelnek oda egymásra, nem segítenek a baleseteknél, nem tanúskod­nak. A közelmúltban Kislippón fordult elő, hogy a halálos áldozatot hitték a baleset oko­zójául, hosszadalmas bizonyí­tás után derült ki, hogy vétlen volt a sértett. A KRESZ módosításánál ter­vezik — mint sok nyugati or­szágban megtették —, hogy bevezetik az 50 km/órás se­bességet a lakott területen. Amióta a pécsi központi te­mető bejáratánál lévő zebra elé kitették a 40 km/órás se­bességkorlátozó táblákat, mi­nimálisra csökkentek a bal­esetek, addig hetente voltak halálos gázolások. Szíjártó J.

Next

/
Thumbnails
Contents