Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-13 / 190. szám

1991. július 13., szombat a j Dunántúli napló 9 ü pápalötogatős helyszínei Zarándokút Máriapócsra a harmadik napon Bizonyára sokan emlékez­nek még arra az aljas kon­cepciós perre, amely mint máriapócsi gyilkosság került a köztudatba. A szomorú ügy­ben a Rákosi-pribékek el­rettentő példát akartak állí­tani a vallásukhoz ragasz­kodók elé. Nos, augusztus 18-án ezt az évtizedeken át folyamatosan gyötört, meg­félemlített Máriapócsot ke­resi fel II. János Pál pápa. Móriapócs csupán méhány ezer lelket számláló falucska, de amilyen kicsi, olyan neve-' zetes 'Mária-'kegyhely, mégpe­dig görög katolikus búcsú'járó- ihely. 'Kegyhellyé pedig azért vált, mert a falucska bizánci ízlésű főtemplomának 'ikonosz­tó zi ónját díszítő iMária-kép, az ún. Isten-szülő Szűz 1696. no­vember 4Jén elkezdett köny- nyeznii. A feltűnő eset híre fu­tótűzként terjedt szét, s Iha- talimas tömegek kezdtek Pócs­ra zarándokolni, hogy saját szemükkel győződjenek meg a a csodáról. A képet azonban I. Lipót császár parancsára már a következő évben Bécs- be vitték, s a Stephans-dóm- ba helyezték, ahol ma is lát­ható. A pócsiak kénytelenek voltak az eredetiről készített másolattal beérni. És ekkora csoda 1715-ben, majd 1905- ben megismétlődött: a Ma­donna ismét könnyezett! A kicsi fa tem plom később már nem volt képes befogad­na a zarándokok tízezreit. Ezért 1731—1756. között ülj 'kő­templomot emeltek a régi 'he­lyére — a harmadik könnye- zés már ebben történt —, amely szép barokk templomot 1948-ban XII. Pius pápa 'ba­zilika rangra emelte. A templommal egyidőben építet­ték a kegyhelyet gondozó ba- zilita szerzetesek kolostorát is. A magyarországi görög ka­tolikusok aránya az 1949. évi, még a felekezeti megosztást is feltüntető statisztika sze­rint az összlakosság 2,7 szá­zaléka. A görög katolikusok a kefeti szertartást követő, de hitben és egyházszervezetben a katolikus egységben 'élő ke­resztények. Hogy a római ka­tolikus magyarság kebelébe miiként kerültek görög kato­likusok, nem tudjuk bizonyo­san. Elképzelhető, hogy még Bulcsu és Gyula vezérek hoz­tak Bizáncból papokat, amit •megerősít egy XI. századi orosz krónika: „a magyarok két fejedelme Istentől vezé­reltetve, Bizáncba ment, s a szent keresztséget önmaguk, s alattvalóik számára kiesd ékel­ték." Egy másik felfogás sze­rint csalk a 16. századtól tu­dunk görög katolikus magya­rokról. A 18. századtól erőteljes kí­sérletek történtek arra, hogy meghonosíthassák a magyar nyelvet a görög szertartási! liturgiában. A Szentszék végül elfogadta a magyar kormány javaslatát önálló magyar gö­rög katolikus egyházmegye felállítására, amelynek értel­mében az uralkodó 1912. má­jus 6-án megalapította a haj­dúdorogi egyházmegyét. Ezt X. Pius pápa bullája július 8- án kanonizálta, és a bécsi apostoli nuncius november 17-én életbe léptette azzal, hogy a magyar görög kato­likus egyházmegye székhelye Nyíregyháza. Az augusztus 18-i mária- pócsi pápai misére a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársa­ságból, Romániából és a Szovjetunióból is tízezreket, együttesen pedig 350-400 ezer embert várnak. Ennél azonban jóval többet, 500 ez­ret is el tudnak helyezni a most épülő misehelyen, ha a szükség úgy hozza. II. János Pál pápa Máriapócson görög katolikus szertartású szentmi­sét mutat be. E gesztussal a szomszédos országok görög katolikus közösségei iránt ér­zett elismerését és megbecsü­lését akarja kifejezni azért a sok üldöztetésért és megaláz­tatásért, amit az utóbbi 40 évben kellett elviselniük. A csehszlovák, román és szovjet hívek püspökeik és papjaik vezetésével érkeznek majd Máriapócsra. A szertartás ma­gyar, ószláv, román, szlovák és angol nyelvű lesz. Az egyes énekeket is ószláv és román nyelven éneklik majd a szom­szédos országból érkező egy­házi énekkarok. Dr. Csonkaréti Károly Augusztus 20-íg megtekinthető 13 falfestményemlék a középkorból Kiállítás a Bazilikában az átépítésről és Schmidt Frigyesről A közelmúltban emlékeztünk meg a pécsi Szent Péter Ba­zilika mai állapotában történt felszentelésének a centenáriu­máról. Ebből- az alkalomból kiállítás nyílt (s augusztus 20-ig megtekinthető) a templom hit­tantermében. Fontos kiállítás ez, melynek a címe is sokat­mondó: „A pécsi dóm és Friedrich von Schmidt". Vagyis a rendezők - Aknai Tamás, Bíró László és Boros László — ily módon is emléket kívántak állítani a kiváló német-osztrák építésznek, akinek hálával tar­tozunk a Pécset szimbolizáló, csaknem évezredes hányattatott múltra visszatekintő, s a meg­tisztelő címet éppen a cente­náriumra pápai rendelettel visszakapott Bazilikáért. Ki is volt Schmidt Frigyes (ahogyan a száz esztendővel ezelőtti „Népszerű templomma­gyarázó kalauz" is nevezi)? 1825-ben a Württemberg tarto­mánybeli Frickenhofenben szü­letett, építészeti tanulmányait Stuttgartban végezte, 1859-től Bécsben dolgozik akadémiai professzorként, majd rektorként, miközben jelentős építészeti alkotásokkal gazdagítja Euró­pa számos nagyvárosát. Élete egyik utolsó nagy munkája a pécsi székesegyház átépítése. Dulánszky Nándor püspök meg­hívására 1878—82 között -dol­gozta ki a nagy munka terveit, 1882. június 9-től 1891. január 23-ig — haláláig — e művén dolgozott. A kiállítás a hely diktálta méretek szerint tömör szűksza­vúsággal mutatja be a csak­nem évtizedig tartó munkát, melynek eredményeként a ko­rábbi Pollack-féle építményből a ma is joggal megcsodált fenséges templom lett. Főbb témák: a középkori székesegy­ház emlékei; a barokk tárgyi és rajzi emlékei; Dulánszky püspök tárgyi emlékei; Schmidt Frigyes munkássága; a székes- egyház átépítése - az azt megelőző állapotról, Schmidt tervrajzai és részletrajzok. Egy villanásra elénk tűnnek a ko­rai székesegyház románkori fa­ragványai, ahogy megtalálták azokat, a kor jeles pécsi fotó­művésze, Zelesny Károly által dokumentálva (az egyik felvé­telen Kirstein Ágost látható, aki Schmidt halála után be­fejezte az átépítést, s aki utóbb számos jelentékeny pécsi épü­let alkotója lett). E lelet az, aminek méltó elhelyezésére — sokéves rejtettség után — ép­pen most épül az új kőtár épülete. A legnagyobb szenzáció azonban — legalábbis a mai laikus látogató számára - az a 13 darabból álló akvarell- sorozat, amelyet a Bécsből sebtiben idehívott Koppay Jó­zsef festőművész 1882 augusz­tusában készített a helyreállí­tást megelőző feltárások során megtalált falfestménytöredé­kekről. Az apszisokban és hom­lokfalakon (12-13. szd.), a nyugati karzat pillérein és fal-' pillérein (15. szd.), valamint az északi hajóban (14. szd.) ta­lálták ezeket. A Schmidt által aláírásával hitelesített akvarel- lek sejtetik, milyen pompáza­tos lehetett középkori székes- egyházunk, melyet nemcsak a kor művészetét magas színvo­nalon reprezentáló faragványok díszítettek, hanem a maguk idejében ugyanilyen színvonalú falfestmények is. Schmidt ki­váló érzékének köszönhető, hogy az évszázadok viharai után fennmaradt e néhány fest­mény legalább másolatban megmaradhatott az utókornak. Koppay egyébként arról is szá­mot ad a másolatokon, hogy e műalkotások nem voltak megmenthető állapotban. Ám az utókor mégis keveset tudott róluk. Az említett „Ka­lauz" szót sem szól a jelentős leletről, Gosztonyi Gyula vi­szont a székesegyházról szóló alapművében különböző szer­zőket - Czobor Bélát, Szönyi Ottót - idézve ad róluk elég részletes leírást, az 50-es évek­ben megjelent Pécs-monográ- fiában viszont Dercsényi De­zső már csak egy-két monda­tos említést tesz. A Káptalani Levéltárban őrzött másolatso­rozat - ismeretünk szerint — első alkalommal került a nagyközönség elé, ennek is tu­lajdonítható, hogy a falfest­ményemlékek szinte ismeretle­nek maradtak a közvélemény számára. Ezért is szeretnénk bízni abban, hogy - legalább másolatban — viszontláthatjuk majd Koppay másolatait az új románkori kőtárban. A festett és a kőemlékek ugyanis elvá­laszthatatlanok egymástól. Hársfai István állítás egy reprezentatív részlete. „Az északi mellékhajóban a sekrestyeajtó fölött Miklós éneklő­kanonok fogadalmi képe volt látható a XIV. század első har­madából ..(Dercsényi Dezső, a „Pécs" c. monográfiában.) A könyvpiac újdonságai Paul Brunton: India titkai Mór nagyapáink korában bestseller volt Paul Brunton rendkívül érdekes könyve. Egy művelt, de szkeptikus, „hitetlen Tamás” hírlapíró jógik, fakírok, szent emberek állítólagos cso­datetteinek leleplezésére utazik Indiába. Akkurátusán, egy bulldog szívósságával kutat, hogy aztán — ahogy általában lenni szokott — misztikusként térjen haza. Valóban maga- sabbrendű az a szellemiség, melynek a szerző szószólójává szegődött? Egyáltalán, hihe­tünk-e neki? Netán hamis pró­féták, rafinált szemfényvesztők mellett kardoskodik? Ma is fel­kavaró, vitára ingerlő olvas­mány. Hisszük, nem hisszük, de jusson eszünkbe, amit Shakes­peare Hamlet által mond: „Több dolgok vannak földön és égen, Horatio, mintsem böl­cselmetek álmodni képes...” (Sorger Kolon Ltd. kiadása) Tolnai Világtörténelem. I. kötet Gyermekkoromban szomszé­dunktól szoktam kölcsönkérni a sorozat ütött-kopott köteteit. Mai- napig meghatározó olvas­mányélményem, ebből tanul­tam a történelmet. A század e reprezentatív vállalkozását ma újra kézbe veheti az érdeklődő ifjúság, hasonmás formában. Lehet, elfogult vagyok, de ál­talános- és középiskolában a Tolnai Világtörténelem soroza­tát tankönvvként használnám. Világos, közérthető stílusa, eqészséges szemlélete, gazdag illusztrációs anyaga ma is le- nyűqöző. S ami a legfonto­sabb: közös múltunkat nem­csak meqismerni, hanem elfo­gadni, sőt megszeretni is meg­tanít. Kár, hogy igencsak bor­sos áron juthatunk hozzá — kö­tetenként 1300 Ft. (Colosseum Kft. kiadása) Pető Tóth Káioly: Tizezerlyúkú sip, egylyúkú rosta Régi barátom első kötetének jobban örülök, mint a sajá­tomnak. A zen-buddhizmus szellemiségéből táplálkozó, köznapi észjárással nem is na­gyon értelmezhető kis történe­teit a kortárs költőink körében egyre kedveltebb, japán ere­detű versminiatűrrel, haikuval summázza. Ars poeticának is beillő példázata szerint a ta­nítvány akár bajszosán, akár szakállason, akár borotvált arc­cal áll mestere elé, csak lát­szólag azonos önmagával; a belső, lényegi változás felis- merhetetlenné teszi. „Nem vagy egyedül. / Száznyolcvan arcos van. üt / a bot s elrepül.” (Göncöl Kiadó) Simon Hawke: Péntek 13 Egy eléggé rossz hírű videó­horror forgatókönyve alapján irta a szerző ezt a három szto­rit. Reménytelennek tűnik ma­napság az ember gyerekét úgy istenigazából megijeszteni. Ha valaki mégis ilyen hatásosan rémisztget, annak nem lebe­csülendő alkotói kvalitásai van­nak . . . Jason, a rém — erede­tileg vizihulla - Drakula gróf­nak és társainak drasztikusabb, kültelkibb variánsa. Efféle kul­turális metaforák általában úgy teremtődnek, hogy minden­napi félelmeinket, borzalmain­kat mintegy belesűrítjük vala­miféle groteszk, valószínűtlenné torzított szörnyetegbe. Hogy az éppen félelmeink által eleve­nedjen meg. A Péntek 13 kizá­rólag felnőtt, erős idegzetű ol­vasóknak ajánlható. Csak az­tán nehogy engem szidjanak, ha mégis visító frászt kapnak tőle! (Text Kereskedelmi Kultu­rális és Szolgáltató Kft. ki­adása) Felújítják a máriapócsi műemlék templomot Fotó: Läufer László

Next

/
Thumbnails
Contents