Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-13 / 190. szám
1991. július 13., szombat a j Dunántúli napló 9 ü pápalötogatős helyszínei Zarándokút Máriapócsra a harmadik napon Bizonyára sokan emlékeznek még arra az aljas koncepciós perre, amely mint máriapócsi gyilkosság került a köztudatba. A szomorú ügyben a Rákosi-pribékek elrettentő példát akartak állítani a vallásukhoz ragaszkodók elé. Nos, augusztus 18-án ezt az évtizedeken át folyamatosan gyötört, megfélemlített Máriapócsot keresi fel II. János Pál pápa. Móriapócs csupán méhány ezer lelket számláló falucska, de amilyen kicsi, olyan neve-' zetes 'Mária-'kegyhely, mégpedig görög katolikus búcsú'járó- ihely. 'Kegyhellyé pedig azért vált, mert a falucska bizánci ízlésű főtemplomának 'ikonosztó zi ónját díszítő iMária-kép, az ún. Isten-szülő Szűz 1696. november 4Jén elkezdett köny- nyeznii. A feltűnő eset híre futótűzként terjedt szét, s Iha- talimas tömegek kezdtek Pócsra zarándokolni, hogy saját szemükkel győződjenek meg a a csodáról. A képet azonban I. Lipót császár parancsára már a következő évben Bécs- be vitték, s a Stephans-dóm- ba helyezték, ahol ma is látható. A pócsiak kénytelenek voltak az eredetiről készített másolattal beérni. És ekkora csoda 1715-ben, majd 1905- ben megismétlődött: a Madonna ismét könnyezett! A kicsi fa tem plom később már nem volt képes befogadna a zarándokok tízezreit. Ezért 1731—1756. között ülj 'kőtemplomot emeltek a régi 'helyére — a harmadik könnye- zés már ebben történt —, amely szép barokk templomot 1948-ban XII. Pius pápa 'bazilika rangra emelte. A templommal egyidőben építették a kegyhelyet gondozó ba- zilita szerzetesek kolostorát is. A magyarországi görög katolikusok aránya az 1949. évi, még a felekezeti megosztást is feltüntető statisztika szerint az összlakosság 2,7 százaléka. A görög katolikusok a kefeti szertartást követő, de hitben és egyházszervezetben a katolikus egységben 'élő keresztények. Hogy a római katolikus magyarság kebelébe miiként kerültek görög katolikusok, nem tudjuk bizonyosan. Elképzelhető, hogy még Bulcsu és Gyula vezérek hoztak Bizáncból papokat, amit •megerősít egy XI. századi orosz krónika: „a magyarok két fejedelme Istentől vezéreltetve, Bizáncba ment, s a szent keresztséget önmaguk, s alattvalóik számára kiesd ékelték." Egy másik felfogás szerint csalk a 16. századtól tudunk görög katolikus magyarokról. A 18. századtól erőteljes kísérletek történtek arra, hogy meghonosíthassák a magyar nyelvet a görög szertartási! liturgiában. A Szentszék végül elfogadta a magyar kormány javaslatát önálló magyar görög katolikus egyházmegye felállítására, amelynek értelmében az uralkodó 1912. május 6-án megalapította a hajdúdorogi egyházmegyét. Ezt X. Pius pápa bullája július 8- án kanonizálta, és a bécsi apostoli nuncius november 17-én életbe léptette azzal, hogy a magyar görög katolikus egyházmegye székhelye Nyíregyháza. Az augusztus 18-i mária- pócsi pápai misére a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságból, Romániából és a Szovjetunióból is tízezreket, együttesen pedig 350-400 ezer embert várnak. Ennél azonban jóval többet, 500 ezret is el tudnak helyezni a most épülő misehelyen, ha a szükség úgy hozza. II. János Pál pápa Máriapócson görög katolikus szertartású szentmisét mutat be. E gesztussal a szomszédos országok görög katolikus közösségei iránt érzett elismerését és megbecsülését akarja kifejezni azért a sok üldöztetésért és megaláztatásért, amit az utóbbi 40 évben kellett elviselniük. A csehszlovák, román és szovjet hívek püspökeik és papjaik vezetésével érkeznek majd Máriapócsra. A szertartás magyar, ószláv, román, szlovák és angol nyelvű lesz. Az egyes énekeket is ószláv és román nyelven éneklik majd a szomszédos országból érkező egyházi énekkarok. Dr. Csonkaréti Károly Augusztus 20-íg megtekinthető 13 falfestményemlék a középkorból Kiállítás a Bazilikában az átépítésről és Schmidt Frigyesről A közelmúltban emlékeztünk meg a pécsi Szent Péter Bazilika mai állapotában történt felszentelésének a centenáriumáról. Ebből- az alkalomból kiállítás nyílt (s augusztus 20-ig megtekinthető) a templom hittantermében. Fontos kiállítás ez, melynek a címe is sokatmondó: „A pécsi dóm és Friedrich von Schmidt". Vagyis a rendezők - Aknai Tamás, Bíró László és Boros László — ily módon is emléket kívántak állítani a kiváló német-osztrák építésznek, akinek hálával tartozunk a Pécset szimbolizáló, csaknem évezredes hányattatott múltra visszatekintő, s a megtisztelő címet éppen a centenáriumra pápai rendelettel visszakapott Bazilikáért. Ki is volt Schmidt Frigyes (ahogyan a száz esztendővel ezelőtti „Népszerű templommagyarázó kalauz" is nevezi)? 1825-ben a Württemberg tartománybeli Frickenhofenben született, építészeti tanulmányait Stuttgartban végezte, 1859-től Bécsben dolgozik akadémiai professzorként, majd rektorként, miközben jelentős építészeti alkotásokkal gazdagítja Európa számos nagyvárosát. Élete egyik utolsó nagy munkája a pécsi székesegyház átépítése. Dulánszky Nándor püspök meghívására 1878—82 között -dolgozta ki a nagy munka terveit, 1882. június 9-től 1891. január 23-ig — haláláig — e művén dolgozott. A kiállítás a hely diktálta méretek szerint tömör szűkszavúsággal mutatja be a csaknem évtizedig tartó munkát, melynek eredményeként a korábbi Pollack-féle építményből a ma is joggal megcsodált fenséges templom lett. Főbb témák: a középkori székesegyház emlékei; a barokk tárgyi és rajzi emlékei; Dulánszky püspök tárgyi emlékei; Schmidt Frigyes munkássága; a székes- egyház átépítése - az azt megelőző állapotról, Schmidt tervrajzai és részletrajzok. Egy villanásra elénk tűnnek a korai székesegyház románkori faragványai, ahogy megtalálták azokat, a kor jeles pécsi fotóművésze, Zelesny Károly által dokumentálva (az egyik felvételen Kirstein Ágost látható, aki Schmidt halála után befejezte az átépítést, s aki utóbb számos jelentékeny pécsi épület alkotója lett). E lelet az, aminek méltó elhelyezésére — sokéves rejtettség után — éppen most épül az új kőtár épülete. A legnagyobb szenzáció azonban — legalábbis a mai laikus látogató számára - az a 13 darabból álló akvarell- sorozat, amelyet a Bécsből sebtiben idehívott Koppay József festőművész 1882 augusztusában készített a helyreállítást megelőző feltárások során megtalált falfestménytöredékekről. Az apszisokban és homlokfalakon (12-13. szd.), a nyugati karzat pillérein és fal-' pillérein (15. szd.), valamint az északi hajóban (14. szd.) találták ezeket. A Schmidt által aláírásával hitelesített akvarel- lek sejtetik, milyen pompázatos lehetett középkori székes- egyházunk, melyet nemcsak a kor művészetét magas színvonalon reprezentáló faragványok díszítettek, hanem a maguk idejében ugyanilyen színvonalú falfestmények is. Schmidt kiváló érzékének köszönhető, hogy az évszázadok viharai után fennmaradt e néhány festmény legalább másolatban megmaradhatott az utókornak. Koppay egyébként arról is számot ad a másolatokon, hogy e műalkotások nem voltak megmenthető állapotban. Ám az utókor mégis keveset tudott róluk. Az említett „Kalauz" szót sem szól a jelentős leletről, Gosztonyi Gyula viszont a székesegyházról szóló alapművében különböző szerzőket - Czobor Bélát, Szönyi Ottót - idézve ad róluk elég részletes leírást, az 50-es években megjelent Pécs-monográ- fiában viszont Dercsényi Dezső már csak egy-két mondatos említést tesz. A Káptalani Levéltárban őrzött másolatsorozat - ismeretünk szerint — első alkalommal került a nagyközönség elé, ennek is tulajdonítható, hogy a falfestményemlékek szinte ismeretlenek maradtak a közvélemény számára. Ezért is szeretnénk bízni abban, hogy - legalább másolatban — viszontláthatjuk majd Koppay másolatait az új románkori kőtárban. A festett és a kőemlékek ugyanis elválaszthatatlanok egymástól. Hársfai István állítás egy reprezentatív részlete. „Az északi mellékhajóban a sekrestyeajtó fölött Miklós éneklőkanonok fogadalmi képe volt látható a XIV. század első harmadából ..(Dercsényi Dezső, a „Pécs" c. monográfiában.) A könyvpiac újdonságai Paul Brunton: India titkai Mór nagyapáink korában bestseller volt Paul Brunton rendkívül érdekes könyve. Egy művelt, de szkeptikus, „hitetlen Tamás” hírlapíró jógik, fakírok, szent emberek állítólagos csodatetteinek leleplezésére utazik Indiába. Akkurátusán, egy bulldog szívósságával kutat, hogy aztán — ahogy általában lenni szokott — misztikusként térjen haza. Valóban maga- sabbrendű az a szellemiség, melynek a szerző szószólójává szegődött? Egyáltalán, hihetünk-e neki? Netán hamis próféták, rafinált szemfényvesztők mellett kardoskodik? Ma is felkavaró, vitára ingerlő olvasmány. Hisszük, nem hisszük, de jusson eszünkbe, amit Shakespeare Hamlet által mond: „Több dolgok vannak földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes...” (Sorger Kolon Ltd. kiadása) Tolnai Világtörténelem. I. kötet Gyermekkoromban szomszédunktól szoktam kölcsönkérni a sorozat ütött-kopott köteteit. Mai- napig meghatározó olvasmányélményem, ebből tanultam a történelmet. A század e reprezentatív vállalkozását ma újra kézbe veheti az érdeklődő ifjúság, hasonmás formában. Lehet, elfogult vagyok, de általános- és középiskolában a Tolnai Világtörténelem sorozatát tankönvvként használnám. Világos, közérthető stílusa, eqészséges szemlélete, gazdag illusztrációs anyaga ma is le- nyűqöző. S ami a legfontosabb: közös múltunkat nemcsak meqismerni, hanem elfogadni, sőt megszeretni is megtanít. Kár, hogy igencsak borsos áron juthatunk hozzá — kötetenként 1300 Ft. (Colosseum Kft. kiadása) Pető Tóth Káioly: Tizezerlyúkú sip, egylyúkú rosta Régi barátom első kötetének jobban örülök, mint a sajátomnak. A zen-buddhizmus szellemiségéből táplálkozó, köznapi észjárással nem is nagyon értelmezhető kis történeteit a kortárs költőink körében egyre kedveltebb, japán eredetű versminiatűrrel, haikuval summázza. Ars poeticának is beillő példázata szerint a tanítvány akár bajszosán, akár szakállason, akár borotvált arccal áll mestere elé, csak látszólag azonos önmagával; a belső, lényegi változás felis- merhetetlenné teszi. „Nem vagy egyedül. / Száznyolcvan arcos van. üt / a bot s elrepül.” (Göncöl Kiadó) Simon Hawke: Péntek 13 Egy eléggé rossz hírű videóhorror forgatókönyve alapján irta a szerző ezt a három sztorit. Reménytelennek tűnik manapság az ember gyerekét úgy istenigazából megijeszteni. Ha valaki mégis ilyen hatásosan rémisztget, annak nem lebecsülendő alkotói kvalitásai vannak . . . Jason, a rém — eredetileg vizihulla - Drakula grófnak és társainak drasztikusabb, kültelkibb variánsa. Efféle kulturális metaforák általában úgy teremtődnek, hogy mindennapi félelmeinket, borzalmainkat mintegy belesűrítjük valamiféle groteszk, valószínűtlenné torzított szörnyetegbe. Hogy az éppen félelmeink által elevenedjen meg. A Péntek 13 kizárólag felnőtt, erős idegzetű olvasóknak ajánlható. Csak aztán nehogy engem szidjanak, ha mégis visító frászt kapnak tőle! (Text Kereskedelmi Kulturális és Szolgáltató Kft. kiadása) Felújítják a máriapócsi műemlék templomot Fotó: Läufer László
