Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-13 / 190. szám

1991. július 13., szombat aj Dunántúli napló 3 A Hunyadi út 11-ből a Rákóczi út 34-be Teljes a fölfordulás szer­kesztőségünkben és kiadónk­ban, csomagolnak a munka­társak, sorra ürülnek ki a szobák, a folyosókon bútoro­kat cipelő rakodómunkások. Költözködünk! Itthagyjuk a csaknem három évtizeden át kellemes élet- és munkakörül­ményeket biztosító, szeretett Hunyadi úti székházunkat, me­lyet átadunk az egyháznak, s elköltözünk vasárnap estéig a Rákóczi út 34-be, a megyei közgyűlés irodaépületének legfelsőbb szintjére. A köl­tözködés természetesen n?gy rumlival jár, mindebből azon­ban olvasóink mit sem érzé­kelhetnek, gondos munkával írjuk és szerkesztjük az Új Dunántúli Naplót, mely a megszokott színvonalon és idő­ben kerül ezekben a napok­ban is az előfizetőkhöz és az újságos standokra. Költözködik az llj Dunántúli Napló! Folyamatosan élnek telefonjaink, telexünk és telefaxunk Hirdetésfelvétel a régi székhazunkban is Ä költözködéssel vasárnap estig végzünk, a megyei köz­gyűlés irodaépületének hato­dik, hetedik és nyolcadik eme­letén rendezkedünk be. A lapszerkesztés addig a Hunya­di út 11-ben folyik, itt talál­hatnak meg híreikkel, pana­szaikkal olvasóink, s bár te­lefonközpontunkat is átszere­lik, ezen közben is végig él a 15-000 és a többi telefonszá­munk, telexünk és telefaxunk. Ideiglenesen mindössze annyi a kényelmetlenség, hogy mun­katársainkat a központból nem tudjuk kapcsolni, velük tehát csak üzenetek útján tudnak érintkezni. A jövő hétfőtől már minden a megszokott rendben megy, addig olva­sóink szíves megértését kérjük. Új, Pécs belvárosában lévő székházunkról csupa jót mondhatunk, sokkal könnyeb­ben leszünk megközelíthetők. A szerkesztőségünket és ki­adónkat felkeresők a portán kapnak majd útbaigazítást, páternoszterrel vagy személyi felvonóval jöhetnek föl az emeleteinkre. Jó tudni, hirdetésfelvételi irodánk továbbra is működik a Hunyadi út 11. szám alatt és a Sallai utcában. Ugyan­akkor rövid időn belül új he­lyünkön, az irodaház föld­szintjén is nyitunk hirdetés­felvevőt. Jugoszláviai menekültek Magyarországon? A helyi menekültügyi szer­vekkel az elmúlt két hét során összesen 20 jugoszláv állam­polgár vette fel a kapcsolatot — válaszolt az MTI kérdésére pénteken Tóth Judit, a Bel­ügyminisztérium Menekültügyi Hivatalának helyettes vezetője. A „kapcsolatfelvétel” annyit jelent, hogy e személyek — zömmel Szegeden és Buda­pesten — felkeresték a mene­kültügyi tisztviselőket, tájékoz­tatást kértek a menekült stá­tus elnyerésének módjáról, le­hetőségéről. -A húsz érdeklődő közül egyébként 18-an magyar nemzetiségűek, ketten pedig horvátok voltak. Tóth Judit arról is beszá­molt, hogy ez alatt az időszak alatt új eljárást mindössze egy esetben, egy horvát-magyar „vegyes” család kérése nyo­mán indítottak. Itt a nyugta, hol a nyugta? Az APEH elnökének budapesti csütörtöki sajtótájékoztatóján el­hangzott, hogy a vállalkozók a tényleges árbevételüknek és jöve­delmüknek csak egy részét vallották be 1990. évi adóbevallásukban. Az adózási fegyelem az előző évekhez képest nem javult. Ezért egy országos ellenőrzési kampány keretében a kisvállalkozók nyugta­adási kötelezettségének teljesítését vizsgálják. Az áfa-törvény különböző időpon­tokban kötelezővé váló nyugta­adást ir elő a vállalkozók köré­ben. A széles körű nyugtaadási kötelezettség és ennek betartása hozzájárulhat a tényleges bevételek és jövedelmek meghatározhatóságá­hoz, az eltitkolható jövedelmek mi­nimalizálásához. A bejelentés szerint a nyáron fo­lyamatosan, de különösen kiemel­ten két hullámban meghatározott területeken az APEH-revizorok a nyugtaadási kötelezettség teljesíté­sével kapcsolatos ellenőrzéseket vé­geznek. Ennek során a baranyai, a so­mogyi és a tolnai területeken is sor kerül egy folyamatos - nyugta­adási kötelezettséggel kapcsolatos - ellenőrzésre, mely alapján azt kí­vánják megállapítani, hogy az adó­alanyok eleget tesznek-e ezen kö­telezettségüknek, vagy sem, javult-e az adózók bizonylatolási fegyelme. A helyszíni ellenőrzés során mint­egy 3000 főt keresnek fel az ellen­őrök. A Baranya Megyei Adófelügyelő­ség vezetőjének tájékoztatása sze­rint a nyugtaadás ellenőrzése nem kampányfeladat, mivel ezen köte­lezettség teljesítését a vállalkozók körében egész évben folyamatosan ellenőrzik, azonban a jelenlegit azért fontos kiemelni, mert ez a nyaralási főszezonban történik. Azt ■is elmondta az adófelügyelőség ve­zetője, hogy az ellenőrzést úgy kívánják végrehajtani, hogy az a vállalkozót a kiszolgálásban, a ve­vőt a vásárlásban ne akadályozza. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a nyugtaadási kötelezettség megsértőivel szemben 20 000 Ft mu­lasztási bírság szabható ki, amely ismételt mulasztás esetén megismé­telhető. A pécsi „Bosnyák” a Keszüi úton A pécsi „Bosnyák”, vagyis a nagybani piac most még csak hetente kétszer, hétfőn és csü­törtökön működik a Keszüi út és az Eszéki út találkozásában kialakított területen. Korábban a vásárcsarnoknál, . illetve az Irányi Dániel téren volt talál­ható, de az akkori jellege meg sem közelítette a mait. A mos­tani ugyanis hangulatos, nyüzs­gő, egész éjszaka tart, rend­bontás nélkül és a környékbeli lakók örömére. Bár még kevés kertvárosi ember tud a pécsi Bosnyák piacról. Ez a harmadik legjelentő­sebb hazai nagybani piac, így első a fővárosi, már említett Bosnyák téri, második a szege­di. A pécsi vonzereje nő, hisz az Alföldről egyre több terme­lő érkezik portékájával. Most csütörtökön többek között do­bozi, gyulai, hódmezővásárhe­lyi, szolnoki és bajai gazdák pakoltak ki, ki komótosan, ki gyorsan. A Dobozról érkezett Gyula bátyám a nyugodtabbak, a cseppet sem gyanakvók közé tartozik és szemrebbenés nél­kül közli az árakat. Például ná­la egy jó húsz centis paprika három forint. Szinte mindenütt alacsonyak az árak, amelyek aztán pár óra múlva a vásárló kereskedők, boltosok üzletei­ben, standjain ugyancsak ma­gasba szöknek. Kémesi kolbászuborkásokkal beszélgettem, akik nagyon pa­naszkodtak arra, hogy egyre kevesebb a kedvezmény, de azért kitartanak, hisz elég 150 000 forintot befektetni, hoz­zá a megállás nélküli munkát adni, máris megvan a haszon. — Kimerülünk, de bírjuk — mondja a vajszlói fiatalasszony­ka, akinek itt van két kislánya, Zsúfolva különböző áruféleséggel a nagybani piac raktárcsar­noka Fotó: Läufer László s mindegyik fáradhatatlanul ra­kosgatja a ládákat még éjjel egykor is. Alig tizenévesek. Nem messze tőlük csodájára járnak egy házilag kialakított hűtőkocsinak, amellett meg boltosok tömege verődik, türel­mesen állnak sorban a ritka paradicsomért. Egy másik fia­talasszonyt nézek eközben, aki negyed óra alatt vagy tíz teli ládát hord odébb. Vidám, még mosolyogni is van kedve. Alig van fény, zseblámpák, az autók reflektorai pásztáz­nak, mégsincs tolvajlás. A ko­mótosan le-feljáró nagydarab, kövér emberek sem maffiata­gok, ők a magabiztos piaco- zók, akik már áru nélkül ad- nak-vesznek. Egyikőjük hajdan masszőr volt Harkányban. Tisz­telet övezi őket, ahogy végig­vonulnak a piacon. Egyébként tapasztalni gyanakvást, többen nem mondják meg, honnan jöttek, mennyiért adják porté­kájukat, hisz lerí rólunk, hogy alkalmi vevők vagyunk. Közülük az egyik azt közölte, hogy ezen a piacon perceken belül, ha kell, megháromszorozódik az ő kínált ára. Piac, nyüzsgés, fojtott moraj, kísérteiként lebegő árnyak, tar­goncák, autók. Van, aki alszik egy kicsit, más rádiózik, így is megéri Debrecen mellől eljön­ni Pécsre. Akár hiszik, akár nem, reggelre valamennyi árut hozó kocsi kiürült. Egy ismerő­söm, aki bérbe adta teázóját, s most három zöldségstandot működtet, fütyörészve vállon ve­reget: Már mindennap tudnék jönni a pécsi Bosnyák piacra. Csuti J. Holnap az Új VDN-ben Ll DOKTOR 220 VOLTTAL GYÓGYÍT Csikung —, avagy vezesd magadba az áramot iHHP Csopi újra odacsap Bujtor most is kőkemény CMS-DIPLOMA BÍRÓ LÁSZLÓ VEZÉRIGAZGATÓNAK 8995021: munkavállalási jogosítvány Lajtán túlra RIADALOM PÉCSETT Elásott radioaktív anyagok az egyetem kertjében? • VÉRES PÉCSI ÉJSZAKA Hasbaszúrt áldozat a Marylin játékteremnél • KISKIRÁLY A VILÁGCSÚCS ELLEN Szupermaratonisták találkozója Szegeden I. Nemzetiségi Néptáncfesztivál „A néptánc minden nyelven beszél” A Káptalan utcai szabadtéri színpadon lassan minden kész lesz ahhoz, hogy megkezdőd­hessen az I. Nemzetiségi Nép­táncfesztivál. A malmöi Sals- kapet Gammel Dansens Van- ner már javában szoktatja ma­gát a színpadhoz és izzad a tikkasztó pécsi hőségben. Jó pár idősebb hölgy és úr is lé­peget körbe a többiekkel, bizo­nyítván, hogy a néptánc igazá­ból nem korhoz kötött tevé­kenység. Vidákovics Antallal, a feszti­vál egyik szervezőjével egy ár­nyékosabb helyen beszélge­tünk: — Hagyományt szeretnénk te­remteni ezzel az eseménnyel, azért is adtuk neki az „I." sor­számot. Továbbá „nemzetiségi­ből” szeretnénk majd átlépni „nemzetközibe", ha arra anya­gi fedezetünk is meglesz. Bár a svéd és jugoszláv együtte­sek ittléte már jelzi ezt a törek­vésünket. Jobban ki lehet majd használni a testvérvárosi kap­csolatokat, hívunk majd olyan kuriózumokat, mint az izraeli, görög, török tánccsoportok, melyek már egy-egy önálló es­tét kapnak a bemutatkozásra, s így valóban komoly fesztivál­lá feljeszthetnénk a pécsit. Az idei alkalommal minden nem­zetiséget egy táncegyüttes képvisel, de ez csak a kezdet, egyfajta próbálkozás. Mind­azonáltal már most is nagy az érdeklődés, külföldiek telefo­nálnak, s ezt ki is kellene hasz­nálni, hisz a néptánc minden nyelven beszél. Hiszem azt is, hogy rentábilissá lehet tenni egy ilyen vállalkozást. Ma egy eszéki, egy gyulai román, az Ifjúsági Színpad együttese és svéd gárda lép föl, az utóbbi a kelet-euró­paitól kicsit elütő, már in­kább elpolgáriasult táncot képviselve, mely sokkal inkább koreografált, páros polka-ke- ringő jellegű, úgynevezett ha­gyományőrző. A holnapi nap folyamán következik a Hosz- szúhetényi Népi Együttes, a Kally Jag, egy békéscsabai szlovák, a Leőwey-tánckar, a avulói román, a Szeged és a Báranya Táncegyüttes, mely utóbbi egyfajta házigazda­szerepet is betölt. M. K. „Sajnos nagyon jó termés várható...” „A jelenlegi hélyzet szerint szőlőből sajnos nagyon jó ter­més várható az idén ...” ­kaptunk rövid, ám igencsak • meghökkentően tálalt prognó­zist pénteken délután Halmai Jánostól, a pécsi központú Pan- nonvin Rt. elnök-vezérigazgató­jától. A négy megyében (Somogy­bán, Zalában, Tolnában és Ba­ranyában) szőlőfelvásárlói, fel­dolgozói és bor-, valamint pezsgőértékesítési tevékenysé­get folytató cég vezetője nem véletlenül vélekedett eképpen. Ugyanis részvénytársaságuk szá­mára ugyanúgy krízishelyzetet jelentett az ez évi piacvesztés, mint más szőlészeti-borászati tevékenységet végző cég szá­mára. Mint ahogy az általuk gyártott pezsgőkre, úgy boraik­ra is elmondható, hogy a tava­lyi termés jelentős részét nem Szälesz-borasz kilátások A Pannonvin Rt.-nek és a többi termelőnek is súlyos terhet jelent a piacvesztés tudják eladni, hogy mind a (volt) szocialista országokban, mind a nyugati és a hazai-pia­con megrendültek értékesítési lehetőségeik. — A keleti piac szinte telje­sen kiesett — mondotta Halmai János. — A ■ Monimpexnek ugyan sikerült még hónapok­kal ezelőtt egy jelentősebb üz­letet kötni a szovjetekkel, de a partner fizetőképtelensége mi­att a kormányzat nem adta meg a kivitelhez szükséges en­gedélyt a külker-cégnek; A továbbiakban megtudtuk, hogy „döglődik” a nyugati piac is. A legnagyobb (egy angol) partner például nem tartotta be azon ígéretét, hogy a magyar borok két évig tartó, alacsony áron történő piaci bevezetése után emelni fog árain, így a magyarok továbbra is fél an­gol fontot kapnak minőségi bo­raik palackjáért akkor, amikor ugyanez a bor valamivel több mint 2 fontért értékesül az an­gol boltokban. (Csak zárójel­ben jegyezzük meg: jól jelzi a magyar minőségi borok nyugati alulértékeltségét, hogy a nyu­gati asztali borok ugyanezek­ben az üzletekben 2,7—2,8 fon­tért vásárolhatók meg. Halmai János szerint az általuk szállí­tott minőségi borok palackon­kénti reális ára 3,5—4 font körül lenne az angol piacon.) De a vevő egyelőre még a szolidabb áron sem tért vissza üzletet kötni... Talán az év vége felé. A nagyobb cégek belföldi piaci lehetőségeit a maszek kannás borkimérők, borárudák is rontják manapság, akiknek talán nem kell oly mértékben elviselniük adórendszerünk szi­gorát. Emellett a csődben le­vő nagyobb cégek is leverik kényszerűségből a már amúgy is költségszint közelében moz­gó árakat. Mindent egybevet­ve: a Pannonvin Rt.nél például az idénre tervezett értékesíté­süknek mintegy 45 százaléka visszamarad. Ennek egyenes következménye, hogy a terme­lőktől közel sem tudnak annyi szőlőt felvásárolni, mint a megelőző években. Az elnök­vezérigazgató szerint eladási és hitelfelvételi nehézségeik miatt a tavalyi mennyiségnek csak mintegy 35 százalékát tudják felvásárolni, és azért is csak szakaszosan tudnak majd fi­zetni.- Mivel azonban a szőlőter­mést meg kell menteni, a fel­dolgozó és tároló kapacitásun­kat felajánljuk a termelőknek. Bérfeldolgozói és bértárolás! lehetőséget tudunk biztosítani — mondotta Halmai János. ’ Hogy ez mennyiberi vigasz­talja a szőlősgazdákat, az már más kérdés. Szőlész-borász kö­rökben mindenesetre egyre töb­ben fölvetik, hogy ekkora sző­lőterületekre (mint a jelenlegi) nincsen szükség Magyarorszá­gon. A piaci egyensúlyt legsze­rencsésebb lenne a nem kívá­natos szőlőfajták kivágásával megteremteni. Balog Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents