Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-08 / 185. szám

1991. július 8., hétfő oj Dunántúli napló 5 HIV®iyfB ftt Befejeződött a Megyei Közgyűlés küldöttségének német- országi látogatása Jelentős megállapodások (Munkatársunk lése) telelonjelen­Jelentős, konkrét megállapo­dások után befejeződött a Me­gyei Közgyűlés küldöttségének rems-murri programja. A négy­napos látogatáson magyar és német részről egyaránt hang­súlyozták az együttműködés fontosságát és újabb konkrét gazdasági és kulturális üzletek megvalósítását szorgalmazták. — A partneri kapcsolatokat az új európai békerend felépí­tése építőköveinek tekintem. A kelet-európai kapcsolatokkal hidat kívánunk építeni a kél térség között, pillérek ezek a leendő Európa Házból - mondta egyebek mellett Horst Lassing, a rems-murri járás ve­zetője szombaton este, a másik két terület (Dimitrov, Meissen) képviselőivel együtt tartott nagyszabású fogadáson.- Kapcsolataink nagy örö­mömre abba a szakaszba lép­tek, amikor a napi feladatok szintjén határozhatjuk meg teendőinket — mondta válasz­beszédében dr. Szűcs József. A Megyei Közgyűlés elnökének szavait alátámasztandó, meg­említünk néhány konkrét meg­állapodást és lehetőséget, ame­lyeket a küldöttség tagjaiként itt tartózkodó üzletemberek, banki és vállalati vezetők kö­töttek : Banki kapcsolatok ügyeiből virágot még e héten esedékes német viszontlátogatás tényei hozhatnak. Lehetőség lesz kö­zösen építendő nyugdíjas ház­ra Mohácson. Baranya térségé­ben várhatóan villamos moto­rokat összeszerelő üzem és mű­anyaghulladék újrahasznosít­ható egység is létesülhet. Hő- és hangszigetelő építőelem­rendszer technológiájában, ki­vitelezésig és forgalmazásig, valamint faipari, élőállat-keres­kedelmi tevékenység további bővítéséről is kötnek megálla­podást. Kulturális téren máris 70 ezer forint értékű könyvvel tér haza a küldöttség, a műveket a ba­ranyai német nemzetiségi könyvtárak kapják. A baranyai küldöttség a Sváberdőben található Szép Ki­látás elnevezésű étteremben tartott búcsúesttel fejezte be programját. Bozsik L. A világ minden polgáráról van adatuk Mormon missziósok Pécsett Négy fiatalember útra kelt Amerikából, hogy a mormon egyház tanításait, üzenetét el­hozza Magyarországra is. Va­sárnap találkozhattunk velük a pécsi Csontváry Múzeum egykk termében az istentiszteleten és az azt követő vasárnapi isko­lán. A „legidősebb” misszionárius Justin Badd, húszéves Wyoming államból, a többiek 19 eszten­dősek, Mátyás Washingtonból, Blum Kaliforniából és Krebs Idahóból. Egyházuk szokása szerint 19 évesen jelentkeztek missziós feladatra, és négyüket egyházuk vezetői Magyaror­szágra küldték. Egyébként ma Magyarországon hatvannégy, a világon, ötvenezer hozzájuk ha­sonló fiatalember és leány szol­gál. Justin Badd az orvosi egyete­met hagyta abba két évre, és a többiek is túl vannak az első éven. Justin Badd szeptember óta él Magyarországon, úgy jött, hogy egy szót sem beszélt a nyelvünkön, és vasárnap vá­lasztékos, szép fogalmazással vezette az istentiszteletet. Igen keveset tudunk a Mor­mon Egyházról, nem is így ne­vezik magukat, hanem Jézus Krisztus Mai Szentjei Egyházá­nak, ám Justin küldetéséhez hí­ven nagy szeretettel magyaráz, és a története nagyon szép: Krisztus előtt 600 évvel az Ür megparancsolta egyik prófétá­jának, Léhinek, hogy vezessen el egy csoportot Jeruzsálem vá­rosából az új földrészre (Ame­rikába). Léhi fia, Nefri az Úr segítségével át is hajózott és kis közösségével kultúrát terem­tett. Jézus feltámadása után, ahogy a Bibliában Pál első le­velében olvashatjuk, negyven napig tanította a prófétákat, ezt tette - a mormon tanítás szerint - az új földrészen is. Ahogy a jeruzsálemi feljegyzé­seket a Biblia őrzi, az ősi ame­rikai írásokat Mormon könyve tartalmazza, amely Mormon prófétáról kapta a nevét, aki összegyűjtötte a vaslemezekre rótt Írásokat. A Mormon Egyház, amelyet 1830-ban Joseph Smith alapí­tott, az ősi tanításokat követi: az élén a három kiválasztott, Ezra Taft Benson és két tanács­adója személyében, majd a 12 apostol mintájára egy tizenkét fős testület, és hetven kiválasz­tott ember a világ minden tá­járól.' A frankfurti központú európai missziót a svájci szár­mazású Hans Ringger vezeti. A Mormon Egyház központja Utah államban, Salt Lake City­ben van. A történet szerint 1830 körül elsőként telepedtek le itt a mormonok, akik az üldözteté­sek elől menekültek Nyugatra. Amerikában négymillió, a vilá­gon velük együtt összesen ki­lencmillió mormon él. Magyar- országra négy éve engedték be egyházukat, azóta hétszázan alkotják gyülekezeteiket, és két templomuk is van Budapesten. Justin Badd megerősíti azt, ami az istentiszteleten is a leg­szebb élményként hatott a val­lásuk iránt érdeklődőkre, hogy Isten és Jézus Krisztus szerze­tével együtt fordulnak a leg- odaadóbb figyelemmel ember­társaik felé, amiből arra lehet következtetni, nagyon összetar­tó közösségekben élnek. Mind­egyik fiatalembertől hallottunk imájában történetet a krisztusi szeretetről, a mormon közösség odaadó gondoskodásáról. Az­tán Justin Badd elmondta, hogy küldeményeik ott voltak a földrengéssújtotta Örményor­szágban, vagy legutóbb Bang- ladesben, és ez a segítség ter­mészetes, ahogy az is,- hogy a missziós küldetés költségeit a családja állja. Ugyanilyen fontosnak tartják törődni az ősökkel, az Utah- beli Salt Lake City-ben van egy hatalmas gyűjtemény, amely száz évre visszamenőleg tartal­mazza a világon élt összes em­ber adatait. E nagy munkának csodálatos magyarázata van: választ találtak a kérdésre, hogy mi lesz azokkal a milliók­kal, akik nem keresztelkedtek meg, nem találtak utat Isten­hez, ugyanis a hatvan Szent Templomban — Európában mindössze négy van, Angliá­ban, Svájcban és Németor­szágban — rendszeresen tarta­nak keresztelőt a holtakért. Gáldonyi M. Sízlés és igyekezet Nehéz lett volna akár­csak két héttel ezelőtt meg­jósolni, hogy miként győ­zik majd energiiával, mun­kakedvvel a pécsi muzsiku­sok a fesztivál koncertdöm- pingje által reájuk rótt fel­adatokat. A — ma már nyu­godtan kijelenthetem: esz­meileg egyértelműen sike­res — rendezvénysorozat ti­zenegy hangversenye közül nem kevesebb, mint öt kap­csolódott közvetlenül vagy közvetve a Pécsi Szimfoni­kus Zenekar művészgárdá­jához, más-más igényekkel és programmal. Múlt szerdán a Pécsi Szeptett mutatkozott be és tette le névjegyét mindenek­előtt Beethoven Szeptettjé- nek tolmácsolásával, csü­törtökön pedig a zenekar valamennyi rézfúivós tagját magába foglaló hangszer- együttese Neumayer Károly •gondos irányításával szóra­koztatta — a szó legjobb értelmében véve — a Művé­szetek Házában megjelent közönséget. Mindkét együt­tes első fellépését teljesí­tette ez alkalommal, s e tény reményt keltő és el­gondolkoztató egyszerre. Reményt keltő, mert jelzi a zenekar tagjainak a „szol­gálatokon" túli aktivitását, 'muzsikálási, együttműködé­si igényét, meg természete­sen azt is, hogy e jó vagy kiváló képességű hangsze­resek húzóereje nyilvánvaló­an jótékonyan hat a zene­kari munka egészére. De el­gondolkoztató is, mivel jel­zi, hogy Pécs zeneélete az átlagosnál jóval nagyobb mértékben koncentrálódik az egyetlen nagyzenekar művészi erőire, tőlük vár­ván bármilyen adódó zenei igény kielégítését. Mielőtt e megállapítást bárki is ok- vetetlenkedésnek minősíte­né, ajánlatos elemi szinten tájékozódni a Pécsen kívüli zeneélet dolgaiban. Példa­ként kívánkozik ide a két legközelebbi — mellesleg Pécsnél nagyságrendekkel szerényebb zenei tradíció­kat magáénak mondható — vidéki kultúrcentrum: Szom­bathelyen óriási ráfordítá­sok révén a semmiből alig két évtized alatt jött létre egy szimfonikus zenekar és egy európai rangú, igen költségigényes régizene- együttes, emellett a Bartók- szemináriumon évről évre a kortárs zene világnagysá- gai pezsdítik a zenei éle­tet, Szeged városa pedig há­rom hivatásos zenekart tart fenn, megosztva- köztük a hangverseny- és operaélet különféle feladatait. A pécsi zeneélet mecena­túrájának téhát bőven Van még fejlődési lehetősége. E téren éppen a Szimfonikus Zenekar szolgált jó lecké­vel a Fesztivál '91 kapcsán, ami a fantáziát, vállalkőzó- kedvet és áldozatkészséget illeti. Búcsúfellépésére júli­us 5-én a Bazilikában ke­rült sor nehéz műsorral, a német Werner Andreas Al­bert vezényletével. Reger és Richard Strauss egy-egy műve között magyarországi bemutatóként hangzott el a neves kortárs orgonista és zeneszerző, Werner Jacob TIL concertója (. . . sine no­mine super nomina . . .) a szerző fiának, Andreas Ja- cobnak orgonaszólistaként történt felléptével, az ütő- hangszeres magánszólamot Szabó Ferenc szála Itatta meg virtuóz módon. A ze­nekar a számára nyilván szokatlan feladatot örven­detes szakszerűséggel oldot­ta meg, a lazítási szándék, a fáradtságból adódó igénytelenség minden jele nélkül, mindvégig megfelel­ve a nyitóhangversenyen keltett várakozásoknak. Gönczy László Megemlékezés Kádár lános halálának második évfordulóián Kádár János halálának második évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt megemlé­kezést tartott szombaton a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjánál. A mintegy tízezer résztvevő előtt az MSZMP képviseletében Benkéné Kiss Valéria mondott ünnepi be­szédet. Kijelentette, hogy a mai Munkáspárt jó szívvel vállalja a kádári örökségből mindazt, ami előremutató és maradandó érték. Benkéné hangsúlyozta: békét kell kötni az emlékeinkkel, s mihama­rabb véget kell vetni az állami politika rangjára emelt gyűlölkö­désnek. A mai belpolitikai folya­matokról szólva a szónok megje­gyezte, hogy a rendszerváltás nem más, mint a szocialista vívmányok és a szociális vívmányok megsem­misítése, miközben egy újhorthysta tekintélyuralmi rendszer van kiala­kulóban. A MAGYAR NEMZETI BANK tájékoztatója az 1991. július 3-I jogi személyek részére tartott 90 napos lejáratú diszkont kincstárjegyek aukciójáról Értékesítésre felajánlott összeg (m R) 1500 Elfogadható legalacsonyabb ár (névértók %-a) 91.95 Elfogadható maximáís éves hozam (%) 35.51 A benyújtott ajánlatok összege (m R) \ 618.0 Az elfogadott ajánlatok összeg (m Ft) 614.0 Maximáís éves hozam (%) 35.51 Minimális éves hozam (%) 34.49 Átlagos éves hozam (%) 35.03 Átlagáras értékeslésre marad (m Ft) 886.0 Az átlagáron (92.05%) 1991. július 8-ig vásárolhatnak jogi személyek diszkont kincstárjegyet az MNB Baranya megyei Igazgatóságon. Pécs, Geister Eta u. 6. Telefon: 13-433/101, telefax: 10-968 Kővetkező aukciók 30 napos lejárat 1991.07.10. 90 napos lejárat 1991.07.17. (4536) Futnak «* képek Az avoni hattyú és a jelzőtábla „E csekély, meddő mesét, Mely csak álom, semmiség, Nézze most el úri kegy, Más­szor aztán jobban megy." Puck, azaz Robin pajtás, az agyafúrt kobold szavai a Szentivánéji álom-bál szinte önkéntelenül futnak a toliam alá. Miért is ne, hiszen Mick Jackson Az őrült város (L. A. story) című filmjében a sze­replők látogatást tesznek a Los Angeles-i temetőben, ahol leróják tiszteletüket William Shakespeare sírjánál. Már az „avoni hattyú” csontjait is megvásárolták volna a vad­nyugat meghódítóinak örö­kösei, kérdeznénk rémülten, de megnyugszunk, amikor a Hamlet sírásójával is össze­futunk, akinek szerszáma ép­pen a szegény Yorick kopo­nyáját fordítja ki a földből. Rájövünk ugyanis, hogy a ren­dező nem a nagy angol szer­ző földi maradványait lopta el tőlünk, hanem szellemének csillagfényéből csent el egy kósza sugarat. S ennyi elegendő ahhoz, hogy ez a „csekély, meddő mese" a modern nagyváros hajszolt emberének mulatsá­gosan esendő karakterét vil­lantsa elénk. Hősünk, aki fia­talos lendületét ősz hajjal, iróniába hajló, fanyar bölcses­ségét pedig bohóckodással leplezi, már a legjobb úton halad, hogy végleg „elcsel­lózza” az életét, amikor köz­belép ... Itt azonban álljunk meg egy pillanatra! Vilmos mesternél ugyanis most fel­léphetne egy hazajáró lélek, vagy egy segítőkész tündér. No de ezúttal mégiscsak egy amerikai metropolisban va­gyunk, ahol se erdő, se lo­vagvár, csak gépkocsik és autópályák mindenütt, s ahol már a boszorkányok (akik pe­dig vannak!) sem seprűnyélen lovagolnak. Ki más állhatna itt szelíd, ám makacs jóindu­lattal meteorológus hősünk (Steve Martin) útjába, mint egy országúti jelzőtábla! Igen, a csodákat észre kell vennünk, a sugallatokra pedig figyelnünk kell, kacsint felénk Mick Jackson, s akkor még talán az időjárási viszonyok is ked­vünkre alakulnak. A szívünk szerint. . . Ám ha megpendí­teném: a film arról mesél, hogy az érzelmek a kőrenge­tegben sem haltak ki, a köz­hely gyanújába keverem alko­tóit. Mert ők ehelyett inkább megszólaltatják ama jelzőtáb­lát, aki ezt mondja: ölelj át! És máris elhisszük, ismét Puckot idézve: „Hogy az álom meglepett, s tükrözé e képeket." A tréfás kedvű és jóságos jelzőtábla „felléptetése” oly remek ötlet, hogy szinte mág­nesként (persze elektromág­nesként!) vonzza a jobbnál jobb gégékét. A film, mint a vérbeli komédiák általában, merészen szókimondó, de egy­ben költői is, így a vaskos- ság nyomban derűs pajkosság- gá lényegül át. E játékosan sziporkázó közegben azután bőséggel árad a képi humor. Steve Martin kardként villant­ja meg a leszakadt díszlécet, görkorcsolyán száguld végig a képtár termein, akár egy sietős amerikai turista, s lő- párbajt vív az autókaraván­nal. Eközben pedig az L. A. story alkotói cinkos szemhunyorítá- sok kíséretében csalják elő varázskalapjukból a filmkomé­dia műfajának régebbi és újabb kellékeit. A csodapálca csak ritkán mond csütörtököt, felröppenő galamb helyett té­vedésből surranó fehéregeret bűvölve elő, de annyi baj le­gyen. Elvégre Robin pajtás is melléfogott néha. Úri kegyünk legyen hát elnéző: „Fel taps­ra, hát, ki jó barát!" Nagy Imre lustin Budd vezette az Istentiszteletet a pécsi Csontváry Múzeumban Kóródi Gábor felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents