Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-08 / 185. szám

1991. július 8., hétfő aj Dunántúli napló 3 Koszorúzás a pécsi gettónál 1944. május 8-án terel­ték gettóba, majd július 4-én deportálták Pécs és a környék zsidóságát Ausch­witzba. Tegnap délelőtt az emléktábla 1988-as elhe­lyezése óta a negyedik al­kalommal emlékeztek meg koszorúzással egybekötött gyászünnepségen a tragi­kus eseményről. Berger István pécsi főrabbi gyász­beszéde és ősi, arameus nyelven elmondott imája után dr. Vargha Dezső ajánlotta Pécs önkormány­zatának figyelmébe az ese­ményt, s kérte, hogy az új városvezetés a város életé­re nézve is szomorú évfor­dulót tekintse sajátjának. A gettó falán levő em­léktáblánál első alkalom­mal helyeztek el koszorút az egyesült demokratikus Németország főkonzulátu­sának képviselői, koszorú­zott a Pécsi Izraelita Hit­község, majd az MSZOSZ, a Független Cigányszövet­ség, valamint a MEASZ Nácizmus üldözöttéinek Bizottsága, ezután a régió képviseletében dr. Bögner Miklós köztársasági meg­bízott és a városi önkor­mányzat nevében dr. Páva Zsolt alpolgármester, végül pedig néhány nagyvállalat és párt rótta le kegyeletét. A táblánál az '56-os Nemzet­őrök Szövetségének tagjai álltak őrt. Este a zsinagógában tar­tottak egyházi gyószünne- pet és a temetőbe is ellá­togattak. Avilágháborúkban elesettekre emlékeztek az aranyosgadányiak Az I. és II. világháború­ban elesett hősökre emlé­keztek tegnap Aranyosga- dányban. A nemrég elkészült, s a temető ravatalozó falán el­helyezett emléktábla fel­avatása előtt Mayer Mi­hály megyés püspök celeb­rált szentmisét, melynek érdekessége volt, hogy dr. Bőgner Miklós köztársasá­gi megbízott is aktívan köz­reműködött a mintegy 80— 100 hivő számára megren­dezett szertartásban. Mayer Mihály a háborút mint az emberi gonoszság mindenki jelzését említette, s a végső tiszteletadásra összegyűlt aranyosgadá- nyiok figyelmét arra is fel­hívta, hogy „a végtisztes­ség az ismerősök mellett az ismeretlenek számára is ki­jár”. A szentmisét követően a világháborúkban elesett Aranyosiak és Gadányiak emléktábláját avatták fel. Vér József polgármester — aki maga is megjárta a frontot — könnyes szemmel idézte halott katonatársai emlékét, majd a község képviselői és az elesettek hozzátartozói koszorúzták meg a 38 áldozat nevével felvésett márványtáblát.- pzs ­* Az alig több mint- négy­száz lelkes település lakói­nak összefogásával vasár­nap emlékművet avattak Patapoklosiban is a máso­dik világháború áldozatai­nak emlékezetére. Az ava­tó beszédet Péteri Ferenc egykori tábori lelkész mondta. Szépségdíjat érdemelne a Kontrax pavilonja A pécsi Bayer Center faipari vállalkozás újszerű nyílászáróit mutatta be Fotó: Proksza László Vállalkozók, vállalkozások a Pécsi Ipari Vásáron (Folytatás az 1. oldalról) hulladék-tüzelésű lakossági, kommunális és ipari méretű kazánjaival érkezett a vásárra a Megamorv Kazánfejlesztő és Kutató Kft. Kint van az l-es szabad területen a VK—300-as, veszélyes hulladékok elégeté­sére alkalmas berendezés is, amely a háború óta első íz­ben kapott működési enge­délyt a Környezetvédelmi Mi­nisztériumtól. [Debreceniben már üzemel egy, elképzelhe­tő, hogy az engedélyeztetés után a Pécsi Bőrgyárral a mű­ködtetéséről folytatott korábbi tárgyalások ismét felgyorsul­nak. A vásáron maga Morvái úr is jelen van, aki arról szá­molt be, hogy szándékai és előzetes tárgyalásai szerint a szintén vásári résztvevő Origó BT.-vel rövid időn belül be­mutatótermet nyit kazánjai számára Pécsett is. A szó szoros értelmében vá­sári vállalkozó a Cash-Trade Kft., amely az Infra-Sonic-cal közösen a vásári technikai felszerelések és vagyontárgyak védelméért felel. A golyóálló páncélautóját is bemutató társaság már az első napok­ban jól vizsgázott, amikor emberei pénteken este tetten- értek és előállitottak egy cu- korkáspavilont kirámoló betö­rőt. Nem csak a vállalkozók, de a vállalkozások létrejöttét elő­segítő cégek is jelen vannak a vásárban. Közülük egy a pécsi kirendeltségét egy éve megnyitó Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaság, melynek standján a központi „D" épü­letben kereskedelmi, befekte­tési, tőzsdei tanácsokkal, hite­lekkel kapcsolatos informá­ciókkal, reklámlehetőséggel szolgálnak az rt. képviselői. A jövő hét folyamán eljönnek a vásárra a már szinte teljes magyarországi hálózatot kiépí­tő IC(P) vezetői is, céljuk el­sősorban új partnerek szer­zése lesz. Ha a vásár szervezői szép­ségversenyt hirdettek volna a kiállító pavilonok között, jó eséllyel pályázna a végső győzelemre a Kontrax stand­ja. Nyitottsága, egyszerű szép­sége szinte kényszeríti az előtte elhaladót, hogy belép­jen a csodaszámba menő irodatechnikai berendezések közé. Hasonlóan vonzó dolog, hogy az érdeklődők mindent ki is próbálhatnak. Himer László, az egy hónapja nyílt pécsi Kontrax-képviselet veze­tője számolt be róla, hogy kollégáival nehezen ugyan, de örömmel állják a látogatók ostromát, hiszen minden be­térőben egy-egy leendő ügy­félre tekintenek. A szakmai rendezvények so­rában tegnap az Emberi erő­forrás menedzsment napjára került sor. K. E. Felújították a nonstop-boltot Két hét alatt felújították Pécsett, a Somogyi Béla utca sarkán lévő éjjel-nappal nyit­va tartó élelmiszerboltot, új nevén az ötlet Non-Stop Mi­ni Marketet. Azonban a vá­sárlók ebből csak annyit vet­tek észre, hogy az eddig meg­szokott földszint helyett az emeleten ideiglenesen kialaki- fott eladótérben vásárolhat­tak. A felújítás után másfélszere­sére nőtt a földszinti eladótér, 'megduplázódott a választék. A hétvégeken tőkéhús is kap­ható, megháromszorozódott a hűtőkapacitás, teljes lett a zöldség- és a jégkrémkínálat, Ibővült a mélyhűtött termékek aránya. Az eddigi egy pénz­tár helyett, az igények alaku­lásához igazítva, mór kettő üzemel. H. Zs. Hétfői jegyzet A Jólét vasfüggönye Kutya kemény helyzetbe kerültek az Egyesült Európa álmait építő politikusok; a keleti szél szárnyán behajózni vágyó szegény rokonok és lerongyolódott nemzetek előtt kéne le­húzniuk a jólét vasfüggönyét a régi hidegháborús függöny helyén, vagy megbirkózni a sérvet adó kihívással: beinteg­rálni őket a jólétbe. Nyugat nagy kérdőjele ez. Amíg a hellyel-közzel egységes kommunista tömbbel álltak szemben, semmi sem volt drága: a propaganda milliárdjait is rászánva próbálták a demokrácia felsőbbrendűségét hir­detni. A szabad ember, szabod madár, a határok nélküli Európa dallamára fölállt kórus egyre csendesedik, mert köz­ben nem várt és nem remélt események láncreakcióban for­málták át a keleti társadalmakat, s a gorbacsovi peresztroj­ka szuverénné, önállóvá tett jó néhány nemzetet. Nem tudom, ki hogy van vele, de én időről időre figye­lem a mérvadó nyugati politikusok nyilatkozatait — a műhol­dak jóvoltából a külhoni tévéállomásokon keresztül is —, s úgy tűnik, mindig az a volt szocialista ország a legesélye­sebb az Egyesült Európa ajtaján belépők sorába, amerre száll a nyilatkozat. Kohl, Major, Mitterrand, Bush — okos po­litikusok, udvariasságuk erény. Ha mi vagyunk a kérdezők, akkor Magyarországé a legtöbb esély, ha a lengyelek teszik ezt, az övék; ha a csehek, akkor Hável a nyerő... (Emlék­szem egy szimpatikus, jólfésült, csokornyakkendős amerikai nagykövetre, aki Budapesten egy időben ellenzéki körökben gyakran megfordult, szinte sütötte magából az USA minden jóindulatát, de amikor a magyar demokrácia beütött, a ha­talomváltás megtörtént, gyorsan és nesztelenül eltávozott posztjáról. Diplomatikusan fölhagyott a diplomáciával.) Igen, mi hihetünk bárkinek. Fújhatja Helsinki szellemét, a népek, nemzetek önrendelkezési jogát. De a világpolitika nem ilyen egyszerű, csak addig kegyes, mig nagyhatalmi ér­dekek nem szenvednek csorbát. Most, hogy Jugoszlávia éb­redni látszik Tito-álmából döbbenetes belháborús tragédiák közepette, végképp nem tud mit kezdeni a szerb-szlovén-hor- vát hármassal a nagyhatalmak hét plusz egyes köre. Félre­sikerült diplomáciai kiállásukkal elvitathatatlan „érdemük” van abban, hogy déli szomszédainknál fegyverek döröanek. i (Hogy mennyi, azt nehéz kidekózni.) Furcsa, „magyaros" öt­venhat kezdett kibontakozni, amiről Kissinger, a nagy ász Magyarországra érkezésekor még mit sem tudott mondani, ám két napra rá bokros teendői közepette is megoldotta a gordiuszi csomót. Már tudta a lényeget: szigorú magánvéle­ménye szerint Jugoszláviában a három legfontosabb rendező­elv az egység, az önrendelkezési jog és az erőszakmentesség. Hót ez az. Arról, hogy e hármat miként lehetne összehangol­ni, arról nem szól a fáma. (Egyébként Kissinger szerint Ma­gyarország a közép-kelet-európai régió éllovasa, mert itt a legstabilabb a demokrácia. Köszönjük.) Mondom: jó nyarunk lesz, hiszen a helyzetünk állandóan stabilizálódik, s ez némi optimizmusra ad okot. Nyitott a ka­pu, beintegrálódhatunk a jólétbe, ha már másért nem, hogy mi kezdtük a vasfüggönyt bontani. Érdem ez a javából, csak nehogy túlértékeljük, s egyszer miatta a fejünkre koppintsa- nak. Ugyanis nemcsak a függönyt szabdaltuk jó erős csípő­fogóval, hanem amire akkoriban senki sem gondolt, föltettük a kérdést: meddig fog tartani Európa keleti határa? Ki fér még be a demokrácia és a gazdasági jólét függönye mögé? S kötve hiszem, hogy egyhamar ismét az Uraiig húzódik majd a jó öreg kontinens . . . Kozma Ferenc Elhalasztották a portugál miniszterelnök látogatását László Balázs, a kormány szóvivője az alábbiak közlé­sére kérte az MTI-t. A korábbi tájékoztatással ellentétben bizonytalan időre elhalasztották Anibal Cavaco Silva portugál miniszterelnök július 11—13-ra tervezett hiva­talos magyarországi látogatá­sát. Az elhalasztást diplomá­ciai úton kérte a portugál kor­mányfő arra hivatkozva, hogy a közelgő parlamenti válasz­tásokkal összefüggő belpoli­tikai teendők akadályozzák magyarországi látogatását. A kérést a magyar fél megértés­sel fogadta, a látogatás új időpontját diplomáciai csator- inákon fogják egyeztetni. , TTiäaeön jcarök-—; ______________________1 _______: J Egy méter széles és három méter hosszú parázsszőnyeg vi­lágított Istenkúton a szombati éjszakában. Valaki mindig friss parazsat szórt a már elhamva­dom, hogy még tüzesebb le­gyen az átsétálok lába alatt. Furcsa látványosság, hangulat, misztikum, hogy emberek ön­szántukból mennek a forró pa­rázsra. látszólag (?) nem törőd­nek a kisebb-nagyobb víz- és vérhólyagokkal. — A tűzön valóban átsétá­lunk, de nem ez a végső cé­lunk — mondja dr. Bakó Attila, a tűzönjárás szervezője. — Ez egy eszköz, mert miközben le­győzzük a tűztől való félelmün­ket — ezt az ősi beidegződést —, ezáltal később egyéb félel­meinken is úrrá tudunk lenni. Például megtanulhatjuk, hogy ne féljünk az ismerkedéstől, ne akadályozzon ebben a szoron­gás, merjünk bízni a szellemi képességeinkben. — Ez hasonló a meditáció­hoz? — Nagyon általános értel­mezése lenne ez a meditáció­nak. Ha minden olyan folyama­tot, miközben magunkat figyel­jük valamilyen tevékenység közben és ez előbbre viszi az életünket, meditációnak neve­zünk, akkor-ez is az. — A tűzönjárás közben is fi­gyelik magukat?-*■ Igen, az előkészítési idő­ben is az a célunk, hogy az emberek tudatosítsák az érzé­seiket, a félelmeiket. Az előké­szítéseken, csoportos és páron: kénti beszélgetéseken a saját félelmeikről beszélnek egymás­nak a résztvevők. Az előadás alatt részben kiprovokálom, hogy merjék kimondani a félel­meiket, vallják be, hogy nem tökéletesek, nyíljanak meg egy­másnak.- Miért lontos a sötétség? — Sötétben világít a sárgás- vörösen izzó parázs, ez hozzá­segít a félélem átéléséhez, mert ha nem éltük át azt az érzést, akkor nem volt mit le­győzni. Cél, hogy minden rész­letében megismerkedjünk a fé­lelmünkkel, hol és milyennek érezzük azt. Ezáltal tudunk úrrá lenni rajta, nem lehazudni, mert félünk, hanem tudjuk ural­ni, ne bénuljunk le tőle. Ha ezt minél többször átéljük, akkor ez a magatartásmód épül be a tudatba, rögzül reflexszerűen. Az élet produkálta nehezebb helyzetekben csak visszagondo­lunk erre, átéljük a félelmet, és könnyebben megoldjuk. — A tűzrelépés előtt csinál­nak valamit a talpakkal? — Semmit. Néhány perc alatt megbeszéljük a tűzrelépés technikáját, például, hogy előt­te két méterrel elindulunk, és ugyanazzal a lendülettel ‘végig­megyünk rajta. Nem lépünk ki, ha meleg, nem is fordulunk vissza. Végül is majdnem min­denki át tud menni a tűzön, kü­lönbség az, hogy más-más mér­tékben tudjuk legyőzni a félel­met, a biológiai reakcióinkat elengedni. Itt nincs semmi csoda. A séta után többen azt mondták, hogy nagyobb fájda­lomra, sérülésekre számítottak. Lehet, hogy a tűzséta utóm nem éreztek ilyet, de talán elő­készítő tanfolyamot kellene in­dítani, mert ha az ezer forin­tos — gyerekeknek 700 — rész­vételi díj kifizetésére gondo­lunk, bizony melegünk lesz... H. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents