Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-15 / 162. szám

1991. június 15., szombat aj Dunántúli napió 3 Olcsó áruk boltja nyílik Pécsett Alapvető élelniszerek és háztartási cikkek kereskedelmi haszon nélkül Üj és jelentős mértékben rendhagyó bolt nyílik június 17-én, hétfőn 9 órakor Pé­csett, a Geisler Eta utca 16. szóm alatt, az MDF-székház földszintjén: a „Tulipán Non Profit Szociális üzlethálózat” alapítvány első boltja. Az ala­pítvány azzal a céllal hozta létre az üzletét, hogy az alacsony jövedelmű rétegeken segítsen alapvető élelmisze­rek és háztartási cikkek ol­csó árusításával. Az árukat közvetlenül a termelőktől szer­zik be, és ezzel a kereskedel­mi láncot megrövidítve, csak a szállítási és árusítási költ­ségekkel növelik a termelői árat. Az alapítvány alapvető törekvése, hogy a boltjukban kapható minden áru eseté­ben legalább 10 százalékkal a kiskereskedelmi árszint alá tudjanak menni. Az alapít­ványt MDF-tag és az MDF- fel szimpatizáló magánszemé­lyek hozták létre, de az MDF az üzlet- és raktárhelyiséggel, valamint az adminisztráció át­vállalásával segíti a szociá­lis töltetű vállalkozást. Az alapítványnak egyébként bár­ki és bármilyen szerény ösz- szeggel is támogatója lehet. Az üzlet ugyan nem profit­érdekeit, de mégsem egysze­rű akciós árusításról van szó: a bolt hétfőtől péntekig min­den munkanap 9-től 15 óráig fogadja a vásárlókat. Nem kívánja a vegyesboltok teljes áruskáláját felvonultatni, csak az alapvető termékeket, ház­tartási cikkeket árusítja, de azok körét a kereslettől füg­gően, folyamatosan bővíteni kívánja. A bolt a nyitáskor félmillió forint értékű árualap­pal rendelkezik. Az árakra néhány példa: hordós étola­jat literenként 55 forintért, flakonos olajat 64 forintért, első osztályú kristálycukrot ki­logrammonként 41 forintért, hasonló minőségű, de 50 kilo­grammos zsákba csomagolt cukrot kilogrammonként 39,50 forintért, Tip 67 mosóport 43 forintért, 600 grammos Perlux mosóport 86 forintért kínál­nak. A jövő hét folyamán lisztet, konyhai edényeket, száraztésztákat, kekszet, torta­lapot is beszereznek az áru- választék bővítésére. — Arra kérjük a pécsi vá­sárlóközönséget, hogy üzle­tünkben csak azok vásárolja­nak, akik ezekre az árenged­ményekre valóban leginkább rászorulnak - mondja Térjék Tibor, az alapítvány ügyvezető elnöke. — Azt is szeretnénk, iha ezt a kedvezményes szol­gáltatást szociális otthonok, óvodák és más szociális ellá­tást nyújtó intézmények is igénybe vennék. 'Nagy tétel­ben is kiszolgáljuk ezeket az intézményeket és 100 kilo­gramm súly feletti vásárlás esetén az árut házhoz szál­Egy pécsi fiatalasszony is tagja volt az öbölháborús magyar stábnak Szörnyű a háború Göncz Árpád köztársasági el­nök pénteken kitüntette a Szaúd-Arábiában szolgált ma­gyar orvoscsoport tagjait. Áldo­zatkész tevékenysége és példás helytállása elismeréseként a köztársasági elnök a Magyar Köztársaság kardokkal díszített Csillagrendjét adományozta Svéd László orvos ezredesnek és Gyarmati László orvos alez­redesnek. A Magyar Köztársa­ság Csillagrendjét vehette át Láng Béla tartalékos orvos al­ezredes, Témák Gábor tartalé­kos orvos őrnagy és Márton Te­réz tartalékos zászlós. Für Lajos honvédelmi minisz­ter ezredessé léptette elő Dé- kány Sándor és Molnár Lajos orvos alezredest. Alezredessé lépett elő három orvos őrnagy. A tartalékos orvosok és szak- asszisztensek valamennyien egy rendfokozattal előléptek. * Szaúd-Ará'bióban a kuvaiti bálború idején szolgálatot tel­jesítő magyar csapatnak egy pécsi fiatalasszony is tagja vatit: Schmidt József né, a pé­csi Honvéd íKórház műtősnője. A kitüntetések átadásának elő­estéjén lakásán kerestem fel, hogy megkérjem, meséljen sze­mélyes élményeiről. Kiderült, nem egy átlagos munkamegosztású családdal ta­tó Meozta'm. Ugyanis, amikor o fiatalasszony jelentkezett erre a szolgálatra, a férj épp gye­sem volt a kisebbik gyerme­kükkel. Megosztották egymás között o gyes-időt, másfél évig az anya, másfél évig az apa maradt otthon. (Akinek ezt a munkahelyén nem tudták tole­rálni, s létszámcsökkentésre hí­Virágok Egyszerre «irógzifc az akác, a bodza, a eodrózsa ős a nagy ezerjófű, de illatárjubot napköz­ben alig érezni Pécsett. Csupán a késő esti és főként az éjsza­kai óráéban tölti be a levegőt a bőd í tó, tömény il kitár. Ad* dig a kipufog 6 górok és az egyéb légszennyezések kiszorít* ják. Aki. a Tettyén, a Havi-be­gyen, Magyarürögben, Szentkú- ton jár, Ijót szippanthat éjsza­kánként a virágillatos levegő­ből, s ilyenkor érezni a belvá­rosi hársakat is. Bár az egyik öreg hársat a Kossuth Lajos utca 56. számú épület udvarán szinte lekopasztották a gyógy­növény gyűjt ők. Csütörtökön és pénteken legalább tíz ember má­szott a lombba, szaggatta, tép­te a szirmokat, ágakat, levele­ket. Ez a fa tán már sose illa­tozik kora nyári virágzás idején. Cs. J. Schmidt Józsefné, a katonai kórház mellett készenlétben álló, mindennel felszerelt roham mentőkocsik mellett vatkozva felmondtak neki. Most muhkanélküli.) — Hogy miért jelentkeztem? — kérdi vissza a fiatalasszony —, 'izgatott a feladat, nagyon kíváncsi is voltam az ottani világra, s nem szégyellem be­vállalni, oz anyagiak is csá­bítóak voltak. Úgy éreztem, az életben egyszer adódik 'ilyen lehetőség, nem szabad elszalasztani. — Bár tudtuk, hová megyünk, itthon indulás előtt mégsem érzékeltük igazán, hogy bizony életveszélybe is kerülhetünk. Amikor 'megérkeztünk, egy négyemeletes épületben lévő, 120-130 négyzetméteres, na­gyon jól felszerelt lakásokba helyeztek el minket. A kórház olyan volt — o legkorszerűbb amerikai eszközökkel felszerel­ve -, amilyent azelőtt elkép­zelni sem tudtam volna. Meg­érkezésünk másnapján a szaú- di király adott számunkra dísz­vacsorát, ami nagyon nagy él­ményt jelentett. Nem sokkal azután, hogy a vacsoráról ha­zaérkeztünk a szállásunkra, megszólaltak a szirénák, min­ket riadóztattáik, és bejelen­tették: elkezdődött a háború. Ekkor kóstoltunk bele először atoba a szörnyű érzésbe, amit o háború jelent. — Mi a frontvonalban az ötödik kórház voltunk, 'így amíg az előző négyet nem töltötték fel, csak készenléti állapotot tartottunk. Ám ez nem azt je­lentette, hogy nyugalomban el­tűrik. Voltak olyan éjszakák, amikor négyszer-ötször is ria­dóztatták bennünket. Az állan­dó készültség és feszültség, amiben éltünk, nálam például azt a leiblokkolást eredmé­nyezte, hogy elfelejtettem, mi- ko (házasodtunk össze a fér­jemmel, mikor születtek a gye­rekek. — A viszonylag nyugalma­sabb ‘időben néha kijártunk a városba. Az ottani vallás elő­írása szerint nő nem teheti az utcára a lábát abaya nélkül, ami egy fekete lepel, amibe burkolózni kellett. Szoknyát nem lehetett húzni, csak nad­rágot, s erre fcrz albayát, és mindehhez 50 fők körüli hő­mérséklet. Igaz, ott minden épület és az autóbuszok is iégkondídioná'ltak. — Szinte a tűzszünet előtti utolsó napon kaptunk igazi ízelítőt o háborúból. A szál­Jáshelyünktől másfél kilométer­re csapódott be egy Scud-fa- fcéta. 28 amerikai katona halt meg, és 98-an megsébesültek. Minket azonnal .riadóztatták. Akkor nem volt idő gondol­kodni, tettük, amit kell. De aztán... az a sok fiatal ka­tona . . . szörnyű a háború. S. Zs. Olcsó omlett Pirtnak a képek Bizonyára sokan nem gon­dolnák, hogy a régi görögök, akik a művészetek örökbecsű alkotásait hozták létre, nem is­merték a művészettudományt, s feltehetően meg sem értenék az „esztétika" szót. Megeléged­tek azzal, hogy nagy művésze­tük van, és nem sokat beszél­tek róla. Ezzel szemben mi foly­ton az esztétikai értékekről fe­csegünk, miközben lassan elbo­rít bennünket a kultúra horda­léka. Az utcai könyvárusok pult­jai roskadoznak a hevenyészve kinyomtatott fércművek kupacai alatt, a mozik pedig kontár módra összetákolt „látványos­ságokat" játszanak filmek he­lyett. De ha már ókori elődeink példájára nem tudunk remek­művekről hallgatni, csevegjünk hát e képes képtelenségek egyikéről. Ám legyünk tárgyila­gosak, s válasszunk egy arány­lag tisztességes példányt, mely viszonylag épkézláb történetet mond el, s dróton rángatott bá­buk helyett emberekre emlékez­tető figurák szerepelnek benne. Figyeljük meg, hogy készül az efféle tömegáru! Úgy látom, lesz még ilyenben részünk jócs­kán, nem árt, ha felvértezzük magunkat. Kell hozzá mindenekelőtt egy hangzatos, szemet szúró cím, például (hazai változatban): Házinyúlra nem lövünk. Itt jegy­zem meg, hogy filmforgalma­zóink előszeretettel ragasztanak áruikra olyan címkéket, melyek a magyar férfibölcsesség sark­igazságait hirdetik. Ha ez meg­van, gondolják a produkció ké­szítői, akkor szükségünk van három motívumra. (Kevesebb ne legyen, mert a nézők még azt hiszik, hogy ötletszegények va­gyunk, de többre sincs szükség, minek feleslegesen komplikálni a dolgokat.) Azonban fő a vál­tozatosság! Az egyik motívum legyen ősi, hadd lássák, milyen műveltek vagyunk. Mondjuk: egy idegen érkezése. Ez Homé­rosz óta még mindig bevált. Folytatódik a huzavona Tájékoztató a tervezett atomtemetőről A független szakértők véleménye Összefoglalva: egy lépéssel sem jutott közelebb a végső vá­laszhoz az a dilemma, hogy létesíthető-e kis- és közepesen ve­szélyes radioaktív, illetve toxikus hulladékok elhelyezésére szol­gáló tároló a Mecsek e célból megkutatott permi aleurolit- tömbjében? Tegrnap derült ez Iki azon a tájékoztatón, amelyen — a pé­csi PAB-szé!kházban összegyűlt szép száimú érintett és érde­kelt jelenlétében — a Magyar Tudományos Akadémia Föld­es Bányászati Tudományos Osztálya1 által ijavosolt, és a Kőyógószőlősi Körjegyzőség ál­tal ‘megbízott független szak­értői bizottság ismertette ösz- szeloglalt véleményét a Kővá­gószőlős körzetében létesíten­dő „atomtemető" terveiről, az elvégzett kutatások eredmé­nyeiről. A beszámolójuk a Me­cseki Ércbányásza!'! Vállalatai­tól összeállított, úgynevezett jelentéscsoimag alapján készült. Általános és szakmái meg­jegyzésekre csoportosítható a bizottság véleménye. Érdemes mindkettőből idézni. Az álta­lános megjegyzésék közül min­denekelőtt azt, hogy a függet­lenek szerint a terület meg­bízható alkalmasságának el­döntése egyértelműen további és az eddigieknél szélesebb körű kutatómunkát igényel, ez pedig akár több évig is el­tarthat. 'Fíigyelemire im'éltó meg­állapítás az is, bogy a tároló létesítésével kapcsolatos hiva­talos eljárás joghézagoktól, nem megfelélő szabályóktól és szábványóktól terhes. E téren — mondja ki a' független szak­értői bizottság — Ól alu óta alig történt előrelépés. A hi­vatalos eljárás ügyének rend­be tétele kormányzati feladat, és nem tűr halasztást. Szinte általánosan jellemző: az eddigi kutatások eredmé­nyeit elfogadta a bizottság, de valamennyi részterülethez hozzátétte jelentésűiket: to­vábbi kutatások szükségesek. •Például: a MÉV által ijavosolt permi aleurolit alkalmasnak mondható globális értelemben a hulladéktároló elhelyezésére — ám a létesítésével kapcso­latban speciális és gyakran igen részletes vizsgálódást igénylő kérdések maradtak ed­dig megválaszolatlanul, annak klmondhatóságához, hogy szi­gorú értelemben is alkalmas-e a kijelölt hely. Ugyancsak to­vábbi alapos méréséket Igé­nyel, hogy a vizíöldtanS szem­pontból korábban jelzett al­kalmasság részleteiben is helyt­álló-e? Válaszra vár még, hogy a hulladéktárolás során kerül­het-e víz a tárolóba, s ha igen, az mikor juthat érintke­zésbe a bioszférával ? Mindez az „igen, de . . ."- képlet, a bizottság 19 pontban a összefoglalt szakirányú meg­jegyzéseinek sz'inte .mindegyi­kére jellemző. Amiből csak az o következtetés vonható le: az „atomtemető” e területen létesítésének kockázatai még messze nincsenek kizárva. Szá­mos ók mellett, egyebek kö­zött azért sem, mert válható, hogy Magyarországon is jelen­tősen csökkentik a lakosságot érintő dóziskorlátok alsó hatá­rát. Vagyis, a radio'aktív hul­ladékok szállításának, végle­ges elhelyezésének feltételei lényegesen megnehezülnek majd. Az eddigi kutatások, javaslatok ezt természetesen eddig nem véhették figyelem­be — viszont már most szük­ségszerű számolniuk az új su­gárvédelmi szabályzattal — a tervezés periódusában. . Szó szerint idézzük a bi­zottság összefoglaló vélemé­nyéből: „A Ipari Minisztérium­ban 1990. január 14-én tar­tott értekezlet jegyzőkönyvé­ben szerepel a nagy aktivitá­sú sugárzó anyagok távlati el­helyezésének kérdése is. Erről- tudomásunk szerint — a köz­vélemény nincsen tájékozódva. Minthogy a független szakér­tői bizottságinak nincs Ismere­te arról, hogy aleurolitban tá­rolnak-e a világon bárhol is nagyakt'rvitású radioaktív hul­ladékot, előzetes kísérletek nél­kül e .kérdésben érdemben nyi­latkozni ,nem tud. A bizottság tagjainak egyöntetű véleménye szerint az ilyen hulladékok tá­volásához teljesen más — sok­kal szigorúbb — műszaki és természeti feltételek kellenek, mint a kis- és közepes ckti- vitásúák tárolásához. Az alkal­masságról pedig már most, a kutatás jelenlegi szakaszában ■meg kell győződni, nem pedig utólagosan tenni azt". ‘Mint ismert, szóba került a tervezett tárolóban o veszélyes toxikus anyagok elhelyezése is. Márpedig, hogy nagy-, kis- és közepes aktivitású radioaktív illetve toxikus hulladékok elhe­lyezésére alkalmas legyen egy tároló, nincs példa a világon. Vagyis, sürgetik a szakértők — el kell végre dönteni, hogy mit is akarnak tárolni a MÉV területén lévő lerakóban. Természetesen számos kér­dés, hozzászólás hangzott el a szakértői véleményhez. A testület elnökének véleményét idézzük o vita követése he­lyett: folyik a huzavona... Rendben. De meddig? Kinek bőrére? M. A. Most sem okoz majd csalódást, pláne ha majd kiderül, hogy ez a kackiás bajuszú, titokzatos férfiú nem más, mint a várva várt rokon, a jó, öreg Charles. A másik motívum ne legyen ilyen ósdi, de azért kísérletezni sem kell. Tehát szükségünk van egy hullára, több feltételezett gyilkossal, az angol bűnügyi történetek klasszikus repceptje szerint. Ez szintén biztos tipp. Ám a harmadik motívum — ízig - vérig modern legyen, még pe­dig lélektani, lévén a pszicho­lógia korunk jellegzetes tudo­mánya. Kit ne foglalkoztatna (s töltene el titkos reménykedés­sel) az elfojtott ösztönök kitö­résének lehetősége? Persze, e három szálat még valahogy össze is kell kapcsol­ni, de ez már gyerekjáték. Ter­mészetesen a szemlátomást frusztrált hősnőről ki fog derül­ni, no, nem az, hogy hős, ha­nem hogy vérbeli nő, ám a rej­télyes idegen, aki oly heves, bár múló hatással van freudi komplexusaira, hamarosan holt­testté lényegül át, egy múlt ide­jű mórrá, aki alig érkezett meg, máris mehetett. így hát a mese végén visszatérhet a férj, aki (sokat sejtető szimbólum!), íme, nemcsak bojuszt visel, de hozzá szakállt is, s ráadásul a szive is rendben van. Mint láthatjuk, Carl Reiner nem akart művészi filmet készí­teni. Ez a szándék maradékta­lanul teljesült. Sőt, sikerült mel­lőznie minden újdonságot és eredeti megoldást is. A rende­ző valószínűleg szeret főzni, s ismeri az olcsó omlett recept­jét. így kezdődik: lopj három tojást. . . Négy Imre

Next

/
Thumbnails
Contents