Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-06 / 153. szám

1991. június 6., csütörtök uj Dunántúlt napló 5 Hírek, információk, események Á Pécsi Ipari Vásár hírei A július 5-én kezdődő Pécsi Ipari Vásáron az új vállalko­zások beindításának elősegíté­sére a VOSZ közreműködé­sével szervezik meg a vállal­kozók napját. Pénzügyi és szervezési tapasztalatok és 's- ímeretek átadására kerül sor. A kiállítók a vállalkozásokban hasznosítható eszközök bemu­tatásával állnak az érdeklő­dők rendelkezésére. * A Kanizsai Sörgyár Kft. a nagykanizsai sörgyár 100 éves fennállásának megünneplése jegyében állít ki a vásáron. A várhatóan sok látogatót vonzó rendezvényt — a licenc alapján gyártott — Holsten sörcsalád népszerűsítésére kí­vánják felhasználni. A vásár iránt különösen nagy érdeklődést tanúsítanak a gépkocsi-forgalmazó cégek és képviseletek. Eddig össze­sen 12 cég jelentkezett. Szán­dékaik szernt a vásárlátoga­tók találkozhatnak a Renault, Opel, Peugeot, Volvo, Fiat Magyarországon kapható leg­újabb típusaival is. Számos vállalat tervezi haszongépjár­müvek. garázsipari berendezé­sek, autóalkatrészek bemuta­tását, árusítását. Harmadszor kaszálnak a pécsi tereken Az idei esős tavasz a füvek, gyomnövények, gazok szapora nö­vekedésének is kedvezett. Pécs zöld­területein, az utak mentén néhol már félméteresre nőtt a fű — je­lezték olvasóink. Gerendássy Tamás, a Városgond­nokság kertészeti előadója is meg­erősítette, idén jóval nagyobb a ,,fűtermés". Tavaly ilyenkor még csak egyszer kellett nyírniuk, most májusban pedig -már harmadszor láttak hozzá. Folyamatosan, nyújtott műszakban, hét végén is dolgoz­nak, de a mindenütt rövid idő alatt égnek szökellt füvet nem lehet egy­szerre lekaszálni. Hirdtől egészen a belvárosig a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat felelős, a Land­ler Jenő u. és a Mecsek-nyugati városrész közötti területen a Kör­nyezetvédő Betéti Társaság, Pata- cson és a Déli ipari út környékén egy magánvállalkozó dolgozik, mig az utak mentén, az árkokban a Városgondnokság útfelügyelői gon­doskodnak a kaszálásról. Olvasóink afelől is érdeklődtek, kimehetnek-e a gyepes közterüle­tekre kaszával, sarlóval, hogy a le­vágott füvet állataiknak hazavigyék. Gerendássy Tamás megnyugtató vá­laszát továbbíthatjuk, ezt bárki megteheti. A kikötés annyi, hogy a levágott füvet ne hagyják ott, ha­nem rövid időn belül vigyék haza. Hozzátette viszont, hogy a benzin- motoros fűnyírók, az autók kipufo­gógáza lerakódik a növényekre, ezeket pedig nem tanácsos meg­etetni az állatokkal. * Pongrác Kálmánt, a Pécsi Gyer­mekkórház adjunktusát kérdeztem: az egyes fűfajták milyen betegsé­geket okozhatnak, melyeket célszerű mielőbb levágni. Szerinte a füvek között fölösleges különbséget tenni, mert az erre allergiás emberek szá­mára bármelyik veszélyes lehet. A füvek nyáron és tavasszal virágoz­nak, de célszerű már a virágzás előtt levágni, majd a virágzási pe­riódus alatt megismételni. A szem­mel nem látható, parányi virágpor- szemcséket akár több kilométerre is elviszi a szél. A sokféle fűhöz ha­sonló gyomnövény, a vadkender augusztusban indul virágzásnak. A virágportól egyes embereknél köhö­gés, kötőhártya-gyulladás, asztmás, fulladásos panaszok léphetnek fel, másoknál a szénanátha, ami kelle­metlen orr- és szemváladékozást okoz. Gyermekkorban az általános betegségek 1-1,5 százalékát az asztma teszi ki, ezt a házipor és más allergének mellett sok esetben a gyomnövények, füvek váltják ki. Tröszt é. Védekezés: június közepétől Mint arról már több ízben hírt adtunk: Baranyában vége az igen költséges (hektáron­ként évi 400—600 forint ráfor­dításé) rakétás jégelhárítás­nak. Az eddigi hazai módszer helyébe a Franciaországban már több mint 30 éve alkal­mazott talajgenerátoros véde­kezés lép, mely során a földön telepített több tucat talajge­nerátor működésbe hozatalá­val, a légáramlás segítségével ezüstjodidot juttotnak a jeget ígérő viharfelhőkbe. Így a vé­dekezés hektáronkénti költsége nem haladja meg az évi 40 forintot, ugyanakkor a rakétás rendszer 25 százalék körüli hatékonysága helyett 40 szá­zalékos eredményesség érhető el vele. Minderről a NEFALA Dél­magyarországi Jégesőelhárí- tósi Egyesülés szerdai, a pécsi TESZÖV-székházban megtar­tott tájékoztatóján értesülhet tünk, ahol nem rejtették véka aló, hogy mintegy 20 millió forint értékű készletük maradt a leszerelésre került rendszer rakétáiból. A tavalyi eső- és jégmentes nyár nem indokolta, nem tette lehetővé a maradék Jégelhárítás talajgenerátorokkal A rakétáknak lőttek, ingyen kapják meg őket a szovjetek muníció elpufogtatósót, így azt „púpként a háton" cipel­ték tovább. Végül is a magyar honvédség kiképzési célokra átvette a készlet mintegy felét, míg a többiért a Kaukázuson túlról érkeznek majd szovjet kamionok. Minden bizonnyal ezek lesznek az utolsó raké­ták, melyek a kivonuló szovjet hadsereg útvonalán elhagyják hazánk területét. Mivel itthon csak gondot okozott volna költséges tárolásuk, ingyen ad­tuk át őket az érdeklődő szov­jet félnek. Ami a Baranyában június közepétől alkalmazásra kerülő talajgenerátoros módszer elő­nyeit illeti: viszonylag olcsó, gyors védekezési lehetőséget biztosít, környezetre nem je­lent veszélyt és több százmil­liós érték menthető meg vele. Hatékonyságát növeli, ha na­gyobb kiterjedésű területen alkalmazzák, így örvendetes hír, hogy Somogy és Tolna me­gyében, később pedig Bács- Kiskun megyében is hamaro­san megkezdik telepítését, mű­ködtetését. A fő szervezőtől, a megyei TESZÖV-től kapott in­formáció szerint rövidesen Hor­vátországban is ezzel a mód­szerrel váltják le a rakétás rendszert. A francia jégéi hárí­tok elterjesztésében a mező- gazdasági termelőszövetkeze­teken és az állami gazdasá­gokon kívül nagy szerepet ját­szott anyagi támogatásával a Hungária, valamint az Állami Biztosító. Balog Nándor Üj fürdőzési rend Harkányban I hét végére zökkenőmentes forgalmat ígérnek a fürdő alkalmazottai Kedden még nagy volt a zűrzavar, sorbanállás, tegnap azonban mór csillapodott a káosz a harkányi fürdőben, amit az új fürdőzési rend; a strand, a gyógyászat és a ter­málfürdő különválasztása, va­lamint az új belépők bevezeté­se váltott ki. Az alkalmazottak is csak most tanulják az új rendszert, így a vendégek leg­többje még — a tájékoztató szórólapok ellenére — értetle­nül, idegenkedve kutatja; hová, mennyiért és mennyi időre me­het be. Sokan, akik a főbejá­ratnál megváltják az idén már 80 forintos belépőt, még nem tudiák, hogy a gyógy- és ter­málfürdőbe csak újabb jegyek — 120, illetve 20 forintos — árán juthatnak be. Felháborodva veszik tudomásul, hogy a gyógy-, termálfürdőből csak úqv mehetnek ki napozni, sé­tálni vagy ebédelni, ha vissza­téréskor ismét fizetnek. — Most olyan, mintha ma­jomketrecben ülnék — mondja Stein Tibor juqoszláviai vendéq, aki 35 éve látoqatta a fürdőt. Nem mehetek ki megcsodálni a parkot, mert délután újra jegyért kell sorba állnom, ez bosszantó . . . Blaskó István és neje Kis- kunlacházóról érkezett. — Ed­dig szerettünk ide iárni, de többet nem jövünk el. Ha jön a két unokánk is, az naponta négyünknek legalább egy ez­res, s ezért még együtt sem le­A gyógyfürdő szolgáltatásait mágneskártyákkal lehet igénybe venni. Fotó: Kóródi Gábor hetünk; mi a termálban, a ki­csik kint a strandon. Ha a gye­rek fagyit kér, az legalább 40 forint, hiszen később újra je­gyet kell vennünk egy hú­szasért. Ekkora áremelésre azért nem számítottunk . . . A fürdő forgalma a tavaly júniusihoz képest 40 százalék­kal esett vissza. Magyar nyug­díjasokba elvétve lehet bele­botlani, könnyen előfordulhat, hogy az árok elriasztják a ma­gyar vendégeket. Bár a zsúfolt­ság így valóban csökken, mégis szomorú, hogy egyre in­kább csak a külföldiek áztat­hatják tagjoikat a híres har­kányi gyógyvízben. Jó dolog viszont, hogy a fürdő vezetősé­ge a harkányi nyugdíjasok számára ingyenes jegyek beve­zetését tervezi. Tröszt É. Környezetvédelmi világnap A KSZE Agrárfejlesztő és Kereskedelmi Rt. volt a házi­gazdája tegnap a pécsi aka­démiai székházban annak a tanácskozásnak, amelyen a nö­vényvédelem különböző terü­letein dolgozó szakemberek vettek részt. Summázva a konferencia alapgondolatát, kiemelhetjük, hogy miután az agrárágazat az, amely a leglényegesebben befolyásolja a természeti kör­nyezetet, ám a növénytermesz­tésben elkerülhetetlen — szük­séges rossz - a kémiai szerek alkalmazása, csak a felelősség- teljes szaktudással és a kör­nyezetkímélő technológiák al­kalmazásával csökkenthetjük mi­nimálisra az egyébként minden kémiai szer használata során Előtérben a természetkímélő növényvédelem 1992-ig kidolgozza az egész kontinensre egységesen a kö­telezően alkalmazandó veszély­becslések szisztémáját. A ha­zai növényvédelem elismerése, hogy magyar szakemberek is részt vesznek e munkában. Dr. Csibor István, a KSZE Rt. fejlesztési főosztályának veze­tője cége környezetvédelmi tö­rekvéseiről szólt: idehaza a KSZE szorgalmazta elsőként a művelőutas művelést a folyé­kony műtrágyák alkalmazásá­val, és külföldi partnerei révén a legkorszerűbb szereket és technikákat forgalmazza. A ennek mindössze egy százalé­kában található a megenge­dettnél nagyobb mennyiség­ben. Felesleges tehát az ag­godalom, mert a híresztelések­kel ellentétben vizsgálataik szerint egészségesek a kereske­delemben, vagy a piacokon vásárolt hazai zöldségfélék. Gáldonyi M. Tej- és tejtermékutalványok Van, ahol még nem kapták meg Pénteken reggel mór a pé­csi boltokban is találkozha­tunk tejjeggyel vásárlóval, ugyanis június 7-én reggeltől egy héten keresztül a pécsi jogosultak átvehetik az első tej - és tejtermékjegyeket Pécsett, a Polgármesteri Hivatal Ható­sági Irodájának ügyfélszolgá­latánál (Kossuth tér 1., 1-es kapu). Jogosultnak a rendszeres szociális vagy nevelési segélyben részesülők, valamint a pénzellátásban része­sülő hadigondozottak számítanak. A 300 forint értékű utalványokat ha­vonta fel kell használni, bárhol beválthatók, ahol tejet és tejtermé­ket árusítanak, viszont csak erre a célra lehet levásárolni, akár egy összegben, akár húszforintos szelvé­nyenként. Az esetleges visszaélések elkerülésére sorszám alapján azo­nosítani tudják a jegy tulajdono­sát. Ámbár 300 forintért komoly visszaéléseket aligha követhet el bárki is . . . Pécsre kedden érkeztek meg az utalványok, amelyet mintegy 1250 személy között osztanak szét. Szi­getváron a 190, Komlón a 255 jo­gosult már felvehette a tejjegyet, ami Siklóra is rendben megjött a 289 fő részére. A Mohácsi Pol­gármesteri Hivatal viszont igen ké­nyelmetlen helyzetbe került, mivet még mindig nem kapták kézhez az állítólag már postára adott utalvá­nyokat. A jegyrendszer hiányossá­gairól Pécs Megyei Jogú Vá­ros Polgármesteri Hivatalának Hatósági Irodájában, a csa­ládvédelmi osztályvezető fő­orvostól, dr. Grünwald Anná­tól érdeklődtünk. Elmondta, a mostani jogosultak már eleve részesülnek valamiféle állami támogatásban, viszont jó lett volna, ha a többgyermekes családokat, alacsony nyugdíj­ból élőket is érintette volna o tejjegy bevezetése. Sz. L. I. Önkormányzati ülés Komlón (Munkatársunk teleionjelentése) önkormányzati ülést tartot­tak tegnap Komlón, ahol ez­úttal is késő estébe nyúló ta­nácskozáson próbáltak a kép­viselők rendeleteket alkotni, módosítani, döntéseket hozni. Elsőként a Volán helyi üzem- igazgatóságának vezetője tá­jékoztatta a testületet az áp­rilisi utasszámlálás eredmé­nyeiről. Dr. Böröcz László képviselő kér­désére válaszolva Vincze Csaba üzemigazgató elmondta, hogy a mánfai népszavazás várható hatá­saként változni fognak egyes köz­lekedési tarifák. így például a Komló—Mánia közötti közlekedés 14 forintról 20-ra, a bérlet közel két­szeresére emelkedik. Valószínűleg hasonlóan változik a sikondai jegy és bérletek ára is, illetve mintegy 400 forinttal több lesz a Pécs— Komló közötti bérlőt díja. A képviselő-testület hosszas vita és többszöri szavazás után rende­letet alkotott a vízórákról. Egyet­értését adta, hogy a Komlói Kő­bánya újabb bányatelket kapjon és ott termelést indítson be. Elnapolto viszont a testület a piramisház melletti pavilonok ügyét és hasonló sorsa jutott a KBSK kézilabda-szak­osztályának kérelme is. A szakosz­tály egyébként 4 millió forint tá­mogatást kért az önkormányzattól ahhoz, hogy továbbra is működni tudjon. Módosította a komlói önkormány­zat a díszpolgári cím adományozá­sáról szóló korábbi rendeletét. Eszerint a díszpolgári cím megvo­nása „nem érinti a tanácsrendelet alapján korábban már adományo­zott díszsírhelyhez való jogosultsá­got". Vélhetően ezzel egy kínos ügy végére tett pontot az ön- kormányzat. Lapzártakor a 13 napirend közül a testület még csak a nyolcadiknál tartott. Este fél 8 után került sor a többi téma megvitatására, me­lyekre később lapunkban még visszatérünk. F. D. Juhász-verte vadászok Lelőtték egy romonyai juhászbojtár kutyáját a közelmúltban, emiatt a főjuhász és bojtára a környéken portyázgató vadászokra gyanakodott. Kedden este aztán elérkezett a bosszú ideje, amikor Romonya határában a juhász két pécsi vadászba botlott. A bojtár segítségével, egy rézveretü kampósbottal és egy kurblivassal a kézben alaposan helybenhagyták a vadászokat, egyikük puskáját is derékba törve. A juhász rendőrségi őri­zetbe, az egyik vadász kórházba került az agyabugyát követően.- Balog — Bánatában garázdálkodott fellépő kóros hatásokat. Farkas Gyulától, a Magyar Növényvédelmi Mérnöki Kama­rák Országos Szövetségének elnökétől hallhattuk az új tu­lajdonviszonyokra épülő agrár­ágazatot elképzelhetetlennek tartja a növényvédő mérnökök szaktanácsadói hálózata nél­kül. Dr. Hadházi Árpád, a Nö­vény és Talajvédelmi Szolgá­lat Fácánkerti Intézetének mun­katársa többek között arról számolt be, hogy az Európa Tanács egyik bizottsága konferencia többször visszatérő gondolata, hogy ma a növény- termesztésben a legnagyobb környezetvédő az egyre maga­sabb ár, ám igen fontos a szaktudás legalább ilyen nö­vekvő árfolyama. Nyíró Lajostól, a Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgató­jától igen kedvező adatokat hallottunk: évente 4-500 élei - miszernövény-minta vizsgálata alapján tapasztalják, hogy mindössze tíz százalékban van növényvédőszer-maradvány, és Nagy riadalmat keltett teg­napelőtt este 8 óra körül Mo­hács belvárosában Terzics Zol­tán 38 éves helyi lakos. Mi­után már reggelire is sört fo­gyasztott és napközben sem tagadta meg magától a ,,fo: lyékony kenyeret”, mintegy 10 üvegnyi elfogyasztása után elég erősnek érezte magát a randalírozáshoz. Valami lelki bánatra is panaszkodott az alkalmi munkából egyedül élő agglegény a rendőrségen az őt kihallgatónak, de hogy kö­zelebbről mi indította a piaci betonasztalok, majd egy má­zsás fedlapjainak felboroga­tására és tördelésére, végül is nem derült ki. „Be voltam in­dulva" adta a magyarázatot továbbá arra, miért vágta a kerékpártároló vasrácsot a fő­utcai játékbolt hatalmas ki­rakatába és aztán miért dön­tögette végig az útjába akadó kukás edényeket. A garázdálkodásával hozzá­vetőleg 20 ezer forint kárt okozott. A Mohácsi Rendőr- kapitányság gyorsított eljárás­sal kíván eljárni az ügyében. Ezzel együtt is a kár megtérü­lésének a valószínűsége igen csekély, hiszen a randalírozónak se vagyopa, se rendszeres jö­vedelme nincs. Terzics Zoltán 1983-ban szabadult, négy és fél évi elzárását rablásért kap­ta. Ezt megelőzően is volt büntetve kisebb lopásokért. Ezúttal „műfajt váltott”, s tet­tével annyira megbotránkoz­tatta a járókelőket, hogy né­hány perc alatt többen is te­lefonáltak a rendőrségre se­gítségért a dühöngő megféke­zésére. B. M.

Next

/
Thumbnails
Contents