Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-06 / 153. szám

1991. június 6., csütörtök űj Dunántúli napló 3 Gyorsabb lesz a munkanélküli­segély ügyintézése Országos és megyeipályázatok a foglalkoztatás javítására Júniustól országosan új el­számolási rendben folyósítják a munkanélküli-segélyt, járadé: kot. A jó hírt, miszerint a Mun­kaügyi Minisztérium megígéri, hogy havonta kétszer számfej­tenek az arra illetékes hivata­lok, Kiss Gyula, a munkaügyi tárca vezetője jelentette be a közelmúltban. Pozitívuma elle­nére a nyilatkozat némi félre­értésre ad okot, ennek tisztá­zására fordultunk a Baranya Megyei Munkaügyi Központ­hoz. A kapott tájékoztatás szerint a jövőben a munkaügyi köz­pontok havonta valóban két­szer számfejtik a munkanélküli­segélyt, ám ez nem azt jelenti — mint sokan hitték —, hogy az érintettek két részletben kapják meg pénzüket. A hónap első felében beérkező igénye­ket 15-én, míg a hónap máso­dik felében jelentkező igénye­ket 30-31-én összesítik és zár­ják. A bontásra azért volt szükség, mert egyszeri zárással lassan már kezelhetetlenné vált a munkanélküli segélyesek, járadékosok tömege (Baranyá­ban ezekben a napokban kö­zel 7000 segélyest, illetve jára­dékost tartanak nyilván). Az új rendszerrel mintegy két héttel lerövidül az az idő, ami alatt az érintettek az első kifizetést kézhez vehetik, de a későbbi­ek során a segélyek és járadé­kok havi átfutása ugyancsak kevesebb időt vesz igénybe a korábbinál. A Baranya Megyei Munka­ügyi Központ számára komoly feladatot jelent majd néhány hónap múlva a pályakezdők megjelenése okozta munkaerő­piaci feszültség. Az elhelyez­kedni nem tudó friss oklevele­sek és diplomások várhatóan nyár végén, szeptemberben és októberben jelentkeznek majd tömegesen. A központ a‘ be­induló egyénközpontú munka­erő-közvetítés mellett már most igyekszik kiépíteni a kapcsola­tokat azokkal a munkáltató cé­gekkel, amelyek szóba jöhet­nek a feszültség kezelésében. Enyhíthet a megye foglalkoz­tatási gondjain az az új pá­lyázati kiírás, amelyet a napok­ban hagyott jóvá a Munkaerő­piaci Bizottság. Eszerint a Fog­lalkoztatási Alap központi ré­széből támogatják a foglalkoz­tatási szempontból hátrányos helyzetben lévő térségek fog­lalkoztatási arányainak javítá­sára, a tartósan munka nélkül maradók munkaerőpiaci hely­zetének javítását szolgáló programok végrehajtására, a foglalkoztatási célú alapítvá­nyok támogatósára, illetve köz­hasznú munka keretében vég­zendő erdőtelepítések támoga­tására beérkező pályázatokat. A központi kiíráshoz részben kapcsolódik a Megyei Munka­ügyi Központ pályázati felhí­vása. A központ a decentrali­zált foglalkoztatási alap terhé­re támogatja a megyén belül az egyes népességcsoportok, hátrányos helyzetű rétegek (megváltozott munkaképességű­ek, felsőfokú végzettségű mun­kanélküliek, pályakezdők) fog­lalkoztatására tett kezdemé­nyezéseket. Átképzési céllal 14 tanfo­lyamot hirdetett meg a közel­múltban a Megyei Munkaügyi Központ. Jelentkezni lehet még kőműves, asztalos, cipész és hegesztő kurzusra. K. E. Újra elnapolták az egyházi ingatlanok ügyét (Folytatás az 1. oldalról) között. Előbbiek sorozatban ad­tak hangot értetlenségüknek amiatt, hogy a törvénytervezet szellemével, törekvéseivel min­den honatya deklaráltan egyet­ért, ám az ellenzékiek külön­böző kifogásokkal igyekeznek megtorpedózni a törvény elfo­gadását. Az ellenzék részéről leginkább azt kifogásolták, hogy a törvény nem tisztázza az állam és az egyház viszo­nyát, pontosabban e kapcsolat- rendszerben esetenként meg­határozó szerepet kapna az állam, s ez a napi életben az elmúlt évtizedekben tapasztal­takhoz hasonló anomáliákat okozna. A legélesebb bírálatot az SZDSZ-es Szigethy István fej­tette ki. Szerinte a tervezet al­kalmatlan a megvitatásra, al­kotmányellenes volta miatt — ez volt az alkotmányügyi bi­zottság álláspontja is - nem lehet részletes vitára bocsáta­ni. Mivel kétharmados törvény­ről van szó, „Ígéretet tett arra”, hogyha az önkormányzatokat érintő problémák ügyében nem sikerül kompromisszumot kötni — ebből a tervezetből nem lesz törvény. Hasonló szellemben szólt Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ), aki szerint az állam és az egyház szétválasztása nem szükségszerű, de ha ezt nem teszi meg a törvényhozás, akkor az államnak vállalnia kell az ebből adódó következ­ményeket. Nagy vihart kavartak és több „kétperces" felszólalást váltottak ki Giczy György (KDNP) szavai. Az SZDSZ és a Fidesz képviselőit azzal vá­dolta, hogy szívesen adnak koncepciókat, csak ingatlano­kat nem. Arra is figyelmezte­tett, hogyha valaki keresztény kurzust „kiabál” akkor ne cso­dálkozzon, ha válaszolnak ne­ki. Giczy György „új frontot" is nyitott a vitában azzal, hogy az ellenzék „egyenlősílő" szán­dékát bírálva határozottan ki­állt az egyházak differenciált meqközelitése mellett. Szerinte a történelmi egyházaknak kul­túrateremtő erejüknél fogva, a magyarsághoz fűződő régi kapcsolatuk miatt elsőbbségük kell, hogy legyen az új egyhá­zakkal szemben. Miként a gazdasági életben az újonnan alakuló cégeknek, a hitélet vi­szonyai között egy-egy új val­lás alapítóinak törvényszerűen szembe kell nézniük a kezdeti nehézségekkel. A vita során számos konkrét javaslat is megfogalmazódott, így például Herczeg János (KDNP) szerint kisebb földin­gatlanokat, 30—40—50 hektáros birtokokat is vissza kellene ad­ni az egyházaknak. Horváth József (MDF) külön törvényben javasolta rendezni azoknak az egyházaknak a helyzetét, ame­lyeknek korábban nem volt tu­lajdonuk, így a mostani jog­szabály nem javítja működésü­ket. Hajdú Zoltán (SZDSZ) szerint hiba lenne összefonó­dást teremteni az egyházak működése és a költségvetés kö­zött, ehelyett lehetőséget kel­lene teremteni arra, hogy az egyházaknak nyújtott adomá­nyok értéke levonható legyen az adóalapból, illetőleg a befi­zetett személyi jövedelemadó néhány százalékának felhasz­nálásáról maga az állampol­gár dönthessen. A felszólalások egy-egy meg­fogalmazása azonnali reagá­lást váltott ki a padsorokból, s az elnöklő Szűrös Mátyásnak többször a csengő megszólal­tatásával kellett fenntartania a tanácskozás rendjét. Ez történt, amikor Gadó György (SZDSZ) valamilyen összefüggésben az 1919 utáni magyarországi tár­sadalmi rendszert említette, s az ellenforradalmi jelzőt hasz­nálta. A kérdésről külön vita bontakozott ki, amelyet Dénes János (független) érzelmektől telitett felszólalása után Szű­rös Mátyás azzal zárt le: ta­lán nem volna most célszerű Horthy Miklós személyének, a nevével fémjelzett korszak érté­kelésének a megvitatása. Mivel a rendes parlamenti menetrend szerint délutánra csaknem valamennyi bizottság tagjait ülésre hívták össze, az elnök délben bezárta a plená­ris ülést, s egyúttal jelezte, hogy - feltehetően a délelőtti heves szóváltások hatására — még 26 jelentkező várja, hogy szót kapjon az egyházi ingat­lanokkal kapcsolatos törvény- javaslat általános vitájában. Megalakult a Pécsi Universitas Egyesült erővel a fejlődés érdekében - választhatta volna jelmondatául is a szóban megfo­galmazott célkitűzést a napok­ban megalakított egyetemi tár­sulás, a Pécsi Universitas. A megállapodás a Janus Panno­nius Tudományegyetemen, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Pollack Mihály Műszaki Főiskola között jött létre. Az alapítás gondolata részben a múltbeli hagyományokból, rész­ben a felismert szükségszerű­ségből, a gyógyító és műszaki tervező tevékenység, a tudomá­nyos kutatások, az oktatás fej­lesztése érdekéből táplálkozik. Az . önkéntes alapon szervezett szövetség létrehozásához az is hozzájárult, hogy a felsőokta­tás felzárkóztatása érdekében felajánlott világbanki hitel- melyhez a magyar kormány­nak is jelentős összeget kelj biztosítania — elnyerésének is egyik feltétele az egyetemek együttes pályázatai. A megállapodás aláírói dr. Ormos Mária, a JPTE rek­tora, dr. Kelényi Gábor, a PO- TE rektora, dr. Lenkei Péter, a műszaki főiskola főigazgatója a tegnapi sajtótájékoztatón el­mondták, bár a világbanki hi­tel elnyerésére még nem írták ki a pályázatot, a három fel­sőoktatási intézmény már tár­gyalt a lehetséges közös tevé­kenységekről és infrastrukturá­lis beruházásokról. Együtt kí­vánják kialakítani korszerű számítógépes hálózatukat, de gondoltak modern videotéka létrehozására és közös egyete­mi kiadó alapítására. Az okta­tásban és a tudományos kuta­tásokban a JPTE és a POTE egyes tanszékei, intézetei már korábban is dolgoztak együtt, s nemrégiben állapodott meg a műszaki főiskola és a JPTE urbanisztika szak szervezéséről. Mindezek csak a kezdeti lépé­sek, melyeket még számos kö­vét, míg el nem éri a szövet­ség távlati célját, a nemzet­közi normáknak is megfelelő, egységes egyetemi szervezet létrehozását. A Pécsi Universitas, melyben az intézmények autonómiájukat megtartják, számos előnnyel kecsegtetik a tanulóifjúságot és a várost. Remélhetőleg mi­nél előbb megvalósulnak az elképzelések. B. A. Mohácsé marad az orgona Albert Péter elektromérnök 1984-ben készítette saját ta­lálmányaként azt a remek or­gonát, amelyért mostanában nagyon aggódtak a mohá­csiak. Korábban Debrecen, Cegléd és Miskolc nagytemp­lomaiban szólalt meg, majd egy hangverseny erejéig Bu­dapesten, a Kongresszusi Köz­pontban Liszt: Krisztus című oratóriumát is hallhatták e csodálatos hangszeren. Mo­hácsra 1989 decemberében vit­ték le, s megalkotója igen kedvező feltételek mellett ajánlotta megvételre a város­nak. A minden területre jel­lemző szűkös anyagi körülmé­nyek közepette viszont egé­szen napjainkig úgy tűnt, le kell mondanuk róla. Már el is dőlt következő bemutatkozásá­nak helyszíne, június 21— 22- dikén a debreceni református világtalálkozóra szállítják. A hír hallatán öszefogott Mohács zenekedvelő közönsé­ge, az egyház és a helyi kép­viselőtestület. Csősz István vikárius tájékoztatása szerint a napokban várják Albert Pé­tert, hogy megkössék vele a végleges ár ismeretében — elő­zetesen hárommillió forintról volt szó - a szerződést, s egy­úttal a részletfizetési feltétele­ket is tisztázzák. Előkészítik a hozzájárulások gyűjtésének módját, ami lehet alapítvány, vagy csak simán egy erre a célra megnyitott csekkszámla. Mohács képviselőtestülete pe­dig garantálja, hogy az éven­te esedékes törlesztő részlete­ket a város mindenkor kifizeti! A júniusi debreceni ese­ményre az orgonát tehát elvi­szik, de vissza is hozzák! A fogadalmi templomban akkor már a végleges helyére teszik. B. M. Restaurálják a Csontváry-festményeket A pécsi Csontváry Múzeum­ban a jövő héten kezdik el a szakemberek a hires festmé­nyek restaurálását. Munkájuk­hoz jelentős segítséget kaptak a holland kormánytól; két nap­ja érkezett meg az igen precíz sztereó mikroszkóp, az elszívó­berendezés és a változtatható magasságú, guruló állvány. A képek restaurálása alatt a mú­zeum nyitva tart, a látogatók bepillanthatnak az érdekes- műhelymunkába. A tervek sze­rint a Csontváry-gyűjteményt két év múlva indítják el egy nyugat-európai kiállításkörútra, s Így — a városban elterjedt rémhírekkel szemben - a fest­mények a közelgő pápalátoga­tás ideje alatt is megtekinthe­tők. A SZÉT A segíteni szeretne, az emberek mégsem keresik Fotó: Horváth Norbert Rongyszőnyegkészítés Meszesen Rongyszőnyegkészítésre in­vitálta kedden délután az em­bereket, elsősorban a kispénzű fiatalokat, nyugdíjasokat a meszesi SZETA (Szegényeket Támogató Alap) a Tolbuhin út 65. alatti irodába. Megtudtuk, nagyon praktikus szőnyegeket lehet készíteni mindenféle ma­radék anyagból, ha azokat csi­kókra vágjuk, felgombolyítjuk és a „gombolyagot” egyszerű en összehorgoljuk. A SZETA minden kedden programokkal várja a vendé­geket. Mostanáig azonban hiábavaló az aktivisták erőfe­szítése. az idős emberek to­vábbra is begubóznak, szé­gyenük problémáikat, nyo­masztó anyagi gondjaikat, ho­lott a közös és hasznos időtöl­tés csak orvosság lenne szá­mukra. A kedvezményes ruha­akciókra még el-eljönnek, de minden más program kudarc­ba .fullad az érdektelenség miatt. Kedden délután is csu­pán egy anyuka érkezett, hogy a maradékokból saját kezével készítsen szőnyegeket a la­kásba. Hegedűs Gyuláné, a sza- bolcsfalui szociális otthon gon­dozónője - a SZETA kérésére jött segíteni - elégedetten számolt be arról, hogy náluk az idősek már rendszeresen igénylik a közös elfoglaltságo­kat, meg sem lennének nélkü­le. Babákat is készítenek, amit eladnak, és a pénzből kirán­dulni mennek. Gubi Istvánná, SZETA-akti- vista jóval csalódottabb. — Megdöbbentő, milyen súlyos anyagi problémákkal, kiszol­gáltatottsággal küszködnek egyes emberek. Mi továbbra is — bármilyen formában - segí­teni szeretnénk, s szomorú, hogy ezt mégsem használják ki. Legtöbben azonnali se­gélyért fordulnak csak hozzánk, jelenleg azonban üresen áll a kassza . . . T. É.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents