Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-05 / 152. szám

1991. június 5., szerda uj Dunántúli napló 7 Ha valaki ma ide világkiállítást hoz, az a magyar vállalatok vagyonértékét növeli Dzsungele modern technológiái? ‘ A magyar kormány elkötelezte magát az állami tulajdon le­bontása és etzef a magántulajdon túlsúlyán alapuló gazdasá­gi rendszer megteremtése mellett. A privatizációhoz azonban kevés a politikai szándék, fel kell térképezni azokat a társa­dalmi-gazdasági tényezőket is, amelyek akadályozzák, illetve előre vihetik e folyamatot. Miben látja ezeket a tényezőket Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója? „STREET-LAW” A mindennapi élet joga — Ügy vélem, nálunk az általános átalakulási folyamat­ban kell keresnünk az alap­vető problémát: ebben ugyan­is a privatizációnak kellene élenjárnia. Magyarországon a tulajdoni átalakulást tekintem a gazdaság legfontosabb in­tézményes folyamatának, ke­vésbé az a liberalizáció vagy a pénzügyi intézményrendszer átalakítása, ami ezzel párhu­zamosan szükséges. A tulajdo­nosi intézményrendszer átala­kulásában elmaradunk, mert ha .már. most igazi tulajdono­sok állnának a vállalatok élén,, akkor a liberalizációt még szabadabbá lehetne tenni, a gazdálkodók valóban költség- érzékenyek lennének. Ma még nem azok.- ÉJ a töke, vagy o gépek, oz csíkozok, a berendelések hiánya milyen mértékben fékezi a priva­tizációt? — A legnagyobb akadály a tulajdon biztonságának hiá­nya. Ha valakinek van is tő­kéje, a hosszú távú befekte­tés bizonytalan. Ez az első nagy probléma, ami a kül­földiek befektetéseit akadá­lyozza. Csak a második he­lyen áll egyfajta tőkehiány, hiszen a létező, meglévő tőkét sem tudtuk átvinni a gazda­ságba. Tehát van is tőke, mégsincs. Ez világosan látszik abból, ahogyan a vállalkozá- sdk élénkítésére adott nyugati forrásokat hasznosítjuk. Na­gyon különbözően, de általá­ban kedvező feltételekkel bo­csátottak rendelkezésünkre tő­keforrásokat a nyugati orszá­gok, mégis -von, ahol már egy éve állnak bizonyos pénzek, amelyekhez hozzá lehetne jut­ni, de nincs meg a szükséges infrastrukturális, banki háttér. A partnerszolgóltatás is hiány­zik, • mondjuk, adott esetben nehéz a. külföldi befektetőt összehozni a belföldi felhasz­nálóval. így a tőkehiányt mi, magunk mesterségesen idézzük élő, azzal, hogy nem tudjuk hozzájuttatni a .pénzhez a vál­lalkozókat. A'másik: a'lakos­ságnál kint lévő tőke egy je­lentős részét valószínűleg szí­vesen bevinnék különféle be­ruházásokba1, ha léteznének vállalkozásokat szervező, biz­tosító, ezeket garanciáikkal el­látó szervezetek. Tehát nem biztos, hogy olyan tőkehiány van Magyarországon, mint amit sokan állítanak. A hazai vállalatok megvásárlására a lakosságnak nincs .pénze, sen­Szehtlőrínc kereskedelmi el­látását jelenleg zömmel még oz áfész-üzletek biztosítják. Vér Nándor, a Szentlőrinc és ki sem gondolhatja, hogy bel­földi magánszemélyek fogják megvásárolni a szénbányákat, vagy pl. az Ikarust. Még nem találtuk ki, miiként lehetne mű­helyenként, gyáregységenként, kis részekként privatizálni nagyvállalatokat.- A privatizációs folyamatot so­kak szerint akadályozza, hogy ha­zánkban például kevés a jól fel­készült tanácsadó.- Nálunk valóban vannak tanácstalan vállalkozók. Ma egy befektetőnek állandóan figyelni kell a gazdasági lég­kört, hogy kivel tud egyálta­lán együttműködni. A kisvállal­kozókat most például földhöz vágja a sorbanállás: a nagy- vállalatok nem tudnak fizetni, az üzletfeleknek állandóan azt kell figyelniük, melyik cégnek szabad szállítani, melyiknek nem. Említhetek egy másik példát is: a kisvállalkozók kö­zül sokan számítottak arra, hogy az önkormányzatok a le­robbant infrastruktúrát szeret­nék rendbéhozníi, s azt való­színűleg nem az IKV-ra bíz­zák, hanem vállalkozási ala­pon oldják meg. Most az erre számító kisvállalkozók tragikus helyzetbe kerülték, mert kide­rült, hogy az önkormányzatok­nak nincs pénzük. Ilyenkor jön­ne jól egy befektetési tanács­adó, aki megmondaná előre, hogy ezen vagy azon a pia­con nem szabad kockáztatni. De .nemcsak a vállalkozóknak, Vidéke Áfész elnöke elmond­ta, a községben hét alapellá­tásra hivatott élelmiszerüzlet ta Iái ható. Ezék közt tejbár és hanem az önkormányzatoknak is szükségük volna befektetési tanácsadásra. Azt tapaszta­lom, minden megyében szinte könyörögnek az önkanmányza- tok, hogy valaki, valamilyen vállalkozói szervezet próbáljon meg ötleteket adni, miként privatizálják saját vagyonukat. Erre nem vagyunk felkészülve, nincs kellő számú szakembe­rünk. Ma mintegy -hatvan cég foglalkozik vállalatok privati­zálásával; 1987—88-ban mind­össze egy-kettő volt. — A parlament, a kormányzat milyen intézkedésekbe: gyorsíthat­ná a privatizációt? — Először is, parlament szinten azért nem lehetett ed­dig eredményt elérni, mert nem készült privatizációs prog­ramcsomag, amelyik tartalmaz ná a tulajdonra vonatkozó legfontosabb jogszabályokat. Hogy rögtön a kályhától in­duljunk el: nincs a kincstári vagyonra vonatkozó törvé­nyünk. Ma úgy privatizáljuk az ország vagyonát, hogy nem tisztáztuk, mit akarunlk kizáró lagosan állami tulajdonban tartani. A koncessziós törvényt a parlament elfogadta, de úgy akarunk koncessziókat adni, hogy még nem döntöttük el, melyek azok a dolgok, ame­lyeket biztosan nem akarunk koncesszióba adni . . . Már ta valy ki kellett volna mondani van, amit nem fogunk priva­tizálni. Ez o kályha. És azon­nal kellene szabályozás az ál­lami vállalatok, illetve a sző vetkezetek vagyonának meg­határozására. De Így vagyunk a földtörvénnyel is. A társa dalombiztosításra szintén kel­cipőgyárban működő egység egyaránt fellelhető. Továbbá vegyesruházati szaküzlet, vas­edény, műszaki, játék-kultúr- cikk, üveg-porcelán, papír-író­szerből tokkal állnak még a vá­sárlók rendelkezésére. Az ipar­cikk jellegű üzletekben azok bérbe adásával, a magántőke bevonásával, vagy közös vál­lalkozással kívánják a kínála­tot javítani. Jelenleg a bolt­vezetők .ugyanis nem érdekel­tek abban, hogy a vásárlók igényeit kielégítsék. . — Bár van olyan is, aki ma imár nem tud megfelelni a ma­gasabb színvonalú elvárások­nak, ám rossz a tapasztala­tunk a boltvezetőcseréknél — mondja az áfész elnöke. A szentlőrincieknek a nem folyamatos és szegényes ke- nyér: és péksütemény-ellátás lene szabályozás, hogy kezel­hesse komoly vagyonát. Az én felfogásomban ezek tartozná­nak a feltétlenül meghozandó jogszabályokat tartalmazó p rogramcso magba.- A törvények megalkotásán kí­vül milyen intézkedésekre volna szükség o privatizáció gyorsítása érdekében? — Sürgető a bankrendszer megváltoztatása, meg kell te­remteni a pénzügyi infrastruk­túrát. Ez részben a bankok privatizációját jelenti. A bank­hálózattal át kell -fogni az or­szágot, hogy lehetőség nyíljon több és más típusú üzletkötés­re, át lehessen hozni az or­szágba a külföldi jövedelme­ket. Döntőnek tartom, hogy a privatizáció gyorsítása egyben iránymegjelölés is legyen: mer­re tart az ország? Meggyőző­désem, hogy nem nagyipari és nem • is mezőgazdasági or­szággá kell tenni Magyaror­szágot, hanem egy infrastruk- turáiis kereskedelmi szolgálta­tó központtá. Ezeken a terüle­téken kellene gyorsítani a pri­vatizációt, infrastrukturális prog­ramot kellene kialakítani, hogy a nyugat érzékelje: azt sze­retnénk, ha elsősorban ezek­be az ágazatokba1 fektetne be tőkét. Az infrastruktúra elma­radottsága miatt a magyar vállalatok értéke alacsonyabb, mintha -infrastrukturális beru­házások után tudnánk ezeket értékesíteni. Valamennyi dél­kelet-ázsiai ország modernizá­ciója azon alapult, hogy előbb megteremtették az infrastruk­túrát, vagy legalábbis annak alapelemeit. Senki sem épí­tett vállalatokat a 1 dzsungel­ben! Magyarország pillanat­nyilag dzsungel, ahová bete­lepítik a modem technológiát, adott esetben a nyugati vál­lalatot. Ennek Így nincs értel­me! Nekünk utakat, telefont, hidakat kellene építenünk, s erre kellene programot készí­tenünk. A nyugati befektetőket is erre kell ösztönözni! Lám, az idegenforgalmat privatizál­ták anélkül, hogy észrevettük volna. Szerintem a magyar la­kosságot is arra kellene rá­venni, hogy az iparból és a mezőgazdaságból „menekül­jön" a szolgáltatások felé. A szoláltatásban, az infrastruk- túró'ban lehet kistulajdont sze­rezni, több száz, több ezer magánbolt, benzinkút nyílhat­na, mint Ausztriában. De eze­ket össze kell kötni úttal, te­lefonnal, vasúttal. Csak így lehet több százezer íoistulaj- dont teremteni.- Lehetőséget jelentene, ha Magyarország vállalkozna oz 1995- re tervezett világkiállítás megren­dezésére? — Nagyon fontos volna az infrastrukturális program, ami a városok rendezési tervétől egészen a világkiállításig ter­jedne. Ha valaki ma ide vi­lágkiállítást hoz, az a magyar vállalatok vagyonértékét növe­li. Ha nincs világkiállítás, csökken a magyár vállalatok vagyonértéke... Kocsis Gizella okozzá a legtöbb bosszúságot, holott a községen működik a Baranya Megyei Sütőipari Vál­lalat üzemegysége. Ők bizto­sítják az üzletvezetők által na­ponta megrendelt kenyérada­got. Ha az üzletemberek alá­becsülték a napi keresletet, akkor nincs elegendő kenyér. A péksüteményt viszont Sziget­várról szállítják Szentlőníncre. Onnan is' azt és annyit, amit és amennyit rendelnek tőlük. Tény, Szentlőrincen még a csu­pán két—háromfajta péksüte­mény sem kapható a kora délutáni órákban. Az áfész el­nöke' ismeri ezt a problémát. Tájékoztatások szerint egy ideig az élelmiszerüzletek több kenyeret rendelnék, és figye­lemmel kísérik a kereslet ala­kulását. A számok jelenleg azt mutatják, hogy nincs igény a megnövelt mennyiségre! Amerikai vendége volt a JPTE Állam- és Jogtudományi Karának. Dr. Louis Fischer, oz University of Massachusetts professzora, a Notional Insti­tute for Citizen Education in the Law (N IC EL) igazgató ta­nácsának tagja azért látogat­ta meg fakultásunkat, hogy az. általuk 25 éve kifejlesztett ún. Street Law (Utcajog) program magyarországi bevezetésének lehetőségeiről tárgyaljon. Az Egyesült Államokban is vannak „fehér foltok" a la­kosság jogismeretében és a politikai aktivitás sem problé­mamentes. Az USA állampol­gárság megszerzéséhez, illetve a választójog gyakorlásához a jogi kulturáltság bizonyos fo­ka kívántatik, amit tesztelnek is. Nemcsak az uniónak, ha­nem polgárainak is érdeke te­hát, hogy ismerjék az alkot­mányban, illetve sarkalatos törvényekben biztosított főbb jogaikat és kötelességeiket, s a demokratikus intézmény- rendszert. Mindezekhez hozzá­véve a növekvő bűnözést, va­lamint a bevándorlók helyze­tét, felmerült egy jogpropa­ganda-program beindításának szükségessége, melynek célja a „jogi analfabétizmus” fel­számolása, a felesleges jogvi­ták elkerülése, valamint a jog­sértések megelőzése. A képzésben részesülők kö­rét döntően a középiskolások alkotják, de a program kiter­jed a tanárokra, rendőrökre, a börtönőrökre, sőt az elítél­tekre is! A program gyakorlati meg­valósítását nemcsak jogász- professzorok végzik, abban bí­rák, ügyvédek, közigazgatási szakemberek, valamint joghall­gatók is közreműködnek. Az oktatás a „Street Law” című, immár 4. kiadást meg­ért könyv alapján történik. E 600 oldalas munkában min­dennapi életszituációk jogi re­levanciáját és megoldását mutatják be a szerzők, mint A pécsi önkormányzat ideig­lenes jelleggel a Kolping- Család Egyesület részére utal­ta ki a Jókai tér 3. alatti 47,5 négyzetméteres helyiséget. * A bérleményben a Kolping-Család Egyesület a Németországból és Ausztriából, az ottani társ­(Mielőtt hibás következtetést vonnának le, talán tájékoztat­ni kellene a falu lakosságát, kik évek hosszú során kialakí­tották máshonnan beszerzési forrásaikat, hogy igényfelmérés folyik, és a nyitva tartási idő alatt bármelyik üzletben, bár­melyik nap bármikor kapható kenyér! Így elkerülhető a túl óvatos becslés és a veszteség is. Továbbá kiderülne, mely napokon magasabb, s mikor alacsonyabb a kereslet.) — A zöldség- és gyümölcs­ellátást magánvállalkozókkal kívánjuk élénkíteni. így enyhe verseny is kialakulhat a kiske­reskedőkkel. Bár amiből van maszek, ott nem kivártunk üz­letelni — mondja Vér Nándor. — Közvetlen célunk a nagy­kereskedelmi háttér megterem­tése, úgy, hogy több áfész ösz- szefogna, s ezáltal -olcsóbban jutna a vásárló alapvető élel­miszerekhez — fejezi be gon­dolatmenetét az elnök. Mivel a községben évek óta nincs húsbolt, a szabadszent- királyi tsz a közeljövőben pl. az emberi jogok; a bűn- cselekményt képező magatar­tások; a család és a házas­ság helye a jog birodalmá­ban; a károkozás és kártérí­tés alakzatai; a lakással és a vásárlással kapcsolatos jogi tudnivalók stb. A kötet az USA alkotmányának szövegé­vel, a legfontosabb állami hi­vatalok és társadalmi szerve­zetek ‘címeivel, valamint »jogi kulcsfogalmakkal zárul. Tehát egy kitűnően használható gyakorlati jogi kézikönyvről van szó! A diákok eme kép­zési formája kiegészül friss jogesetek feldolgozásával, il­letve „műperek" rendezésével, melyben ők a főszereplők. Lá­togatást tesznek a bíróságo­kon, ügyvédi irodákban, rend­őrségen, illetve más hivatalok­ban. Filmek, tv- és rádiómű­sorok, újságcikkek és segéd­anyagok valóságos arzenáljo teszi hatékonyabbá a progra­mot. Ma már nemcsak az USA mind az 50 tagállamában ter­jedt el a „Street Law” alkal­mazása, hanem azt adaptálták Dél-Afrikában, Lesothoban, » Fülöp-szigeteken, Izraelben, Ecuadorban, Chilében, sőt Né­metországban is. Fischer professzor ennek ex­ponálása kapcsán vetette fel a program - NICEL anyagi és szakmai támogatásával törté­nő — magyarországi megho­nosítását, 'mely Csehszlovákia bekapcsolódásával afféle kö­zép-európai oktatási modelfüf szolgálhatna. A JPTE Állam- és Jogtudo-. mányi Kara kifejezte azt a szándékát, hogy az igények és lehetőségek feltérképezése után az amerikai tapasztala­tok, . módszerek és eszközök hasznosításával, kísérleti jelleg­gel részt vesz a „Street Law" program kidolgozásában és beindításában. Dr. Visegrády Antal egyetemi docens szervezetei által gyűjtött ruhá­kat árusítja majd. A befolyt összegből nyújt támogatást az egyesület rászoruló személyek­nek, szociális intézményeknek, illetve ebből fedezi tanfolya­mainak, rendezvényeinek költ­ségét. megnyit egyet Szentlőrincen. Túlzott szakértelem nem szük­séges ahhoz, hogy e talpra­esett vállalkozásban eladó és vásárló egyaránt jól fog járni. A Művelt Nép Könyvterjesz­tő Vállalat könyvesboltja látja el szellemi táplálékkal nem­csak a helyieket, hanem a környékbelieket is, ám el kí­vánják adni üzlethelyiségüket. A magánszféra üzletemberei viszont nem akarnak megsza­badulni boltjaiktól. Ezt bizo­nyítja, hogy újabb 'és újabb üzletek nyílnak. A virágüzle­tek, pékáru, butikok, zöldsé­gesek, madár-diszhal, fehérne­mű, méteráru stb. boltok kész­lete, speciális ellátottsága többnyire jóval magosabb színvonalú, mint az áfész-üzle- teké. Nyilván az érdekeltsé­gük is nagyobb. Sajnálatos, hogy az áfész nem kíván ver­sengeni velük, hiszen így egészséges piaci szellem, el­fogadható árak a közeljövő­ben nem alakulnak ki a köz­ség ben. K. Jentetics Ágota A közismert pécsi 1-es fodrászat a Kossuth Lajos utcában június 17-én felújítás miatt bezár, július elsején mint egy kft. tulajdona újra folytatja szolgáltatásait. {Fotó: Prokszo László) „Amiből van maszek, ott nem kívánunk üzletelni!” Szentlőrinc kereskedelmi ellátottsága Szentlőrinc egyik legnagyobb kereskedelmi egysége a helyi áfész Pécsi úti ABC áruháza (Fotó: Proksza László) Á pécsi önkormányzat döntése: A Kolping-család árusítóhelye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents