Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-04 / 151. szám

8 új Dunántúli napló 1991. június 4., kedd Önkormányzati alapítvány „Tehetséges tanulókért" Ala­pítványt-hozott létre a sziget­vári képviselő-testület, ötven­ezer forintos induló tőkével. Az alapítvány célja: a főisko­lai és egyetemi tanulmányai­kat folytató, de valamilyen ok­nál fogva hátrányos körülmé­nyék között élő, tehetséges, szigetvári tanulók előmenete­lének segítése, iskoláztatásuk anyagi feltételeinek enyhítése, a szülők anyagi terheinek át­vállalása. Gyakorlatilag ösz­töndíjat fizetne a város a bel-, illetve külföldi egyetemeken tanuló nyertes pályázóknak, átvállalnák a tandíj vagy a kollégiumi díj fizetését, vala­mint az alapítványi keret le­hetőséget ad arra is, hogy a támogatott részt vehessen nyá­ri szaktáborokban, ismereteit gyarapító cserelátogatásokon. Az önkormányzat 50 ezer forint alaptőkével hozta létre az alapítványt, amihez bárki csatlakozhat pénzbefizetéssel, vagyontárgyak, technikai esz­közök, ingatlanok felajánlásá­val, illetve lehetőség van nem anyagi jellegű — szellemi — szolgáltatással is hozzájárul­ni. Az alapítványi induló va­gyon nem osztható fel, annak kamatait évente a legkevesebb öt fős kuratórium döntése sze­rint kell felhasználni. A ku­ratórium elnöke a mindenkori polgármester. Gyorsaság = életesély Gyűlik a pénz a szigetvári kórház által 'létrehozott Gyor­saság = Életesély Alapítvány számláján, amelyet azzal a céllal hoztak létre néhány hó­napja, hogy az orvosok és más fontos korházi szakembe­reik a személyi hívórendszer segítségével időveszteség nél­kül elérhetők legyenek. A magánszemélyek adományai­ból, a pécsi Jamus Kft. és a szigetvári kórház 100 ezer fo­rintos hozzájárulásával mór több mint 300 ezer forint van a Budapest Bank elkülönített számláján. Az alapítvány lét­rehozói várják a további tá­mogatókat — számlaszám: 248-10250 .-, akik -befizeté­seikkel 'segítik, hogy a rászo­rulók minél hamarabb orvosi segítséghez juthassanak. Kékfestő a kávézéban Hosszú idő óta álltak szinte érin* tétlenül a szigetvári Helytörténeti Múzeumban a kékfestő dúcok. A ma­gyarázó táblákról megismerhette ezt a mesterséget a szemlélő, de szinte megfoghatatlannak, történelminek tűnt az egész. A múzeum felkérésére azonban Sárdi János nagynyárádi kékfestő életre keltette a holt dúco­kat, hogy az elfelejtett mintákkal dí­szítse újra az anyagokat. Az elkészült térítőkét, függönyöket, futókat, ruhaanyagokat a Helytörté­neti Múzeumban rendezett kiállítá­son mutatták be az érdeklődőknek, illetve a néhány hónapja megnyitott Múzeum Kávézó egy részét félprofil­váltással átalakították kékfestő üzlet­té, ahol a nyár végéig megvásárol­hatók a bemutatott termékek. Az al­kalomhoz illően a kávézó asztalai és székei is kékbe öltöztek, sőt előke­rült néhány kék kávéscsésze is. Nemzetközi filmes találkozó Idén második alkalommal rendezi meg Szigetváron a nemzetközi film- és videófesz­tivált a Retina alkotóközösség, Hanczik János vezetésével. A- két évvel ezelőtti első bemutat­kozó még szokatlan volt a ha­zai nézőknek, mert a számos országból érkezett profi és amatőr filmes nem elkülönülve- elkülönitve, külön kategóriák­ban mutatta be alkotásait, ha­nem együtt, ugyanazon zsűri és közönség előtt. A szigetvári Retina filmklub azóta még ismertebbé vált, je­lentős nemzetközi kapcsolato­kat építettek ki a világ 110 fil­mes és videós közösségével. A film- és videóalkotásokat be­mutató nemzetközi rendezvé­nyeken rendszeresen vetítik al­kotásaikat. , A november 22. és 25. között megrendezendő II. Retina Fesz­tiválra eddig 16 országból ne­vezték be alkotásaikat egyének és alkotóközösségek, hogy csak Európán kívüli országokat em­lítsünk: az USA-ból, a san- franciscó-i Carl Loeflerből, a japán Teuro Koike városából. Izraelből a jeruzsálemi iparmű­vészeti főiskolából több filmet is küldtek, amivel beneveztek a fesztiválra. Szinte valamennyi nyugat-európai országból jön­nek az alkotók, itt lesz a Ber­linben élő, pécsi származású Lux Antal is, akinek Identität című filmjét láthatják az ér­deklődők. A pécsi Evangélikus Stúdió.,,A könyvek könyve" cí­mű alkotását nevezte a ver­senyre. A rendezvényen a film- és vi­deóművek szemléje mellett kü­lönböző installációkat, videó­szobrászok kiállítását, igazi vi­zuális csemegéket láthat a kö­zönség. A szervezők szeretnék, Részlet Lux Antal: Identität cimű 1991-ben készült videófilmjéböl, amelyben Németország egyesítésének ellentmondásait dolgozta fel ha ez a három nap a média­művészeti találkozások napjai lenne. A versenyprogramok mellett jelentős nemzetközi al­kotók és csoportok retrospektiv anyagait is levetítik, valamint egy válogatást láthat a közön­ség az I. Retina Fesztivál ma­gyar alkotásaiból, illetve be­mutatják az Infermentál videó világmagazin legfrissebb szá­mát is. Felmerül a kérdés, napjaink szűkös anyagi, viszonyai között - amikor a Balázs Béla Stú­diót, amely a kísérleti filmezés fellegvára, sem tudnak anyagi­lag finanszírozni, vagy nincs pénz a háromévenkénti kecske­méti Animációs Szemle meg­rendezésére — miként lehet ilyen nagyszabású rendezvényt felvállalni? Mint a szervezők el­mondták, elsősorban a fesztivál sikerébe vetett fanatikus hittel. Anyagi oldalról pedig a rende­zés költségeiből a Művelődési Minisztérium vállalt magára 300 ezer forintot, a szigetvári Lepke cég és a város önkor­mányzata 50-50 ezer forinttal támogatja a fesztivált. A ren­dezők várják és szeretnék a megye anyagi támogatását is, azonban kérelmükre eddig még nem érkezett válasz. Ugyanakkor a Sanyo nemzet­közi elektronikai cég 5-5 videó­magnót és televíziót ajándéko­zott a fesztiválnak, a Magyar Televizió, a Magyar Független Film- és Videószövetséa és a Kecskeméti Animációs Filmvál­lalat 10-10 ezer forintos külön- díjat ajánlott fel. A fesztiválnak a szigetvári zeneiskola és a Kumilla szálló épületei adnak otthont, de a díjnyertes filmeket Pécsett, a Művészetek Házában is bemu­tatják november 25-én. S. M. esebeli borok Jól dolgoztak tavaly a sziget­vári borosgazdák, hisz a nagy sikerrel megrendezett borverse­nyen memcsak a különböző bor­fajtákat minősítette a szigorú zsűri, hanem ebben az értéke­lésben benne vált az egész éves fáradságos munka elisme­rése is. Nincs nagyobb öröme a gazdának, mint amiiikor hoz­záértők dicsérik a borát. A hozzáértéssel sem volt semmi probléma, hisz a Tinódi Művelődési Központ által meg­hirdetett borversenyre dr. Dió- fási Lajost kérték fel a rende­zők zsűrielnöknek. A megsza­bott határidőig 14 gazda 21- féle fehér- és vörösbormintával nevezett be a versenyre. Mint a zsűri elnöke elmond­ta, átértékelték, a magyarorszá­gi bortermelő vidékek besoro- Jását, ennek megfelelően Szi­getvár előlépett a bortermőhe- lyelk kategóriába. Elragadtatás­sal értékelte a borokat a zsűri elnöke, állítása szerint ilyenek csak a mesében léteznek, a 21 • fajta borból 11 lett arany­érmes, 5 ezüstöt, 4 bronzérmet és egy oklevelet kapott. Szinte példo nélküli ez a jó ered­mény, a nevezett borok közel fele lett aranyérmes, míg pél­dául a szekszárdi versenyen csak a borok 30-35 százaléka érte el az arany fokozatot. A művelődési központ által felajánlott vándorserleget, a nagydíjat Kertész Ignác nyerte Chardonnay fajtájú fehér borá­val. Aranyérmes lett Fördős László vegyes fehér, Karnis László Zweigelt és Chardonnay, Hartmann Tamás Merlot és Chardonnay, Kapronczai József vegyes fehér és vegyes vörös, valamint Magda Sándor vegyes fehér, * Oportó és Muskotály fajtájú bora. Ezüstérmet kapott Horváth István olaszrizlingje, Hegedűs József olaszrizlingje, Magda László Oportójo és ve­gyes fehérje, Kovács Kálmán becefai rizlingje, bronzérmes lett Dómján József Kunbarát és Kunleány, Csíki János és Pethő Sándor Szémlékhegyi vegyes fe­hér, Anderle József vegyes fe­hér fajtájú bora, míg oklevelet kapott Dómján József Szürke­barát fajtájú boráért. Korlátozott nyitva tartás Még nincs egy éve, hogy a városi művelődési központ bérbe adta a „Csillagos" Ifjú­sági . Centrumot, ennek ellené­re szinte pillanatok alatt a fiatalok egyik legnépszerűbb szórakozóhelyévé vált. Azon­ban az elmúlt időszakban nem ifjúsági centrum jellegé­ről volt híres a Csillagos, ha­nem inkább a botrányokról, a környéken kialakult tarthatat­lan állapotokról beszéltek az emberek. Sőt, hogyan lehet if­júsági szórakozóhely, ha az utolsó órák befejeztével — amikor legtöbb lenne a diák­vendég — még ki sem nyitott? Talán megnyugtatja a kör­nyék lakóit, hogy a polgár- mesteri hivatal, a képviselő- testület és az üzemeltetők megállapodtak a nyitva tartá­si idő korlátozásáról, ennek megfelelően naponta este 10 óráig, pénteken 02-ig és szom­baton 01 óráig tarthat nyitva a szórakozóhely. Vállalták az üzemeltetők, hogy az eddigi­nél fokozottabban ellenőrzik a szeszes italt fogyasztókat, kis­korúaknak nem szolgálnak fel alkoholt. A szórakozóhelyen tartott diszkók és zenei rendezvények június 1-jétől kizárólag klub­tagsági igazolvánnyal látogat­hatók, illetve az épület kör­nyezete és az utcai rend biz­tosításához a rendezvények idején — főleg a zárás idő­pontjában - a közbiztonsági szervek segítségét kérték. Amennyiben a helyzet nem változik, elképzelhető a nyitva tartási idő esetleges további szűkítése. A feltárt vízbázisok nem váltották be a reményeket Felkészülés a vízhiányra? Bírság az elfolyó szennyvíz miatt Szigetvár hátrányos hely­zetben von a víznyerési le­hetőségek szempontjából, nincs a közelben nagyobb vízfolyás, megbizható forrás, 'illetve a dumái regiomális vízvezetékrendszer sem ér el idáig. Az ivóvizet kutakból biztosítják, azonban a kü­lönleges tisztítás megdrágít­ja a szolgáltatás -díját. A város vízellátási rend­szere az elmúlt években a közvetlen közelében lévő, il­letve közigazgatásilag is ide tartozó, ellátásra váró településekkel bővült. A bo- bóli, illetve becefai vizbázis viszont nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mert a hoboli kutat a mai napig sem tudták üzembe helyez­ni a szakemberek, illetve a becefai kút - a folyamatos üzemeltetés miatt — nem biztosítja a 'kivitelezéskor megállapított vízhozamot, annak csak felét tudják ki­szivattyúzni. 'Ezért ez a víz­bázis a becefai, domolosi és a közeljövőben megépülő zsíbóti térség vízigényeit tud­ja kielégiteni, viszont Sziget­vár évről évre emelkedő nyári csúcsfogyasztási gond­jaim nem tud enyhíteni. Mint a Baranya Megyei Vizmű Szigetvári Üzemigaz­gatóságán elmondták, a té­li vízfogyasztás a becslések és a tapasztalati megfigye­lések alapján kétharmad ré­sze a nyári igényeknek. Szi­getváron a három téli hó­napban mért átlagvízfo­gyasztás 2300 köbméter volt naponta. 'Ez alapiján az elő­re számolható nyári csúcs­igény 3300—3500 köbméter, amit a jelenlegi csúcskapa­citás, 3000—31.00 köbméter, nem tud hiánytalanul kielé­gíteni. A meglévő vízműrendszer- re már nem érvényes a víz­jogi üzemeltetési engedély, de a '87-ben elkészült ve­zetékek üzembe helyezésére víztechnológiai, vízbiológiai problémák miatt csak idén kerülhetett sor. A hosszú próbaüzem alatt elkészült a teljes vizbeszerzési és víz- tisztítási rendszert átfogó automatika is, ami jelentő­sen csökkenti a vízműtelep élőmunkaigényét, illetve a hibaészlelés és -javítás kö­zött eltelt időt. Az elkövetkezendő évek­ben mindenképpen bővíteni 'kell a város vízbeszerzési lehetőségeit, mert a vízdij- emelések ellenére is folya­matosain emelkedik a fo­gyasztás. A megoldást a je­lenleg tervezés alatt lévő, a város keleti területén meg­fúrt 'két nagy átmérőjű és nagy hozamú kút jelentheti, amelyek vízhozama megkö­zelítőleg azonos a jelenleg kitermelt mennyiséggel. Hasonló a probléma a szigetvári szennyviztisztító-te- ■eppel is, mert kicsi a tíz évvel ezelőtt épített rend­szer kapacitása. A város és a csatornahálózat rohamos fejlődése ellenére nem bő­vítették a tisztítókapacitást, jelenleg a telep mechani­kailag 6000 köbméter, bioló­giailag 2000 köbméter szennyvíz tisztítására alkal­mas. A telepre érkező szennyvíz mennyisége inga­dozó, 1800—2700 köbméter ‘között változik naponta. A túlterhelés ellenére az elfo­lyó víz minősége átlagban 'határérték alatti, de prob­lémát okoz a fertőtlenítés­ben az átlagosnál maga­sabb lebegőaoyag-tartalmú elfolyó víz. A határérték fe­letti doriform miatt már évék óta rendszeresen szennyvízbírságot fizet a víz­mű. Az elkövetkezendő évek­ben a város fejlődésével együtt szükséges bővíteni a szennyvíztisztítót is, hogy megfeleljen a jelenlegi és a várhatóan szigorodó viz­ei inöségí k övete im é nyék ne k. A polgármesteri hivatal által kiirt, a szennyviztisziti- tó-telep bővítésére vonatko­zó pályázatra 4 tétajánlat érkezett, amelyekről egy ké­sőbbi időpontban, zárt ver­senytárgyaláson döntenek a város vezetői. Az alkotás utáni vágy Összetartó erő: A Helytörténeti Múzeumban láthatták az érdeklődők a Kapoli Antal Képzőművész Kör kiállítását. A festményeket, grafikákat, metszeteiket, mon­tázsokat bemutató tárlaton megismerhette a közönség az alkotásokat, azonban a kör tevékenységéről és tagjairól nem sóikat tudhattunk meg belőle. Vanyúr István sziget­vári szóbrászmüvész, a kör ve­zetője, a Pécsi Művészeti Gim­názium ötvös szaka utóin a Képzőművészeti Főiskolán Sző- nyi-ösztőndijasként szerzett dip­lomát 1988-ban. A Művészeti Alap tagja, kisplasztikái rend­szeresen szerepelnek Ikiállitá- sokom, nemrég avatták első, Tinódi Lantos Sebestyént áb­rázoló 'köztéri szobrát Rózsa­fán, míg a második, iKodolá- nyi Jánost ábrázoló szobra a harkányi szoborpa rkban lesz kiállítva. A szigetvári polgár- mesteri hivatal megbízásából elkészíti a város második vi­lágháborús emlékművét is. — A képzőművész kör meg­alapítása 1988 őszére nyúlik vissza, amikor a Retina cso­port kezdeményezésére a Zrí­nyi-napok alkalmából a vár dzsámijában nyílt egy kiállí­tás, amely a környék almatőr képzőművészeinek anyagát 'mu­tatta be. Az ötletet a kiállítás adta: legyen a városban egy művészetbarát kör. Azélsőösz- szejövetelen eldőlt, hogy in­kább egy képzőművész körre Amatőr képzőművészek alkotásai van szükség, azóta dolgozunk folyamatosan a városi műve­lődési központ támogatásával. A kör nyitott, mindenkit szí­vesen iátnalk. Kezdetben na­gyon vegyes volt a társaság, 14 évestől a nyugdíjas komá­kig sokam látogatták az ösz- széjöveteleket. Mára inkább a fiatalok — főként középiskolá­sak, illetve dolgozók — ma­radtak meg magnak, akik lel­kesen dolgoznak tovább. A foglalkozások stúdiumjellegüek, ahol a képző- és Iparművé­szet technikáit, illetve egyfaj­ta művészi szemléletmódot sa­játíthatnak el a kör tagjai. Rendszeresen készítenék grafi­kákat, festményeket, fa- és li­nómetszeteket, rézdom'boritá- sokat, különböző montázso­kat. A kiállításon 12 «paravánt töltöttek meg Jung Krisztina, Mikié Beáta, Pető Judit, Wer- bőczi Patrícia és Bozsogi Ti­bor murtkái. A ielkes csoport tervei kö­zött szerepel, olyan szakkörré szeretnének kiteljesedni, ahol komolyabb művészetszemlélet­tel is kapcsolatos munka folyik. S. M.

Next

/
Thumbnails
Contents