Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)
1991-06-29 / 176. szám
1991. június 29., szombat uj Dunántúli napió 11 Mozaikok a IIL Magyar Református Világtalálkozóról „Tebenned bíztunk eleitől fogva...” A debreceni Nagyerdei Stadion ünnepsége - a dísztribün felöl. Közel 40 000 ember vett részt az istentiszteleten, az azt követő Úrvacsorán ... Hangkazetta II. János Pál életéről és magyarországi programjáról Jön a pápa Jön a pápa címmel hangkazetta jelent meg a Magyar Rádió vállalkozásában II. János Pál életéről és magyar- országi látogatásának programjáról. Béres Ilona és Bács Ferenc színművészek tolmácsolásában mutatják be a katolikus egyházfőt. Ifjú koráról elmondják, hogy verseket írt, gyakran fellépett műkedvelő színházi előadásokon, s már fiatalon nyolc nyelvet beszélt. Pápává választása utón verseinek egy részét meg is zenésítették és 15 nyelvre leforditották. A hangszalagon felelevenítik azokat a meghatározó körülményeket, élményeket, amelyek a papi pálya felé terelték Karol Wojtylát. Ismertetik kiterjedt nemzetközi kapcsolatait, apostoli útjait, amelyek során ellátogatott mind az öt kontinensre. Nem véletlenül nevezik utazó pápának, hiszen évente több tízezer kilométert bejár. Kevesen tudják, hogy megfordult már Magyarországon is, még bíborosként 1978-ban a Kábái Cukorgyárban dolgozó lengyel vendégmunkásokat látogatta meg turistaként. Tudósít a hangszalag a pápa hétköznapjairól, szigorú napirendjéről is. A kazetta az augusztus 16-20. közötti magyarországi látogatásának útvonalát ismertetve fölidézi ama települések — Esztergom. Budapest, Pécs, Máriapócs, Nyíregyháza, Debrecen, Szombathely — történelmi múltját és nevezetességeit, ahová a szentatya elmegy. Kissinger Magyarországra jön A nagy Henry Mindennél többet jelent o lelénk hajló szeretet és az érettünk elmondott imádság. Mindezt Csiba Kálmán, erdélyi református püspök mondotta, feltételezhetően nemcsak a Romániában élő magyarok nevében. Hasonlóképpen tekintenek Magyarországra a kárpátaljai vagy a felvidéki magyarok is, akár reformátusok, akár egyéb felekezetek tagjai. S hasonlóképpen tekintenek az óhazára a tengerentúli magyar református gyülekezetek tagjai is, a századforduló óta immáron a negyedik generáció; kik több ezer ki- sebb-nagyobb gyülekezetben ápolják-őrzik identitásukat. Ki magyar nyelvű istentiszteletre járva, ki nyelvében is ameri- kanizólódva a „The Hungarian Presbyterian Church" tagjaként. Az ötmillió magyar reformátusból kétmillióén élnek a határainkon belül. Európa, Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália, Dél-Afrika magyarjai megannyi rendezvényen találkozhattak a héten a II. Magyar Református Világtalálkozó keretében, mely holnap zárul Zánkán, a világtalálkozó dalaival. A dal á 90. zsoltárt idézi-magyarítja Kádár Ferenc versében és Gárdonyi Zsolt szerezte dallamokra. A dal első strófája fölér egy gyors értékeléssel, az első világtalálkozó óta eltelt közel 60 év mérlegének megvonásával. így hangzik: ,,Hatalmas Isten, népek közé szórva / Tebenned bíztunk, eleitől lógva! / Mikor másunk nem volt, csak könny és zsoltár, / Otthont keresve, hajlékunk Te voltál! / Szólj ötágú síp, zengj magyar ének, / Adj hálát az ég nagy Istenének!” * A „Kálvin Magyar Református Egyház” névre hallgató gyülekezet lelkésze dr. óön- döcz Kálmán, aki a kanadai Calgary-ból érkezett. Beszélgetésünk közben kezembe nyomta a „Hívó szó” című kiadványukat, azt az emlékkönyvet, amely a gyülekezet fönnállásának hatvanadik évfordulójára jelent meg az idén. Köszöntve benne híveiket, s többek között a Lórántffy Zsuzsanna Nőegyletet, a Bocskay Férfikört és a Vasárnapi Iskola tanítóit, növendékeit. Több száz magyart tart egybe Cargary magyar temploma. Dr. Göndöcz Kálmán 1948-ban hagyta el Magyarországot; nem emigrációba indult, csak Utrecht városába teológiai tanulmányok miatt. Haza csak most tért, 1991-ben. — Sokfelé vitt az élet — mondotta a hetven éve felé járó lelkész. — Az ötvenes években Németországban éltem, s két- három éven keresztül Jádi András néven a Szabad Európa Rádió vasárnapi rövid református istentiszteleteit prédikáltam. Most boldog vagyok, hogy itt lehetek, találkozhatok sok, régen látott ismerőssel . . . — Mit jelent önnek ez a világtalálkozó? — Talán életem legszebb napja; itthon is magyar lehetek. Hitünk nagy ünnepe ez, bizodalmunk nem volt hiábavaló. Természetesen elmegyek Hajdúböszörménybe, ahol egykor prédikáltam; a régi gyülekezet meghívott. Aztán az ötvenedik érettségi találkozó hív; barátok . . . Még megtudom: főleg erdélyi magyarok élnek Cargary- ban, ezért aztán gyűjtést rendeztek, s a Kossuth Hallban műsoros estet szerveztek, hogy a bevételekből a nagyenyedí kollégium felújításához szerényen hozzájáruljanak. * Antall József arról beszélt, hogy a magyar református egyház különleges szerephez jutott történelmünkben; a mohácsi csatavesztés utón a reformáció volt a kapaszkodó; nemzeti tragédiánk árnyékában csendesen csírázásnak indult az a vallás, mely Európa szerte elismerte a munkát, a tulajdont, a pénzgazdálkodás szükségességét. S ami még- több; évszázadokon keresztül megmutatta megtartó erejét a református hit, hisz fölvállalta magára a legutóbbi években is a magyarságot megtartó szerepet. Sarah Stephen a Református Világszövetség üdvözletét tolmácsolva hasonlóképp vélekedett. A negyven- nyolc ország 173 református egyházát magába foglaló szövetség mindig is figyelte q nehéz helyzetben, szétszórtságban élő magyarság tanúságtételét,' hithez való ragaszkodását. „Együtt könnyeztek” - az erdélyiekkel a bezárt templomok, kiürített falvak fölött, s most együtt örvendeznek a változásnak, a világtalálkozó tényének, amiről a szövetség néhány tagja kérdezte csak: miért tartanak a magyarok világtalálkozót? Tőkés László, a Királyhágó- melléki Református Egyházkerület püspöke így vélekedett: — Nagy reménységet fűztünk az elmúlt időszak változásaihoz, de életünk mégis szegény maradt. Most a semmi ágon didergő lélekkel kell a romokból új világot építenünk — egyedül a hit erejében bízva. S most hangzik újra a kérdés: Hiszünk-e igazán? * Farkas Sándor lelkipásztor az USA-ban él, az Ohio állambeli Youngstownban. Az országot 1956-ban hagyta el, akkor mint harmadéves teológusnövendék. Előbb Bécsbe ment, majd kivándorolt Amerikába. — Most éppen 25 esztendeje a The Hungarian Presbyterian Church lelkipásztora vagyok, egy olyan városban, ahol négygenerációs magyarok élnek. Érdekes a viszonyuk magyarságukhoz : a többség már nem is beszéli a nyelvet, de apáik-nagyapáik révén kötődnek a magyar református közösséghez. Legutóbb, angolul prédikáltam, ez a gyakoribb a templomunkban, s elmondtam, hogy készülök a világtalálkozóra, Magyarországra, zsebemben a repülőjegy ...- ön járt már itthon '56 óta ... — Többször is, de csak most kaptam lehetőséget arra, hogy itthon is prédikálhassak egy istentiszteleten. Korábban mindig tiltották . ..- Rokonai? — Féltestvérem lakik itt: magas rangú katonatiszt. Kérésére. eddig semmiféle kapcsolatot nem tartottam vele, npm vetett volna jó fényt pályájára. Egyébként kaposvári vagyok. Lelkemben béke van, az is volt mindig. * Nagy Ferenc József miniszter részt vett szinte valameny- nyi debreceni rendezvényen: én is ott találkoztam vele Nagy Varga Dezső, pécsi országgyűlési képviselő társaságában. „Baranyai" miniszterünk csak felsőfokon beszélt a látványos nagyerdei istentiszteletről, mint említette: csodálatos és felemelő, hitet sugárzó volt az ünnepi megnyitó. Ugyanakkor bemutatott egy sok politikai vihart átélt embernek, Hőgye Mihálynak. Hőgye Mihály szintén az USA-ból érkezett feleségével Debrecenbe. Ö a szomorú sorsú — emigrációba kényszeritett — Nagy Ferenc miniszterelnök titkára volt. — Nemcsak a titkára — mondta Hőgye úr, kiigazítva —, hanem személyes jóbarátja is. S ezt kevesen mondhatják el magukról. A sajtónak nem szívesen nyilatkozom a múltról, de most, a felemelő pillanat kivételt tesz. Hadd mondjam el, a háború vége előtt Nagy Ferencet, akit a németek letartóztattak, majd a Lakatos kormány nyomására „magyar börtönbe” zártak, én mentettem ki, majd bújtattam édesanyám lakásán. A német megszállás idején együtt volt Nagy Ferenc. Tildv Zoltán fia és Antall államtitkár úr, Antall József édesapia német fogságban, Bajcsy-Zsilinszky Endrével .. . A hit sokat jelent, én hittem akkor is, ma is abban, hogy Maavarorszáq megtalálja önállóságát, helyét a nagyvilágban. — Nagy Ferenctől milyen emléket őriz? — Sok mindent, de ami csak nekem van: egy számomra dedikált fénykép . . . •1c Negyvenegy éve várta ezt a hetet: a szabadon ünnepelhető világtalálkozó hetét, ahol a magyar reformátusok újra egy asztal köré ülhetnek, az Úr asztalához. Dr. Harvadtöi Sándor a budapesti kisstadionban hirdetett igét, a világtalálkozó megnyitásakor. Erdélyi születésű, a Kovászna megyei Háromszékről való, ma Amerikában él. — Számomra az a legszebb, hogy a kelet-európai politikai átalakulások nyomán az egyházak is újra töltekeznek - mondotta. - Kapcsolatokat keresnek és találnak, együttevezve az ökumené nagy hajóján. Ezt erősítette meg" később Tamás Bertalan, a Zsinat külügyi osztályának a vezetője is, közvetlenül a Magyar Református Egyházak Világszervezete megalakítása után. (A szervezet elnöke dr. Bütös Mihály, bridgeporthi lelkész lett, aki hosszú ideig az USA-beli Kálvin Egyházkerület püspöke volt, titkára pedig Márkus Mihály, a Dunántúli Egyházkerület püspöke.) Evvel teljesülhet a régi ólom: a református magyarság lelki összetartozásának erősítése. * Ma Magyarországon közel kétmillió reformátust tartanak számon: az 1618 gyülekezetnek közel 1200 lelkipásztora van. Kozma Ferenc Hogy miért nagy? Azt sen- kisem szokta megkérdezni. Nem is nagyon érdemes ma- gyarázgatni, hiszen Henry Alfred Kissinger alig több, mint 160 centi magas, pillanatnyilag semmilyen rangot nem visel, legfeljebb a saját tanácsadó cégének az elnöke, ezenkívül Amerikában él, ahol az elnököket halálukig elnök úrnak, a volt minisztereket halálukig Mr. Secre- tary-nek szólítják. Az „államtudományok doktora” címet még 1954-ben szerezte meg, négy évvel a Harvard elvégzése után, s további húsz év telt el addig a napig, amikor Le Dúc Tho vietnami államférfival megosztva megkapta a Nobel- békedijat a kettejük által tető alá hozott indokíniai béke- szerződésért, a vietnami háború befejezéséért. Emlékszem, 1980-ban, közvetlenül a Reagant felszínre emelő választások után, minden komoly amerikai lap azt latolgatta, kap-e valamilyen posztot az új kormányban. Abszurd elképzelés, hogy a politikából elég dicstelenül távozott Nixon elnök első embere visszakerüljön a kormányba, de róla mindent el_ tudtak képzelni az újságírók,' mert mór akkor ő volt a nagy Henry, minden idők egyik legbriliánsabb agyú politikai taktikusa és stratégája. Mint taktikus, alighanem azzal bizonyította leginkább képességeit, hogy „szárazon” került ki a Watergate-ügyből. Mint stratéga, a vietnami háború befejezésével és a szovjet- amerikai enyhülés kieszközlésével írta nevét a történelem- könyvekbe, annak ellenére, hogy a konzervatív republikánusok ezeket a dolgokat sohasem bocsátják meg neki. Mégis, ahogy ma visszatekintünk -a század hetvenes és nyolcvanas éveinek történetére, nehéz elképzelni, hogy Henry Kissinger nélkül befejezhető lett volna a hidegháború, s az olvadás tavaszi áradatában felszínre kerülhettek volna Kelet-Európábán azok a reformpolitikusok — Gorbacsovtól Hávelig -, akik aztán éles kanyarral fordultak vissza Bizánctól a Nyugat irányába. Nem csak a nemzetközi politikában ismert figura. Otthon is tudják, ki az a nagy Henry. Aki először jár New Yorkban, annak a helybeliek két házat bizonyosan megmutatnak az ismert középületeken kívül. Az egyik a 72. utcában lévő Dakota-ház, ahol John Lennon lakott Yoko Ono- val. A másik az 1-es Avenue és a 40. utca sarkán álló toronyház, ahol Kissinger New York-i lakása van. Amikor pedig Washingtonban először sétáltam végig a Connecticut Avenuen, alkalmi idegenvezetőm előbb a San Sousi éttermet mutatta meg, ahol Henry Kissinger ebédelni szokott, s csak azután az új kormányépületet, mely a városközpont modern építészeti nevezetessége. Vasárnap érkezik Magyar- országra. Volt némi tülekedés körülötte, még mielőtt magyar földre tette volna a lábát. A Pesti Hírlap megírta, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök meghívásának tesz eleget, de ez nem felel meg a valóságnak. Az újságírónak bizonyára az járt az eszében, hogy a nagy Henryt nem hívhatta meg akárki. Demszky Gábor- budapesti főpolgármester legutóbbi amerikai útja idején azt nyilatkozta, hogy ő hívta meg Kissingert, hogy vegyen részt a június 30-i szovjethadsereg-búcsúz- tató utcabálon. Aztán kiderült, hogy az igazi meghívó, vagyis az a meghívó, akinek meghívását el is fogadták, Kodolányi Gyula, a miniszter- elnöki tanácsadó testület vezetője volt. Budapesti tárgyalópartnere pedig alighanem a miniszterelnök lesz. Mindebben van egy kis moa'orosság, magyaros szuperfelhajtás. Végül is egy 72 éves politológusról beszélünk, aki semmilyen komoly állást nem tölt be, s valószinűleg nem is fog többé betölteni, s akit - minthogy nem amerikai földön látta, meg a napvilágot — még az Egyesült Államok elnökének sem lehet jelölni. De azért Kissingerből csak egy van. Alacsony, köpcös emberke, számos dioptriával. Mégiscsak ő a nagy Henry. És senki sem kérdezi, hogy miért. Bokor Pál Lapunknak nyilatkozott Högye Mihály, az egykori szomorú sorsú miniszterelnök, Nagy Ferenc titkára és barátja
