Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-29 / 176. szám

1991. június 29., szombat aj Dunántúli napló 7 Létükért versengenek az ajtóablakgyártók Hol vannak a vevők? Vevőként elégedetten sóhajthatnék fel: végre van elegendő mennyiségben és bőséges választékban ajtó és ablak (össze* foglaló nevén: nyílászáró). A kereskedők és a gyártók ugyan­csak sóhajtanak, de ők egyáltalán nem azért, mert elégedet­tek a kereslettel. Alig van vevő ajtóra-ablakra. Idén ősszel kezdik meg o képünkön látható reprezentatív ajtók gyártását, a Gál és Gál Kft. üzemében. Fotó: Kóródi Gábor Milyen kilátásokkal indulnak a frissen végzett diplomások? Szabad a pálya Amikor március végén az állásnélküli értelmiségiek száma után érdeklődtem, 211-et mondtak a hivatalban. Akkor gya­korló és végzős pedagógusok szemszögéből próbáltam meg végigtekinteni a kínálkozó álláslehetőségeket. A leendő taná­rok nem voltak túl jó helyzetben, az iskolák többségében nem, vagy csak egy-két fiatal kollégát kerestek. Az állások utáni szívós keresgélés még most sem ért véget. Milyen kilátásokkal indulnak pályájuknak, el tudják-e egyál­talán kezdeni szakmai nekifutásukat a tanulmányaikat most befejező jogászok, közgazdászok, zeneművészeti főiskolások, orvosok? S a mind kevesebb vevő a pénzéért mindinkább a tetsze­tős, jó minőségű és a kedvező hőszigetelésű nyílászárót kere­si. A kínálati piacon egyre élesedő konkurencia mind ne­hezebb helyzetbe hozza a gyártókat. © A Bázis Déldunántúli Építő­ipari Vállalat ipari üzemigaz­gatósága asztalosüzemének ve­zetője, Ritóczné Kóczón Irén azzal kezdi, hogy mindinkább érzik a piac beszűkülését, hisz tavaly a gyártmányaik 80 szá­zalékát még a lakosságnak értékesítették, s idén ez az arány a szerencsés esetben is csak az 50 százalékot éri el. Az inkább eqyedi, de soro­zatban gyártott esztétikus ter­mékeikkel is nagyon meg kell dolgozniuk a piacot. S mind­ezt úgy, hogy egyre apad a vásárlóerő és egyre erősödik a konkurencia. A termékválasztékukat évek óta bővítik, hogy elébe men­jenek az igényeknek, de erre a vásárlói mélypontra ők sem számíthattak. Sorolja a saját tejlesztésű termékválasztéku­kat: Zsalu-Port zsalus bejárati ajtók méretben, Zsalu—Therm pallótokos hősziqetelt ablakok és erkélyajtók, Furniv belső íves ajtók, Panoráma belső és külső kazettás ajtók üveges és betétes kivitelben, a ki-be- nyiló bejárati ajtók. Aztán az új, és főként a felújított épü­letekhez a hagyományos kap­csolt és pallótokos ablakok, teljes körű homlokzati nyílás­zárók (új épületekhez), továb­bá beépített bútorok konyhá­ba, előszobába. Megannyi tudás, ötlet, ener­gia, pénzráfordítás. És most mind mögött egyre növekszik a keresleti bizonytalanság. Egy jól felszerelt üzem . . .- Nem tudnának valamilyen biztos piacot jelentő termékre átállni? — kérdem az üzemve­zetőt. — Minden apróságra is ké­szen állunk. Sok ajánlatot ad­tunk belföldre és külföldre is, de egyelőre még nincs üzlet. © A Bayer Center faipari ága­zatvezetője, c~holtz Imréné is Miként látja Bácskai Tamás, a Közgazdasági Egyetem professzora o magyar gazdaság pillanatnyi ál­lapotát? — Ami ma Magyarországon zajlik, az a piachoz való rö­vid távú alkalmazkodás tan­könyvszerű esete. Valóban je­lentősen csökken az állami vállalatok termelése, csakhogy azt a szférát, ahol igen je­lentős növekedés van, a sta­tisztika egyszerűen észre se veszi, mert nem vizsgálja. Az ötven dolgozónál kevesebbet foglalkoztató cégek teljesít­ménye kimarad az adatgyűj­tésből. A ima működő több mint 30 ezer kft. és 7500 ve­gyes vállalat többsége nem lé­tezik a statisztika számára, holott ma ezek a gazdaság fejlődő részei. Szerintem, ha a ma nem mérhető teljesítmé­nyeket is figyelembe vesszük, tisztában van vele, hogy a ha­zai piaci helyzet a számában és arányaiban is jelentősen visszaesett hazai építkezések miatt egyre rosszabb, ezért mind kevesebb ajtóra és ab­lakra van szükség. A tehető­sebb vevő a legjobbat, a leg­szebbet keresi, a szegényebb meg csak azt nézi a vásárlás­nál, hogy minél olcsóbban megússza. A Bayer Center mégis most futtatja fel a nyílászáró-gyár­tást. Mind többféle ajtót fej­lesztenek ki, s tisztában van­nak vele, hogy majd a piac dönt. Bíznak abban, hogy ez a döntés mellettük, termékeik mellett szól. — Mi csak tömör fából gyár­tunk igényes és esztétikus ter­mékeket, kiváló minőségben. Elvünk: igényes terméket az igényeseknek — mondja Scholtzné.- Vajon marad-e, lesz-e ele­gendő igényes, tehát tehetős vevő? Ök bíznak ebben. ® A Gál & Gál Faipari Kft. Cserkút kültelken már építi az új ablak- és ajtókészítő üze­mét a Baden—württembergi nem csökken, hanem legfel­jebb stagnál a magyar gazda­ság.- A feketepiaci árfolyamok csök­kenése ezek szerint valóban a kö­zelgő fellendülés, a forint stabili­zálódásának a jele?- Ez azért nem ilyen egy­szerű. 1989-ben a lakosság a gazdaság összeomlásától félt, ezért keresték a dollárt. Ta­valy, jóllehet a gazdasági ka­tasztrófa nem következett tie, jelentősen csökkent az élet- színvonal és csökkent a keres­let a valuták feketepiacán is, mert megnőtt a kínálat, ami lenyomta a dollár és a márka árfolyamát. Tehát a feketepiac összeomlásának csak annyi köze van a magyar gazdaság állapotához, amennyiben jelzi, hogy a hivatalos banki árfo­lyam eleve nem volt ímessze a reális áraktól. Ez önmagá­ban jó jel és hosszabb távon tartományi hitelkeretből kapott majd' 4 millió márkás hitelből. Gál Jenő beavat üzleti ter­veibe: az új, Wegama számí­tógép-vezérlésű automata be­rendezéssel műanyagból és fá­ból készítenek ajtókat és ab­lakokat — nyugati exportra. A próbaüzem szeptember elején indul, s hó végére a mintegy 100 dolgozót foglalkoztató üzem naponta 120 komplett nyílászárót képes majd gyár­tani. Egyelőre nyugati import alapanyagot használnak csak fel, mert igen szigorúak az Euro-szabványok. A hőszigetelt üveget is saját maguk gyárt­ják majd. — Biztosak a nyugati meg­rendeléseik? — Ha úgy veszem, semmi sem biztos. Az üzleti előrejel­zéseink szerint lesz piacunk, mert ugyanazt a minőséget a nyugati ár alatt tudjuk majd adni. valóban segíthet, a teljes kon­vertibilitás elérésében. Szinte teljesen liberalizáltuk az im­portot, ennek egyes termékek­nél már árcsökkentő hatása is van. Más kérdés, hogy a vál­lalatoknak súlyos versenyhely­zetet teremt az importáru.- On szerint mikor tehet konver­tibilis o forint?- Szerintem most a magyar gazdaság állapotának megfe­lelő a forint konvertibilitása, hiszen már csak a tőkekivitel és a lakossági turistaellátmány esik korlátozás alá. Ami a tő­kekivitelt illeti, érdemes meg­jegyezni, hogy Ausztria is alig egy éve szüntette meg az ez­zel kapcsolatos korlátozáso­kat. Egyébként azzal kell szá­molni, hogy ha a jelenlegi ha­zai kamatok mellett tennénk szabaddá a lakosság deviza­vásárlását, akkor az emberek- A belföldi piacot nem cé­lozzák meg? — Elképzelhető . . . A Bogár utcai kis műhely­ben javában gyártják termé­keiket a hazai piacra. Nincs értékesítési gondjuk. A garázs­ban sorakoznak a majdani új gyárban készülő nyílászárók mintadarabjai. Mit mondjak? Csodaszépek és ... itthoni ót- logpénztárcának úgy tűnik, megfizethetetlenek. De hát a kinti vevők nálunk jóval tehe­tősebbek, épp ezért igénye­sebbek. * Nem is oly rég indultak ide­haza jelentős beruházással a nagy hazai gyártóművek Sop­ronban, Kecskeméten, Baján, és a belső ajtókat ontó üze­mek Lentiben és a fővárosban (ÉPFA). Amikor ezeket elkezdték ter­vezni, akkor még úgy tűnt, talán ki fogják tudni elégíteni a megnövekedett hazai keres­letet. Azóta végképp lelohadt az építési kedv, mind kevesebb pénz jut építkezésre, felújí­tásra. Az óriások mellett a „kiseb­bek" is ráálltak a nyílászárók gyártására. Most meg már alig van vevő. A gyártók szélesre tárt aj­tóikon, ablakaikon át hiába lesik a gazdasági fellendülést bizonyító vevőrohamot. Az egy­re csak késik . . . teljes megtakarításaikat dol­lárra, márkára váltanák. Ezt nem bírná ki sem a forint, sem a pénzügyi rendszerünk. — Mostanában sokan rebesget­nek újabb forintleértékelést, a hi­vatalos pénzügyi körök pedig cá­folják még a szándékát is. On szerint mi az igazság? — Most, vagy a közeljövő­ben szerintem mindenképpen 10—15 százalékkal le kell ér­tékelni a forintot. A nagy áremelkedéseket ugyanis meg kell jelentetni az árfo­lyamban is. Sőt, szerintem egy olyan országiban, amely egyedül az olcsóságával lehet vonzó a turista és a tőkebe­fektető számára, még egy ki­csit a reális vásárlóerő alá is kell menni a valutaárfolyam­ban. Szendrey Ildikó Érdeklődésünket kezdjük az egyik legkelendőbb egyetemi karon, a közgazdaságin. A dé­káni hivatal vezetője elégedett a jelzésekkel. Érkeztek be hoz­zájuk pályázatok, álláshirdeté­sek, többek között egy világcég is felkereste őket, havi negy­venötezer forintos kezdő fize­tésre hívogatva a hallgatókat. Ha valahol telítettség mutat­kozhat, az talán Pécs, de pél­dául a régióban sok közgaz­dászt keresnek. Nem titok, hogy az állások betöltésénél a nyelvtudás előnynek számít. Az egyetemek, főiskolák tanulmá­nyi osztályai, dékáni hivatalai egyébként csak önszorgalom­ból tartják nyilván, ha egyál­talán nyilván tartják, hány hall­gatójuk pályázott sikeresen vagy sem. Amióta a kötelező pályáztatás megszűnt, nem minden állásajánlat fut be az intézményekhez, így a végző­sök saját maguk is kereshet­nek állásokat. Amíg érvényben volt a kötelező pályáztatás és pályázás, számos bírálat érte. Nem egy esetben megjelentek olyan álláshirdetések, amelyek­re mór régen megvolt a kivá­lasztott ember, csak az előírá­sok formai oldala működött. Most mégis találkoztam olyan hallgatóval is, aki úgy véleke­dett, akkoriban „tálcán szállí­tották a lehetőségeket", míg mások mindenképpen jobbnak tartják a jelenlegi módszert, mégha több utánjárást is igé­nyel. Szabadabb így a páiya, bár az ismeretség továbbra sem hátrány * Nem panaszkodhatnak a jo­gászok, jelentik ki a JPTE jogi dékáni hivatalában. Az önkor­mányzatok valósággal felszív­ják a jogi végzettségűeket, bár igaz, hogy a kistelepülések jegvzősége nem mindenki szá­mára vonzó. Vannak pályáza­tok, amelyek már többedszeri körüket kezdik az egyetemen, mert első, második fordulóban nem akadt jelentkező Az or­szág számos megyéje küldi szét ajánlatait az egyetemekre. Az új vállalkozói szervezetek is keresnek jogászokat, de a rendőrség, bíróság is vár szak­embereket. Az új tanévre egyébként százharminc és egy­néhány nappali tagozatos hall­gatót vesznek föl, s Így számuk a harminc évismétlővel már- már túlhaladja a kar befoga­dóképességét, úgyhogy a dél­előtti, délutáni oktatás lehető­ségén töprengenek. Állásköz­vetítéssel viszont nem foglal­koznak, mondják, de ha egy- egy tanácstalan ifjú betérne hozzájuk, azért megpróbálná­nak segíteni, de erre ez idáig még nem volt példa. A Liszt Ferenc Zeneművésze­ti Főiskola pécsi tagozatán az idén huszonketten végeznek, s már mindegyiküknek van állá­sa Még azoknak is, akik Pé­cset választották, mert a művé­szeti iskola jó ajánlatokkal várta a zongoristákat, fúvóso­kat. A dél-dunántúli zeneisko­lák is fogadtak az idén fiatal tanárokat. A legnehezebben az ének szakosok helyezkedtek el, de végül is megoldódtak a problémáik. A Műszaki Főiskolán annyit tudtam meg, hogy az idén valószínűleg nem lesz gondjuk a hallgatóknak, tömeges mun­kanélküliségre semmiképpen sem kell számítani. * Más a helyzet az orvostan­hallgatókkal. Az egyetem el­méleti intézetei és klinikái ti­zenkét álláshelyet hirdettek meg, de a többi pécsi egész­ségügyi intézmény sem bővel­kedik státusokban. Az egye­temre beérkező pályázatok, a közlönyben napvilágot látott hirdetések ugyan az ország minden részére invitálnak vég­zősöket, főként az Alföldre, de töredékét az elmúlt évi kíná­latoknak. A megkérdezett hall - aatók véleménye szerint álta­lában most sem a legjobb, lenrátermettebb hallqatók jut­nak a lenkiválóbb állásokhoz, főleg a divatos szakánakban. Bár már vannak helyek, ahol megnézik, milyen a hallgató nyelvtudósa, tanulmányi ered­ménye, jórt-e tudományos di­ákkörre. Altatóorvost, röntge­nest, laboránst sokhelyütt vár­nak, de annál kevesebb bel­gyógyászt vagy nőgyógyászt. Az állások egy része szerződé­ses, gyesen vagy külföldön lé­vők helyére szól. Vannak, akik­nek nincs még állásuk, de az is előfordult, hogy a meghirdetett tizenkét helyen felül egy tizen­harmadikra bejutott valaki az egyik elméleti intézetbe. Jó lenne, ha a pályázatoknál min­denütt figyelembe vennék a diák szakmai teljesítményét, mert ma irhát az önéletrajzba bárki bármit, a döntő a szemé­lyes ismeretség, jegyzi meg az egyik hallgatónő. Azt sem ért­jük, miből adódik, hogy bukdá­csoló külföldi hallgató előbb jut pécsi álláshoz, mint egy jobban tanuló magyar, néz rám egy másik hallgató. A kör­zeti orvosi állások meg csak akkor kapósak, ha idegenfor­galmi központban találhatók, mint például az orfűi, amelyre 32-en jelentkeztek. Nyugdíjkor­határ föfött is sokan dolgoz­nak. Nem akarjuk elüldözni őket, de ha nyugdíjba vonulná­nak, ám szakmai tanácsokat adnának, sokat segítenének a pályakezdőknek, szólal meg egy másik hallgató. A megvá­laszolatlan kérdések, a kimon­dott és elhallgatott feszültsé­gek a levegőben vibrálnak. Ta­lán majd az új biztosítási rendszer enyhít az állásgondo­kon is valamilyen formában, mondják, de hangjukban kevés a meggyőződés. Barlahidai A. Murányi László Elkerülhetetlen aforint leértékelése? A Bayer Center pécsi üzemcsarnokában 20-féle nyílászárót gyártanak. Fotó: Proksza László

Next

/
Thumbnails
Contents