Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-26 / 173. szám

IO oj Dunántúli napló 1991. június 26., szerda Pécsi utcák - Híres emberek Király József A sajtóból értesültem arról, hogy június 20-án a Pécsi Közgyűlésen az új utcanévadás során fölvi- harzott a Kossuth-Király ellentét, amely végül is a Király-pártiak győzelmé­vel végződött: nincs többé Pécsett Kossuth Lajos ut­ca, a tér viszont (amely régebben Majlóth tér volt) megmaradt. örülök, hogy a döntés­ben nem az játszotta a szerepet, hogy tér és utca­név is van népünk nagy szabadságharcosáról. Bu­dapesten ugyanis öt Kos­suth tér és 13 Kossuth La­jos utca van, megfért vol­na tehát a kétféle fojta elnevezés Pécsett is. A Király utcai név visz- szavételéhez tehát Kossuth Lajosnak semmi köze, egyedül a pécsi helytörté­nészek és a lokálpatrióták (a „pécsi tükék") Király József pécsi püspök iránti tiszteletének megnyilat­kozása esett latba a vá­ratlan döntésnél. De ki is volt Pécs fő­utcájának névadója? Király József pécsi püs­pök 1737. április 4-én szü­letett Rév-Komáromban re­formátus családban. Föld- birtokos édesapja 1736- ban feleségül vette Jókai Mór nagyatyjának testvér- nénjét, Jókay Katalint, aki az egybekeléskor áttért a katolikus vallásra. A diák Király József a komáromi gimnáziumi évek után fölvételre jelentke­zett az esztergomi főegy­házmegye növendékei kö­zé. A nagyszombati teoló­gia elvégzése után káp­lánként, majd nevelőként működött, 1790-ben Komá­rom megye a tábla bírói tisztséggel tisztelte meg. Nemsokára a nagyszom­bati papnevelő intézet rektora, a budai országos gyűlés káptalani követe. 1807. október 30-án pé­csi egyházmegye főpászto­ra lett, püspöki székét 1808. inminr 25-é.n fnntnl­ta el. Azt írják róla, hogy egyszerű asztalánál helyet ■ ' --'•virsok udvari kapta* __________ c selédei, de az öregebb parasztok is. Az 1526. augusztus 29-i szerencsét­len mohácsi ütközetben elesettekért Mohácson minden évben három nyel­ven mondott .Tűsét „nya- kavágó keresztelő szent János” napján. A pozso­nyi zsinaton a Káldy-for- dította szentírás meg job­bítására alakult bizottság elnöke. A katolikus ifjúság nevelésére iskolai ösztön­díjalapítványt létesített. A pécsi egyházmegye elag­gott papjait is jelentős anyagi támogatásban ré­szesítette. A szociális érzékű Ki­rály püspök 1825. július 17-én halt meg Balaton- füreden, ahová egészsé­gének gyógyítása végett utazott. Dr. Tóth István Ottörök Helyett felfedezők Hagyományőrzők szövetsége A halál valóságos útja Ilii Alii* DuNlu A vesztesek méltósága Régebben a bizonyítványosz­tás után megteltek az úttörő­táborok. Általános iskolások tízezrei üdültek, nyaraltak a táborokban, a középiskolás, egyetemista KISZ-fiatalok épí­tőtáborokban dolgoztak, külön­böző mezőgazdasági munkák­ban segítettek. Ezenkívül arra is volt mód, hogy a fiatalok szakszervezeti üdülőkben, ol­csón nyaraljanak. Mindez a múlté. Az úttörőmozgalmat, a KISZ-t már leírták. Új ifjúsági egyesületek, szervezetek jöttek létre, különböző szövetségek alakultak. Vajon mit nyújthat egy új szervezet az idei nyá­ron fiataljainak? Beszélgető- partnerünk Rakó József, a Ma­gyarország Felfedezői Hagyo­mányőrző Szövetség elnöke. 35 EZREN, 308 CSAPATBAN- Mit takar ez a lurcsa hi­vatalos elnevezés? — Szövetségünk nemzeti gyermekszervezet, prgramunk a nemzeti hagyománykincsre épül. Azok a gyerekek, akik sorainkba lépnek, a szülőföld tiszteletét, a haza szeretetét játékkal, küzdőpróbákkal erősí­tik önmagukban. Mint említet­tem, szövetségünknek 35 ezer tagja van. Többségük 10-14 év közötti, tehát az általános is­kola felső tagozatában tanul, de vannak középiskolás szer­vezeteink is. Az Árpád népe program pedig a legkisebbek­nek, a 8—10 éveseknek szól. Érdekességként említem, hogy a nemzeti hagyományok őrzését szolgáló programjainkat első­sorban a vidéken élő fiatalok kedvelik. Tagságunk 80 száza­léka vidéken él, ezért minden megyében van szervezetünk, összesen 308 csapatunk van. A szövetség munkájában mint­egy 850 ifi és felnőtt vezető vesz részt. A magyar gazdaság átalakí­tásának részeként végre kell hajtani az agráripar átstruktu­rálását is — mondta az MTI- nek Gergátz Elemér földműve­lésügyi miniszter az „Agráripar fejlesztése — Kelet- és Közép- Európában" elnevezésű szemi­náriumon, amely hétfőn kezdő­dött Budapesten az Agro Ho­telban. Az ötnapos tanácskozáson a kelet- és közép-európai orszá­gok agrárszakértői, valamint a Világbank megbízottai vesznek részt, az eszmecserét a Világ­bank Gazdaságfejlesztési Inté­zete és a Földművelésügyi Mi­nisztérium szervezte francia tá­mogatással. A földművelésügyi miniszter elmondta: az élelmiszeripari KURUC HAGYOMÁNYOKTÓL A MÁIG- Hogyan lehet valaki tagja a szövetségnek? — II. Rákóczi Ferenc 1703- ban zászlókat küldött a felke­lőknek és a szegényeknek. Tar- pán és más városokban Esze Tamás bontotta ki a lobogókat, amelyek alá ezrével gyülekez­tek a fejedelem hívei. Aki szö­vetségünk tagja lesz, érezze, hogy késői örökösként képlete­sen e történelmi zászlók alá áll. Először próbát tesz. A pró­ba neve: Pro patria (magyarul: A hazáért!). A próba során játékos módszerekkel össze­gyűjti lakóhelyének nevezetes történelmi emlékeit, néhányat lerajzol közülük, meghatározott emlékhelyekre kirándul, törté­nelmi akadályversenyen vesz részt. A sikeres próba után következik a fogadalomtétel, majd ezt követően részt vesz csapata életében és érdeklő­désének megfelelően bekap­csolódik a várfelderítők, az ig- ricek, a vándordiákok (termé­szetjárók), vagy a hagyomány- őrzők munkájába. Egyébként szövetségünkben a köszöntés is az előbb idézett latin szólás: Pro patria!- Milyen nyári programok­kal várja tagjait a Hagyo­mányőrző Szövetség? — Most fejeződött be a Szat­már-Bereg történelmi útjain el­nevezésű rendezvényünk, melynek során a keleti ország­rész történelmi érdekességeivel ismerkedtek fiataljaink. Bereg- darócon népi hagyományokat kutattak, Tarpán történelmi já­ték során labanc erődöt foglal­tak el, majd Esze Tamás szob­ránál tisztelegtek. Különböző túrák, felfedező utak, múzeum- látogatások tarkították a prog­ramot. üzemek privatizációja rendkívül fontos hazánk számára. Főleg a feldolgozó ipar kapacitásai szűkösek, még sok a megol­dásra váró gond ebben az ágazatban. Hiányoznak a megfelelő finanszírozási és irányítási módszerek, elavult a csomagolástechnika, a mellék- termékekből keveset hasznosí­tanak az üzemek, és nem meg­felelő a környezet védelme sem. Ezért szükséges, hogy az élelmiszerfeldolgozó iparban minél nagyobb legyen a külföl­di tőke részesedése. Jacques M. Crosnier, a Vi­lágbank képviselője, a szemi­nárium társigazgatója az MTI kérdésére elmondta: a tanács­kozás ötlete tavaly december­LOVAGOK ÉS TESTVÉRKERESÖK A várfelderítők találkozója Sümegen kezdődik. A vár ku- ruckori történetének felidézése során a fiatalok „megostromol- ják" a várat, a környék törté­nelmi emlékhelyeivel ismerked­nek. A program fénypontja: a várudvaron Sümeg polgármes­tere és a vár kapitánya tíz hagyományőrzőt lovaggá üt, s ezzel az ünnepi aktussal meg­alakul a Sümegi Hagyomány- őrző Lovagrend. Július 20-án Solt mellett egy Duna-szigeten épül fel az in­diánok honfoglaló nomádok tábora. A két tábor lakói - egyebek közt — feltérképezik az ismeretlen szigetet, hadijá­tékon mérik össze ügyességü­ket. Szövetségünk hagyományőrző, a múlt értékeit kutató és fel­táró tevékenységére a felnőtt szakemberek is felfigyeltek. Számos település, város pol­gármestere örökös alapítvá­nyokkal segíti munkánkat. SárosDatak, Sopron, Jászbe­rény, Sátoraljaújhely nevét em­lítem, ahol a polgármesterek az alapítványt történelmi pá­lyázatok kiírására használják fel, ezzel is serkentik fiatalja­inkat a haqyományőrzö és -ku­tató munkára. ..Testvérkereső” a neve an­nak a mozgalomnak, amely a határainkon túl élő magyar fia­talokkal teremt kapcsolatot an­nak érdekében, hogy ők is ku­tassák fel. gyűjtsék össze szü­lőföldjük hnavománykincseit. A leqüqvesebbeket hagyományőr­ző táborokba, találkozókra hív­juk. Szövetségünk központjá­nak (Budapest, 1032, San Mar­co utca 81.) testvérkereső szol­gálata a levelezni szándékozó fiataloknak magyarországi fia­talok címeit is elküldi a világ bármely tájára. ben Torinóban vetődött fel, ahol a világ agráriparáról tar­tottak tanácskozást, s úgy dön­töttek, hogy az e kérdésben érintett kelet- és közép-európai országok képviselőivel külön is megtárgyalják a szóban forgó témát, ugyanis ez a Világbank véleménye szerint igen nagy jelentőségű. A térség problé­máiról szólva kifejtette, hogy leginkább a versenyképesség megteremtése okozza a gondot, mivel termékeik nem kellően piacképesek. Ezért javítani szükséges a menedzsmenten, a marketingmunkán, a finanszí­rozási feltételeken, valamint a beruházási módszereken. Ennek alapján kell a struktúraváltást végrehajtani az agráriparban. Évekkel ezelőtt volt — még egy csendesebb beszédre kár­hoztatott korban -: szeretett osztályfőnököm és latin—magyar tanárom, a jeles költő és mű­fordító, Papp Árpád versének szavai döbbent súllyal marad­tak a fülemben: Kakas se kukorít, baglyok se huhognak Fehér mocsár fölött lidércláng se lobban Mégis a halottak szólítatlan szólnak Kevés ismeretünk volt ne­künk akkoriban a Donnál pusz­tult magyar hadseregről. Szen­vedéseikről, fájdalmaikról, em­bertelen kálváriájukról, a fagy markában elfúló életükről, a golyók vágta testükről. És most itt ez a kis kötet: Papp Árpád-Szili Ferenc: Kapóstól a Donig. Szili Ferenc is tanárom volt, őszinte rabszolgája a tör­ténelemkutatásnak. Az ő órái­ból is bennem maradt: mögé kell nézni a dolgoknak. Töredék ... - aposztrofálják a szerzők az összeállítást - de hát elég-e 140 oldal a II. magyar hadseregről? Vagy csak ezen belül a somogyi-baranyai bakákról? Mégis — olvasom az ismertetőben - a II. világhá­borús dokumentumok között ki­emelkedik ez az összeállítás: hosszas levéltári munkával ösz- szegyűjtött hadijelentések, ko­rabeli sajtószemelvények áll­nak itt éles kontrasztban a Don-kanyarban szolgálattevő fiatal tisztek naplóival, kora­beli fényképfelvételekkel, vala­mint egy zsidó munkaszolgála­tos feljegyzéseivel. Döbbenetes ez a könyv. Döb­benetes azért is, mert miközben ott van mögötte a történész Szili Ferenc mély és mégis józan fájdalma, a költő Papp Árpád mindenkit felrázni szán­dékozó szép szomorúsága, nem felejtik el a figyelmeztetést: a megtisztulásnak, a helyes tör­ténelmi konzekvenciák levoná­sának még messze nem értünk a végére. Még nagyon sokak­ból hiányzik annak megértése és megérzése. milyen világ volt az, amikor fiatalemberek tízez­rei „több mint ezer kilométert gyalogoltak a halálba vivő úton a Don-kanyarhoz." Milyen volt valójában? M. A. napirenden: Az agráripar fejlesztése * ®<S7c*t n növények király­M — ... ___ n őjének nevezik. Napjainkban ismét reneszánszát éli ez a színpompás, több célra hasz­nálható dekoratív növény. Hogy minél több örömet okozzon a ház körül, vagy a kiskertekben, különös gondot keli fordítani a metszésre. A megfelelő metszés megválasz­tásával egyes fajtákat egész nyáron virágzásra lehet kény­szeríteni és csak egyszer virág­zó fajtáknál tetszetősebb tava­szi virágzást tudunk elérni. Tudni kell. hogy a növényi tápanyagok mindig a hajtás­csúcs felé törekszenek és ezért a leggyorsabban a végálló rü­gyek pattannak ki. Metszéssel ezt a folyamatot úgy befolyá­solhatjuk, hogy a számunkra kedvezőbb állású rügyet kész­tetjük kihajtásra: ezek általá­ban az egyéves hajtások kö­zepén „tqlálhatqjp Egyes szakemberek inkább a hosszú, mások a rövid met­szést tartják helyesnek. Mind­két tábornek igaza van, de le kell szögezni, hogy a helyes metszési mód megválasztása mindig a lajtától, a talaj táp­anyagtartalmától és a klimati­kus viszonyoktól függ. Mivel nem véletlenül áll a felsorolásban első helyen a fajta, ajánlatos olyan helyről beszerezni a rózsatöveket, ahol a megbízható fajtanéven kívül annak tulajdonságairól is megbízható felvilágosítást tud­nak adni. METSZENI általában február végétől április közepéig lehet. Jegyezzük meg azonban, hogy a rózsa fagyérzékeny növény, így a későbbi metszés kisebb kockázattal jár ugyan, de ké­sőbbi kihajtást eredményez. Napjainkban már a virágok levágása időszerű. A rózsák esetében ez is egy metszésnek felel meg. Igen fontos, hogy a rózsák metszését kétélű olló­val végezzük, mert az edény­nyalábok így sérülnek meg legkevésbé. Általános szabályként elfo­gadhatjuk, hogy mindig a leg­alsó, legjobban kifejlett szem fölött vágjuk le a virágokat, ügyelni kell arra, hogy a tövön annyi asszimiláló levélfelület feltétlenül maradjon, hogy az, a tövet kellően elláthassa, mert jkkor csökkenő virágho­zam - súí>'Osabt> esetben a tő teljes pusztulást ~ lehet az eredmény. A remontáns — egy évt>Cn többször virágzó — rózsákat 5—8 szemre metszik. Mivel ezek általában erős növekedésűek, tövenként hagyhatunk 1-1 szál vesszőt is, melyeket vízszintesen lekötve, aktívabb virágzásra is késztethetünk. Mivel ezek erős növekedésűek, elvirágzás után kíméletesen metsszük vissza. Kevés metszést kívánnak a Polyantho, o Polyanthahibrid és a Floribunda fajtacsoportba tartozó rózsák, melyek csak hajtásaik végén, bugákban hoz­esetén a tövek gyorsan kime­rülnek és elpusztulnak. Meg kell jegyezni, hogy az ebbe a csoportba tartozó fajták a leg­kevésbé roQyé::?l<enyek. A kúszó rózsák közül a nem remontálókat virágzás után metsszük és csak az elvirág- zott vesszőket távolítjuk el. A re^ontáló futórózsák virágaikat az"elmun évi hajtásokon hoz­zák, a metszés .?* együtt jár az alakítással. Virágzás v.'°n , a gyenge növekedésű vesszöKt. felére, az erőteljesebbeket har­madára vágjuk vissza. ISMÉT leszögezzük, hogy a rózsák metszésének legsarka­latosabb pontja a helyes fajta­ismeret és a megbízható be­szerzési hely. Környei Béla C É if’ Rövid metszés ■ i PAPP ÁRPÁD - SZILI FERENC KAPÓSTÓL w i Mii Hl a féiáák sefiíéss

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents