Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)
1991-06-26 / 173. szám
1991. június 26., szerda qj Dunántúli napló 7 Pályakezdők a palya szélén 2. Kinek a bőrére megy... Prlvatizálődnak az esélyek is Hol tart az oldószerégetés Beremenden? At oldóst«rtórolé tortólyoknól •ll«nörxik o ssivottyúk működését. Fotó: Kóródi Oóbor Műszaki hibák nehezítik a kisérieteket A lakosság az egész országban hevesen tiltakozik minden veszélyeshulladék-megsemmisítő telepítésével és építésével kapcsolatban. A beremendi gyógyszergyári kísérleti hulladékégető ellen azonban alig emelték fel a hangjukat a környéken lakók. — Ma a bőriparos gyerekek és a fényezők vizsgáznak — fogad Helyes László, a bőrösök gyakorlati oktatásvezetője az ország egyik legnagyobb iskolájában, az 508-as szakmunkásképzőben. Az idén 466-an vizsgáztak kozmetikustól a bú- torasztalosig, csőszerelőktől a kesztyűvarrókig 39-féle szakma- csoportban. — A privatizált Pécsi Bőrgyár hét szerződött kislányból kettőt, a kesztyűgyár bőrdíszműves részlege kilencből egyet sem alkalmaz - tájékoztat az oktatásvezető. — Nagyüzemi módon készült táskáinkkal nem vagyunk piacképesek nyugaton, a 25 bőrdíszművesünkből csak tíz számíthat állásra. A kesztyűvarróknak annyival szerencsésebb a helyzetük, hogy az idén még gondoskodnak elhelyezkedésükről. Más kérdés, meddig és kik maradhatnak majd gyárkapun belül. Ősztől már ebből a szakmából is csak egy osztályt indítunk. A vizsgáról érkező Hóbor Mónika megnyugodva ejtheti ölbe kezeit. Ő nem kísérletezik. Azt mondja, jobb helye van az édesanyja mellett a zöldségesboltban. Peczelák Brigitta arcát viszont úgy beragyogja o mosoly, mintha választott szakmája, a kesztyűvarrás, élete főnyereménye lenne. De miért is ne lehetne ez Így egy nem is olyan távoli jövőben? — Miért ne állnám meg a helyem? — előz meg a kérdéssel. - A Hunor Kft., ahol dolgozni fogok, most küldte el azokat, akiknek nincs szakképzettségük. Mondják, és én is tudom, hogy ügyes a kezem ehhez a munkához. Hogy a nemcsak csinosnak, de szorgalmasnak is ismert lány mennyivel járul majd a családi költségvetéshez, ahol a 19 éves bátytól a hároméves húgig heten vannak testvérek? A várható keresetre volnék kíváncsi, de a kérdésre nemcsak a lányok mosolyognak össze fanyarul, hanem a beszélgetésünk tanúi közül valaki köh- hent is egyet. — Édesapám meghalt, de a mostohaapámnak jó szakmája van, hegesztő, szeret bennünket, tizenhatezret is hazahoz havonta - mondja rendületlen nyugodt mosollyal Brigitta. — Mennyiből lutia az ennivalóra — szalad ki a szómon o kérdés, ami iaencsak tapintatlan ekkora optimizmussal és a méitóságérzettel szemben.- Naponta egy ezres — hangzik azonnal a válasz. — De ha csak kétszáz jut, any- nyival is beérjük. Á fényezők többsége a kisiparba tart A fényezők közül Pintér Tamás Komlóról vár választ a volántól. Szülei elváltak, édesanyja azt se bánná, ha otthon, Baranyajenőn a családi vállalkozásukat, az italboltot segítené. Osztálytársa, Laczner Balázs is csak akkor követi a Diósi úti autójavítóból „leépített" mesterét Személybe, ha a kiutazgatás költségeiben is meg tudnak egyezni. Ö is „válóperes" gyerek, húga az 500- as szakmunkásképzőbe jár, édesanyja taxizik.- Talpraesett asszony lehet.- Most már ő is fél, és tulajdonképpen szeretné, ha a közelében lennék - mondja csendesen, inkább csak úgy maga elé. Különösebb örömet nem jelent felidézni a manapság egyre gyakoribb esetet, hogyan támadták meg anyját a kocsiban, hogyan sikerült a gázsprével valahogy távozásra bírni a támadót. . . Tény az, hogy a 26 végzős fényező jó hányada a kisiparba tart, hogy hányán érkeznek révbe, oz is csak becsülhető, hiszen tízüknek egyelőre még reményük sincs. A gáz-, víz- és központifűtés-szerelők többsége nagyvállalatokhoz, az összeomlott Bázishoz kötődött, amely csak évközben 60 tanulóról mondott le Most a 72 végzős csőszerelő elég nagy hányada tanácstalan, hiszen az iskola partneri viszonya csak a veszélyes üzemmel, a gázmüvekkel kiegyensúlyozott. Kelendők viszont a hegesztők és a szerkezetlakatosok, elsők közt az ÉPGÉP, a cserkúti mezőgép tudja fogadni őket. Milyen messze van Görcsöny puszta? Mint egy kisebbfajta narancssárgán ringó virágmező, majd egy osztálynyi kuncogó lány a padokban. Vizsgázó ruhavarró lányok az 500-as Ipari Szakmunkásképző egyik földszinti tantermében. Maguk varrta vidám nyári blúzuk, nevetésük ide is behozza a júniusi napfényt. Csak az anyagismeret-vizsga ne lenne! — Harmincketten vagyunk, 9- en a Minőségi Ruházati KTSZ be, öten a Centrexbe mennek — sorolja egy fekete lány az utolsó pádból. — Én Hosszúhe- ténybe egy maszekhoz. Szenász Tünde ennél a maszeknál 15 ezer bruttót saccol magának, a tippversenybe aztán más is bekapcsolódik. Az öt-hatezer nettóra, amit szalagmunkával lehet keresni, persze legyintenek. Körtbel Gabriella mehetne a nagynénjéhez is, de azt mondja, először mégis éppen a szalagmunkához ragaszkodik, hogy megtudja, mire is képes. Ki több, ki kevesebb pénzért, de el tudnak helyezkedni valamennyien. Csak Görcsönypuszta került most hirtelen a világ végére. Innen, ahol Mészáros Erika a nagyszüleivel él. napjában csak kétszer indul és érkezik busz a nagyvilágból. A nagyszülőktől se szívesen szakadna el, de ingázni és elköltözni se tud, hiszen mennyit kellene keresnie kezdőként, hogy ki tudjon fizetni abból egy albérletet? A Görcsönypuszták még mindig a világ végén vannak. Gelesz Imre, a szakmunkás- képző nyugdíjba vonuló igazgatóhelyettese készségesen sorolja: A Sopiana Gépgyár az itt gyakorlatot végző 18 szakközépiskolás, a 6 fémforgácsoló, a ^11 esztergályos és a 17 ugyancsak végzős géplakatos szakmunkás közül csak a legjobbaknak, egykét gyereknek tud állást kínálni. A MÁV Pécsi Igazgatósága dízelmozdony-szerelő, vasúti villamosjármű szakmákban nem tud fogadni embereket, illetve csak egyetlen tanítványunknak, oz országos versenyen kiváló Ká- tai Urbán Csabának adott munkakönyvét! A MÉV-es gépkezelőket is behoztuk már a saját tanműhelyünkbe gyakorolni . . . Kíváncsi a teljes listára? Bóka Róbert A cementipari és a központi döntések alapján tavaly szeptemberben Beremenden építették meg és kezdték el a nagyszabású vizsgálatsorozatot a gyógyszergyári oldószerek égetésével kapcsolatban. A kemencékben azóta is időszakonként vizsgálják az égetési körülményeket, a keletkező melléktermékeket és a vegyi anyag végtermékre gyakorolt hatását. Erről kérdeztük Katona Lajost, a BCM Rt. műszaki igazgatóját.- Lezárult az oldószerégetési kísérletsorozat második üteme is. Az előre meghatározott és engedélyezett, alapos ellenőrzés mellett végrehajtott kísérletsorozat mérési eredményei, technológiai tapasztalatai lehetőséget teremtenek mélyreható elemzések elvégzésére. A jelenlegi égetési engedélyünk — a kísérletek és mérések elvégzésére — június 30-ig szól, ezt követi egy értékelő szakasz.- Mi mindenre terjed ki az elemzés?- Értékeljük a kibocsátott füstgázok összetevőit, illetve a nagyobb gondot jelentő, üzem közbeni problémákat, károkat, továbbá gazdaságossági alapon is vizsgáljuk ezt a kísérletet. Az egyik legnagyobb probléma, amit csak nemrég vettünk észre, hogy az l-es forgókemencében az oldószerégetés után a 22 és 24 méter közti szakaszon meg nem engedhető mértékben károsodott o magnezittégla, illetve a téglák közti fuga, gyakorlatilag elporladt az anyag. Ez a folyamat az oldószerégetés leállítása után szobahőmérsékleten is tovább folytatódott. Elküldtük ezt a vegyületet a veszprémi egyetemre, jelenleg ott vizsgálják, milyen károsítóanyag csapódott ki a vegyü- letből.- Megérezték-e a vásárlók az egyik kemence leállítását? — Nem érzékelték, mert a közelmúltban visszaesett a cement iránti kereslet — ami még most is tart —, ezért a gyár jóval a termelési kapacitása alatt dolgozik. A raktáron lévő készletek, illetve az egyik kemence kielégítik a keresletet. Az oldószerégetési kísérleteket is ezért terveztük erre az aránylag csendesebb időszakra.- Várják az eredményt, vagy tovább lolynak a kísérletek? — Kemencét váltottunk, most a 11-es forgókemencében folytatjuk tovább a vizsgálatokat, hogy megvizsgáljuk: ez a károsodás összefüggésbe hozható-e az oldószerégetéssel, üzem közben viszonylag nagy mennyiségű klór halmozódik fel a technológiai folyamatban, ami nem ürül ki a klin- kerrel együtt. Arra számítottunk, hogy ez a nagy mennyiségű bázikus anyaghalmaz vegyi reakcióban leköti a savas klórt és a klinkerben halmozódik fel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez sajnos nem így van, mert kálíum-oxid és kólium-klorid formájában megmarad a rendszerben. A ciklonokban a feldúsulás olyan mértékű is lehet, hogy eltörni a hőcserélő rendszert. Ezért már a kísérlet alatt is csak szakaszosan lehetett égetni az oldószert és meg kellett várni, amíg egy általunk tapasztalati úton meghatározott mértékig lecsökken a kemenceliszt klo- ridtartalma. Ugyanakkor egy felső határértéket kellett szabnunk az adagolásnál is, hogy elkerüljük a hőcserélő rendszer eldugulását. Ennek ellenére a ciklonok falán továbbra is tapasztalható sókiválás, ami azt jelenti, hogy időnként le kell állítani a klinkerégető berendezéseket.- Nem megy ez a gazdaságosság rovására? — Mindenképpen össze kell vetni az égetés során jelentkező műszaki gondokat, problémákat a gazdasági hasznossággal, jelen pillanatban nem tudjuk egyértelműen megmondani, hogy megéri-e ilyen körülmények között az égetés. Az elkövetkezendőkben elsődleges feladatunk a környezeti hatások értékelése és a gazdaságosság vizsgálata.- Milyen mértékben károsítja a környezetet ez a vizsgálat? — A próbaüzemelési engedély kiadási feltétele volt - amit meg is vizsgáltak a környezetvédelmi hatóságok —, hogy a kibocsátott káros anyagok nem haladhatják meg az egészségügyi alapértékeket. Ezek a határértékek szigorú nemzetközi normákhoz alkalmazkodnak, így biztosítják, hogy a kísérlet során nem bocsáthatott ki a gyár az embert és a természetet károsító anyagokat. Hajdú Zs. Kistermelők az ipari vásáron A KSH mezőgazdasági 5. lisztikával foglalkozó főosztálya nagyon tanulságos adatokat közöl a kistermelők részvételi ■"•anyáról a termelésben. Ez ,jak ^erősíti azt a tendenciát, amelyet már évek óta hangoztatunk, hogy sokkal jobban oda kell figyelni a kis- » ■ ■ ■■ ■■ ■■ Csaptál János pécsi gombatonyésula termelők észrevételeire, érdek- képviseletükre, igényeik kielégítésére. A zöldségtermesztésben a 77 százalékos termékelőállítási arány mindenképpen figyelemre méltó és egyben figyelmeztető is, hogy ha a kistermelői szektorban megtorpanás következik be, úgy az országos ellátási problémákhoz vezethet. Az érdekazonosságokat egyeztetendő és az előállított termények, termékek széles körű bemutatása, megismertetése céljából a közelmúltban a Kistermelők és Kertbarátok Körének a Baranya, Somogy, Tolna megyei vezetősége közös megbeszélést tartottak a Pécsi Ipari Vásáron történő részvétel lehetőségéről. Mindhárom megye tisztségviselői és kertbarát körei készülnek az ipari vásárra, ahol külön pavilonban mutatják be terményeiket, termékeiket. Tolna megye például bemutatja a sárközi népi szövés■ ■ ■I hímzést, amelynek gyakorlati kivitelezését a látogatók a helyszínen megtekinthetik. Somogy megye önállóan egy egész termékpolcot hoz, amelyen a jellegzetes somogyi „tájizek" megtalálhatók. Kérdésünkre, hogy melyek ezek a „tájízek" a vezetőség sejtelmes titkolózásba burkolózott, mondván: majd a vásáron a titok óriási meglepetéssel megoldódik. Baranya megye a gombák „őshazája". A kistermelők gombatenyésztési szakcsoportja a pécsi pincelabirintusokat nagy szakszerűséggel és eredményesen hasznosítja. A vásáron bemutatják a csíra előállításától, egészen a sampion konzervkészítéséig a gomba útját. Természetesen a jellegzetes Pécsi Cirfandli és a Villányi Oportó sem fog hiányozni a polcokról. A Szabadszentkirályi Kertbarát Kör önálló ter- I II * II I If I U M mékbemutatóval készül, amelynek még a dekorációját is önállóan vállalják. A kiállítás és vásár alatt a kistermelők részére ingyenes szaktanácsadás lesz. A választékbővítés érdekében várjuk a kistermelők további jelentkezését a kiállításra. Jelentkezni lehet személyesen, vagy telefonon az alábbi címen: Orbán György főrendező, Polgármesteri Hivatal (Pécs, Széchenyi tér 1), telefon: 13-222. Dr. Hor- vay Viktor megyei titkár (Pécs, Geiesler E. u. 15.), telefon: 10-675. A rendezőség elfogad: szőlő, gyümölcs, bor, stb. terményt, terméket, a zöldségfélék mellett. Továbbá: népi hímzés, kézimunka, fafaragás, bőrdíszmű, népi iparművészeti, cserépedény stb. termékeket. Dr. Tamcsu József, a szövetség alelnöke I I! R ■ 1
