Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-25 / 172. szám

1991. június 25., kedd tij Dunántúli napló 7 Kétmillió tonna gabonára lesz vevő összességében kedvező­en alakult az év első négy hónapjában az ag­rártermékek és az élelmi- szeripari cikkek exportja — mondta az MTI munkatár­sának Kemendy Tibor, a Földművelésügyi Minisztéri­um kereskedelmi főosztály­vezetője. Az eddigi összehasonlító adatok szerint az idei ag­rár- és élelmiszertermék­export mintegy 10-20 szá­zalékkal volt több, mint a tavalyi hasonló időszakban. Jelentős mértékben növe­kedett a kivitel a hagyo­mányosan is dollárelszá­molású térségekbe. Ez a növekedés elérte az 50 százalékot. Jelentősen visz- szaesett viszont a keleti piacokra szállított termé­kek mennyisége, így példá­ul a Szovjetunióba irányuló ágazati kivitel a múlt évi­hez képest mintegy 70 szá­zalékkal lett kisebb. Az egyes termékcsopor­tok kivitelében jelentős el­térések mutatkoznak. A lát­szattal és a közhiedelem­mel szemben a sertéshús- export összességében ked­vező képet mutat. A nyu­gatra irányuló darabolt húsexport meghaladja a múlt évit, s a Szovjetunió­ba szállított félsertések mennyisége is alig marad el a tavalyitól. Az élő álla­tok ugyancsak jól elad­hatók. A piaci bizonytalan­ságot a hazai fogyasztás jelentős visszaesése okozza, amely jelenleg is mintegy 10 százalékkal kevesebb mint 1990. hasonló idősza­kában. Am volt olyan hó­nap, amikor ez a vissza­esés 20-30 százalék körül mozgott. Az arab piacok beszű­külése miatt csökkent az élőmarha iránti kereslet. A gyapjúpiac viszont egyér­telműen összeomlott a nyo­mott árak miatt. A csirke­kivitel a Szovjetunióba szünetel, s a feleslegeket csak többlettámogatóssal, viszonylag mérsékelt áron sikerült értékesíteni. A liba- túltermelési válság megol­dódott a termelők önkor­látozásával, ami javította a májat exportálók piacraju- tási lehetőségeit, ám to­vábbra is gond a liba tes­tének eladása. A szakemberek úgy ítélik meg, hogy a kivitelre szánt mintegy kétmillió tonnányi gabona va ióan értéke­síthető lesz. Erre utal az a tény, hogy a vállalkozók már mintegy 1,4 millió ton­na gabona exportjára nyúj­tottak be kérelmet, befizet­ve a szükséges tonnánkénti 50 forintos letétet. E termék exportiánál egyetlen bi­zonytalansági tényező az exportár, mivel igen mérsé­kelt a gabona világpiaci óra. Kukoricából és árpá­ból is várhatóan képződ­nek export-árualapok a ta- karmónyigények hazai csökkenése miatt. Bajban vannak a borter­melők, mivel a szovjet piac összeomlása miatt igen je­lentős a felesleg, s ezek értékesítése jelenleg még nincs megoldva. Ugyanez vonatkozik a Szovjetunió­ba irányuló zöldség- és gy ümölcskonzerv kivitelre. Ez a felesleg sem értéke­síthető a hagyományos dol­lárelszámolási piacokon teljes egészében annak el­lenére, hogy az e térsé­gekbe kivitt áruk mennyi­sége növekedett. Pályakezdők a pálya szélén I. Mit ér ma egy szak­munkás-bizonyítvány? A hüvelykujj fityiszt mutat Az igazgatóhelyettesi irodá­ban az asztalon, a toll- és ce­Az 506-os Ipari Iskola tanulói a szülészeti klinikán Papp Lajos műszaki és gyakorlati oktató ve­zetésével burkolási munkát végeznek Fotó: Kóródi Gábor igen szerény ólmokat szövö­gethet. Festőként 77-en, „fás" és egyéb szakmákban - kőfa­ragó, cserépkályhás stb. — 76- an, kőművesként 64-en igye­keznek bizonyítványt szerezni. De még a kőművesek jelentős hányada is csak találgathatja, hol akaszthat le magának ál­lást valami mesebeli szögről.- Mindenütt azzal fogadnak, hogy rutinos, idősebb kőmű­vesre van szükségük — mondja Pókos István. - Édesapám, persze, segíteni fog. Nagyon kell a pénz. Édesanyám a Zöldértnél portás, apámat, aki vájárkodott, szemsérüléssel százalékolták le. A mellette álló Schalter Ta­más nála is magasabb, szőke fiú. Ügy állnak vállukat szinte egymásnak vetve, akár egy kétszemélyes sorfal a Wemb- ley-ben. A hasonlat megköze­lítően pontos, focimeccs köz­ben zavartam meg őket — az iskola épitők napi háziünnep­ségén. Amikor egy virsli társa­ságában még reménykedni is lehet. — Hároméves szerződést ír­tam aló a Magyar—Német Komplex Kft.-nek — néz le rám a felhőfejesek magasából Ta­más —, négy osztálytársam is ezt a céget választotta. A kft. német nyelvtanfolyamot indí­tott számunkra, augusztus Iá­én pedig húszán Németország­ba megyünk tanulmányútra. A villanyszerelő édesapa a szivét hajszolta túl, mielőtt mű­tötték, majd leszázalékolták volna. Az édesanya otthon ka­csát töm. S ha igaz, öccse is dolgos embernek, géplakatos­nak készül az 500. Szakmun­kásképzőben. Csak ő se ke­szálló harmadik emeletén, az üres szobákban kerengve úgy tűnik, mintha magányos lenne ebben a szakmában az em­ber is. A gép leáll, kérésünkre a szoba másik sarkából társa, Rédling Zoltán is odasomfor- dál. — Autós szakmával, talán gépkocsivezetéssel próbálko­zók — mondja érdeklődésemre a szőke, de fűrészportól is lisz­tes hajú András. Rédling a Pécsi Kinizsiben focizik, hiszi, hogy találnak neki munkát, ha a sörgyár is úgy akarja . . . Éneikül? Enélkül is ő is csak széttárhatja a karját, tanács­talanul. Mindamellett András­nak az édesanyja, Zolinak az édesapja rokkantnyugdíjas. Most rémlik csak fel, Így hát megdöbbenek, hogy az eddig — mondja az igazgatóhelyettes —, az abból kivált Magyar- Német Komplex Kft. talán az egyetlen igazán pozitív példa. A kft. németül taníttatja, ne­veli a szerződtetett gyerekeit, és azután egyenesen ragasz­kodik hozzájuk! Másutt teljes a bizonytalanság, naponta ta­lálok az asztalomon újabb és újabb vacak kis cetliket, ame­lyen üzennek - legutóbb pél­dául az Épszöv —, hogy nem kellenek a tanulóink. Hol a festőket utasítják vissza, hol a kőműveseket, hol másokat. Ilyen kiszolgáltatott a helyze­tünk. Ugyanígy a gyerekek, a szülők is kilincselnek, tudunk-e rajtuk segíteni, s akkor én is telefonálok, kilincselek. Ahogy győzzük. Bóka Róbert (Folytatjuk) A tehenészek perre mennek Rászedett vállalkozók Nem vihették exportra az állatokat — elúsztak a befektetett milliók Hogy jogi szempontból mi­ként végződik az ügy, az egyelőre kérdéses. Bizonyos azonban, hogy a szerkesztő­ségünket felkeresett három magánvállalkozó kálváriája sokak számára szolgálhat tanulságul. Különösen most, hogy kezdődik a starthitelek igénybevétele hazánkban. Csabai Gáspár és két tár­sa 1990 tavaszán jutott arra az elhatározásra, hogy vál­lalkozói kölcsönből állattar­tásba kezdenek. A Szekszár­di Állattenyésztő Vállalat kaposvári kirendeltségét ke­resték fel, ahol Kiss Lajos, a cég képviselője vette ál­dásosnak éppen nem mond­ható pártfogásába a vállal­kozó kedvű gazdákat. Azt javasolta, hogy szűzüszöket vásároljanak és tenyészálla­tok nevelésével foglalkozza­nak. „Azt jó pénzért el lehet adni exportra” — biztatta a gazdákat. — Ám ahhoz, hogy mind­hárman felvehessünk fejen­ként egymillió forint vállalko­zói hitelt, az OTP számára bizonyítanunk kellett a konk­rét vállalkozást. Erre a célra megfelelt egy szerződés is, így a Kaposfarm Részvény- társasággal export tenyész­állat adós—vételi szerződést kötöttünk - emlékezett a több mint egy évvel ezelőtti ese­ményekre a vállalkozók egyi­ke. A Kaposfarm vezetői Kiss Lajos és a vállalkozók jelen­létében külön hangsúlyozták a szerződésben foglalt szigo­rú minőségi feltételeket. A Szekszárdi Állattenyésztő Vál­lalat emberének tisztában kellett lennie ezekkel, ám ké­sőbb mégis olyan szűzüsző- állományt vásárolt két tsz- ben (és közvetített ki a gaz­dák felé), amelyek a gondos tartás ellenére sem ütötték meg az exportelőírások szi­gorú mércéjét. A gazdák az exportra ne­velt állatokat sehogy sem tudták eladni, a tartási költ­ségek egyre emelkedtek, és időközben meg kellett volna kezdeniük az első, több száz­ezres törlesztőrészlet fizeté­sét. Következtek a reklamáló levelek, majd Kiss Lajos ígér­getései és végül a teljes ha­diállapot. Ám ekkor már az ügyintéző el is került cégé­től. A vállalkozók pedig több milliós kártérítési igénnyel most a vállalat ellen adtak be bírósági keresetet. ügyükben felkerestük a Szekszárdi Állattenyésztő Vállalat jogtanácsosát, dr. Rácz Jánost, aki meglehető­sen tiszta logikával bizonyí­totta, hogy a póruljárt gaz­dáknak semmiféle jogalap­juk nincs a kártérítési igény­re. Részben mert — mint kifej­tette — ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a sza­vatossági jog a teljesítéstől számított hatvan nap alatt elévül (vagyis a bírósági ke­resetet beadók kifutottak az időből), másrészt mert a szűzüszők vásárlásakor kiál­lított, a gazdák által is alá­irt okiratokban nem szere­peltek a Kaposfarmmal kö­tött exportszerződés minősé­gi feltételei. Kiss Lajos szó­beli ígérete pedig ebben az esetben nem tekinthető szer­ződésértékűnek. Napjainkban állítólag a vállalkozások korát éljük. Hogy a fentiekben ismerte­tett ügyben végül is (a jog alapján) kinek lesz igaza, azt nem a mi feladatunk el­dönteni. Egy biztos: a nem eléggé körültekintő vállalko­zók most úgy érzik, hogy igencsak rászedte őket vala­ki. Mint mondták, mára már kikupáládtak. Csak az a baj, hogy sárosak egy-két millió­val, és csorbát szenvedett vállalkozókedvük is ... Balog N. Igazgató kerestetik Kézírásból jellemfejtés Kézzel irott jelentkezéseket várunk — köti ki a sok pályá­zat, főleg akkor, ha igazgatói poszt betöltéséről van szó. A kézírásokból néhány semleges mondat nemegyszer a pécsi dr. Lépőid Józsefné pszichogra- fológus nagyítója alá kerül, aki bizonyos jelekből következtet: alkalmas-e a munka elvégzé­sére a pályázó. (Az érzelmi és családi háttért ez esetben nem érinti az elemzés.) A bankok után a biztosítótársaságok, vál­lalatok, menedzserirodák is egyre gyakrabban fordulnak hozzá segítségért, például a A gyilkost is kiszűri pécsi Konzum Rt., a Pannon- Kert Kft. vagy a Paksi Atom­erőmű. Sőt: legutóbb a Pécsi Hittudományi Főiskolába kis- papnak jelentkezők felvételijé­nél is kérték szakvéleményét. Dr. Lépoldné magánszemélye­ket nem vállal. Két év óta dr. Tamás Lajos civilisztikai tanszékvezető meghívására a pécsi JPTE Állam- és Jogtu­dományi, valamint a Közgazda­ságtudományi korán oktat, hu­szonhat éves tapasztalattal a háta mögött. A rendőrség gyakran kéri se­gítségét hamis tanúvallomás kiszűréséhez, vagy például an­nak valószínűsítéséhez, egy 15—20 fős galeriból ki szúrta le az áldozatot. Mindehhez ő csak annyit kérdez, férfi-e vagy nő, és hány éves a sorok Írója. Felismeri a néhány na­pos terhességet, többféle be­tegséget, kell-e valakinek szemüveg, és sorolhatnám. Sze­rinte ha az egyetemeken ná­lunk is oktatnának grafológiát, előfordulna néha, hogy egy rossz dolgozat után a tanártól szidás helyett inkább fejciróga­tást kap a gyerek. A grafológusnőnek a véle­ményalkotáshoz elég akár egy aláírás is - egy angol üzlet­kötőről például pusztán ennek alapján megállapította, szeret beszélni, és értékeli az ínyenc­ségeket. A vendég el volt ra­gadtatva a magyar partner sok kérdésétől és a pazar fo­gadtatástól . . . Sz. Lelovics I. ruzatartók szomszédságában egy rőten fénylő, ökölbe szo­rított kéz kerámiából. Azaz mégsincs egészen ökölben — hüvelykujjával fityiszt mutat. Mintha tudná, hogy itt. a Pécsi 506. Elek Tamás Ipari Szakmunkásképzőben az idén szakmát szerző 217 diák csak rüljön az utcára a friss okle­véllel. A padlócsiszológép zakato­lását túlkiabálva köszönök rá Szeckler Andrásra. A meleg­burkoló szakma a legmosto- hóbbak közé tartozik a mun­kaerőpiacon, és most, itt a diókkollégiummá változó MÉV megkérdezett négy diák szülei közt mindenütt van egy-egy hasonló eset. .. — Az, az. Két dolgos gyerek — erősíti föltételezésemet Ta­kács István, az 506. Szakmun­kásképző igazgatóhelyettese már a fépcsőházban, induló­ban vissza az iskolába.- Ök is a Bázis áldozatai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents