Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-21 / 168. szám

1991. június 21., péntek uj Dunántúli napió 3 l Az adót hajdanában arra találták ki, hogy a lakosság is bekapcsolódhasson a köz­teherviselésbe. Természete­sen, ki-ki a maga erejéhez, vagyis jövedelméhez mér­ten! A mai magyar adózás azonban egyáltalán nem ezt a tendenciát tükrözi, sőt! Az APEH adatai szerint ta­valyi jövedelme után az alkal­mazotti réteg fizette a legtöbb adót, nevezetesen 106 213 mil­lió forintot. Ennek nyilván az az oka, hogy ők azok, akik a legke­vésbé tudják eltitkolni kerese­tüket, mivel az adóbevallásu­kat a munkahelyük készíti el. A rangsorban utánuk a nyug­díjasok következnek, okik úgy Mennyi adót fizettünk tavaly? látszik egyrészt kénytelenek nyugdíjazásuk után tovább dolgozni, másrészt szerencsére olyan jó egészségi állapotban vannak, hogy képesek is erre. Ők 6698 millió forintot fizettek be az államkasszába össze­vont jövedelmük után. A várakozással ellentétben a vállalkozók ugyanannyi adót fizettek, mint tavaly, bára lét­számuk jelentősen növekedett. Az egyéni vállalkozóktól 2746 millió, a társasvállalkozóktól 1001 millió forint folyt be adó gyanánt. Ezek az összegek semmiképpen sem tükrözik a valódi jövedelmüket! Bevéte­leik pontosabb ellenőrzésére vezették be év elején a nyug­taadási kötelezettséget, de úgy látszik, nem elég körültekin­tően dolgozták ki a szabályo­zásnak ezt a módját, ugyanis jelenlegi formájában nem al­kalmas arra, hogy csökkentse az adózatlan nyereséget. Az APEH július-augusztusban fo­kozott ellenőrzésnek veti alá a vállalkozókat. Hogy ezt miként képzeli el, az már csak azért is kérdéses, mert az adóható­ságinak igen kevés lehetősége és eszköze van a megfelelő ellenőrzésre. Ebből viszont az következik, hogy újra módosí­tani kell az adóeljárási tör­vényt! Az infláció tavalyi nagyará­nyú emelkedésével magyaráz­ható az a tendencia, hogy mintegy 600 ezerre csökkent az adóhatárt el nem érők szá­ma, a magasabb kategóriá­ban szereplők köre viszont je­lentősen megnőtt. Mivel a költ­ségvetésnek igen nagy szük­sége van az állampolgároktól származó adóbevételekre, q szakemberek szerint 2-3 évig biztosan nem számíthatunk adócsökkentésre . . . Domi Ferenczy — Europress A Die Welt Európa keleti feléről Bonyodalmak sorozata jel­lemzi Európa keleti térségét, amii az itt lévő országok ér­dekelnék különbözőségéből adódik — írja elemző cikké­ben a bonni Die Wétt. Mind a Szovjetunió, mind ipedig egykori szövetségesei félnek az elszigetelődéstől, de •más-más módon. Moszkva igyekszik megtartani befolyási övezetét, a magyarok, a cseh­szlovákok és a lengyelek pe­dig meg akarják ezt akadá­lyozni. Hasonló Bulgária ér­deke is. Bukarestnek szoro­sabb a kapcsolata a Szovjet­unióval, de a viszonyt terhéli Moldávia függetlenségi törek­vése. Lengyelország, Csehszlo­vákia és Magyarország tart egy „biztonsági vákuum” ki­alakulásától, omit a Nyugat­hoz és az Európai Közösség­hez, valamint — legalábbis közvetett módon — a NATO- boz fűződő kopás o látókkal szeretne ellensúlyozni. A német tap Jugoszlávia destabilizálódását, valamint a Szovjetunió európai perem- óltomoinak - a balti, a kau­kázusi köztársaságok és Mol­dávia — függetlenségi törek­véseit olyan problémakörnek tekinti, amely egyszerre része az összeurópai biztonsági po­litikának, a Közös Piac Euró­pa keleti és délkeleti térsége irányában folytatott tevékeny­ségének és a NATO döntési kockázatainak. Közép-Eu rápa három orszá­gának külka-pcsotatalban bi­zonytalanság tapasztalható, különösképpen a Szovjetunió felé. Moszkvának az a kísér­lete, hogy új kétoldalú szer­ződések révén előjogokkal rendelkezzék, és talán még a hegemon kapcsolatokat is helyreállítsa, valamint egyfaj­ta „kelet-európai szolidaritást teremtsen", felingerelte Len­gyelországot, Csehszlovákiát és Magyarországot, s erősítet­te közéledésüket a Nyugathoz. Ez hátráltatja a NATO-part- nerek és az Európai Közösség kapcsolatait a Szovjetunióval, amely egyfajta sajátos elszi­getelődéstől tart.” — írja a Die Welt. A német lap a következő időszak kulcskérdésének te­kinti, hogy a balti állaimok, Grúzia és Möldávia önálló résztvevői lesznék-e az össz­európai együttműködési rend­szernek, az ehhez tartozó in­tézményeknek és magának az ENSZ-nek; a nemzetközi kö­zösség támogatja vagy a'ka- dályozza-e Szlovénia és Hor­vátország függetlenségét; va­jon a Helsinki Záróokmány és a Párizsi Charta kiállja-e a p ro'bl ém ók bonyol u Its ág ábó I fakadó próbatételt. A magyar református tömb a legnagyobb Európában Krónikairók jegyezték föl Sztárai Mihályról, hogy gyö­nyörűen hegedűit. S talán eb­ben is rejlett reförmátori mű­ködésének titka: sorra járta a Dráva menti településeket, a főtereken megállva, szép dal­lamokat híva elő hegedűjéből, maga köré gyűjtötte a szokat­lan dologra kíváncsi embere­ket. Aztán szólott is hozzájuk, így hétesztendeji működése alatt 120 protestáns egyházat alapított Baranyában és Szla­vóniában; a szülőföldjén. Hi­szen a fáma szerint Drávasztá- ráról való. Innen, az 1500-as évek elejétől-közepétől eredez­tethető a baranyai reformátu­sok gyökere, beillesztve abba az egyhóztörténeti vonulatba, amely az előreformátori moz­galmaktól kezdve a középkori kereszténység belső megújulá­sát célozta meg, magába ol­vasztva humanista törekvése­ket, választ adva a XVI. száza­di egyéni és közösségi sorskér­désekre. A reformáció magyarországi befogadását előkészítő ténye­zők között ott voltak az egy­ház reformját sürgető szerzete­sek — obszervóns ferencesek és pálosok -, valamint a huszi­tizmus tanainak vivői. Talán kevesen tudják, hogy annak­idején csehországi menekülte­ket fogad be szűkebb régiónk, az eszme terjed, s hogy a ba­ranyai Zádor református temp­lomba a husziták által emelt egykori templom kövein épült. Persze, a Bibliát magyar nyel­ven megszólaltató husziták mellett fontos szerepet játsza­nak a reformációban azok a diákok is, akik külhoni egye­temekről megtérve a legfris­sebb szellemi és politikai Ma kezdődik a világtalálkozó áramlatokról adnak hírt. Ma­gyarország fogékonysága a re­formációra szokatlan erejű: ma is a magyar reiormátusság a legnagyobb református tömb, közösség Európában! S bár a „konok kálomisták” fővárosa Debrecen, s meleg otthona Erdély, az ősmúltra tekintve szűkebb régiónk történelmi lap­jai is fényesek. (Ma, mint azt Peterdi Dániel pécsi lelkésztől megtudtam, 16 000 református él Baranyában.) A hét végi református világ- találkozóra készülve így lehet válaszolni a sokakban felme­rülhető kérdésre: vajon mek­kora jelentőségű ez az ünnep, vajon hogy illeszthető be a világtalálkozóknak nevezett rendezvények sorába, s hogy mit jelenthet a magyarság szá­mára? Néhány szám elöljáróban, ötmillió magyar református él a nagyvilágban; Magyarorszá­gon, a határokon belül alig kétmillió. (Az 1947-es hivatalos statisztikai adatok szerint 2 014 707.) A Magyar Reformá­tus Egyház területileg négy egyházkerületre oszlik, ezen belül 27 egyházmegyére tago­zódik. A Dunamelléki Egyház- kerület nyolc egyházmegyéjé­nek területe Baranya, Bács- Kiskun, Fejér, Nógrád, Tolna, Pest megyék és a főváros. Ezen túl a Dunántúli Egyház- kerület hat, a Tiszáninneni Egy­házkerület négy, a Tiszántúli Egyházkerület pedig kilenc egyházmegyét foglal magába. Reformátusok szinte mindenütt élnek a nagyvilágban; több mint egymillióan Erdélyben, de sokan az egykori történelmi Magyarország szélein; Szlová­kiában, Jugoszláviában, Szov­jetunióban és Ausztriában. Számuk több-kevesebb, az emigráció alakulásától függő­en. A századforduló sokakat vitt tengeren túlra; USA, Ka­nada, Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, Chile, Ve­nezuela megszámlálhatatlan és szinte áttekinthetetlen szerve­zettségű protestáns szervezetei gyűjtötték a „kitántorgott" ma­gyarokat az Ige köré, s tartot­ták meg hitükben, nyelvükben, ötvenhatot követően Európa több országában alakultak újabb református hitközségek, missziók: s csak példaként em­lítsük, hogy Belgiumban 159 helységben szétszóródott emig­ránsok istentiszteletét mikro- buszból átalakított „mozgó templom" is segítette egy idő­ben. A fölsorolás ugyan nem mond sokat, de tudni illik, hogy önálló magyar református közösségek találhatók Francia- országban, Angliában, Svájc­ban, Svédországban, Hollan­diában, Németországban is. A világtalálkozó a hazai megújulás és tisztulás folyama­tába illik; Magyarország felé fordítva a más éghajlat alatt élő magyarok tekintetét. Mint azt dr. Hegedűs Lóránt püs­pök fogalmazta meg: „E talál­kozón sokakban megfakult és erőnek erejével elhomályosított azonosságunkra eszmélünk az örökkévalóság és az idő szem­pontja alatt egyaránt. Remél­jük, hogy lidércfény helyett csillaglátás, borongás szürkület helyett hajnalfény támad a résztvevőkben." Kozma Ferenc A rendszerváltás, Jegyzetekben Kristálytiszta logika, közért­hető nyelvezet, szelid irónia, és tömörség jellemzi Bognár László jegyzeteit, melyet a Pécsi Rádióban hallhattunk évek óta, avagy olvashattunk lapunkban, valamint A Hely­zetben. A minap megjelent „A rendszerváltás jegyzetek­ben" című kis könyvecske" 21 írását tartalmazza 1989-től napjainkig. De vajon nyerő-e a huszonegy? Számunkra - hallgatóinak és olvasóinak — mindenképp, hiszen görbe tükröt tart a szerző a nálunk most folyó rendszerváltás visszásságainak, melyek so­kunkat amúgy is bosszanta­nak, néha dühítenek és időn­ként teljesen elkeserítenek, aszerint, hogy magunk is mi­lyen (értelmetlen) ellentmon­dásoktól szenvedünk. Mert szeretnénk felgyorsítani az egész folyamatot, megvédve önmagunkat az időhúzás megannyi melléfogásától, hogy a korábbi rossz példá­inkból okulva mielőbb és mi­nél kisebb hibaszázalékkal in­dulhassunk el végre és mi­előbb helyes úton. De vajon melyik a helyes út? Bognár László nem a rend­szerváltás ellen, hanem érte emelte fel szavát, a jobbítás szándéka vezérli és a mind­annyiunkat jellemző türelmet­lenség, hogy minél simább, gyorsabb és akadálytalanabb és mielőbb a várva várt eredményt hozó legyen ez a váltás. Helyettünk fogalmazta meg mindazt, ami valameny- nyiünket nyomaszt, elkeserít, netán hallgatásra késztet. „Egyre szembetűnőbb, ahogy leintjük egymást. Egyre han­gosabban vitatjuk el a má­sik szóláshoz való jogát. ..” — írja A demokrácia csöndje című jegyzetének elején. Valóban. S ugyané jegyzete végén helyettünk is felteszi a kérdést: .......Dehát akkor ki s zólhat itt? Még jó, hogy a hallgatag többség nem be­szél. Őket legalább — egy születő demokrácia jegyében — semmilyen oldalról nem kell csöndre inteni!" (Bognár László A rendszer- váltás jegyzetekben című vá­logatásának megjelenését tá­mogatta a Drávaholding Rt., a Régió Bt. és a Várad Kft., a könyvecskét a Pécs—Bara­nyai Munkanélküliek Érdek- védelmi Egyesülete adta ki, s a könyv vásárlói ez utóbbi szervet támogatják.) M. L. Részt wehet az olvasó Is Ki lesz Európa legjobbját ötödik éve indul útjára az Európa legjobb autóvezetőjét kiválasztó verseny. Magyar- országon az Auto Extra, a Shell, az Állami Biztositó és a Ford európai szekciója vállalta a rendezés költsé­geit Az újságok közül egye­dül az Auto Extra júniusi és júliusi számában jelenik meg az a hatvan tesztkérdés, amelyre a versenyzőknek vá­laszolniuk kell. A feladatla­pokhoz az ÁB fiókjaiban is hozzá lehet jutni, várhatóan e hónap végéitől. A helyes megfejtést bekül­dők között sorsolással vá­lasztják ki a három közép­döntő hatvan résztvevőjének személyét. Szeptember 14- 15-én" Pécsett, szeptember 21-én Szolnokon zajlik le a három középdöntő, amelyen már csak a gyakorlati tudás dönti el, kik kerülnek a finá­léba. A versenyzők a szol­noki döntőben szeptember 22-én, vasárnap öt egyforma Ford Escorttal mérik össze tudásukat. A verseny győz­tese egy Ford Escort G'hia tulajdonosa lesz. A magyar- országi „legjobb" ott lesz az októberi belgiumi döntőn, ahol a német, az olasz, a francia, az angol, a holland, a cseh és szlovák bajnokok­kal méri össze tudását. A versenyt országos foga- dóiáték kíséri, amelynek „ÁB sofőrtotó" a címe. Meg kell tippelniük a résztvevőknek, hogy a megadott öt krité­rium közül melyiknek felel mojd meg a legjobb magyar gépkocsivezető. A totószelvé­nyeket az Axel Springer Ki­adói Kft. lapjai teszik közzé. Földi Péter Ferenc József látogatása Pécsett, 1891. június 21-22-én A Székesegyház története érmeken A Ferenc József-látogatós és a Székesegyház felszentelésé­nek emlékérme (előlap) A Szent István alapította pécsi Székesegyház hódoltság utáni első nagyszabású át­építését Pollack Mihály tervei alapján 1807—1827 között vé­gezték. Ekkor épült meg az egységes déli homlokzat, de később került rá Bartalits Mi­hály 12 apostol szobra. Egy szintre hozták a tornyokat, bástyaszerű mellvédekkel csip­kézett oromzattal. Ezt az ál­lapotot mutatja be a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1845. augusztus 11-én Pécsett tartott vándorgyűlésének em­lékérme. Ezt a képet láthatta o Pécsre érkező egészen 1882-ig. 1882 és 1891 között telje­sen átépítették a templomot. Az 1891. június 21-i újraszen- telésre Dulánszky Nándor me­gyéspüspök a királyt is meg­hívta. I. Ferenc József pécsi látogatásáról két szép érem­mel is megemlékeztek. Az egyik osztrák munka, J. Zim- ber készítette Bécsben. Elő­oldalán Ferenc József jobbra néző, babérkoszorús feje lát­ható. Félül FRANZ JOSEF I. felirat van. Hátoldalán kicsit döcögős magyarsággal: Ö FELSÉGE I. FERENCZ-JÓZSEF KIRÁLY JELENLÉTE EMLÉKÜL körirat, középen három sor­ban PÉCSETT (1891) JÚNIUS HÓ 21 ÉN felirat olvasható. Az érmet bronzból verték és valószínű ezüstözve volt. A másik érem szerzője is­meretlen. Előlapján szintén a király feje látható, I. FERBNCZ JÓZSEF MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA körfelirat­tal. Hátoldala már a felszen­teléshez kapcsolódik, mivel középen az újjáalakított szé­kesegyház déli homlokzati ké­pét helyezték el. A körirat pedig: PÉCS 1891 JUNIUS HÓ 22 ÉN. Anyaga aranyo­zott bronz. Mint látjuk, az egyik érmen 21, a másikon pedig 22 szere­pel. Ezek után felmerül a kérdés, mikor volt itt Ferenc József, és mikor volt a temp­lomszentelés? A korabeli saj­tót kell segitségül hívni. A „Pécsi Figyelő” és a „Pécs" júniusi számaiból pon­tosíthatók az események. A király 21-én, vasárnap délelőtt érkezett Pécsre, délután meg­tekintette a még fel nem •szentelt templomot, ahová akkor a papságon kívül csak az építkezésen résztvevők me­hettek be. Délután a király a Tettyére ment a Pintér-villá­ból a tiszteletére rendezett népünnepélyt megnézni, ame­lyet végül elvert az eső. Te­hát erről az eseményről em­lékezik meg az idézett már­ványtábla. Másnap, 22-én dél­előtt az uralkodó Mólomnál katonai szemlét tartott, a pé­csi 52-es és 19-es gyalogez­redeket, valamint a 8-as hu­A Székesegyház 1845-ben szórókat szemlézi kb. 11 órá­ig­Ez idő alatt történik meg a Székesegyház felszentelése, ugyanis a szertartáson kizá­rólag egyházi személyek ve­hettek részt. A felszentelés lután a szemléről visszatérő király már részt vesz az ünne­pélyes Te Deurnon. Az ural­kodó tehát 21-én és 22-én tartózkodott Pécsett. 22-én este Ferenc József Fiumébe utazott. Rayman János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents