Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-19 / 166. szám

1991. június 19., szerda aj Dunántúli napló s Hírek, információk, események A valódi privatizáció alapja a dolgozói tulajdon Európa „hátsó udvara” leszünk? A mimika vállalói érdekvéde­lemről, a privatizációról ren­dezett tegnap egész napos ta­nácskozást Pécsett, o Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társaság. Az elhangzott elő­adásokban szó volt a privati­zációról, a dolgozói tulajdon­ról, a szakszervezeteik szere­péről és az üzemi tanácsok­ról. Dr. Mocsári József vezér- igazgató elsősorban a privai- tizációva'l együtt megjelenő gondókról 'beszólt. Elmondta: sok helyen a vállalatok a pri­vatizációt követően 'jelentős létszámleépítést hajtanaik vég­re, a .munkanélküliséget, mint stratégiát állköilimazzák. Az üzemi tanácsok szerepe cse­kély. A szakszervezeteknek és a m unkavállalók nlaik együtte­sen kell a saiiikufcra állnli, hogy valódi beleszólásuk legyen a vállalat 'ügyeibe. Kólet-Európá­iban a tényleges privatizáció­hoz való eljutás egyetlen le­hetősége a dolgozói tulajdon. A magyar gazdaság újrafel­osztása zajlik napjainkban. Előzetes felméréseik szerint 1994-ire a VálllalatOk 50 száza­léka továbbra is áilllonni és nemzeti tulajdon lesz, aimíit az elképzelések szerint holdingok fognak lösszé, ezék élére az állaim nevezi ki a vezetőket. 15 százalék lesz intézményi, 25 százalék külföldi tőkés, és 10 százalék marad hazai ma­gántulajdoniban. Ezzel o stra­tégiával nem Nyugat-Euirópa, hanem Lahm-Amerika felé me­gyünk. Közép-Európa , iha ezen az úton hálád tovább Európa „iháitsó udvara” lesz, ahova a külföldi tőkések nem beruháznak, hanem az ener­giafaló, környezetszennyező, élőmunka-igényes technoló­giáikat hozzák, és alacsony béreket fizetnek. A kormány a pénzhiány miatt kiárusítja kül­földi Cégeknek az állami va­gyon egy részét. A Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője, Csuhái V. Imre előadásában főbbek kö­zött azt hangsúlyozta, hogy a dolgozónak se a jövedelmé­vel, se a vagyonával ne kell­jen felelnie, ha munkavállalói részvényt vasától, hanem az állam vállaljon garanciát. A dolgozókra újabb terheket nem lehet tenni, és az osztoz­kodásiból sem lehet őket ki­hagyni. Dr. Rábaközi András mun­kajogász elsősorban a jelen­leg kialakult helyzetről beszélt. Az Európa felé közeledés az intézményrendszer 'hasonlósá­gát feltételezi. Magyarország csatlakozott a szociális kottá­hoz, az új Munkatörvénykönyv tervezete már ennek szelle­mében készült. Szerepel ben­ne a tisztességes megélhetés­hez, a kollektiv alkuhoz való jog. Az elmúlt évben ennék szellemében módosították az üzemi tanácsokról szóló tör­vényt. Félmegoldás született, o privatizációt egyáltalán nem érinti, továbbra Is csak véle­ményezési jogúk van. Sz. K. Eredményes év, nagyszabású beruházások A Springer-konszern mérlege Az Axel Springer Kiadó-konszern 1990-ben eredménye­sen működött, s megkezdte fennállásának legnagyobb be­ruházási programját Németországban és külföldön. Ez a két fő jellemzője a múlt év mérlegének. A jelentés szerint a Springer-ház - miközben betört az egyesült Németország keleti felének sajtópiacára — arra törekszik, hogy mind nagyobb szerephez jusson Európa sajtóversengésében. Ezért azt tervezik, hogy az 1990-ben megkezdett beruházási programot 1991-ben kibővítik, s ezen a téren a következő években összesen mintegy 1,5 milliárd márkát fektetnek be. Németországban és külföldön egy­aránt a legfontosabb piacokon való jelenlétre fektetik a hangsúlyt. A Springer-konszern 1990-es teljes forgalma 3534,3 millió márka volt az 1989-es 3008,2 millió márkával szemben. Az üzleti haszon 65 millió márkát tett ki, míg az 1989. évi 91,8 millió márkát. A kiadó alkalmazottainak száma tavaly meghaladta a 12 ezret. Ferenczy - Europress Me szegyenits meg! Mesét hallgatnak a gyerekek a pécsi Bimbó utcai óvodában Fotó: Proksza László Meohumanista nevelés az óvodában Együttműködik a Pécsi Ipartestület és a VOSZ megyei szervezete Cél az iparosok és vállalkozók közös érdekvédelme Még mindig súlyos a két bányász állapota Kőzet­omlás után (Folytatás az 1. oldalról) oldalrészekből is ércet termel­tek 'ki. Nem vették észre, hogy törés, illetve vető vált látható­vá, ennek mentén lavinaként zúdult alá a csaknem 80 ton­na kőzet egy óriási szivar­alakú tömbben, s lezuhanva a majd hatméteres magasságból tört — például asztalnagyságú — darabokra. Ez alá került be majdnem teljesen a két bá­nyász. A felügyelőség már most lezáratta a bányatérsé­get, amely további művelésre teljesen alkalmatlanná vált. Az még nem dőjt el, hogy csak a két szerencsétlenül járt ember követett-e el hanyagsá­got, vagy netán az egész bri­gád. A kivizsgálást nehezíti, hogy csak egy társ, Tóth Tibor segédvájár volt jelen a tragi­kus eseményen. Ő most tanú. Nagy Zoltántól, a MÉV geo­fizikusától az iránt érdeklőd­tünk, hogy a kőzetfeszültség és -ellenállás-változások je- lezhetők-e előre például fény­nyel, hanggal. Sajnos, a je­lenlegi technikai körülmények között még nem, a világ más uránbányájában sem. Azt a sorozatos geológiai, geofizikai bemérésekkel tudják, hogy hol vannak a nagy közétfeszült- ségű pontok a mecseki érc­bányában. Az V. sz. üzem vagy 900 méter mélyen lévő tizedik szintje nem tartozik ide. Mahó Lajost két gyermek és felesége várja haza, Futó Gá­bor nőtlen, érte is sokan ag­gódnak. Csuti J. Kevesebb üdülés Alsóbélatelepen, a szénbányák üdülőjében nyaralt 45 baranyai idős ember. Az ötnapos üdüléssel elkez­dődött a megye különböző szociális intézeteiben — otthonok, klubok, he­tes napközik — élő idős emberek szervezett nyári programja. Idén — főként a szűkös pénzügyi lehetősé­gek miatt — inkább két—három na­pos kirándulásokra futja a legtöbb intézménynek. A cserekapcsolat re­ményében szívesen fogadnak az or­szág különböző részeiből érkező kisebb csoportokat. Legutóbb a bó- lyiak láttak vendégül egy veszpré­mi, 40 tagú társaságot. A meseolvasás után Kovács Mária óvónő meditációs gya­korlattal búcsúzott a gyerekek­től: „Nézzétek a gyertyát, és gondoljatok arra, akit szeret­tek! Megérzi.” Majd félperces csönd után: „Fogadjuk meg, ha most kimegyünk, kedvesek leszünk mindenkihez." Vidá­man zsibongva indult a csa­pat átöltözni, hogy mihama­rabb beleülhessenek a pécsi Bimbó utcai óvoda medencé­jének hűs vizébe. Az óvónő a csoportban al­kalmazott neoh urnán ista neve­lés sajátosságairól beszélt, amelyhez jó segítséget adott Fehér Sára nemrégiben meg­jelent Őrizd meg tisztán című könyve, az a 0—6 éves korú Rajtra (Folytatás az 1. oldalról) utazásokra indultak az anyag­ibeszerzők. Deutsch Péter el­nökhelyettestől megtudták: egy dolog miatt valószínűleg nyugodtabban várják a be­takarítást a bogódi tsz-ben, mint a megye nagyüzemeinek többségében. Gabonájuk el­adására a Gabanofonga lm i és Malomipari Vállalattal, vala­mint a Pannónia Innovációs Rt.-vei előszerződést kötötték, igy valószínűleg nem marad tárolójukban eladhatatlanul a búza. — Ma reggel a rádióban azt jósolták, hogy a szövetke­zetek nagy részét maga alá gyerekek egészséges életmód­jával foglalkozik. Náluk nincs se büntetés, se megalázás, csak fegyelmezés. Ha rossz fát tesz valaki a tűzre, figyel­meztetik: ez nem esett jól ne­kem. Mindenki a barátja mel­lett alhat. A délutáni pihenő gyertyafényben, mesemon­dással vagy furulyaszóval kez­dődik. Sok játékos matemati­kai feladatot oldanak meg, miközben megtanulnak a má­sikra is figyelni. Mindennap agyagozhatnak, festhetnek, mozaikot rakhatnak kavicsból homokba, és amit a legjobban élveznek — borotvahabba raj­zolhatnak kedvükre. Meditációs gyakorlatokat tartanak a gyerekeknek, s fogja temeitnl a túltermelési válság — említette meg be­szélgetésünk elején Lovász András, a sásdi tsz elnöke. Ironikusan ismét felvetette, hogy leggazdaságosabb lenne a búzát fűtésre használni, ment jóval olcsóbb energiához juthatnának így az üzemeik a jelenlegi árakat figyelembe véve, mintha olajjal fűtenék. Sásdon változatlanul fejtörést okoz a gabona eladása, és az sem biztos, hogy megtérül a másodszor is szükségessé váló légi növényvédelem költ­sége. — Továbbra is bizonytalan a GMV értékesítési tehetősé­ge — erősítette meg a sásdi olyan klasszikus elvekre tanít­ják őket, mint „segíts, ha tár­sad bajban van”. Ha elgán­csolja egyik a másikat, nem megbüntetik, hanem jóvátenni hívják a kis kópét. Egy-egy órára különválasztják a fiúkat a lányoktól, ilyenkor készülnek a meglepetések egymásnak. Fontos, hogy a gyerekek szo­rongás nélkül nevelődjenek, tudják azt, hogy itt az oviban elfogadják őket olyannak, ami­lyenek. Szeretnek idejárni, csakúgy, mint a szülők, nagy­papák, akik bejöhetnek nap­közben bármikor, megnézhetik, mi történik kis kedvencükkel. véleményt Margittal Miklós, a Baranya Megyei TESZÖV tit­kára. — Egy nagyobb mennyi­séget jelentő és viszonylag jó árral meghirdetett lisztexport­lehetőséget megpályáztak ugyan, de az eredmény még kétséges. Ha elnyernék a ten­der, sokan fellélegezhetnének. Visszatérve a gépékre, a Pécsli Agraker Rt.-nél szinte minden eddiginél nagyabb az aratás előtti kínálat gépekből és alkatrészekből. Néhány NDK-ban gyártott E-517-es kombájnt még a régi, másfél- milliós áron kínálnak, szem­ben az új beszerzések 4 mil­liós beszerzési árával. Balog Nándor Közösen kíván fellépni a vállalkozók és az iparosok érdekében Pécsett az Ipartes­tület és a Baranya Megyei VOSZ. Baranyában a vállal­kozók és az iparosok nagy része nehéz helyzetbe került, egyre kevesebb a munkájuk. Az Ipartestület és a VOSZ igyekszik számukra munkale­hetőségeket keresni. Az álla­mi vállalatok megszűnésével az azok háttériparaként tevé­kenykedő iparosok megrende­lés nélkül maradtak. A Pécsi Ipartestület éppen ezért egy­re szarosabb munkakapcso­latot alakít ki a Baranya Me­gyei VOSZ-szal. A régi ipa­rosokból lett a vállalkozók egy része, akik a VOSZ alapító­tagjai is. Egy részük még ma is az ipartestület tagja. A VOSZ-szal közösen lépett fel az iparűzési adó beveze­tése ellen a Pécsi Ipartestü­let. A terveik között szerepel a vállalkozók és iparosok kö­zös szakmai érdekképvisele­te, ami nagyon fontos, és a nyugati országokban már hosszú ideje megvalósult. En­nek keretében közös szakmai napokat, tanfolyamokat szer­veznek. Ennek része- volt az augsburgi utak is, ahol közö­sen tárgyaltak a különböző továbbképzési tehetőségekről. Szeretnénk elérni, hogy meg­hívják a képviselőiket a jelen­tősebb rendezvényekre, és az önkormányzat bizottságaiban is kikérjék a véleményüket. Arra törekszenek, hogy köz­vetlenül kapcsolódjanak a Komlón megnyílt a hagyo­mányos, ezúttal is egyhetes környezetvédelmi tábor a Hon­ismereti és Városszépítő Egye­sület szervezésében. Az ünne­pi nyitásra tegnap került sor, amikor a csaknem negyven táborlakót, akik között több­ségben vannak a nagyváradi vendégdiákok, hivatalában fo­gadta Komló polgármestere, Tóth József. A tábort sök for­rásból finanszírozzák, részt­vevői egyebek között arboré­tumot, zöldterületet, parkot rendeznek, bozótot irtainak parképítő és zöllditerület-gan- dozó szakemberek útmutatá­sával. A tavalyi is jól sikerült, az idei esetében hasonló nemzetközi piachoz, és az iparosokkal, vállalkozókkal kössenek üzleteket a külföldi üzletemberek. Szeretnék elér­ni, hogy az ipartestületek tart­sák nyilván a be- és kilépő­ket, ellenőrizzék a tevékeny­ségüket, az iparengedélyek ki­adását. Talán elejét tehetne venni a sök fekete munkának és a kontárkodásnak, keve­sebb lenne az adómentes jö­vedelem. A vállalkozók közel fele egyik szervezetnek sem a tagja, ugyanis nem köte­lező. A VOSZ és az Ipartestület is fontos feladatának tartja a regionális szerep erősítését. A használható információk nyújtását, hogy hol, milyen muríkalehetőség van. A vál­lalkozók és iparosok tovább­képzését, és annak elsajátí­tását, hogyan kell a nyugati üzletemberekkel tárgyalni. A terveik között szerepel egy vállalkozói központ létrehozá­sa is. A szakmai szövetségek is sorra alakulnak. Pécsett és országosan is megszerveződött az Épületgépészek Egyesület. Most alakul a Villamosipari Egyesület, csak szükségük len­ne egy németül jól beszélő villamossági szakemberre, aki vállalná a szervezést, és tar­taná a kapcsolatot a Német Kamarák Szakmai Egyesületé­vel, aki jelentős segítséget nyújt a szakmai szerveződé­sek megalakulásához. eredménnyel számolnak. Az ünnepi nyitást megtisztelte je­lenlétévé! Voanc Ea, a rámán nagykövetség politikai refe­rense, az Erdélyi Tízentúliak Szervezetének elnöke, Kulcsár A. Sándor, a budapesti Ro­mán-Magyar Baráti Társaság elnökhelyettese, Tisza György, az Országos Város-, Község- védő és Szépítő Egyesületek Szövetségének elnöke, S. He­gedűs László, az Erdélyi Ba­ráti Kör vezetője, dr. Tamás Attila. Otthont a táborlakóik­nak az egyik helybéli szak­munkásképző kollégium bizto­sított. Cs. J. Sz. Lelovics I. kész aratők Sz. K. Környezetvédelmi tábor Komlón

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents