Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-19 / 166. szám

1991. június 19., szerda aj Dunántúli napló 3 Az olcsóbb is harommilliardba kerül A személyi szám helyett - azonosító kód Mint közismert, személyi szóm helyett azonosító kó­dot kapnak imajd az állam­polgárok. A szakemberek már dolgoznak az új rend­szer kialakításán, amely elő­reláthatólag kevesebbe ke­rül ugyan, mint eddig hir- lett, de imég így is elvisz mintegy hárommiltfiárd fo­rintot az államkasszából. A hazaihoz hasonló integ­rált központi állami nyilván­tartás tervét a hatvanas évek közepén a társadalmi ellen­állás miatt el kellett vetni az USÁ-ban, o hetvenes években ipedig Franciaországiban és az NSZK-ban. A központi adat bortkok által felszínre hozott problémák imliindenütt gerjesztői lettek az adatvé­delmi törvénynek. Tóth Zoltán, o Belügyminisztérium Válasz­tási Irodájának vezetője így nyilatkozott: — Az Alkotmánybíróság Is megerősítette, hogy a szemé­lyi szám csak eélhoz kötötten ‘legyen Használható. Ezt az elvet követte az önkormány­zati választási törvény is, amely kimondta, hogy az ál- laimipolgáirok személyi száma nem hozható nyilvánosságra, de közigazgatási racionalitá­sánál fogva — jogszerűen és célhoz kötötten —, mint belső azonosító, használható. — Bár az alkotmánybíróság határozata azonnali hatállyal felfüggesztette a személyi szám kötelező használatát, mégis sok helyen számon kérik. Med­dig tartható ez az állapot? — A személyi szóim átmene­tileg továbbra is szükséges, például az útlevelek kiadásá­hoz, a honvédelmi igazgatás­iban vagy a büntetőeljárásiban. Szülkség van még rá a pénz- kifizetésekhez is, mert jelenleg csák így követhető nyomon az adóztatás, és használják o társadalombiztosítás ügyin­tézéséhez, a munkanélküliek nyilvántartásához, a föld hiva­talok! ban és a népszavazásnál. — És azután? — Továbbra is fennmarad a népe sségn y illvá nta rtás egy egységes személyazonosító kód alapján. Ezeknek az ada­toknak a felhasználása azon­ban csőik szigorú jogi korlá­ták között lesz lehetséges, tör­vényi felhatalmazás alapján lehet mojd csak az azonosí­tóit használni. Most dolgozunk az új nyilvántartási rendszer jogi garanciáinak és jogorvos­lati rendszerének kialakításán, a szigorú ellenőrzési és adat­védelmi eljárások kiiminlkállá- sán. — Ha illetéktelenek megsér­tik e törvényt, tudomást sze­rez-e az állampolgár róla? Ha igen, hová fordulhat jog­orvoslatért? — Elképzeléseink szerint a leendő ombucman'hoz, a la­kossági személyiség-jogvéde­lem megbízottjához. — Mennyibe kerül az át­állás? — A meglévő adatbázist meg kell őrizni — ezzel az Alkotmánybíróság is egyetér­tett —, de meg kell teremteni hozzá a korrekt jogi környe­zetet. Ha a imostorfi adatban­kot megszüntetnénk és telje­sen új nyilvántartási rend­szert dolgoznánk ki, az mint­egy kilenc milUliárdibai kerülne az állaimnak, ami értelmetlen kiadás lenne. Ésszerűbb meg­oldásnak tűnik, ha megtartjuk oz országos személyi adatnyil­vántartást és ahhoz o szemé­lyi szám helyett az új azono­sító kódot kapcsoljuk. így mintegy háromimii'lliárd forint­ból „megússzuik” az átállást. Az első adatvédelmi törvény- tervezetnek június 30-lig kell elkészülnie, a törvényjavaslat oedig az idén szeptemberben kerül mdj'd a kormány, illetve ai parlament elé. lújváry Gizella Ferenczy — EUROFRESS Pécs szép parkja lesz Új kolumbáriumok a pécsi köztemetőben Fotó: Proksza László Bővítik a városi köztemetőt A pécsi köztemető 50 hek­tárnyi területét 7 'hektárral bővítik a Nagyárpádí út irá­nyában. A köztemető a város legszebb parkja lesz, valamint alapos gondozás, fejlesztés alá kerülnek, megszépülnek a külvárosi temetők — mindezt a Baranya Megyei Temetkezé­si Vállalót és a Városgond­nokság ígéri, anyagi lehető­ségeik függvényében várható­an tiz éven belül. Tóvaly nregsőkszorozádott a temetőlátogotók száma, egyre többen ápolják rendszeresein hozzátartozóik sírját. Naponta több száz ember fordul meg a köztemetőben, nyítvatartásót is meg kellett hosszabbítani. A temető déli részén 'négy új parcellásod alakították ki — egyike a szociális sírok füves parceDJátfa — új utóikkal, faso­raikkal és csapokkal. Folyama­toson bővül a tizedik, piramis alakú urnafülke, illetve a földbe helyezett urna,parcella. Az új sírhelyek közelében tavaly új szabadtéri ravatalozót is épí­tettek. A jelenlegi főbejáratnál történt sok balle setre, a harkányi iát forgalmának várható növekedé­sére való tekintettel új bejáratot, délkeleti kaput nyitnak. Ezzel egyidőben a Nagyárpádi út mel­lett parkoló és buszmeaálló is ké­szül. A város levegőjét javítandó hars-, juharfákkal, fenyőkkel tele­pítik be a még üres parcellák padkáit, a kiöregedett fák helyé­ire pedig újaikat ültetnék. A legnagyobb gondot az elha­nyagolt sírokon nőtt, elvadult bo­zótos okozza, hiszen így a többi sírt nehéz megközelíteni t gátolja a temetést, esztétikailag pedig le­hangoló látványt nyújt. Az 1990- ben elkezdett, a korábbi évekhez képest jóval intenzívebb gondozá­si, tereprendezési program szerint •megszabadítják a sírokat a bozót­tól, kövektől', tüsköktől, sírkőma- radványóktál, szeméttől. A sírok közötti belső utakat járólapokkal fedik le, a padkákat gépi műve­lésre alkalmassá építik. Rendszeres llett a főapái ás, a peremtemetők írendbentartásához pedig új gépe­ket vásárolt a Temetkezési Válla­lat. Az elhanyagolt sírok vad re­gényes bozótjait, tovább-burjánzá- sát vegyszeres kezeléssel irtják. A köztemető fönavatal ozájá - nők külső homlokzatát tavaly újították fel, s haimorosain a belső térhez kezdenelk. Szin­ten tavaly festették át az ,;E”-jelű urnafülkéket. S nem árt airra sem felhívni a lakos­ság figyelmét, hogy a régóta elhanyagolt, illetve lejárt és újra meg nem váltott sírokat gépétókél elegyengetik, meg­szüntetik. A fokozottabb gondozás a kül­város temetőire is ráfér. Pécsbá- nyotelepen új, teraszos parcellák kellenek, hiszen a temető dombos, lankás területen húzódik. A pécs- szabolcsi meredeken fekvő, „régi” temető már betelt, mellette folya­matosan bővül az új, de a régi lépcsői, útjai már balesetveszélye­sek, a szűk, lejtős, göröngyös át­járókon már a koporsót is alig tudják leszállítani. A közeljövőben ide is stabil, lépcsős 4ejárákat építenek. Szabolcson és Hirden az elmúlt két év alatt újították fel a ravatalozót és a hűtőkamrát. A va- sosi temetőben a bozótirtás, tus- kózás, a gyomok vegyszerezése a legfontosabb feladat. Az elhanyagolt temetők sor­sára „kiváló” példa a rácvá­rosié. A temetőt — Oihofl a vandálok nyomán kríptatetőlk áinak nyitva, nagyon sok a rongált sír, halomiban gyűlik o szemét, szaporodik a gaz — néhány éve be kéllett zár­éi. Teljesen botéit, s jelenleg mindössze 30 sírt ápolnak. A rácvárosi temető további sor­sa az önkormányzat döntésé­től függ. Tröszt É. Baudelaire Lehelen Büdös van. Dögszag. Ez egészen újdonatúj 'környezet- védelmi kifejezésnek tűnik. Jártam mór például az ÁTEV — szépen magyarul: Ál látífe- hórje Takarmányt Előállító Vállalat — hódmezővásárhelyi telepén, így van fogalmam annak a bűznek a maradéká­ról is, amelyet egy derék so­főrünk cipelt Végig a fél fő­városon. Persze bűzügyben Pécsi régi Kertvárosának is van némi missziója, de a Tö­kély ÁTEV-töl a képernyőre is befutó állathuflák a szagok valóságos, testfes, ismeretter­jesztő funkciót is betöltő de­monstrációját jelentették. Az ügyiben a sofőr, valamint egy pesti járókelő azonmód, még bűzközeliben .nyilatkozott. Ez utóbbi a fájdalomdíj felső ha­tárát a hivatalosan is meg­szabott 5000 forintra taksálta. Mindezt akkor láthattuk a Té­vé-Híradó hétfő esti adásá­ban, amikor már felsáhajthat­turvk volna, hogy új címerrel ellátott, a réginél kisebb, sőt könnyebb útlevelünk van. Végleges belső nyugalomra persze ne számítson a ma- gyár. Megszokhattuk már — mindig bűzlik valami, valahol, így aztán legalábbis engem nem ért meglepetés akkor sem, amikor a vagyonügynök­ség képviseletében Hagelma- yer István elmondta, a választ­mány tarthatatlannak tartja, hogy Feledy Pétert három ho­lnapra eltiltották a képernyő­től, amikor Han'kiss Elemért — példázva a Magyar Televízió­ban korábban is tapasztal­ható ál lápotokat - egy levél­ben távozásra szólította fel. Fogalmam nincs, milyen mé­lyebb értelmet testesít meg ez az eltiltás, mert ugye a focis­táknál ez érthető. Nem tu­dom, hogy az eltiltottak — például korábban a Juszt- Franlka páros — ilyenkor mit csináltak, közmunkára kül- dik-e őket, a közmunkák be­csületét is visszaállítandó, ahogyan azt a fővárosiak szorgalmazzák, vagy a három hónap csak a kollektív emlé­kezet elévülési ideje, ami sze­rint mi nézők ennyi idő alatt felejtünk és válunk össznépi szklerózisunk következtében ímegbocsátóvá. így azt sem tudni, tétlenségre vaunak-e kárhoztatva a nálunk legjob­ban bevált szokás szerint, és munkanélküli segélyen élnek, vagy csak büntetésül krump­lit hámoznak a televízió kony­háján, ahol ilyen nagy, hirte­len jött kánikulában esetleg még büdös is leh'ét. Persze akár rágalomnak is felfogható, célozgatni, kiken is spórolták meg és kiknek is fizették ki az egymilliót, Ha- gelmayer István csak számo­kat, bűnesetet emleget. De ha a mi televíziónk még nem is szagos — ezzel másutt már sikerrel próbálkoznak — a sza­gok legkésőbb csütörtök es­tétől okkor is szállingóznának felénk. A Triói négyszázmílliós tranzakcióját nem is említem — az Új Reflektor Magazin enélkül is a legéletképesebb műsor. Elegendő, ha csak a kisnyugdíjasok „kutyaeledele” jut eszembe, amint ott bűzlik ü Lehel piacon. A kicsoma­golt far- és háthegyek. És a párbeszédből ennyi: „Ebbe a nem túl tiszta tálkákba akar­ják kirakni a tepertőt?” Majd az induló mozdulat, ahogy a 'karját megaidóan széttárná a válaszadó, talán hogy mono- lógba kezdjen. Ehelyett a kéz- tördeléses bűntudatot a mennyei atyára bízva, öntudatosan ki- iböki: „Igen.” Ahogy a vaflomásos irány­iba lendült volna a kar, hogy­ne jutott volna eszerrtbe ‘Baudelaire híres Dög című verse is, persze csak a dol­gok fonákjaként. Hogy nekünk most mégcsa'k egy Baude­laire-ürtk sincs Lehelen. Pedig milyen bűntudatos kis perfor- 'mance-at írhatna a nagy, ár­va, búsmagyar húshegyekről. Amiről aztán a Stúdió is szi­matot vehetne, ha arra jár. Bóka Róbert A megyeszékhely legnagyobb beruházása Vízvezeték- és szennyvízcsatorna épül Újhegyen Pécs legnagyobb beruházá­sa ma: kétszázmilliós munka, az újhegyi emberek és a pécsi önkormányzat pénzén a pécs- újhegyi ivóvízvezeték és szenny­vízcsatorna építése. A nyár elején elmondhatjuk, hogy igen jól halad az építő­munka. A Fodor és Társai Kft, valamint az Otium Kft. több utcát készre jelentett már, és június 25-re műszaki átadást hirdetett. Azon igyekeznek, hogy az ígért július 1-jei ha­táridőre az autóbusz vonalát szabaddá tudják tenni. Ez idáig ötvenhatmilfió forint ér­tékű munkát végeztek el. Vál­lalásuk szerint 1992. december 15-re kompletten átadják az ivóvízvezetéket és a szennyvíz- csatornát úgy, hogy idén a munka hatvan százalékát be­fejezik. A Pécsújhegyi Vízi-közmű Társulat Balázs Dezső elnökle­tével oz első perctől kezdve a lakóterület legszélesebb nyil­vánossága előtt dolgozik. A hétfő esti rendkívüli közgyűlé­sen, amelyen az utcabizalmik és az itt működő cégek képvi­selték az érdekelteket, lénye­ges határozatok születtek. Mindenekelőtt a finanszíro­zás kérdéseiben: a munka in­dításához 47 milliós hitelt vett fel a Társulat az OTP-től a pé­csi önkormányzat garanciájá­val. Időközben a 7,5 százalé­kos kamat 9,6 százalékra nőtt, ami azt jelenti, hogy a 6 mil­lió forintos tartalékalap, ami­ből elsősorban a szociális helyzetük miatt kedvezménye­ket kérőknek szerettek volna segíteni, elúszott. Többen je­lezték viszont, hogy szívesen kifizetnék portánkénti érdekelt­ségként a százezer forintot egy összegben. A közgyűlés dönté­se szerint erre már van is le­hetőség, méghozzá igen ked­vező feltételekkel: a százezer forintos érdekeltségi hozzájá­rulás ugyanis tartalmazza a kivitelezési költségeket, a tár­sulat működtetését és a ka­matterheket. Aki egy összeg­ben fizet, a kamatoktól termé­szetesen mentesül, ez esetben 23 400 forinttal kevesebbet, 76 600 forintot kell befizetnie a társulás számlájára az ala­kuláskor meghatározott szep­tember 15-ig. Ugyanakkor is­mert, hogy az önkormányzat 15 százalékát visszatéríti — év végéig - a befizetett pénznek, ez az egy összegben törlesztők esetében 11 490 forint. Egyéb­ként a százezer forintot tíz év alatt lehet befizetni évi tízezer forintos részletekben. Hatvan olyan kérelem is ér­kezett a társuláshoz, amely­ben szociális, illetve műszaki indokokra hivatkozva kérik az érdekeltségi hozzájárulás elen­gedését. Mint Balázs Dezső hangsúlyozta, bár sok jogos kérelmet 'kaptak, nincs ahhoz intézményrendszerük, persze, pénzük sem, hogy igazságo­san elbírálják a beadványokat. Amit ez esetben igazságosnak tartanok — és eszerint döntöt­ték is —, hogy amennyiben bármely okból elengedik a tar­tozást, zálogjogként terhelik rá a pénzt a telekre és az ön- kormányzat javára, mert az a kezes a társulatért. Fura helyzet azoknak a te­lektulajdonosoknak a kálvá­riája, akik örömest fizetnének, de nem tehetik, mert a telkük építési tilalom alatt, zárolt te­rületen van. Jó lenne, ha az önkormányzat mielőbb dönte­ne: megvalósítja-e ide terve­zett elképzeléseit vagy felold­ja a tilalmat. Hiszen ez a helyzet anyagi konzekvenciák nélkül már nemigen tartható fenn. A jó ütemben haladó kivi­telező munka nyomán máris felmerült az utak helyreállítá­sának igénye, sőt próbálkoz­tak esetleg a korábbinál jobb minőségűre szert tenni. Meg­tudva, hogy az önkormányzat 16 millió forintot kapott köz­ponti pénzből a pécsújhegyi munkákra beadott pályázatá­ra, a társulat remélte, hogy ebből futja az utakra. Sajnos, olyan sovány az önkormány­zati pénztárca, hogy ez a pénz az alapvető vállalásának tel­jesítésére kellett. Abban viszont igaza von a társulásnak, hogy ez a pénztelenség komoly ká­rokat is okozhat, mert ameny- nyiben nem lesz csapadék- csatorna a Palahegyi, Baráz­da, Feketerigó utcában, tönk­remehetnek a frissen épített közművek. Talán egyetlen le­hetőség: az újhegyiek útépítő társulásokat szerveznek, ám annyi a város elkötelezettsége ebben is, hogy sorba kell állni az ötvenszázalékos önkormány­zati pénzekért. Gáldonyi M. Késiül az új közmű Pécsett, a Kozári úton. Fotó: Kóródi Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents