Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-17 / 164. szám

Az Új DN politikai vitafóruma (14. oldal) Megemlékezés a 301-es parcellánál Két évvel a történelmi for­dulópontot is jelentő 1989. ijúrii'us 16-i újratemetés utón vasárnap kegye lette lijes meg­emlékezés színhelye volt a Rálko s'kere sztúni Új -Ikőztem e tő 301-es parcellája, Nagy Im­rének és mártírtársainak, va- ilamint az 1956-os forradalom Ihősei'nek tényleges vagy jel­képes nyugvóhélye. A Himnusz elhamgzása után Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke, Szabad György, az Országgyűlés el­nöke, Boross Péter 'belügyimi­niszter, valamint a Történelmi Igazságtétel Bizottságának képviselői és az 1956-os ese­ménnyel foglalkozó budapesti konferencia résztvevői helyez­ték el a tisztelet és az em­lékezés koszorúit. Ezt követően a Recski Szövetség, a Baíjcsy- Zsllinszlky Táirsaság, a Szolba d Demokratáik Szövetsége képvi­selői, valamint a szligetszent- miklósi Kishanvéd Cserkészcsa­pat nevében koszorúztak. Földrengés Grúziában A Richter-skála szerint he­tes erősségű heves földrengés volt szombaton Grúziában, nem messze attól a helytől, amelyet szintén földrengés döntött romba áprilisiban. A természeti csapósnak eddig hét halálos áldozata és 25 se­besültje van, Dél-Oszétiában nyolc település teljesen rom'ba ■dőlt, több száz épület pedig megrongálódott — közölte a grúz parlament sajtószolgála­tának szóvivője. Genscher Albániába utazott Albániába érkezett szomba­ton Hans-Dietrich Genscher német külügyiminiszter, hogy tanulmányozza: alkalmas-e az ország arra, hogy csatlakoz­zék az európai biztonsági és együttműködési folyamathoz. A külügyminiszter tájékozódik a kormány tagjainál, ellenzé­ki politikusoknál és szakszer­vezeti vezetőknél is. KÖZÉLETI NAPILAP UJ Dunántúli tlapic II. évfolyam, 164. szám 1991. június 17., hétfő Ara: 7,90 Ft Befejeződött a csapatkivonás Magyarországról Elmentek a szovjet katonák Befejeződött a Szovjet Déli Hadseregcsoport egységeinek kivonása Magyarország terüle­téről, az utolsó katonavonat vasárnap 22 óra után hagyta el hazánkat a Záhony —csapi határállomáson. A szov­jet alakulatok a tervezettnél két héttel hamarabb távoztak, a kivonás határideje ugyanis — a kormányközi megállapo­dás szerint — június 30. volt. A Déli Hadseregcsoport az elmúlt év márciusában kezdte meg a kivonulást Magyaror­szágról. A záhonyi átrakó pá­lyaudvar Mondok és Tornyos- pálcái állomásán létesítettek katonai rakodóbázist, ahol a keskeny nyomtávú magyar sze­relvényekből a széles nyomtá­vú szovjet vagonokba pakol­ták át a harcászati eszközö­ket, szállítójárműveket, vala­mint a lebontott laktanyák épületelemeit. A pontos me­netrendet végig megtartva, na­ponta egy-egy szerelvényt rak­tak be és indították útnak a szovjet katonáik a szomszédos ország közeli-távoli vidékeire. A harcászati eszközökkel egyébként együtt vonták ki a személyi állományt is. Az első katonavonat, amely a Veszp­rémben állomásozott harckocsi ezred gépesített lövész zászló­alját vitte a1 Szovjetunióiba, 1990. március 13-án gördült át a Záhony—csapi határállo­máson. A kivonulás megkezdésétől eltelt 15 hónap alatt csaknem 35 ezer vasúti kocsi szállítot­ta a Szovjetunióba a Déli Hadseregcsoport eszközeit, ka­tonáit. összesen másfél ezer szerelvényt állítottak össze a mándoki és a tornyospálcai rakodóállomáson, s indítottak útnak. A hatalmas mennyiség rakodása és a százezer katona szállítása a MÁV-nak egymil- liárd forint körüli árbevételt jelentett. A vasárnap elindult utolsó katonavonat a felszámolt ra­kodóbázisok felszereléseit, emelőgépeit és gépjárműveit vitte magával. A zárószerel­vényre rakták fel a pakolást végző szovjet katonáknak Mán- dok mellett kialakított és most megszüntetett sátortábor be­rendezési tárgyait, eszközeit is. (Folytatás a 2. oldalon) Felbontották a kényszer, egyesítést Kisdobsza az önállóságra szavazott Mintha Kisdobsza lett volna a világ legnyugodtabb helye ezen a kánikulai vasárnapon, pedig sorsfordító napja volt a településnek. Az emberek azonban méltósággal viselték a fe­lelősség súlyát, és sikeres - százszázalékos igennel - nép­szavazással településük önállóságáról döntöttek. így aztán nagyobb figyel­met kapott a veteimány a kert­ben, a bolondos nyár eleji hő­ség, a hűvös, de csaipadék- sregény napok után, meg a festésre szoruló kerítés, taka­rítás. Régen eldöntötték mór, hogy újra önállóságot alkalmaik, csak a bürokrácia útvesztőin kellett átvergődni magúkat. Húsz éve, 1978-lbon nélkülük döntöttek, hogy Kisdobsza meg Nagy- dóbsza eztán Dobsza lesz, ak­kor persze gyorsan ment, csak köszönet nem vtílt belőle. So­sem tudtak igazán megbékél­ni a helyzettel a két falu­iban, és egyesíteni sem lehet igazán solha őlket, ment az egy kilométernyi völgy természetes akadályt képez, erősítve az emlberek aikanatát. Harmat Árpád, a dóbszaii képviselőtestület egyetlen Kis- dóbszóról származó tagija, egy­(Folytatás a 2. oldalon) Antall József Spanyol­országban Antall József kormányfő Felipe González spanyol miniszterelnök meghívására egynapos munkalátogatás­ra vasárnap délután Mad­ridba utazott. A magyar miniszterelnök kíséretében van Kádár Béla, a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok minisztere, Kodolányi Gyu­la címzetes államtitkár, a Miniszteri Tanácsadó Tes­tület vezetője, és Peisch Sándor, a Külügyminiszté­rium helyettes államtitkára. „Már nem csak a komlóiak ügye’ Befejeződött a X. gyermekkórus­fesztivál Színvonalas produkciók A nyolc kórus vasárnap dél­után félköníívben betöltötte a komlói városi sportcsannök küz­dőterét, s Sapszon Ferenc ka r­nagy intésére felcsendültek Ko­dály—Berzsenyi : A magyarok­hoz című kompozíció méltó­ságteljes hangjai. Az összkat már a záróhangversenyre ké­szül, amely a 'komlói X. Ko­dály Zoltán gyermekkárus-fesz- (tivál befejező eseménye. A fesztivál három napja alatt a magyar és a két külföldi — izraeli és angliai — kórusok több alkálommöl adtak hang­versenyeket. Teljesítményüket a szép szá­mú közönség mellett négytagú szakmái zsűri is figyelemmel kísérte. A zsűri elnökét, Sap- szom Ferenc professzort arra kértem, mondja él vélemé­nyét o fesztiválon szereplő kó­rusokról. — 'Nemrégiben fejeződött be a megbeszélésünk, és mind a négyen egyetértettünk abban, hogy a mostani fesztivál nyúj­totta eddig a legkiválóbb szín­vonalat. Adódik ez ai kórusok felkészültségéből, a kórusveze­tők igényességéből és a mű­sorválasztásból is. A kórusok mertek kortórs zeneszerzők al­kotásaihoz is nyúlni, és azokat nagy átéléssel adták elő, pe­riig ezek általaiban néhéz da­rabok. — Hogyan értékeli a feszti­vál jelentőségét? — Csakis lelkesedéssel be­szélhetek a fesztiválnál. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy európai gyermekkórus-fesztivá­lok színvonalához hasonlítha­tom. Ez a gyermekkórus-feszti­vál éppen ezért már nem csak a komlóiak ügye, akik példa­mutatóan megszervezték az Idén is minden gazdasági ne­hézség ellenére. Az ilyen szép (Folytatás a 2. oldalon) Luxus lett Harkány (5. oldal) „Nem ellenség többé” A Szovjetunió a NATO-ban? Egon Bahr szerint nem utópia többé, hogy a NATO-ba be­vonják a Szovjetuniót, s a szövetséget európai vezetésű szer­vezetté formálják át. A Szovjetunió nem ellenség többé, s ez a körülmény biztonságpolitikai szempontból Európa számára esélyt nyújt arra, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal egyen- jogúvá váljon. Az elkövetkezendő hónapok legfontosabb lépése lesz annak eldöntése, hogy Európában a biztonságpolitikát to­vábbra is Amerika határozza-e meg, avagy Európának lesz elég ereje az önállósodáshoz — jelentette ki Bahr, a Német Szociáldemokrata Párt leszerelési szakértője, aki szombaton a tutzingi evangélikus akadémia politikai klubjának nyári szemi­náriumán beszélt. Bahr a közelmúltra visszatekintve megállapította, hogy mi­közben a NATO védelmi miniszterei kitartottak a régi séma mellett — Nyugat-Európa amerikai vezetéssel —, a külügyminisz­terek Koppenhágában, anélkül, hogy kollégáiknak kifejezetten ellentmondtak volna, az összeurópai együttműködés modelljé­ben gondolkodtak. A kormányfőknek ősszel e két út között kell választaniuk. Bahr tutzingi előadásában közölte: az európai érdekek, figyelembe véve a Közép- és Kelet-Európábán kiala­kult új helyzetet, többé már nem azonosak az Egyesült Államok globális érdekeivel. Hegnyílt a Nevelési Központ strandj'a Tegnap megnyílt a pécsi Nevelési Központ sportegy­ségének szabadtéri strandja. A fedett uszodában füröd­hetnek, a szabadban na­pozhatnak, zuhanyozhatnak, sportolhatnak a vendégek. A gyerekeknek külön pancsolót és csúszdát alakítottak ki. Van büfé, kölcsönző. A be­lépő itt a legolcsóbb, egész napra felnőtteknek 35 fo­rint. Reggel 9-től este 7-ig tart nyitva, utána 8-ig sza­badtéri aerobik. A tegnapi kánikulában félezren keres­ték fel a kertvárosi strandot. Fotó: Proksza László A kórusfesztivál az összkar műsorával zárult. Képünkön arcok a komlói Kodály-kórusból. Fotó: Proksza László

Next

/
Thumbnails
Contents