Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-12 / 159. szám

IO üj Dunántúli napló 1991. június 12., szerda Elrendeződtek felvételik Volt egyszer egy kéttannyelvű Aranygyűrűs diák a Nagy Lajosból Próbainterjú a próbaév előtt „Nem törtónt tragédia” Az idei tanév végén még forgatják a Leówey Gimnáxiumba járó gyerekek a cirill betűs könyveket Fotó: Läufer Lástló Annyi ember vagy. ahány nyelvet tudsz, így a közmondás, és a társadalmi változással nálunk is fellendült a nyelvta­nulási kedv. Ha csak az utób­bi egy év pécsi nyelvvizsgáit tekintjük, a többezres létszám is igazolja ezt az állítást. Az orosz kötelező nyelvként való eltörlése az iskolákban is na­gyobb teret engedett az angol és a német nyelvnek, az olasz­nak, a franciának. A nyelvek iránti érdeklődés és a válasz­tékbővítés már ugyancsak idő­ben érkezett, hiszen Magyar- országon -elég csekély volt a több nyelven 'beszélők, értők száma. Az orosz nyelv tanítása sok esetben nem volt eredmé­nyes, igaz, ez más nyelvekre is hellyel-közzel elmondható. Ma is eszembe jut angol tago­zatos gimnáziumi osztályom ta­nárnője, aki a nyelvtani részek felett átsiklott, s ezt az elvet szigorúan megvalósította a társalgásban is. Szabályok nél­kül mondhattuk a magunkét. De térjünk vissza az oroszhoz. Bármennyire is nemzetközi nyelv az angol vagy a német, kereskedni, üzletet kötni az adott ország nyelvén lehet legeredményesebben. Ameny- nyire sokat ártott az orosz nyelv kötelező jellege, annyira hátrányos lehet a közhangulat­ból kivetített ellenszenv egy nyelv iránt. Ezek a gondolatok forogtak a fejemben, amikor több szülő felhívott és elmondta, hogy a pécsi Leőwey Klára Gimnázi­umban az idén már nem indít­ják az 1988-ban, kísérleti ok­tatásként elkezdett orosz két­tannyelvű képzést. A szokások szerint a felvételit nyert gyere­kek a nyolcadik osztály máso­dik félévét a Leőweyben végez­ték, miközben készültek az őszi nagy erőpróbára, öt tantárgy oroszul való tanulására. Ez a második félév az idén is el­kezdődött tizennyolc tanulóval, ám eqv hónap után szülői ér­tekezleten beielentették, ősztől mégsem indul ez az osztály. A gimnázium lehetőséget nyúj­tott ahhoz, hogy ezek a ta­nulók hozzájuk is felvételizhet­nek, illetve, aki úgy gondolta, méa ielentkezhetett más kö­zépfokú intézménybe. A gyere­kek sorsa végül is elrendező­dött. részben a Leőwey sima, részben a német anyanyelvű osztályába, illetve más gimná­ziumokba, szakközéDiskolákba felvételit nyertek. Miután Bu­dapesten a Körösi Csorna Sán­dor Gimnáziumban továbbra is oktatiák kéttannyelven az oroszt, az ehhez az oktatási formához leainkóbb raaaszko- dá két tanulót odairányították, akiket szintén felvettek. Az iskola indokairól, elkép­zeléseiről, orosz kéttannyelvű osztályokba járó gyerekek le­hetőségeiről érdeklődve kopog­tattunk be a Leőwey Klára Gimnázium igazgatói irodájá­ba: ahol dr. Rernáth Józselné válaszolt kérdésekre: — Pécsen az idén háromszáz nyolcadikos gyereket nem tud­tak -középiskolába felvenni. Az orosz kéttannyelvűre ugyanak­kor tizennyolcán jártak volna, sőt csak tizenheten, mert egy gyerek mindjárt az elején úgy gondolta, ez mégsem neki való. Más osztályainkban nálunk is negyvenes a létszám. Ez volt az egyik ok. s a másik, hogy az orosz kéttannyelvűre jelent­kezettek pontjai az idén 30—89 között mozogtak, míg más gim­náziumba 60-as pontszám alatt eqyáltalán nem lehetett beke­rülni. A szaktanárok is úqy lát­ták, kevés gyerek bírná az iramot. A kéttannyelvüben ke­ményen kell tanulni, ezért ir­tunk egy levelet a miniszternek, járuljon hozzá, hogy ne indít­suk el ősszel az oktatást. Én sajnálom, hogy megszűnt ez a lehetőség, mert például a mostani harmadikosak szak­nyelvi tudása már vetekszik egy „sima" középiskolai orosz­tanáréval. Be kellett látnom viszont, hogy már így is évről évre kevesebben és kevésbé jó bizonyítvánnyal jöttek erre a tagozatra, s azt, hogy az ön- kormányzat is anyagi gondok­kal küzd, s ilyen zsúfolt álla­potok mellett luxus tizenhetes létszámú osztályt indítani. Oroszt ugyanakkor a mi isko­lánkban továbbra is lehet ta­nulni, de például az első osz­tályokban senki sem választot­ta, míg a másodikosaknál, kétszáz gyerek közül tizenha­tan. Mindenki angolt és né­metet szeretne tanulni. És hogyan fogadták a dön­tést, a legérintettebbek, a fel­vett nyolcadikosak? A gimná­zium fenntartotta számukra azt a lehetőséget, hogy aki akar, náluk fejezheti be az általá­nos iskolát. Nyolcán ezt vá­lasztották, a többiek vissza­mentek korábbi iskolájukba. Az ittmaradtak közé tartozik György Judit Mohácsról és Ge­rencsér József Pécsről.- Azért jelentkeztem ide, mert jól ment az orosz és úgy gondoltam, ilyen végzettséggel jobban bejutok majd a főis­kolára - mondja György Judit. — Otthon meglepődtek, de nem ellenezték. Mégis, amikor egy hónap után kiderült, még­sem indul ez az osztály, kicsit örültem is. Igen nehéz volt az az egy hónap, lehet, hogy nem bírtam volna. Mohácson a Kisfaludy Gimnáziumba fogok járni, az oroszt haladó szinten, a németet kezdő szinten tanu­lom. Végül is nem szomorko- dom. Most azért járok ide, mert itt a gimnáziumra is jobban felkészítenek. — Nekem az orosztanárom javasolta, hogy a Leőweybe jelentkezzek. A szüleim eleinte csodálkoztak, de örültek, hogy felvettek. Nekem nem ment rosszul itt a kezdés, biztosan tetszett volna később is. De most így is jó lesz, mert fel­vettek a Leőwey sima osztá­lyába, de elsőben heti nyolc órában tanulhatok oroszt. Má­sodik végére vagy harmadik elejére letehetem a nyelvvizs­gát, és utána másik nyelvre koncentrálhatok - mosolyog a magasra nőtt Gerencsér József. A szülők közül nem mindenki örült a változásnak, de töb­ben nem bánták. Álljon itt az egyik pécsi anyuka véleménye, aki másokhoz hasonlóan, ra­gaszkodott az anonimitáshoz:- A gyerekem most már megnyugodott, s miután újság­olvasó, nem szeretném, ha idegesítené magát a leírtakkal. Az orosz kéttannyelvűre azért jelentkezett, mert úgy véltük, így a legkönnyebb bejutni a Leőwey-be. Én egyébként megértem az önkormányzatot is, az iskolát is, s nem gondo­lok senkire haraggal, magam is hasonló területen dolgozom, tudom, hogy óriási a pénz­hiány. Mi egyébként könnyebb helyzetben voltunk, mert a gye­rek az általános iskolában vé­gig tanult németül, s most megkapta a lehetőséget, hogy felvételizzen a Leőwey német anyanyelvű osztályába. Ez si­kerrel ment, úgyhogy ősztől oda fog járni. Külkereskedő szeretne lenni, s így neki a nyelvek alapvető fontosságúak. Úgy gondolom, a Leőwey Gim­náziumtól gáláns tett volt, hogy esélyt adott ezeknek a gyerekeknek is az új felvételire, mert nem csupa kitűnő tanuló­ról volt szó. Végül is nem történt tragédia. És milyen a hangulatuk a kéttannyelvű osztályokba járók­nak és tanáraiknak? Közülük Erdősi Éva és Vida Krisztina harmadikos, Keller Anita és Kővári Judit másodikos. Dr. Koch Józselné a kéttannyelvű tagozat vezetője, Nyina Pet­rovna egyike az iskolában ta­nító orosz anyanyelvű tanárok­nak. A lányok egyöntetűen úgy nyilatkoztak, szívesen tanulják az oroszt, bár még az iskolá­ban a többi tanuló is állan­dóan „cikizi" őket. Ha meg­hallják, hogy oroszra járnak, pfújolnak. Mindnyájan tanul­nak egy vagy két nyugati nyel­vet is az orosz mellett, és el­határozták, akármilyen a köz­hangulat, nem mennek más osztályba. Ugyanakkor kicsit csalódtak is a kéttannyelvüben, mert nem tudnak kiutazni a Szovjetunióba tanulmányútra, s most a biológiát magyarul fogják tanulni. Dr. Koch Jó- zsefné elmondta, nehéz körül­mények között kezdték a két­tannyelvű kísérletét, nem voltak tankönyveik. Számos dologban javítani, módosítani kellene az oktatást, ha folytatódna, de összességében jókora orosz nyelvi tudásanyaggal gyara­podtak a gyerekek, főleg a különböző szaknyelveket illető­en. Nyina Petrovna a tanév végén hazautazik. Sajnálja, hogy nincs szükség a munká­jára, s többször hangsúlyozta, ő az orosz kultúra követe, s nem politikát jött tanítani. B. A. Á tengerentúlra tart — Halló, Bognár-lakás? Gratulálok Gábornak és természete­sen önöknek, szülőiknek is az aranygyűrűhöz, amit fiúk a gim­náziumától kapott, és ahhoz, hogy a Soros-alapítvány kedvez­ményezettjeként az Egyesült Államokban tanulhat tovább. Sze­retnék találkozni vele, hogy néhány szóban bemutatkozzon az olvasóknak!- Köszönjük a gratulációt, a találkozót pedig beszélje meg a fiammal! Igaz, most alszik. Tegnap érettségizett.- Apám azt mondta, tanulni élvezettel kell. Az angol nyel­vű könyvtárunk nagyobb ott­hon, mint a magyar. Persze ez nem jelenti azt, hogy mondjuk Shakespeare-t angolul olva­som.- Shakespeare Arany János nyelvén is gyönyörű . ..- De az igaz, hogy néhány szerzőt, Norman Mailer, Capo­te, Haley, Robin Cook'néhány könyvét angolul olvastam elő­ször. És tényleg a szellemi él­vezet, a tájékozódás kedvéért olvasok angol nyelvű üzleti, politikai folyóiratokat is.- ... és a spanyol?- Még hetedikesen határoz­tam Így. Egy nyelv kevés. Elő­vettem egy statisztikát, ami szerint 31 országban a spa­nyol a hivatalos nyelv, s ezzel világelső. Egyébként az arab a második 30 országgal . . .- És most egy kóla mellett ücsörögve várod az érettségi eredményhirdetését, de a ,,Pro Nagy Lajos" aranygyűrű bir­tokosaként, tengeréntúli út előtt nincs különösebb izgulnivalód. Vagy épp ellenkezőleg . . .?- Az első egyetemi év pró­baévet jelent a Bird Kollege­on. New Yorktól északra egy Andandale On-Hudson nevű kisváros egyeteme ez, az első huszonöt amerikai egyetem kö­zé tartozik. Az oktatás itt vala­mivel drágább, mint a neve­zetes Yale-n, a számítások sze­rint én 30 ezer dollárba kerü­lök majd. Négy év alatt a négy karon két-két tetszés sze­rint választott kurzust kell el­végezni. Én mindenekelőtt üz­letembernek készülök, itthon a közgazdaságtudományira je­lentkeztem.- A kiváló képesség, az eredmények mögé az ember nyugodt családi hátteret kép­zel. A gimnázium első évében még löldrajzból lettél harma­dik az országos tanulmányi versenyen, majd most negye­dikben már angolból negye­dik. Korábban ebből, harmadi­kos gimnazistaként már spa­nyolból tettél középfokú nyelv­vizsgát. A sárospataki diák­konferenciákon nem egyszer tartottál előadást angol nyel­ven. Meg sem kérdezhetem, hogy mi a hobbid, amikor lá­tom, hogy ez elsősorban maga az ismeretszerzés. A dolog elég simának, mondjam azt, hogy túlontúl zökkenőmentes­nek tűnik?- A Kollege-be való felvé­tel alapja a nyelvtudás, a vizsgán az elvben teljesíthető 677 pontból 663-ot szereztem. Persze, kell a jó tanulmányi eredmény is. Igaz, úgy érzem, matematikából négyesem lesz, de nem is törekedtem arra soha, hogy mindenből feltét­lenül jeles legyek. Az érdekel, amit én csinálok. A papjaim általában 18-20 órásak, 4-6 óra alvással. Hétvégeken az­után alszom tizenkét órákat is. Az is igaz, hogy édes­anyám - aki maga is nyel­vet tanít — évekig velünk le­hetett otthon, amíg a húgom kicsi volt. Édesapám az egye-' temen tanít angolt. Jó ideig tanszékvezetőként dolgozott, míg le nem mondott a tiszté­ről a vezetői munkával járó sok fölösleges adminisztráció miatt. Apám valamikor laka­tosként kezdte, majd először a gimnáziumban, majd az egyetemen is előállt azzal a maga idejében még eretnek gondolattal, hogy angol nyel­vet kellene tanítani . . . talán tőle tanultam a makacsságot, az erőt. Példájuk számomra ellenhagyomány — azt már 'biztosan tudom, hogy tanár nem leszek, nem mintha nem élvezném az együttgondolko­dást. De ón nem vagyok haj­landó eladni magam kevés pénzért.- Ez nagyon racionálisan hangzik. Milyennek ismered, véled magad?- Úgy vélem magamról, hogy az is vagyok. Racioná­lis. A tudománnyal a tudo­mány kedvéért soha nem fog­lalkoznék. Csak olyan dolgok kötnek le, amiket felhasznál­hatóknak érzek. Azt szeretem, amiben verseny, teljesítmény van. Orvosként például trau- matológus lennék, mert ezt érezném a legnagyobb ki­hívásnak. A kutatást önmagá­ban soha.- Udvarolsz? — Nem. Most minden időm kötött.- Mikor szoktad elengedni magad? Barátod van? Vagy úgy érzed, elütsz a többiek­től? — Attól függ, mit értesz ba­rátság alatt. Van egy bará­tom, akivel sok mindent meg­tárgyalunk, teniszezünk egy­mással, de ő azért más, mint én. Temperamentumában is. Én nem hordok farmert, nem járok diszkóba, és így való­ban elütök a többségtől. Kis­gyerekként szerettem agyagoz­ni, orchideákkal akartam fog­lalkozni - aztán valahogy eze­ket elhagytam ... A tenisz számomra kikapcsolódást je­lent. — A tanáraid közül kikre emlékszel majd a legszíveseb­ben, ha búcsút mondasz a Nagy Lajos Gimnáziumnak? — Megbántódhatnak azok, akiket nem említek.- Egy-két tanár a szivünk­höz nőhet, erre a többiek sem lehetnek féltékenyek. — Ha nevet kell monda­nom: Elter Józsefné tanárnő, aki nekem magyart tanított. Ö az, akivel a legtöbbet be­szélgettünk. Elmondhattam -ne- ki, elmondhattuk egymásnak, -hogy mit gondolunk az iro­dalomról. És partnerként fi­gyeltünk egymás véleményére, és fogadtuk el akkor is, ha az a másikétól különbözött... Bóka Róbert Műanyag „lopakodó” a múzeumban Igaz, a szomszédságunkban, a múzeum kertjében van egy Scud kiállítva, de az akkora, ihogy hozzáink 'nem fért be. Így rakéta 'nélkül nyílik meg — remélhetőleg július elején — -új kiállításunk, amely maket­tekkel és modellekkel mutatja ibe az öböl-háborúban hasz­nált fegyvereket és harci esz­közöket — tájékoztatta' az MTI-t Szoleczky Emese, a Hadtörté­neti Múzeum tudományos mun­katársa. A modelleket a mú­zeum makettező klubja és né­hány külső pártoló tagja ké­szítette. Látható lesz több har­ci repülőgép, a „Lopakodó", az F—15-ös Eagle és az F—18- as Hornet veszélytelen -mása. Elkészült több harci' helikop­ter -makettje is, többek között az Apach-é és a Sea Coibra-é. Bemutatják a szárazföldi üt­közetekben használt Abrams és Hummer harckocsikat, va­lamint a Ranger repülőgép- anyahajó modelljét -is. Kiállítják az eredeti fegyve­rekkel azonos méretű műanyag mását a már Vietnamban is 'használt amerikai M—16-os gép-karabélynak, valamint az ŰZI és az AKM géppisztolyok­nak. A ha-rcokban részt vett egységek egyenruháit és -fel- szerelési tárgyait arasznyi em­ber-figurákon mutatják Ibe. Külön érdekességnek számít a szaúd-arábiai Dahránban dolgozott magyar orvosok standard felszerelése. A tár­lat makett anyagát fotókkal és néhány harcjármű szerkeze­ti rajzóval egészítik ki. Pályázat — laikusoknak is! A beilleszkedési zavarok hazai megelőzéséért A JPfE TK Neveléstudományi Tanszéke és a Pécs-Baranyai Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Pedagógiai Szakosztálya pályáza­tot hirdet „Beilleszkedési zavarok korai meg­előzésének pedagógiai lehetőségei" címmel. Az alább javasolt témákon kívül a tárgykör­höz tartozó minden más téma szerepelhet. Javasolt témák: Szülőnevelő programok, Anyák iskolája, gyes-klubok, Családok szo­cializációs funkciójának erősítése, Családi életre nevelés, Családsegítő pedagógiai programok, Nyitott bölcsődei programok, Hu­mán szolgáltatások, Védőnő, mint család- gondozó, Szülő-önsegítő csoportok, Játékok és a játszás szerepe; cigánycsaládokkal való foglalkozás. v Pályázni lehet koncepciót tartalmazó elmé­leti anyaggal, vagy a gyakorlatban kipróbált programleirással (projekttel). A pályázat be­adásának határideje: 1991. június 31. Posta­cím: 7624 Pécs, TIT Baranya Megyei Szerve­zet Pedagógiai Szakosztály (Antal Ildikó). A pályázatot jeligével kérjük, mellékelve a szerző vagy szerzők pontos címét, egy jeligés lezárt borítékban. A pályázat díjai: I. hely 10 000,- Ft, II. hely 5000,- Ft, III. hely 3000,- Ft. A legjobb pályamunkákból esetleg kötetet szerkesztenek. Mindenki pályázhat, sitbkem- bereken kívül laikusok is, szülők is.

Next

/
Thumbnails
Contents