Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-12 / 159. szám

2 uj Dunántúli napló 1991. június 12., szerda 0 Göncz Árpád fogadta a Török Nagy Nemzetgyűlés elnökét Antall József és Kaya Érdem találkozója (Folytatás az 7. oldalról) Antall József miniszterelnök kedden hivatal álban fogadta Kaya Erdem-et, a Török Nagy Nemzetgyűlés elnökét. A török politikus kifejtette, hogy láto­gatása nemcsak a parlamen­tek, hanem a kormányok együttműködését is szolgálja. A találkozón a felek a kétol­dalú kapcsolatokat probléma­mentesnek ítélték. Kaya Érdem — aki korábban pénzügymi­niszter, illetve gazdasági ügyekkel foglalkozó miniszter­elnök-helyettes volt — kifejezte a törölk fél készségét, hogy a gazdasági szerkezet átalakí­tása során szerzett tapaszta­lataikat átadják. Egyetértettek abban, hogy mindkét ország érdekelt a gazdasági együtt­működés kiszélesítésében, kü­lönös tekintettel a két ország harmadik piacokon történő kö­zös fellépésére. Erre jó lehe­tőséget kínál az a tény, hogy Törökország kulcsszerepet ját­szik az iszlám országok kö­zötti kereskedelemben. Hogyan élünk? A télljes munkaiidőiben fog­lalkoztatottak havi bruttó át­lagbére az anyag» ágaikban 28 százalékkal nőtt az első ne­gyedéviben. A jövedelmi folya­matok lényegében megfelelnek a kormány négyéves gazda­sági programjának, amely óz­za1! számol, hogy idén a la­kosság életszínvonala még csökkenni fog — erről tájé­koztatták az MTI-t a Pénzügy­minisztérium i I íetékesei. A növekedés a belkereske­delemben volt a legnagyobb (37 százalék), a legalacso­nyabb viszont a1 mezőgazda- ságiba n (17 százalék). Az át- laglbór-növelkedés a 300 főnél többet foglalkoztató szerveze­tekben erőteljesebb volt. Ki­ugró növekedés következett be például a vegyipariban (38,6 százalék), a papíriparban (mintegy 48 százalék). A bé­reknél lényegesen nagyobb ütemben, körülbelül 80 szá­zalékkal nőtték a munkáltatók által kifizetett, nem adóköte­les jövedelmek (például étke­zési hozzájárulás, utazás» költ­ségtérítés). 4- BECS: Új, erős, demok­ratikusan szervezett, az SZKP mellett párhuzamosan működő szovjet párt létrehozása mel­lett szállt síkra Eduard iSe- vardnadze. A volt külügymi­niszter magánlátogatáson tar­tózkodik Bécsben, ahol hétfőn Az év első négy hónapjá­ban 30 százalékkal emelked­tek a tá rsada lom biztosítási ki­fizetések, ezen bélül közel 38 százalékkal a nyugdíjak. A .nö­vekedésiben meghatározó sze­repet játszottak a fogyasztói áremelkedés ellensúlyozását szolgáló év eleji intézkedé­sek, amelyék 1000—3000 forint­tal növelték at havi ellátmá­nyokat. A fogyasztói árszínvonal ja­nuár—április hóna pókba n 34,3 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos idő­szakéiban. Ebből az ez évi rtövekedés 19,8 százalékot ért él. A legnagyobb mértékű vélt az árnövekedés a fűtés, a háztartási energia, árucso­portban, a legkisebb a:z élei - miiszerek körében. Az előző hónaphoz viszonyított árnöve­kedés folyamatosan csökkent az év első hónapjaiban: ja­nuárban 7,5, februáriban 4,9, márciusban 3,7, áprilisiban 2,4 százalékkal emelkedtek az árak. előadást tartott ,,A Szovjet­unió a ikilencvenes években" címmel. Ebben fejtette ki el­gondolásait egy össznemzeti, konföderációs alapon szerve­ződő, valamennyi reformista és demokratikus erőt egybegyűjtő pártról. KONZUM PÉCS, KOSSUTH TÉH Az Országgyűlés tárgyalja Sürgősen „átvilágítják” a képviselőket A csődtörvény és az egyházi ingatlanok rendezése A képviselők politikai feddhe­tetlenségének megállapításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot még a nyári szünet előtt, a rendkívüli ülésszakon megtárgyalja a Tisztelt Ház. A honatyák „átvilágítását” a hét­fői ülésen kezdeményezte Pász­tor Gyula és Ómolnár Miklós (FKgP). Mivel időközben sike­rült összegyűjteni a sürgős el­járás kezdeményezéséhez szük­séges aláírásokat, a képviselők a keddi munkanap kezdetén megszavazták a. sürgős tárgya­lást. Egyéb eljárási kérdésekben is határozott az Országgyűlés. A kormány kezdeményezésére egyetértett azzal, hogy három törvényjavaslatot — tekintettel azok kifejezetten szakmai tar­talmára kivételes eljárásban tárgyal meg. így a mikroelektro­nikai félvezető termékek topog­ráfiájának oltalmáról, a hasz­nálati minták oltalmáról és a mérésügyről szóló törvényjavas­latok vitája csak a gazdasági bizottsáaban, nem a plénum előtt zailik majd. Az elnöklő Szabad György ezt követően tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a Házbi­zottság hétfő esti ülésén meg­egyezés és egyhangú javaslat született a fővárosi és a fővá­rosi önkormányzatokról szóló törvény határozathozatalának menetéről. E szerint az alkot- mánvügyi bizottság szerdán délelőtt ülést tart és megtár­gyalja, hogy a törvényjavaslat mely paragrafusainak elfogadá­sához kell kétharmados több- séa. Ezt követően, szerdán dél­után 14.00 órakor plenáris ülé­sen megkezdődhet a határozat- hozatal. Ezután Szabó Tamás pénz­ügyminisztériumi államtitkár ex­pozéjával megkezdődött a csődtörvény tervezetének álta­lános vitája. A pénzügyi államtitkár hang­súlyozta, hogy a törvényjavas­lat megteremti a piacgazdaság jogi intézményi kereteit, és a már elfogadott számviteli, illet­ve a még beterjesztendő pénz­intézeti törvénnyel együtt segíti a gazdaság jelenlegi problé­máinak megoldását. A törvény- javaslat alapvetően a fizetés- képtelen helyzetek kezelésével foglalkozik, mert a nem fizetés problémája jelenleg a gazda­sági élet minden szereplőjére kihat. A csődeljárást az adós kez­deményezi önmaga ellen, ha fi­zetési kötelezettségeinek előre­láthatólag nem tud eleget ten­ni, vagy pedig máris fizetés- képtelen. Bizonyos esetekben azonban kötelező a csődeljárás megindítása. A törvénytervezet az adósnak három hónap fize­tési moratóriumot biztosit, amelynek célja: az adós dol­gozzon ki programot fizetőké­pessége helyreállítására, illetve egyezzen meg hitelezőivel tar­tozása kiegyenlítéséről. A tör­vényjavaslat a felszámolási el­járást sok új gyorsító szabállyal segíti elő, amelyek az eddigi gyakorlatnál jobban védik a hi­telezők érdekeit. A tervezet az eddigieknél pontosabban és részletesebben határozza meg a felszámoló feladatait és fe­lelősségét, illetve a szankció­kat és határidőket. Pontosan meghatározza, hogy a hitelezők milyen sorrendben elégítendők ki. Az államtitkár reményét fe­jezte ki, hogy ezentúl ponto­san meghatározható lesz, hogy mikor válik egy vállalat fizetés- képtelenné, és nem érvényesül majd a mindenáron való ön- fenntartás érdeke. A törvény életbe lépésének hatásait ele­mezve Szabó Tamás elmondta: valószínűleg rövid távon nega­tív lesz, mivel a háromhónapos fizetési haladék növelni fogja a sorba ná l Iá sí, de ni ncs más meg­oldás, mert éppen a csődeljárá­sok oldhatják meg hosszú tá­von a sorbanállás megszünteté­sét. A veszteséges szervezetek fenntartása tovább rontaná a gazdaság helyzetét. Ugyancsak rövid távon negatív hatással lesz a törvény bevezetése a költségvetésre és az államház­tartásra, mert az adósok a köz­tartozásokat sem fogják rend­szeresen fizetni. Ezután a frakciók vezérszó­nokai kaptak szót. Az MDF nevében Horváth Béla röviden visszatekintett az élmúlt negy­ven évre, a mélyben csőd nem létezhetett, valamint az 1986- ban hozott törvényeiréjű ren­deletre, amely ugyan bevezet­te a fél számolás jogintézmé­nyét, de 1989-ig csak hat ál­lami nagyvállalatot érintett. A jelenlegi törvényijavaslatra utal­va méltatta, hogy az lehető­séget teremt a vállalkozók megkülönböztetésére: az élet­képeséknek lehetőséget ad a továbbélésre. Ezzel alapjában véve egyet­értett Tardos Márton, aki az SZDSZ nevében fejtette ki ál­láspontját. Vincze Kálmán (FKg'P) alap­jában véve alaposnak, az eu­rópai joggyakorlatnak megfe­lelőnek és szakmailag jónak nevezte a törvényjavaslatot, amely egyik eszköze lébet a ''rendszerváltásnak és a gazda­sági átalakításnak. A szocialista pórt vezérszó­noka, Pál László a törvényja­vaslatot jónak értékelte. Fel­hívta a figyelmet azonban ar­ra, hogy szükség lenne egy ható s tan u Imá ny e (készítésé re Is, arra, hogy felmérjék: mi­lyen következményekkel jár a törvény bevezetése. Szájer József (FIDESZ) is aláhúzta, hogy a törvényter­vezetet jól félépítettnek és el­fogadhatónak találja, alap- koncepciójával egyetért. Külö­nös érdemének tartja, hogy jó irányban oldja fel azt a sza­bályozási dilemmát, amely a rövid távú válságkezelés és a hosszabb távú folyamatszabá­lyozás között létezik. A kép­viselő megemlítette azonban, hogy a javaslat kodifíkációs hibákat is tartalmaz. A Kereszténydemokrata Nép­párt nevében felszólaló Füzes- sy Tibor szerint a tervezet gaz­dasági szerepének betöltésére alkalmas, mégis ellentmondás van a törvényjavaslat címe és tartalma között. Kifogásolta, hogy a javaslat nem a klasz- szikus csődeljárás értelmében sza'bályoz, és az adóst érzése szerint jobban védi, mint a hitelezőt. Az elnöklő Szűrös Mátyás az általános vitát elnapolta, majd a képviselők folytatták az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkor­mányzati tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Tarján Lászlóné (FKgP) rá­mutatott arra, hogy a törvény- javaslat módot kínál a letűnt rendszer településpolitikai hi­báinak a kijavítására, a párt­állami település-hierarchia megszüntetésére. Utalt arra, hogy a volt társközségeknek nagyon rosszak az anyagi le­hetőségeik, és segítségre van szükségük. Ráday Mihály (SZDSZ) fel­hívta a figyelmet a műemléki törvény hiányára, és arra, hogy a természeti és az épí­tett környezet védelme nem megoldott. Ezután folytatódott a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitá­ja. Laborczi Géza (SZDSZ) be­jelentette, hogy frakciója mó­dosító indítványcsomagot nyúj­tott be. Ezután viszatekintett az állam és az egyház több év­százados viszonyára, különös tekintettel a kelet-európai bol- sevizmus morális és anyagi rombolására. A jelenlegi tör­vényjavaslatot az új kezdet le­hetőségének nevezte, amikor az államot nem terhelik ideoló­giai sallangokkal. Az Országgyűlés röviddel hét óra előtt fejezte be a munkát; szerdán délutánmeg­kezdődik a fővérosi és kerü­leti önkormányzatokról szóló törvény határozathozatala. 4- RÓMA: Megtörtént a céglbejegyzése annak az új olasz pénzintézetnek (Simest), amely a kelet-európai beruhá­zásokat, vegyesvállalátok léte­sítését kívánja elősegíteni, és ösztönözni az olasz vállalko­zók számára. A bánik, amely- ine'k létesítését az olasz külke­reskedelmi minisztérium szor­galmazta, s egy múlt évi kor­mánydöntés írta elő, egyelőre 98 milliárd líra alaptőkével alakult meg. Ezt hamarosan 500 mílliáirdira emelik, és az intézet remények szerint három év alatt mintegy 4000 milliárd ■líra (3,5 milliárd ddliár) mű­ködő tőke beáramlását teheti lehetővé, elsősorban Magyar- országra és Lengyelországiba. 4- BUKAREST: Nem sikerült megállapodnia a román Nem­zeti Megmentést Frontnak és az ötpárti konvenciónak a de­mokrácia megteremtéséért fo­lyó tárgyalások hétfői forduló­jában sem a nemzeti egység­kormány létrehozásáról, mivel az ellentétek áthidalhatatlan­nak bizonyultak. 4- SZÓFIA: Nincs már Le­nin sugárút Szófiáiban. A bol­gár főváros polgármesteri hi­vatalának vezetése döntött úgy, hogy keddtől Trakia su­gárútnak hívják az eddigi Le­óin sugárutat, amely a plovdi- vi autópálya kivezető szaka­szaiként Szófia' legiforgal ma­sabb útja.-4- BRÜSSZEL-LUXEMBURG: Az Európai iKözösségek 12 or­szágának gazdasági és pénz­ügyminiszterei luxemburgi ta­nácskozásukon zöld utat adtak a Magyarország fizetési mér­leghelyzetének javítására ko­rábban biztosított 250 millió dolláros kölcsön folyósításá­nak. Exporttámogatás sertéshúsra Exporttámogatásokat igényelhet­nek azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a 150 kilogrammnál súlyo­sabb sertéseket május 24. és június 30. között felvásárolják - erről ha­tározott az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság <a sertéstenyé­szetben jelentkező feszültségek fel­oldása érdekében. A támogatás mértéke az erede­tileg megállapított felvásárlási ár 10 százaléka lehet, és a támogatás október 31-ig kiszállításra kerülő tételek esetében igényelhető. (A többlettámogatás igénybevétele a normál szubvencióval azonos módon történik.) Feltétele: a feldolgozó üzemek a sertéstenyésztővel piaci áron, közvetlenül szerződjenek a túlsúlyos sertések felvásárlására. A feldolgozó üzemeknek az ezzel kapcso­latos bizonylatokat az adóellenőr­zés számára elkülönítetten meg kell őrizniük. Képviselő-testületi ülés Szigetváron Patthelyzet a személyi kérdésekben A leghosszabbnak tűnő, a legtanácstalanabb és a legna­gyobb érdeklődést kiváltó jel­zőkkel lehetne illetni a sziget­vári képviselő-testület tegnapi ülését, ami jelzi azt is, hogy döntő fontosságú vezetői állá­sok betöltéséről határozatok a városatyák. A leghosszabb, mert az első kétórában mindössze egy sze­mélyi krédésben döntöttek a képviselők. Ez egyben jelzi a tanácstalanságot is, mert a pénzügyi és vállalkozási iroda vezetői posztjára kiírt pályá­zatok elbírálásánál a képvise­lők háromnegyed részeg tartóz­kodott a szavazásnál. 5 nagy­fokú érdeklődésre szintén a sze­mélyi kérdések tárgyalása a magyarázat. A testületi irodavezetői állás­ra két pályázat érkezett, ezek közül dr. Makra Virginiáét, — aki korábban gazdasági mun­kakört töltött be Pécsett - fo­gadta el a képviselő-testület. A pénzügyi, vállalkozási iroda­vezetői állásra hárman pályáz­tak, azonban a képviselők egyetlen jelölt mellett sem fog­laltak egyértelműen állást. A döntés értelmében a testület az illetékes bizottságokhoz utalta vissza az előterjesztést, hogy vizsgálják meg az irodavezetői állás ketté választásának (pénz­ügyi, ill. vállalkozási) lehetősé­gét, majd két hét múlva ismét terjesszék a témát a testület elé. A beérkezett három pályá­zatot addig érvényben tartják, az új iroda felosztásáról tájé­koztatják a pályázókat. A testület elfogadta Besse­nyei Antal hévízi festőművész felajánlását, amelyben ötven festményt adományozott a vá­rosnak. Ezáltal a korábbi 52 képből álló adomány immár 100 képre bővült. Az adomá­nyokért a testület életjáradékot ajánlott fel az idős művész­nek. Döntött a testület a sziget­vári I. Sz. Általános Iskola igaz­gatójának kinevezéséről, a pá­lyázatot a dobszai általános is­kola jelenlegi igazgatója Ko- llcs Pál nyerte el, akinek kine­vezésével az iskola dolgozói is egyetértettek. Megerősítették a képviselők állásában a sziget­vári Állami Zeneiskola korábbi igazgatóját dr. Zimányi László­né zenetanárt. A szigetvári vá­rosi kórház gazdasági igazga­tói posztjára két pályázat ér­kezett, a testület Piros Feren­cet, a kórház megbízott gazda­sági vezetőjét választotta az ál­lás betöltésére. Foglalkozott a testület az al­só- és középfokú oktatás tár­gyi-technikai helyzetével, illet­ve a Városgazdálkodási Válla­lat által kezelt egyes állami in­gatlanok kezelői jogának visz- szavonásáról. H. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents