Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)
1991-06-11 / 158. szám
1991. június 11., kedd uj Dunántúli napló 7 Valahol elfogadják, valahol nem Mikor hiteles a fordítás? Egyre több fordító szolgálat és iroda nyitja meg kapuját, szolgálva az élénkülő külgazdasági vállalati és egyéb külföldi egyéni kapcsolatokat. Szerződésektől kezdve bírósági határozatig bezárólag számos okmány fordítása válik szükségessé. Úgynevezett hiteles fordítást csak az Országos Forditó Iroda (OFI) ad. A hiteles, az OFI pecsétjével ellátott fordítást fogadják el a hivatalos szervek, másképp nem is szabad tenniük. Mégis vannak lágyabb szívű intézmények és hivatalok. amik elfogadják a más által készített fordítást is, de előfordul, hogy a nem éppen olcsó fordítást megrendelő ügyfél kezébe visszanyomják a papírt: nincs hitelesitve. Az OFI- nál fordíttatni viszont vagy hosszadalmasabb — a le- levelezés miatt — vagy drágább —, mert fel kell utazni Budapestre —, mint egy magán irodánál. Egyes fordító cégeknek azonban megállapodásuk van az OFI-val, a fordítást elvégzik helyben és elszállítják hitelesítésre Budapestre. Mások viszont csak azt közlik: lefordítjuk átlagár és pár nap alatt, ha kérik, mást nem tudnak tenni. Az OFI magánszemélyektől is elfogad lefordított anyagot hitelesítésre, és azt csak ellenőrzi. Ez is olcsóbb és gyorsabb, de ha hibásnak találják, akkor újra lefordítják, amit meg kell téríteni. A gondok inkább a magyarra fordításnál vannak, mert külföldön általában a szabványoknak kell megfelelni, nem igazán számít, hogy van-e a papíron egy központi szerv pecsétje, vagy sem. Sz. J. * A mezőgazdasági kisüzemek állatállománya 1991. március 3f-én Az ENSZ mellett működő élelmezési világszervezet, a FAO programjához kapcsolódva 1991. március 31 -í állapdt- ra vonatkozó általános mező- gazdasági összeírás volt hazánkban, mely Baranya megyében a nagyüzemeken kívül, mintegy 68 000 adatszolgálatót érintett. Az összeírás a községekben valamennyi gazdaságnak minősülő kisüzemben megtörtént, sőt a gazdaság fogalmába már nem tartozó, de pl. egy-két baromfit tartó kisgazdaságók ezen állománya is összeírásra került. A nagyközségek és városok azon körzeteiben, ahol az állattartás engedélyezett, szintén megtörtént az összeírás. A korábbi években történt teljes körű állatszámlálások állományadataihoz viszonyítva a megye egészét tekintve - bizonyos hullámzás mellett - általában csökkenő tendenciáról beszélhetünk. A szarvas- marhák száma az 1980. március végi 95 500-ról ez év márciusáig 73 100-ra (23%-kal) csökkent, a tehenek számának csökkenése hasonló arányú volt. A sertésállomány nagysága az évek folyamán hullámzó volt, összességében ez év márciusában a 11 évvel korábbihoz képest növekedésről beszélhetünk. Az állatállományon belül a főbb állatfajokból a szarvasmarháknak egyötöde, a sertéseknek és tyúkféléknek közel 50%-a, a juhállománynak 62%-a volt március végén kisüzemi tulajdonban. A megye egészén belül a kisüzemek állományának alakulása nem mutat minden álállatfajra egyértelmű csökkenést, sőt pl. az öt évvel ezelőtti állományhoz képest csak a sertések (és valamelyest a tehenek) száma volt kisebb. Meg kell említeni, hogy a sertésállomány mérséklődésében a múlt év második felétől egyre kedvezőtlenebb vágósertésfelvásárlási körülmények jelentős szerepet játszottak. A korcsoportos megoszlást vizsgálva különösen fontos annak áttekintése, hogy a főbb állatfajokon belül az anyaállomány, illetve az annak közvetlen utánpótlását szolgáló előhasi tenyészállomány aránya mekkora. A kisüzemekben a tehén- és előhasi üszőállomány 1991-ben a szorvasmarha-állomány 46%-át, 1986-ban 52%-ót, a kocák és előhasi kocák az összes sertés 8, korábban 10%-át, az anyajuhok a juhállomány 63, illetve 73%-át, Csökkenő tendencia végül a tyúkfélékből a tenyész- és árutojást termelő tojóállomány ma 40, 1986-ban még 77%-át tette ki. Az összeírásnál azt is számba vették, hogy a kisüzemi te- nyészóllományból mekkora a fejt tehenek szórna, s az adott napon kifejt tej mennyisége. A kisüzemi tehénállomány 74%-a adott tejet, a szopósborjak számából következően további 24%-a a szoptatott, míg a maradék szárazanálló volt. A fejt tehenek átlagos napi teljesítménye alacsony, a kisüzemek által bevallott adatok szerint 12 liter tej volt. Számos kisüzem tart a mesertések száma jelentősen (60%-kal), a baromfi valamelyest (14%-kal) megfogyatkozott, a juh- és nyúlállomány- kihelyezés nőtt (22, illetve 49%-kai). Az összeírok 68 000-et meghaladó adatszolgáltatót kerestek fel a megyében, közülük 45 226-an tartottak állatot. Az állattartó kisgazdaságok közül ma minden tizenötödikben (1986-ban minden tizennegyedikben) volt szarvasmarha, több mint kétharmadában tartanak sertést (öt éve valamivel több, mint felében) és 86%-á- ban tyúkfélét (korábban majd minden gazdaságban). Juhot A KISÜZEMEK ALLATALLOMANYA BARANYÁBAN (DARAB) Megnevezés 1980 1983 1986 1991. március 31. összesen az 1986. december 31-i %-ában december 31. Szarvasmarha 22 676 17 334 13 952 15 165 108,7 Ebbői: tehén 9 519 7 420 6 492 6 320 97,4 Sertés 212 029 288 655 251 019 241 698 96,3 Ebből: onyakoca 16 329 23 417 23 466 18 906 80,6 Juh 16 431 20 121 16 898 30 660 181,4 Ebből: anya 10 870 14 761 12 312 19 300 156,8 Baromfi a) 1 306 1 348 1 181 1 548 131,1 Ebből: tyúkféle 1 207 1 196 1 084 1 496 138,0 Házinyúl 199 178 111 199 107 211 138 995 129,6 Ebből: anyanyúl 36 658 23 507 21 910 28 746 131,2 o) A tyúkféle, gyöngyös-, liba-, kocsi - és pulykoállomány együtt, 1000 db zőgazdasági nagyüzemektől hozzá kihelyezett állományt, mely egyes fajoknál a kisüzemek saját állományához viszonyítva is jelentős, bár a házinyúl kivételével ez az arány az öt évvel korábbihoz képest csökkent. Kihelyezés esetében az állományt csak tartásra kopja a kisüzem, különböző szerződési feltételekkel, tulajdonilag - és így számbavétel szempontjából is — az a nagyüzemi állományban szerepel. Az 1986. évi kihelyezésekhez viszonyítva a szarvasmarhák és ma közel 1000-en, 1986-ban nem egészen 900-an tartottak. A korábbi teljes körű állatszámlálásokkal összehasonlítva megállapítható, hogy pl. a tíz évvel korábbihoz képest számottevően csökkent az állattartók, ezen belül a szarvas- marhát és a tyúkfélét tartók száma, míg a sertés- és juh- tartóké az 1983. és 1986. közötti jelentős csökkenést követően az utóbbi ötévben nőtt. Dr. Zsibrik Istvánné, a KSH Baranya Megyei Igazgatóságának tanácsosa Magyar-kanadai vegyesvállalat Centrophon Kft. néven magyar—kanadai vegyesvállalat alakult Pécsett. Az 530 milliós alaptőkével útjára indított vállalkozás alapítója a Pécsi Távközlési Igazgatóság és Arthur J. Szabó magyar származású kanadai üzletember. Az új cég Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyében digitális alközpontok, főnök—titkári rendszerek telepítését, karbantartását, a négy megye alközpontjainak rekonstrukciós munkáit, valamint a fővonali és pénzbedobós készülékek felújítását és javítását végzi. Menekültek, áttelepültek Munka még akad, de a lehetőségek szűkülnek A munkanélküliség az egész társadalmat felkészületlenül .érte. Nem alakultak ki módszerek a vele együtt jelentkező problémák meg oldására. Az állás nélkül maradók nagy része nehezen tud megbirkózni új helyzetével^ Még nehezebb mindezt elviselni azoknak, alkik a környező országokból érkeztek hozzánk egy jobb élet reményében. 1988-ban 'kezdődött meg az erdélyi magyarok ót- települése. Az utóbbi időben már románók is jönnek, akik nem beszélnek magyarul. A letelepülni vágyók helyzete egyre nehezebb, megszűntek a támogatások, nincs lakás, kevés a munkalehetőség. A .rohamosan emelkedő munkanélküliség ma már a gazdaság és a társadalom egyik legégetőbb problémája. 'Ugyanakkor sem a társadalom, sem a szervezetek nem érzékelik igazán ennék a súlyosságát. Napjainkban folyamatosan jönnek létre, alakulnak ki a karitativ jelleggel működő intézmények, vállalkozások, szervezetek. Baranya megyében 4000-4500 munka- nélküli van, nagyarányú növekedésük várható. Kilátástalan helyzetben vannak az iskolából frissen kikerült fiatalok és azok, akik a külföldről 'hazánkba települtek. — 1988-ban Pécsett megalakult az Erdélyi Fiatalok Klubja, aminek az Ifjúságért Egyesület adott helyet — mondja ‘Bandi András, a klub vezetője, aki maga is abban az időben érkezett Romániából. — 1989- ben és 1990-ben még pénzbeli támogatást is kaptunk, de a rendszerváltást követően és a romániai forradalom után mindez megszűnt. A most érkezők nem részesülnek a 2000 forintos egyszeri segélyben, és a Vöröskereszt is beszüntette az 1500 forintos támogatást. Az emberek is egyre jobban szembefordulnak velünk. Ügy érzik, hogy elvesz- szük a munkahelyeiket, megfosztjuk őket a lakáshoz jutás minimális reményétől Is. Egyre kilátástalanabb a helyzete a külföldről Magyarországra települőknek. Baranya megyébe 1989 vé- gé'q 1000 menekült érkezett, 1990- ben 912 és 1991-benmá- jus végéig több miiint 350-en jöttek, legalábbis ennyien rendelkeznek munkavállalási engedéllyel. Az Erdélyi Fiatalok Klubja megpróbálja összefogni, segíteni őket. A letelepülni vágyók több mint 90 százaléka kétkezi munkás, mindössze 3—4 százalékuk értelmiségi. A férfiak nagy része a Mecseki Szénbányánál dolgozik. A lányok, asszonyok pedig az egészségügyben helyezkedtek el, munkás- és nővérszállón laknak. — A növekvő munkanélküliség az erdélyieket még súlyosabban érinti, mint a helybélieket — folytatja Bandi András —, ugyanis nekik semmilyen anyagi hátterük sincs. Még néhány hónapig sem tudják magukat fenntartani a tartalékaikból. Többen közülük — elsősorban, akik mostanában érkeztek — alacsony órabérért, feketén dolgoznak. Kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, SZTK-t nem fizetnek utánuk. Ha balesetet szenved bemmel yi.küik, 'ki fizeti meg a káirulkat? Miből él meg a családjuk? Próbálunk nekik munkát keresni, de nem mindig járunk sikerrel. A Romániából érkezettek között van, akinek annyi pénze sincs, hogy visszautazzon. Többen a pályaudvaron, a szabad éa alatt töltik éjszakáikat. Nincs az önkormányzatná'l senki, aki az ügyeiket kézben tartaná, intézné. Megszűnt a Baranya Megyei Menekültügyi Iroda is, pedig több mint 2000 ember sorsáról van szó. Június elsején a Nevelési Központ Művelődési Házában városi szociálpolitikai fórumot rendeztek, amelyre meghívták a városban működő, a szociális problémák kezelésében szerepet vállaló intézményeket, szervezeteket, közösséget. Ezen a találkozón is szóba került a betelepülték problémája. — A betelepülők egy szebb élet reményében érkeznek. Csalódottak, mert magukra maradnak, hiszen nincs se lakás, lassan már munka se — mondja Vincze Rózsa, a Pécs- ■baranyai Munkanélküliek Érdekvédelmi Egyesületének titkára. — Szükség lenne egy minden szociális problémát átfogó, hatalommal és pénzzel rendelkező szervezetre, amit az önkormányzatnak kellene életre hívni. Ez koordinálná az önállóan működő szervezeteket, egyesületek munkáját, és rendszeresen kikérné a véleményüket, ami alapján meghatározná és rangsorolná a tennivalókat. Eay-egy konkrét feladat megoldására társulnának a szervezetek. Közösen pólvárhatnának és kérhetnének a már meglévő kapcsolataikon ke'eszfül külföldi segítséget. Sz. K. Két tűz között az idegenvezető „Egy szandálom elkopott az úton...” Nem 'hallottam még, hogy létezne olyan idegenvezető, okiról csak jót mondanak. Tény, hogy nehezen lehet meghatározni, voltaképpen mit is vár azt ember a pénzéért, mert az útvonal, a szállás, a koszt, a program ellenőrizhető és szám on kérhető, de milyen mértékkel mérhetjük meg, lelkiismeretes-e, figyelmes-e az, akire rábíztuk a szórakozásunk szervezését egy időre Lehet, hogy a nekünk rendelt cicerone megértő, és fölfogja azt is, ha netalán fényképezni szeretnénk, de előfordulhat, hogy vasszigorral eltilt a látnivalótól, mert helyette inkább vásárolni akar — ő, és nem a csoport. Mit mondhat az utas ilyenkor? Kárvallott? Vagy pedig ő a renitens, aki kilóg a sorból és hátráltatja a többieket? Ezekről a szabályokba nem foglalt körülményekről kérdeztem Tillai Gábort, aki ugyancsak hobbiból „idegenvezet”, amellett, hogy a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága közművelődési osztályának vezetője, mégis gyakorlott e téren, külföldi és hazai utak mellett tanítja is a mesterségre az újabb vállalkozókat. — Az idegenvezető gyakran két tűz között van, és ezt nem tudja mindenki megérteni - mondja. — Ha egy profi iroda szervezi az utat, kapunk egy forgatókönyvet, és annak kell megfelelni. Az már egyéni dolog, ki mit tesz hozzá, egy program gazdagsága az idegenvezető személyiségétől, kedvétől is függ. Én, amit lehet, beleveszek az útba, természetesen nem a kilométer kárára, de a lehetőségeket megpróbáljuk kihasználni. Nem is sokat pihenünk, nekem például egyik olaszországi utunkon elkopott egy szandálom, annyit mentünk.- Egy szakember hogyan látja, milyen problémák jelentkeznek a szervezett turizmus területén?- Érdekes, de azt vettem észre, aki csoportos útra fizet be, általában kevésbé önálló, nagyon gyakran pedig az a tapasztalat, hogy a magyar utazóközönség egy részének utazási kultúrája is hiányos. Én idetartozónak vélem, hogy sokan nem tájékozódnak eléggé arról, hová is mennek, milyenek ott a körülmények, milyen az időjárás, azt sem mindig tudják felmérni, mire fizettek be valójában, és azt sem határozzák meg eléggé pontosan, mit is akarnak látni. Másrészt az erejükkel is sokan rosszul gazdálkodnak, ezért van az a sok divatos bevásárlóút, igen olcsón, de nagyon fárasztó utazással. Isztambul, München, Tarvisio, Velence — mind kívánatos célpont volt. Idén sokan mennek majd Görögországba, mert olcsóbb, mint a Balaton, vízum se kell. — Ha már itt tartunk, adjunk néhány jótanácsot az utazóknak, akár egyénileg, akár csoportban mennek. — Ami információt be lehet szerezni, szerezzék be az utazók. Én szoktam írni a különböző tartományi idegenforgalmi hivataloknak, boldogan küldenek prospektusokat, gyakran térképet is, rajtuk az egyirányú utak, parkolóhelyek. Ez apróságnak tűnik, de órákat vehet el az ember idejéből. Csak a postaköltségbe kerül az érdeklődés. Egyébként nálunk sem lenne rossz, ha az utazási irodák információk közvetítésével is foglalkoznának, akár némi pénzért is, nyugaton ezt szívességből is megteszik sok helyen. Az utazást tehát, különösen ha az ember nem itthon teszi, alaposan meg kell szervezni, nem kelj félni attól, hogy elkérjünk például egy menetrendet, még akkor is, ha nem mindig kedvesek azok, akiktől egy-egy pályaudvaron kölcsönbe kapjuk. Tillai Gábor azt is elmondta, hogy érdemes egy-egy iroda után alaposabban is érdeklődni, mert van néhány, mely lejáratja a szakmát, idegenvezetője gyakran nem képzett, előfordul, hogy még 'használható nyelvtudása sincs. Pedig nem mindegy, kinek a keze között van az a negyvenegy- néhány ember, hiszen előadódhat baleset, betegség, •rendőrségi ügy, bármi. Egy út alapos előkészítését pedig nemigen pótolhatja egy későbbi crvakodás, netán még pereskedés is az utazási irodával . . . Hodnik I.
