Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-09 / 156. szám

fl hazai szexipar aggódva figyeli a fejleményeket Nem kis visszhangot kiváltó riportot sugárzott az elmúlt vasárnap A HÉT. A sokáig sztárként, magyar szexkirály­ként emlegetett Vörös Antal László-féle vállalkozás­ról volt szó, s arról, íhogy a szexkirály — ki tudja, hány masszázsszalon és pornólap tulajdonosa — rács mögé ke­rült. A vád: üzletszerű kéjel- gés elősegítése, s engedély nélküli fegyvertartás. Egyes hírek szerint Vöröst saját munkatársai jelentették fel. Ahogy tudni lehet, a har- sányságáról közismert vállal­kozó nemcsak az alkalmazá­sában lévő lányokat, hanem testőreit, a „gorillákat" is éhbéren tartotta, így hát raj­ta kívül senkit nem ért meg­lepetésként, hogy mikor szo­bájában elaludt, s nyitva fe­lejtette páncélszekrényét, kol­légái közül akadt, aki úgy gondolta, a széfben elhelye­zett milliók őt is megilletik. Miután Vörös felébredt és látta, hogy eltűnt a piénzkö- teg, őrült hajsza indult Pes­ten a tolvaj(ok) után, s a •tettes(ek), mivel nem láttak más kiutat, a rendőrségre mentek, hogy így mentsék meg életüket. A lányok pe­dig melléjük álltak, s vallo­másaik alapján került előzetes letartóztatásba a szexkirály. A fenti történet krimibe illő. de ha azt vesszük, hogy az utóbbi hetekben egyre több masszázsszálonra jár rá a rúd, felvetődik a kérdés, vajon hadjárat indult-e az üzletág ellen, s ha igen, mi az oka, hogy éppen most történik az, aminek vala mennyien tanúi lehetünk? Annál is inkább, mert a szalonok eddig minden to­vábbi nélkül fogadhatták azokat, akiknek igényük volt szolgáltatásaikra. Dominkovics Ferenc, a Fel- hőtours Kft. ügyvezető-igaz­gatója két pécsi masszázs­szalon tulajdonosa:- A szakmában dolgozók félnek is, meg nem is, hi­szen az, hogy a cirka 200 szalon közül az utóbbi he­tekben négyet-ötöt bezárat­tak a hatóságok, még nem jelent túl sokat. Ami viszont mindenkit aggaszt, az az, hogy mi lesz, ha folytatód­nak a megtorlások? Kam­pányról egyelőre nemigen beszélhetünk, de ha később az lenne a dologból, bizony sokan, nagyon sok pénzt ve­szítenének. Mint a vállalkozó mondja, a hazai szexi-porban jelenleg több mint tízezren dolgoz­nak, s Vörös nagyképűsége eddig is soka!k szemében szálka volt. Ráadásul, mint minden szakmában, itt is akadnak játékszabályok, me­lyeket nem illik figyelmen kí­vül hagyni - márpedig a szekkirá'ly a szabályókra 'keveset adott.- Ha Vörös lefogása egy folyamat kezdetét jelzi, bi­zony valamennyiünknek el kell gondolkodnunk azon, hogy jogilag és erkölcsileg miként védhetjük magunkat — mondja Dominkovics Fe­renc. - Jogilag védve va­gyunk, hiszen az általános gyakorlat szerint a szalonók- ban dolgozó lányok aláírnak egy nyilatkozatot, melyben kötelezik magukat arra, hogy kizárólag masszázsszolgálta­tásokat nyújtanak. Hogy er­kölcsileg milyen megítélés alá tartozik a tevékenység, nem egyértelmű, hiszen a sokat hangoztatott szocialis­ta erkölcsre ma már sertki nem hivatkozhat, a nálunk­nál fejlettebb országokban pedig régóta legális üzlet a szex ... - pauska ­• • Öngyilkos katonák Legtöbbül a gyengébb nem miatt halnak meg Üdülőknek, nyaralóknak mindennap Jövő Kettői indul a Síö-Tu Lehet szél, vihar, zivatar, a rossz időjárás miatt minden­esetre nem kell unatkozniuk idén a nyaralóknak. Lesz program bőséggel, június 14-től augusz­tus 25-ig, tehát hetvenhárom napon át, sugározza műsorát a Sió Televízió. A jövő héten in­duló adásokról a Vasárnapi Dunántúli Naplóban rendsze­resen beszámolunk, előzetest adunk. Most csak annyit: hétfőn, kedden és szerdán este 7-től éjjel 1 óráig, csütörtökön dél­után 4-től éjjel 3-ig, pénteken és szombaton délután 6-tól éjjel 1 óráig, vasárnap 8—12-ig és 18-01-ig láthatók a Sió-Tv műsorai. A nyaralóknak, üdü­lőknek szóló összeállításban természetesen lesznek játékfil­mek, sorozatok, magyar és né­met nyelvű hírek, időjárásjelen­tés; gyerekeknek, fiataloknak Bayer Ilona is részt vesz a Sió-Tv nyári műsorainak készí­tésében. (Fotó: Ferenci D.) Az elmúlt évtizedekben szi­gorú titoknak számított a hon­védségnél az öngyilkosok ese­te. Mindössze a közvetlen hoz­zátartozók kaptak egy levelet, amelyben tudatták velük, hogy fiúk, férjük szolgálatteljesítés közben hősi halált halt. Ma­napság viszont a honvédség le- közli a sajtóban az öngyilkos katonák halálhírét, ez ragadja meg leginkább az emberek fi­gyelmét, talán ezért is tűnik úgy, hogy emelkedik ez a szám. Hogyne keltenének fi­gyelmet ezek a híradások, ami­kor huszonévesekről van szó, illetve a honvédség veszélyes „üzem”, ahol nem nehéz olyan eszközöket találni, amivel könnyű kioltani egy életet. Lapunk kérdésére Kecse La­jos alezredes, a Magyar Hon­védség Parancsnokságának fe­gyelmi kérdésekkel foglalkozó főtisztje elmondta, hogy a ka­tonák által elkövetett öngyil­kosságok számának, illetve gyakoriságának változásai Ma­gyarországon ellentétesek az országos tendenciákkal. Szá­mokkal kifejezve ez azt jelenti, hogy a teljes lakosságot figye­lembe véve, a hatvanas évek elején százezer emberre vetí­tett öngyilkossági gyakorisági mutató 35, míg tavaly 43,3 volt, a honvédségre vonatkozóan szintén százezer főre vetítve a hatvanas évek elején 156,4, addig tavaly 25,2-re csökkent ez a szám. 1988-ban 5 tiszt, 4 tiszthelyettes és 24 sorkatona; 1989-ben 7 tiszt, 6 tiszthelyettes és 21 sorkatona; tavaly 3 tiszt, 7 tiszthelyettes és 17 sorkato­na: idén eddig 1 tiszt, 3 tiszt- helyettes és 3 sorkatona lett öngyilkos. A csökkenés a sorkatonák öngyilkosságának mérséklődé­sével függ össze, ugyanakkor nincs arra elfogadott tudomá­nyos magyarázat, hogy miért csökken a honvédségnél az öngyilkosok száma, amikor a lakosság körében emelkedik. A nemzetközi összehasonlítást alapul véve, a Magyar Hon­védség öngyilkossági számai sajnos rosszabbak más orszá­gokénál, azonban míg a ka­tonaság számai nem mutatnak éles eltérést, addig a lakosság öngyilkossági számai között lényeges különbség van. — A hivatásos- és sorkatonák öngyilkossági indítékai eltérő­ek, illetve annyiban azonosak, hogy mindkettőnél a rendezet­len magánélet az egyik fő ok. A tiszteknél, tiszthelyetteseknél a családi viszály (főleg a fele­séggel) a leggyakoribb ok, ki­sebb számban a tényleges, vagy vélt betegség, a szolgá­lati és munkahelyi konfliktusok. A sorkatonáknál a menyasz- szonnyal, barátnővel kapcsola­tos szerelemféltés a leggyako­ribb indíték, de előfordul a fe- lelősségrevonástól való félelem miatt is. Durvaság, embertelen bánásmód miatt, tudomásom szerint az utóbbi tíz évben nem lett sorkatona öngyilkos. A számottevő csökkenés el­lenére a honvédség vezetése nem tartja megnyugtatónak ezt a helyzetet, de úgy gon­dolják, a veszélyeztetettek ki­szűrésével, fokozott figyelem­mel és törődéssel, a katonai kötöttségek enyhítésével, illetve a rendszeres és kiszámítható hazautazás biztosításával to­vább csökkenthető az öngyilkos sorkatonák száma. Hajdú Zs. Siklósi üzletközpont ll.emeletén kétszintes 60m2-es padlástéri lakások, l.emeleti panziószobák értékesítése Siklós, Felszabadulás u. 90. Tel.: 73/11-240 (3690) szóló programok, sport, zene, játék, tere-fere. A változatos látnivalót a sió­foki stúdió harmincfős csapata készíti, a felelős szerkesztő Fo­dor János. De megtalálhatók a stábban olyan ismert nevek is mint például Bayer Ilona, B. Tóth László, Juszt László. A hétfő egyébként a filmsoroza­tok napja lesz, a sportműsorok­kal csütörtökön és vasárnap je­lentkeznek, a péntek délután a gyerekeké . . . F. D. Szerelmet akart a lengyel - verést kapott előtt kézre is kerítették a ba rétközé típusú rablókat. B. N. Ütleg a juhászkampóval A mór évek óta Pécsett dol­gozó lengyel bányász, G. B. bizonyára nem olyannak ál­modta a június 3-áról 4-ére virradó éjszakáját, miint aihogy az a valóságban lejátszódott. Kezdetben ugyan minden jó­nak indult, a Kikelet presszó­ban elfogyasztott finom sör utón úgy nézett ki, hogy még egy cigány leánnyal is köze­lebbi ismeretségbe kerülhet, később azonban a pénzért vett szerető simogatása helyett ke­mény ütéseket és rúgásokat kellett elviselnie. Hazafelé indulásakor, a Hő­sök terén lévő buszmegállóban ismerkedett meg azokkal a fia­talkorú cigány legényekkel, akik beajánlották neki a Kike­letből kilépő hölgy szerelmi szolgáltatásait. S. J. és N. I. meg is beszélték a dolgot a lánnyal, ám ő az állítólagos beleegyezése ellenére egyszer csak eltűnt a térről. Ekkor került a képbe egy újabb se­gítő kerítő, C. E. felajánlva, hogy a kiszemelt nőszemély la­kásához vezeti a lengyelt és alkalmi barátait. így is törént. A Tolbuhin úti ház hátsó bejáratánál azon­ban a bányász számára kel­lemetlen fordulatot vettek az események. A felnőtt korú ke­rítő úgy megütötte, hogy a földre került, majd mindany- nyian rávetették magukat, rug­dosták, ütötték a bányászt. Vé­gül elvették 1700 forintját és útlevelét, majd felszívódtak a pécsi éjszakában. Szerencsére a póruljárt len­gyel időben magához tért és Az önbíráskodást választották azok a juhászok, akik június 4-én este egy lelőtt kutya miatt két va­dászt vertek meg igen durva módon Romonya határában. Az egyik va­dász, G. K. kórházba került az ese­tet követően, s talán csak a vélet­lenen múlott, hogy fejsérülése nem lett végzetes. Hogy miként is folyt le a verés valójában, arról a nyomozás jelen­legi szakaszában két verzió létezik. Az egyik a vadászoké, a másik a juhászoké. A kettő között az az alapvető eltérés, hogy a vadászok szerint nemcsak a lelőtt kutya gazdája, a juhászbojtár, hanem a főjuhász is ütötte őket. Mégpedig nem is akármivel, hanem egy jóko­ra kurblivassal. A bogádi tsz főju­hásza. P. L. ezt tagadja. A pécsi, Puskin téri rendőrállomáson pénte­ken lefolyt szembesítés így ered­ménytelen maradt. — Engem először a kocsiból ki­ugró bojtár ütött vesén a réz végű, kampós juhászbotjával - emlékezett A. Gy., az egyik vadász. - Majd, ahogy feltápászkodtam volna, kap­tam egy még erősebb ütést, de ezt már a főjuhásztól, a kurblivassal. Aztán elkezdték ütni a társamat. — Nagyon jó kutya volt a Cselló, és már tavaly is agyonlőttek egy pulimat a vadászok — magyarázta tettének okát N. L, a bojtár, aki nem akart megbánást tanúsítani az ügyben. — Ha nem fog le a gazdám, ta­lán agyon is verem őket. Tudja, hogy van a mondás: eb ebé jár. . . Balog Nándor Kulturális Hetek Barcson Az Immár hagyományos bar­csi nyárt rendezvénysorozat — a Kulturális Hetek — ez évi eseményei a zene és a loémet kultúra jegyében zajlanak, má­jus 18-tól augusztus 20-ig. Idén a Dráva-parti település németországi testvérvárosából, a Stuttgarthoz közeli Fin- sheimiből érkezett számos együttes, képző- és előadómű­vész. A rendezvénysorozat egyik nyitókoncertje a íin- sheiimi fúvósegyüttes fellépé­se volt a kiváló akusztikájá­ról ismert katolikus templom­iban. Megnyílt már a Dráva- múzeumiban folyamatosam megtekinthető egy selyemifes- tő-íművész kiállítása. örömmel fogadták — a Kul­turális Hetek rendezőjeként — a helyi polgármesteri hivatal­ban az ajánlatot: a Revizor német nyelvű előadását. A vá­ros két középiskolájában — a gimnáziumiban és az erdé­szeti szakközépiskoláiban — ugyanis kétnyelvű az oktatás, így számos diák értőként ül­hetett á nézőtéren. A rendezvénysorozat követ­kező programja 12-én lesz, ugyancsak a katolikus temp­lomban, ahol a Heidelíberg- Mainnheim-i zeneművészeti főiskola zenekara és kórusa lép fel, a koncerten egyházi művek szerepelnék. Este a vonósnégyesük lép fel, a hangverseny közreműködője a rendkívül tehetséges, csoda­gyerekként elkönyvelt 14 éves barcsi zongoraművész, Köcsky Péter lesz. 14-én is fellépnek a németországi zeneművészeti főiskolások: ,a sportcsarnok­ban adnak koncertet, a mű­soron viíllági zene szerepel. Vasárnap, 16-án pedig o leg­ifjabb barcsiak, a 2. számú általános iskola kisdiákjai hangversenyeznék: gregorián­kórusuk énékel. A Balatontól 38 kilométerre, a Kop­pány folyó völavében található a Tamási termálfürdő. A melegvizes medencékben nincs zsúfoltság, tüle­kedés. A szép természeti környezet, a strand melletti kemping nemcsak hazai, de külföldi vendégeket is vonz. Fotó: Ferenci Demeter ar Az Uj VDN gazdaasszonya Bodzaszörp, bodzás palacsinta Ritkás erdőkben, utak mentén most virágzik a finom illatú ese­te, vagy fekete bodza. (Nem té­vesztendő össze a hasonló, de büdös virágú gyalogbodzával.) A tányér alakú sárgás-fehér virág zörgősre szárítva kitűnő téli gyógytea, főzete izzasztószer meg­hűlésnél. fej-, fog- és fülfájásnál, légcsőhurut, mátha, rekedtség esetén. Enyhe, bélmozgató ha­tású. Vigyázzunk, hogy csak for­galmas helyektől távol, tiszta le­vegőjű területekről gyűjtsük. A friss virágokból üdítőitalt, édes- tésztát is készíthetünk. BODZÁS ÜDÍTŐ: Hozzávalók: 8 tenyérnyi bodzavirág, 5 liter víz, 80 dkg cukor, 2dkg citromsav, vagy 1 doboz (25 szem) citrom­pótló, csipet só, 1 nagyobb cit­rom. (Ha nincs citrom, akikor is Jó.) A vizet felforraljuk hagyjuk ki­hűlni. Beletesszük a cukrot, csi­pet sót, citromsavat és a vé­konyra 'fölkarikázatt citromot, majd addig kevergetjük, míg az anyagok el nem olvadnak. Ez­után tesszük bele a vízzel leöb­lített, leszárazott virágokat. Le­fedve hagyjuk állni 2—3 napon át, de időnként megkeverjük. Na­gyon finom szűrőn, vagy gézen szűrjük át, mert ha virág marad benne, gyorsan megbuggyan. A leszűrt üdítőt csavaros tetejű, vagy ledugaszolt üvegekben, hűtő- szekrényben tartjuk. Két-hároim hétig eláll. Van aki szalicilt, vagy natrium benzoikumot is tesz bele, így tovább eltartható. Hűt­ve vízzel, vagy szódóval hígít­va nagyon finom és értékes üdí­tő. BODZÁS PALACSINTA: Hozzá­valók: 8—10 ernyő bodzavirág, 20 dkg lisztből, 2 deci tejjel, 2 egész tojással, 1 deci szódavíz­zel, csipet sóval készült sűrű palacsintatészta, porcukor, a sü­téshez olaj. A sűrű palacsinta­tésztát 1 órán át állni hagyjuk. A bodza szárát rövidre vágjuk, virágát leöblítjük, majd törlőru­hával kissé leszáritjuk. A szárá­nál fogva a palacsintatésztába mártjuk, majd bő, forró zsírban vagy olajban kisütjük. Porcukor­ral meghintve fogyasztjuk. Készít­hetjük úgy is, hogy a virágot a száráról lemorzsoljuk, (hagyomá­nyos palacsintatésztába keverjük és a szokott módon kisütjük. Ez esetben nem kell a palacsintába töltelék. (A szárított bodzavirágból ké­szült télire eltartható szörp is­mertetésére visszatérünk.) W. M. vasárnapi 5 értesítette a rendőröket. Elve­zette őket a Tolbuhin úti ház­hoz, mely nyomon elindulva a nyomozók még napfelkelte

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents