Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)
1991-06-01 / 148. szám
1991. június 1., szombat aj Dunántúli napló 11 Miért Jön a pápa Pécsre? Már két éve annak, hogy a Vatikáni Államtitkárság közzétette a pápa magyarországi látogatásának szándékát és tervét. Utána következett a Magyar Püspöki Karnak és a magyar kormánynak a meghívása. A pápa a meghívást elfogadta és úgy döntött, hogy a magyar katolikus egyházat, annak híveit és papjait, de az egész ország lakosságát is az ötvenegynéhányadik apostoli lelkipásztori útja alkalmával felkeresi, és ugyanúgy, mint aho« - »I. i iii —____ gyan ez pápaságának első évétől kezdve szokássá vált, nekünk is elhozza áldását és megmondja mindazt, ami, mint az egyházért felelős krisztusi megbízott szivén fekszik. Érthető, hogy a magyar püspöki kar tagjai együtt, de külön-külön is azóta lázasan tevékenykednek azon, hogy a pápát méltóan fogadjuk hazánkban és lelkipásztori és apostoli látogatása gyümölcsöző legyen. Eleve tsdtuk, hogy a pápa nem látogathatja meg az ösz- szes magyar egyházmegyét, nem mehet el minden püspöki székhelyre, mégis a főpásztorok azon fáradoztak, hogy a pápát saját egyházmegyéjükbe külön is meghívják, és különböző érvekkel kívántak súlyt adni meghívásuknak. A magam részéről három indokot soroltam fel, hogy elérjem a Szentatya pécsi látogatását © Arra hivatkoztam először is. hogy Pécs a legősibb keresztény magyar város, mert az V. századtól kezdve itt lakó megkeresztel kedett délszlávok katakombákat, templomokat építettek, melyeknek maradványait évről évre új leletekre találva, valósággal a Róma vagy a közép-olaszországi városok rekonstrukciója szintjén tudjuk bemutatni. Amikor második alkalommal voltunk mi magyar püspökök a pápánál, az ún. „ad limina" látogatáson, az első kérdése az volt hozzám: hol van Pécs a térképen és mit jelent a város neve? Nagy atlaszt tett elém és megmutathattam, hogy Pécs a Duna déli szakaszának területén fekszik, a Mecsek-hegy- ség övezi északról és a Dunával együtt a Dráva folyó szegélyezi. A névről nem tudtam mást mondani, minthogy sokan foglalkoztak a város nevének eredetével és ma még mindig az a helyzet, hogy keresik Pécs nevének eredetét és jelentését. Úgy érzem, hogy megközelítéssel a különböző elméletek olyant mondanak, ami a valóságnak megfelelhet és így én is elfogadom azt az elméletet, hogy Pécs a szláv számjegyből, a „pet”, vagyis az ötös szóból ered. E jelentés azokra a pécsi vértanúkra utal, akik Diocletian császárnak spa- latói, a mai Split hatalmas palotájának építésénél mint ■kőfaraqók a Pécsről ideszállított zöld és kék márványt dolgozták fel. Köztük keresztények is voltak és a hagyomány szerint ezek közül többen vértanúhalóit haltak. Tudományos leletek alapján is könnyen valószínűsíthető, hogy ezek öten voltak. A pécsi vértanúk emlékét őrzi a Székesegyház terén a 3 méter mélységben található „festett sírkamra” vagy „Péter és Pál sírkamra”, amelynek belső színes díszítései párat* Ionul gazdagok és rámutatnak arra, hogy biztosan keresztény kultusz honosodott meg már akkor, amikor a sírkamrát az V—VI. században építették. A bejárattal szemben a sírkamra északi falán kisebb kivésett mélyedésben megtaláljuk a Krisztus-monogramot, a nagy „PX"-et, jobbról és balról Szent Péter és Szent Pál tipikus arcával. Szent Pétert kopaszon, Szent 'Pált szakállal. A sírkamra két belső oldalán biblikus jelenetek ábrázolását találjuk. Ezek között nevezetesek az ún. „orante", vagyis a Szűz Anya kiterjesztett kezekkel, továbbá Szent Pál hajótörése. A falakon jobbról és balról eme ábrázolások között négy medalion van éspedig férfiakkal, egy fiatal, egy középkorú, egy öregedő és már aggastyán férfi megjelentetésével. E tipikus római arcok azt akarják mondani, hogy a kápolnát férfiaknak szentelték és az öt a „több vagy a sok” férfit jelzi. A Vili. század elején Luip- ram, salzburgi érsek, akihez a város területileg tartozott, Pécsett keresztény templomot szentelt, melynek e nevet adták: „Ecclesia ad quinque mar- tyres”, vagyis az érsek öt vértanú tiszteletére épült szentélyt adott át az itt élő szláv keresztényeknek. Amikor a Szentatya ezeket hallotta, nagyon felfigyelt és kifejezte, mennyire kíváncsi arra, hogy erről a szláv keresztény jelenlétről itt Pécsett többet tudjon meg. Időközben a Vatikáni Államtitkárság nálunk járt küldötteit a volt pápai nunciust is, aki most már Moszkvában tevékenykedik, megbízta látogassa meg o pécsi kápolnát és tegyen jelentést róla. Sajnos, a pápa eljöveteléig csak nagyjából tudjuk helyreállítani az erősen romlásnak indult sírkamra falait. Végül is a pápa azért is jönne el többek között Pécsre, hogy a lengyel- országi őskeresztény nyomokat az itteni szlávságban is felfedezze, bizonyítékot találjon korai történelmi tanulmányozásainak elképzeléseire, nevezetesen arra, hogy a Kárpátok felett lakó keresztény szlávok, tehát a mai dél-lengyelek innen indultak el északra, magukkal vive a keresztény hitet. © A pápa pécsi látogatásának második indítékát abban jelöltem meg, hogy Szent István király innen küldte el követeit II. Szilveszter pápához, hogy királyi koronát hozzanak Rómából, amivel az európai keresztény fejedelmek közé soroltatott és apostoli térítő munkájának római és pápai jóváhagyását elnyervén a keresztény európai közösségbe állította be a magyarság történelmének jövő alakulását. Asztrik, a követ, a pécsváradi bencés apát a Szent Istvántól alapított egyházi hierarchiában később kalocsai érsek lett. A magyarságnak az egyházzal való eljegyzése ebben a rendkívüli hagyományt meghatározó királyi és Szent Péter utódjának apostoli küldetésnyilvánításában pecsételődött meg. Róma eljegyezte a magyarságot a keresztény közösség egységében, mint az európai kereszténység tagját és továbbépítőjét. 1009-ben épült fel a pécsi Székesegyház, akkor még kqt toronnyal, a XIII. században építették hozzá a másik két tornyot, több történész véleménye szerint ez Szent István rendelkezése alapján történt így, mivel apostoli királyunk Bambergben, a császári udvarban nevelkedett, mint a császár húgának, Gizellának eljegyzett jegyese és akkor a császári udvarban már négy torony ékesítette az ottani székesegyházat. Tehát a pécsi négy toronynak ilyen eredetére joggal szabad gondolnunk, amikor Szent Istvánban kell látnunk a pécsi püspökség alapitóját és így a pécsi négy- tornyú Székesegyház építőjét is. © És van még egy harmadik indok is, amit abban jelölnék meg, hogy Pécs városa a Magyarországon élő nemzetiségek, a németek és szlávok gyülekezőhelye volt már Szent István korától kezdve, a nemzetiségi élet hagyományait egész történelmünk folyamán megtaláljuk templomokban és kápolnákban, sírok emlékköveiben, dűlők és dombok elnevezésében. Tudjuk, hogy II. János Pál pápa mennyire áll ki a nemzetiségek mellett, nagy súlyt fektet a nemzetiségek különvalósógának elismerésére és amikor Pécsett ösz- szeülünk a pápa fogadására, érzékelni kell tudnunk hányán jöttek el Erdélyből, a szomszédos Horvátországból magyarok és más eredetű testvéreink, hogy itt köszönthessák velünk együtt a kereszténység látható fejét. A nemzetiségi egyházakat külön is meghívtuk és emellett önálló fejezetet jelenthet majd. hogy a Magyarországról igazságtalanul és jogtalanul kitelepített 250 ezer feletti németség képviselőit is itt láthatjuk a pápai ünnepségeken. A Szentatya jövetele bizonyítja, hogy szándékát megfelelő érvekkel tudtuk alátámasztani. Adja a jó Isten, hogy híveink és népünk számára a pápa látogatásának minden lépéséből kegyelem fakadjon. , Cserháti József püspök A látogatás során II. János Pál pápa feltehetőleg a Korsós sír- kamrát is megtekinti a pécsi Szent István téren Fotó: Läufer László A Brit és Kínai Akadémia megbízásából Pécsi keletkutató Körösi Csorna el nem ért célja Kína több ezer városálból csupán 98 látogatható engedély nélkül, teljesen szabadon. További 159 település tartozik az úgynevezett nyíl t városok közé, amelyeket különféle engedélyek birtokában lehet csak felkeresni, az ösz- szes többi zárt város. Dr. Bárdi László pécsi történész olyan helyekre is eljutott a kínai hatóságok támogatásával, ahol utoljára a múlt században jártak fehér emberek, egy cári katonai expedíció. Bárdi László most újra készülődik, immáron ötödik kínai kőrútjára. A Brit Akadémia megbízásából kétszer kutatott már Kína belső részein, ahol még utak sincsenek. Két magyart már fizettünk, mondják az angol akadémikusok a két hírneves magyar keletkutatóra. Körösi Csorna Sándorra és Stein Aurélra gondolva. A huszadik század egyik legátfogóbb kutatási expedíciósorozatáért a Kínai Társadalom- tudományi Akadémia Bárdi Lászlót az Akadémia Történelmi Kutató Központja igazgató- tanácsának a tagjává választotta, igazgatói címmel felruházva. A kínaiak nagyra értékelik a velük való foglalkozást. Ahogy a Nyugatot érdekli a Keletről érkező népvándorlás, úgy őket is érdekli például, mi lett a legnagyobb ellenséggel, a hunokkal, akik mintegy félezer évig veszélyeztették Kínát a Nagy Fal ellenére is, amit miattuk építettek. Kina legeldugottabb helyein is, ahol nem hallottak a franciákról, németekről, még ott is A képen Datong városánál lévő budhista templom barlangok előtt látható Bárdi László (balról) és Érdy Mihály (jobbról). Ebben a körzetben mintegy 53 ezer, sziklába faragott Budha-szobor található, néhány centiméterestől egészen huszonkét méteresig. ismerik a hunokat és a magyarokat is. A kínai nyelvben a két nép elnevezése szinte teljesen egyezik. Ujguriában — ahová Körösi Csorna Sándor indult halála előtt — kutatott legutóbb Bárdi László, a népvándorlás útvonalának azonosítására. Leletei sokszor az első információk voltak a kínai történészek számára. Expedíciójára — amit sokszor csak tevevagy lóháton lehetett folytatni, mert a terepjáró sem boldogult — dr. Érdi Mihály New York-i történész és Du Yaxiong kínai kutató kísérte el. Amíg kínai tengerparti városok, a különleges gazdasági övezetek már a XX. század képét mutatják, addig a belső területeken a középkor is udvarias jelző. Belső-Azsia legbelsőbb részén, ahol a pécsi történész kutatott, 6,5—7 ezer méter az átlagmagasság. A század elején Stein Aurél által felfedezett leletek feldolgozása most folyik Nagy-Bri- tanniában. Kevés még az ismeret a Selyem-útról és a népvándorlás útjáról, ezért a kínai akadémia továbbra is támogatja Bárdi László kutatásait. Szíjártó J. Mini-Expo Prágában Az első hót nem igazolta azokat a várakozásokat, hogy elsöprő üzleti siker lesz az „általános csehszlovák kiállítás”, amely május 15. és október 28. között várja a látogatókat Prágában. Pedig a szervezők látványos piádénak, egyfajta huszadik századvégi „Új világ szimfóniának” szánták a csehszlovák „MinijExpót”. A nyitást követő hét napon összesen ötvenezer belépőjegyet sem váltottak a kiállításra, s a pavilonok körül azóta is meglehetős nyugalom honol. Ez bizony kudarc, ha meggondoljuk, hogy pontosan száz évvel ezelőtt az ugyanitt megrendezett kiállításon hétköznapokon átlagban 16 ezer, ünnepnapokon 42 ezer volt az érdeklődők száma. II. Lipót császár cseh királlyá történt megkoronázása alkalmából, 1791-ben rendezték meg Prágában az európai kontinens első ipari kiállítását. Az akkori rendezvény „filozófiája" az volt, hogy az új uralkodónak meg kell mutatni a cseh kézművesek rátermettségét, ügyességét. Pontosan száz esztendő múlva ismét nagyszabású kiállítást produkált Prága városa. Akkor cél az volt, hogy demonstrálják a cseh nép iparának és kultúrájának érettségét, s ezzel növeljék öntudatát, támogassák nemzeti önállósági törekvéseit az akkori Osztrák—Magyar Mo- narcháin belül. Az 1891-es rendezvényt összesen 2 és fél millió ember tekintette meg. Ilyen előzmények után kézenfekvő volt, hogy a rendszerváltást követően, az Európába történő, oly sokat emlegetett visszatérés jegyében, 1991-ben újra nagy napokat, sőt hónapokat kell átélnie a Kiállítási Parknak. Harmincezer négyzetméternyi kiállítási területen nyolcszáz csehszlovák és százötven külföldi kiállító mutatkozik be. Egyes pavilonok az állandó kiállításoknak adnak otthont, míg másokban néhány hétig tartó, időszaki szakkiállítások láthatók. A végig megtekinthető bemutatók zömmel a múltra koncentrálnak: az ipar, a mezőgazdaság, az építészet és a művészet elmúlt százéves fejlődésének illusztrálására. A jelennel és a jövővel a rövidtávú kiállítások foglalkoznak inkább: hosszabb-rövidebb időre szinte minden termelési szféra feltűnik, s igyekszik megmutatni önmaga legérdekesebb oldalait. A nagy sláger a számítás- technika, amely most májusban mutatkozott be. Bizonyára érdekes lesz a júniusi Inter- camera időszaki kiállítás, viszont alighanem csak a szakirányú foglalkozúakat fogja majd vonzani a rekkenő júliusi melegben a szennyező vegyianyagok környezetbarát semlegesítésének eszköztárát felvonultató seregszemle. Emellett természetesen színes kulturális, szórakoztató programok sora csalogatja az érdeklődőket. Filmvetítések, csehszlovák country-együttesek be m u ta tó i, bábszí nlhá z -e I őa dá - sok gazdagítják a kínálatot, de persze a sörfesztivál sem hiányozhat, hazai, német, osztrák, sőt japán sörrel, valamint helyben működő minisörfőzdével. A leglátványosabb külföldi kiállító az Egyesült Államok. Most, amikor Csehszlovákiában az Amerika-szeretet reneszánsza figyelhető meg, s a minap ünnepelték — ezernyi csillagos-sávos zászlócska lo- bogtatása közepette — azt, hogy Délnyugat-Csehországot 46 évvel ezelőtt az amerikai hadsereg szabadította fel, nos tehát a jelenlegi helyzetben magától értetődik, hogy a kiállítás megnyitási ceremóniájának a legfőbb sztárja Shirley Temple-Black volt. Az a Shirley Temple, aki (még Black nélkül) filmcsillag-üdvös keként írta be nevét a művészet történetébe, jelenleg viszont az Egyesült Államok prágai nagykövete. Az amerikaiak egy lenyűgöző környezetvédelem-technikai bemutatóval, valamint az Amerikai Űrhajózási Hivatalnak, a NASA-nak a kiállításával érkeztek a csehszlovák fővárosba. A legértékesebb kiállítási tárgy egy 16 dekagrammos kődarab, amely az Apolló-15 fedélzetén érkezett a Holdról. A látogatók gyér száma láttán viszont az a benyomása támad az embernek, hogy a kiállítás szervezői is a Holdban jártak, amikor hatmillió vendéget terveztek októberig. Márpedig ha ettől lényegesen elmarad a bevétel, akkor miből fogják fedezni a költségeket? A nyitáskor még azt hangsúlyozták, hogy az állami költségvetést közvetlenül nem terheli a rendezvény anyagi fedezete. Igaz, létrehoztak egy kiállítási alapítványt, amelybe nagy összegekkel szállt be a cseh állami biztosító, a cseh takarékpénztár, a prágai sörüzemi vállalat, és több más intézmény. Az állam aligha hagyhatja, hogy e szponzorok belerokkanjanak a kiállításba. Kárpáti János (Prága)
