Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-08 / 124. szám
1991. május 8., szerda / uj Dunántúlt napló 7 Csipesz? Hogy nem nekem jutott eszembe ez a pofonegyszerű és nagyszerű ötlet! — és csak forgattam a boltban a tasak ruhacsipeszt. Hosszúkás, (középen bemetszett, tulipán alakú esztergált fapálcika, Farkas László kárászi fiatalember találmánya, Felikerestem. Az alapötletet a Tom és Jerry rajzfilmben látta. Egy ismerős faesztergályos vállalta a gyártását. Ipari védjegy, csomagolás, már csak el kellett adni. És itt kezdődték a bonyodalmak. Boltokat keresett fel. Az ötlet mindenkinek tetszett, de megvenni? Alig akadt rá vállalkozó. A hagyományos rugós facsipeszhez képest két annyiba kerül. Számtalan előnye van pedig, nem gyűri a ruhát, nem hagy rajta rozsda- nyomot, nem veti le a szél, gyorsan rá lehet tűzködni a ruhára és lekapkodni, hosszú élettartamú, szép. Megpróbálta olcsóbban előállítani, de nem ment. Az esztergályost nem kérhette, csak azért dolgozzon, hogy elfáradjon. Maradt a lehetőség, ha itthon nem veszik meg, eladja külföldön. Kivinne ő maga, hogy ne egy közvetítő tegye zsebre a hasznot, de elveszik a rengeteg papír (között. Szakmája vasesztergályos, sose volt ilyennel dolga. Egyre elkeseredettebben beszélt, ahogy közeledtünk a jelen pillanatokhoz. Ausztriában egy ismerőse vállalta, hogy keres forgalmazókat, most folyik a minőségi tesztelése. Talán megveszik, mert nagy előnye, hogy csak fa, környezetbarát, el rothad a földben. Megkereste egy komlói termékfelhajtó kft. is, de semmi visszajelzés, az idő pedig megy. Ezzel fekszik, ezzel kel. A környéken nincs munkahely, maszek esztergályosként nem élt meg, belefogott ebbe. Fél éve adósságot vett fel, kamatmentes kölcsönt a barátjától, amit június 14-ére ki kell egyenlíteni. Miből? Nem tudja, hogyan tovább - mondta, és csak szorította a csipeszt. Hazafelé azon gondolkodtam, milyen jó is, hogy nem nekem jutott eszembe ez a továbbra is nagyszerű ötlet. Most én lennék teljesen kiborulva, elkeseredve. Hát kell ez nekem? Még mit nem! Ezután csakazértse jut eszembe semmi! Csak nem fogok kiszúrni magommal? Sz. Lelovics I. Lassú a se ütem — nagy a bizonytalanság Itt a privatizáció Itt a privatizáció! — ezzel a hangzatos szlogennel jelennek meg az Állami Vagyonügynökség hirdetései a lapokban. De vajon tényleg itt a privatizáció? Baranyáról, a baranyai üzletekről mintha túl kevés szó esne a reklámszövegekben. Sőt, egy nemrég Pécsett rendezett szakmai tanácskozáson sem akadt senki, aki pontosan tudta volna, hány és milyen .műhely, bolt, vendéglő, vagy kocsma kerülhet sorra idén. Az érintett állami cégek közül a legnagyobb, a jelenleg még 1300 embert foglalkoztató Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat. Az elképzelések szerint 123 egységet privatizálnak. Természetesen nem egyszerre, hiszen vannak olyan üzletek, amelyek bérleti szerződése még csak ezután jár le. — Az előprivatizációs törvényt 1990. szeptember 25-én hirdették ki, ez kötelezővé tette, hogy 30 napon belül, vállalat kezelésében, bérletében, üzemeltetésében lévő és a törvény hatálya alatt levő üzletekről kimutatást készítsünk — tájékoztat dr. Farkas Zoltán, a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója. — Ennek a munkának az elvégzésére egy hónap nem volt elegendő, szerencsére a vagyonügynökség megadta a másik 30 napot is, így november 21-én küldtük el az előprivatizációs programigazgatóságnak a privatizációs tervet és az előírt kötelezettségeket, kimutatásokat. Ebben az anyagban közöltük, hogy nálunk 123 egységet érint a privatizáció. Ebből 41 az olyan üzlet, amelynek tulajdonosa a magyar állam és kezelője a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat, 82 egységet pedig magánszemélyektől, illetve a Pécsi Ingatlankezelő Vállalattól bériünk. Ezeket vagy a régebbi működési formákban — tehát szabadkas^ás, vagy szoros elszámolásban — működtetjük, vagy az utóbbi időben szerződéses, esetleg továbbadott bérleti rendszerben üzemeltetjük. — Milyen ütemezésben kerül sor a privatizációra? — Az üzletekben, a polgári jog szabályai, illetve a szerződéses üzemelésre vonatkozó jogszabályok szerint élő, hatályos szerződések vannak. Elsősorban ezt kellett figyelembe vennünk, hiszen mindegyiket csak úgy lehet privatizálni, ha az ott dolgozó üzletvezető ehhez hozzájárulását adja. A jogszabály kötelezővé tette, hogy minden üzlet vezetőjét megkérdezzük: akarja-e a privatizációt a szerződés lejárta előtt? A válaszuk egyértelműen „nem” volt! így 11 ütemre osztottuk a privatizáció menetét. — Most hol tartanak? — A vagyonügynökség elfogadta a vállalat anyagát és az üzletek értékelésére pályázatot hirdetett. Az első ütemben szereplő 16 egység értékelését egy budapesti társaság elvégezte, az ezzel kapcsolatos dokumentumokat már át is adták a vagyonügynökségnek. Tehát már ismertek a kikiáltási árak. Vállalatunk a jogszabály adta lehetőségekkel élve és saját magunk döntése révén vállalja a privatizáció lebonyolítását. Erre létrehoztunk egy privatizációs csoportot, ha a vagyonügynökségtől megbízást kapunk, készen állunk a feladatra.- Milyen az érdeklődés?- Bármennyire hihetetlen, de elsősorban nem privatizációs törvény hatálya alá tartozó, hanem a komoly értékű és színvonalú egységek iránt mutatkozik kereslet. A sláger az Elefántos Ház, vagy a Virág cukrászda, amiből azt mértem le, hogy bizonyos körökben, bizonyos személyeknél komoly tőke koncentrálódik. Az Elefántos Ház például több tíz, ha nem 100 milliós értéket képvisel. Az első ütemben szereplő üzleteinknél az ott dolgozók úgy nyilatkoztak, hogy az ártól függően pályáznak. De mindenütt úgy éreztem, hogy ezt az elhatározást a munkahelyhez való ragaszkodás motiválja és nem az illetők anyagi lehetősége. Hiszen az. első szakaszban lesz 5—10, de 20—30 milliós egység is. Valószínűleg május közepe előtt nem lehet kitűzni a versenytárgyalás időpontját, de úgy érzem, hogy július 1-jén már tudni fogjuk, kik a szerencsés nyertesek.- Mennyire elégedett a privatizáció ütemével?- Én személy szerint nem vagyok a privatizáció ellen, szükséges lépésnek tartom. De nyilvánvaló, hogy vállalati szempontból ez most nem előnyös nekünk. Nem is annyira a privatizáció ütemét minősítem rossznak, hanem azt, hogy nyár vége óta nem tudjuk, mi lesz a vállalattal, az emberekkel, teljes a bizonytalanság és ezt nem lenne szabad megengedni ... Ferenci Demeter Egyéves a Pécsi Ipartestület Ne a kontárok gyarapodjanak! Kétezer tagja van az éppen egy esztendeje alakult — végül is újjászerveződött - Pécsi Ipartestületnek. Az iparosok érdekvédelmi szervezete átfogja szinte a teljes szolgáltatói kört. Ennek az évnek talán egyik leglényegesebb sikerének mondhatjuk, megkétszereződött azoknak a fiataloknak a száma, akik egy-egy iparosnál tanulnak szakmát. Suvák Györgytől, a Pécsi Ipartestület elnökétől tudom —, maga is mindig nagy gondot fordított a tanulóinak oktatására —, hogy ma négyszáz tanulót tartanak a mesterek és most az ínséges beiskolázási lehetőségek napjaiban eddig hetvenötén jelentkeztek, de nagyobb érdeklődésre számítanak a következő hetekben, amikor kiderül, kinek nem jutott a továbbtanuláshoz hely. Egyébként tcá>b szakmában az érettségizetteket is várják a mesterek. Előbb-utóbb valóság lesz az, amit Borsós István, az ipartestület ügyvezető igazgatója is elérendő célnak tart, hogy az érdekvédelmi szervezetnek lesz szava a szakmai képzésben, a- mestervizsgákban is, hiszen a vállalkozókon, iparosokon kívül ki tudná pontosabban nyomon követni a piac szakmai igényeit? Gondjuk lenne arra is, hogy a most elkallódni, átalakulni látszó tanműhelyek valóban a szakmunkásképzést szolgálják. Míg az érdekképviseleti, kamarai törvény mielőbbi megjelenésére várnak a pécsi vállalkozók is, az ipartestület, mint a munkaadók képviselője érvel, tárgyal minden lényeges kérdésben. Keresi a megoldást az önkormányzattal is a helyi adók ügyében. Ahogy Borsós István fogalmaz, egy hajóban eveznek az önkormányzattal, egyiküknek sem érdeke, hogy a városban tönkremenő vállalkozók, viszont jól menő kontárok dolgozzanak, viszont félő, hogy a rövid távon bevételt hozó adók sértik a város jóval hosszabb távú érdekeit. Szeretnék elérni azt is —, remélhetőleg a készülő törvények efelé mutatnak —, hogy az érdekképviselet rendelkezzen hatósági jogkörrel az ipar- engedélyek kiadásában, természetesen szigorú követelményrendszer alapján, ahogy teszik ezt számos más országban. Suvák György és Borsós István méltán érezhet büszkeséget az iparosokat ellátó szolgáltatóbázis miatt, hiszen az érdekképviselet a könyvelési, adózási, adminisztratív munkák mellett külföldi tanulmányútokat szervez, üzleti partner- kapcsolatokat épít. Igen sikeres az 1948-as Iparos Újság megújított, havonta megjelenő kiadványa, amely komoly hír-, forrása a pécsi vállalkozóknak. Az ipartestület legutóbbi küldöttgyűlésén egy alapítványt hoztak létre, amely támogatni kívánja az idős, beteg mestereket, családjukat, a tanulóképzést, valamint a sport és művelődési lehetőségeket. G. M. Bővítik a szalántai iskolát Szalóntán bővítik az általános iskolát. Az első ütemben az új épületszárny készül el, a következő lépésben a tornaterem épül meg. Ezt követi a régi iskolaépület belső átalakítása, amelyben egy konyha, egy étkező és a napközis termek kapnak helyet. A terveket az Agrober készítette, a kivitelező a Baukomplex. A környező településekről több mint 200 gyerek jár a körzeti iskolába. Kevés a tanterem, ezért az első és második osztályosok Németiben, az öregek napközi otthonában kaptak helyet. Nincs az iskolának egyetlen szertára sem, ahol a szemléltetőeszközöket tudnák tárolni. Nincs tornaterem, technika szaktan- terem és egy pici helyiségben helyezték, el a négy számítógépet, a videót és a színes televíziót. Az iskolába az óvodából hozzák az ebédet, az étkezőben napközben tanítanak. Az elmúlt é«v elején a volt megyei tanács testületé megszavazta a szalántai iskola bővítését, és ehhez több millió forintos támogatást is nyújtott. Ezt követően a helyi tanács az iskola részére területeket vásárolt, és elkészíttette a terveket. Ősszel megkezdődött a tereprendezés és az alapozás. Már állnak a falak és a tetőszerkezet is felkerült az egyik szárnyra. Az új szárny közvetlenül csatlakozik az iskola udvarán álló modern épülethez. A régi helyett új bejáratot alakítanak ki. Innen nyílik a zsibongó, ahonnan folyosó vezet az osztály-, a szaktermekhez. Sz. K. A Budapesti Foipori Vállalat tenméke a 'Nagykanizsai Do- moson keresztül jutott a város szalküzletébe első osztályú minősítéssel, 35 000 forintos eladási áron, február 24-ién. A szállító SZÖVAUTOS járműről lerakva (kiderült, imiiind a három, egyéniként ötelemes bútor sérült. Az átvevő Ibolt vezetője, ismerve az ilyenkor követendő teendőket, azonnal jegyzőkönyvet készített, azt haladéktalanul, ajánlott levélben a gyártóihoz eljuttatta. Leírtai, hogy a Ihátsá szelkrányiborítok leszaikadtak, az ajtók sérülték, nyúzottak és felsorolta a többi hibát is. (Bízott at (rendelkezéseik szeriinti, nyolc .napon belüli intézkedésben, s egyúttal remélte, elfogadják ajánlatát és a véte Iámat 20 százalékkal csökkentik. (Mindezek helyett Ikapott (két március 19-én keltezett és 26- án kézbesített levelet. Ezék egyikéből idézek: „A hátfalak öt dib-lból való felszerelésének kifogása engedmény tárgyát szakmán 'belül nem Iképezlheti. Gyártmányunknál nem tőreBaj van a „Szilviával” Éppen a „Szilvia *84” szekrénysorral kapcsolatos tudnivalókat igyekszem sorra venni, aimiilkoir a rádió híradásából szerdán orról értesülök, hocjy a bútorok áirát 10 százalékkal emelik! Ja, meg a biztosítási díjak „beépülése” a ibenzinköltséglbe átmenetileg szintén növeli azt. De nézzük, mi is a ibaij a szépnevű Ibútorrail lMo(háoson. A szekrénysorok hátsó része vált le, ezt reklamálták a vevők Fotó: Proksza László Leivel csak szakértőknek! kedtünlk (kettős funkciójú bútorokra — elöl szekrénysor, hátul térelválasztó fal — ímegoldásá- ra. A (szögek, helyesebben kapcsok lazulása, esetleg anyagiból való lemez által történt (kihúzása 250 km utaztatás utóin véljük azt, hogy á legkisebb károsodás, amelyet egy szekrény elszenvedhet. Javítása a legegyszerűbb módon, kalapácsütéselkkel megoldható.” lEzt a gyártó főmérnöke és főkönyvelője sóját kezűleg irtó alá. Sőt még ez a mondat is a levélben áll: „Eljárásúk kereskedelmi, tisztasága (bennünket váratlanul ért”. (Bennünket, vásárlókat Viszont imár egyáltalán nem ér váratlanul, hogy a megfizethetetlen ámú bútorók között hibátlant nem találunk. iBizonyálra hamarosan megérjük, hogy ai garnitúrákhoz melllékelt tájékoztatón feltüntetik: a bútor „egyfunkaiós”, szorosan a fal mellé állítva', ha csalk nem púpos a hátulja, miiint a „Szilvia ’84"-ié — éppen csak a garanciális idő végéig eláll dogál. A polcokra lehetőleg ne pakoljunk, (hiszen nem azért tették bele, optikai csalódás, hogy az ajtók lejjebb-lfölijehb álllnak, mimt ahogy az lis, (hogy nyúzott a felületük. (Kalapácsot pedig akár az ezeraprócikk boltban 'is vásárolhatunk. A móhácsii (bolt vezetője, Bogó Ferenc kijelentette: nem hajlandó becsapni a vásárlóit! (Ragaszkodik a 20 (százalék árkedvezményhez, ho Ikefl, 'perre viszi az ügyet. Pedig számukra az olcsóbb tenmiék kisebb ‘bevételt, így a forgalom után kevesebb jutalékot hoz! Egyébként (szerdán újabb rakományt küldött vissza a SZŐVAUTO-s — tehát nem bú - torszállitó — autóval Gsöng- rádra', ahonnan 5 garnitúra konyhabútort akartak’ „elsütni neki” darabonként több mint 20 000-ért és alaposon összenyúzva. „Majd csak (észreveszik, (hogy aiz áirnak arányban -keli lennie a minőséggel!” — mondogatja és mérgelődik naphosszat, az utóbbi ‘időben egyre gyakrabban. B. M. A tervek szerint a pécsi Eleffántos ház felső szintjén nyílik /meg a Játékkaszinó Fotó: Läufer László
