Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-08 / 124. szám

uj Dunántúli napló 1991. május 8., szerda Kivonulnak az amerikai csapatok Richard Cheney amerikai vé­delmi miniszter öböl-menti körútja során kedden Kuvaitba látogatott. A kuvaiti trónörö­kös-miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után kijelentet­te, hogy az amerikai csapato­kat csütörtökig kivonják Irak déli részéről, de egy páncélos dandár még Kuvaitban ma­rad. Miután az UNIKOM 1440 fős megfigyelő csoportja átvet­te a térség ellenőrzését, az amerikaiak már hétfő éjjel megszüntették a harci repülők járőrözését, majd kedden meg­kezdték a kivonulást Dél-lrak- ból. Ami a menekülteket illeti, Richard Cheney újságíróknak úgy nyilatkozott: Irak északi részén, ahol az amerikaiak és szövetségeseik őrzik a kurdok táborait, viszonylag nyugodt a helyzet. Az irakiak kivonták katonáikat a térségből, a kurd menekültek pedig egyre na­gyobb számban térnek haza. Egyébként az amerikai vé­delmi miniszter még kedden továbbutazik az Egyesült Arab Emírségekbe, majd Ománban, Katarban és Bahreinben tár­gyal mielőtt - hazafelé tartva — ismét útba ejti a szaűdi fő­várost. Az öböl biztonsági rendszerének kiépítéséről foly­tatandó tárgyalások előtt az öböl Menti Együttműködési Tanács hat tagállamának kül­ügyminiszterei vasárnap Ku­vaitban egyeztették álláspont­jukat. Kurd vezetők a biztonsági övezetről NAGYVILÁGBAN Bagdadban hétfőn az Irak­ban élő kurdok autonómiájá­ról tárgyaltak kurd vezetők az iraki kormány képviselőivel. A kurd közösség lapjának keddi számában megjelent tudósítás szerint a tárgyalásokon részt­vevő négyfős kurd küldöttséget Maszud Barzani, a Kurdisztáni Demokratikus Párt elnöke ve­zette. A jelentésből nem derült ki, hogy ki volt az iraki tárgyaló­déi, de az iraki tisztviselők sze­rint nem valószínű, hogy a kurd küldötteket a megállapodás elkészülte előtt fogadná Szad- dóm Húszéin elnök. Két héttel ezelőtt az iraki vezetés már tárgyalt a külön­böző kurd szervezeteket tömö­rítő Kurdisztáni Front képvi­selőivel. Akkor elvi megállapo­dásra jutottak arról, hogy va­lóra váltják az 1970 márciu­sában kötött — és azóta is pa­píron maradt — autonómia­egyezmény előírásait. A mos­tani tárgyaláson azonban nem vett részt Dzsalal Talabani kurd vezető, aki a korábbi megbeszélésen a kurd küldöt­teket vezette. Szaddám Húszéin elnök hét­főn szülővárosában, Takritban tett látogatásán sürgette, hogy állítsák bíróság elé azokat a vezetöke, akik „nem álltak helyt” a Szaddám-ellenes már­ciusi felkelés idején. Az INA iraki hírügynökség szerint az elnök külföldről támogatott „huligánokat" tett felelőssé a zava rgásokért. A szövetséges erők keddre kiszélesítették az iraki—török határ mentén húzódó bizton­sági övezetet, amelybe az el­következő két hét során 200 000 kurd menekültet kívánnak átte­lepíteni a törökországi mene­külttáborokból. Az övezet jelenleg 193 kilo­méter széles és 48 kilométer­nyire nyúlik be (iraki területre) a török határtól - közölte egy amerikai katonai szóvivő. Jay Garner amerikai vezérőrnagy ugyanakkor cáfolta, hogy a szövetségesek parancsot ad­tak volna Dohúk tartományi székhely — egykori kurd köz­pont — elfoglalására. Harcok Örményországban A szovjet hadsereg egységei kedd reggel tűz alá vettek négy örmény falut. örmény- ország moszkvai képviselete úgy tájékoztatta az MTI moszk­vai irodáját, hogy a támadá­sokba helikopterek és harc­kocsik is bekapcsolódtak. A katonák előbb ultimátu­mot intéztek a lakossághoz: vagy leadják a fegyvereket, vagy eltüntetik a föld színéről a falvakat. Az örmény képviselet szóvi­vője közölte, hogy a hétfőn lerombolt Voszkepar faluban tizenhárom ember vesztette életét a település ellen inté­zett katonai támadásban. Köz­lése szerint a halottak több­sége rendőr. A támadók állí­tólag negyven rendőrt túszul is ejtettek és elhurcoltak. Bush elnök jól érzi magát Eközben a szovjet parlament elvetette az örmény Legfelsőbb Tanácsnak azt az indítványát, hogy az örmény-azerbajdzsán konfliktus újbóli kiéleződése miatt hívják össze a szovjet Népképviselők Kongresszusát. A szovjet törvényhozás ugyan­akkor úgy döntött, hogy hiva­talos vizsgálócsoportot küld ki Örményországba és Azer­bajdzsánba a jereváni, illetve a bakui állítások ellenőrzé­sére. Az elutasító döntést tartal­mazó határozat úgy fogalmaz, hogy a Népképviselők Kong­resszusa és a szovjet parla­ment már eddig is több ízben foglalkozott az örmény—azeri háborúskodással. Határoza­tok is születtek ez ügyben, ám azok csak papíron maradtak. WASHINGTON: George Bush amerikai elnök május 6-án a Fehér Hál ovális irodájában fogadta Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminisztert MTI telefotó Siklós: képviselő-testületi ülés Siklós város 1991-92-es vá­rosfejlesztési koncepciójának kimunkálása a tegnap esti képviselőtestületi ülésen lénye­gében befejeződött. Az eddig elfogadott döntések kiegészül­tek a református iskola alapí­tásának támogatásával, a Ma­gyar utca 29., valamint a Kál­vin utca 19. szám alatt lévő ingatlanokat engedi át az ön- kormányzat a református egy­házközségnek. A testület meg­szavazta a helyi kábelstúdió kialakításának segítését, a szükséges technikai eszközök­kel való felszerelését. A Fehér Ház hétfőn este újabb jelentést adott ki George Bush el­nök állapotáról. Az elnök teljes napi munkaprogramjának jó köz­érzetben és hangulatban tett ele­get, szívrrtmus-rendellenessége, amely miatt hétfő reggelig kórház­ban ápolták, nem tért vissza. Vál­tozatlanul szedi a gyógyszereket, szívműködését rendszeresen ellen­őrzik, de aggodalomra semmi ok. A hangsúlyozott derűlátás elle­nére nyilvánvaló, hogy az elnök átmeneti gyengélkedése is érdemi változásokhoz vezethet az amerikai politikában. Mint az ABC-tv hír­adójának műsorvezetője megfdgal- mazta: az amerikai nép rádöb­bent, hogy ez az elnök sem hal­hatatlan, s hogy alelnöke, Dán Quayle nem valami láthatatlan fi­gura . . . Amikor George Bush kabinetfő­nöke a közelmúltban jelezte, hogy az elnök természetesen indul 1992 novemberében újjáválasztásáért és alelnökjelöltje ismét Dán Quayle lesz, a bejelentés nem okozott meg­lepetést. Ellenkezőleg: a törvény- hozás mindkét házában többség­ben levő Demokrata Párt egyetlen vezető politikusa sem vállalkozott eddig az elnökjelöltségre, tudván, hogy a lakosság 90 százalékát ma­ga mögött tudó elnökkel szemben fellépni reménytelen. George Bush szívzavarait kom­mentálva azonban az amerikai po- litika-csinálók és a sajtó új hely­zetről beszélnek: jóllehet a makk- egészséges elnök valószínűleg csak múló kellemetlenségen esett át — de 67 éves és egy ártalmatlan szívritmuszavar agytrombózishoz, szélütéshez is vezethet. Az elnök súlyosabb betegsége esetén viszont az alkotmányos helyettes, adott 'esetben az utód, a 44 éves volt szenátor, Dán Quayle, akinek al­el nőkké jelölése (Bush döntése) az 1988-as kampány egyik nagy meglepetése volt. Az NBC hétfő esti jelentése szerint csak minden ötödik amerikai tartja Quaylet al­kalmasnak az ország élére, a Time magazin felmérése szerint 67 szá­zalék nem bízik elnöki képessé­geiben. Az adatok ismeretében hét­főn tekintélyes republikánus párt­vezetők, szenátorok is úgy nyilat­koztak, hogy a könnyűnek ígérke­ző választás megnehezült, hiszen a demokraták azzal érvelhetnek: ellenfelük egy, már nem egészsé­ges, a 70 felé járó elnök - aki­nek helyettese, , lehetséges utóda komoly kockázatot jelent. George Bush ismert arról, hogy kitart emberei mellett, s a be­avatottak szerint mindezek ellenére sem fogja ejteni helyettesét. Jazov befejezte kínai látogatását Dmitrij Jazov szovjet védel­mi miniszter kedden befejezte ötnapos hivatalos látogatását Kínában. Személyében a Kínai Népköztársaság megalakulá­sa, 1949. óta első ízben járt szovjet katonai vezető Peking- ben. Látogatása során megbeszé­lést folytatott kinai kollégájá­val, Csin Csi-vejjel és Li Peng miniszterelnökkel, majd hétfőn ellátogatott Sanghajba. Pe- kingbe visszatérve kedden fo­gadta őt Csiang Cö-min, a Kinai Kommunista Párt KB fő­titkára és Jang Sang-kun ál­lamfő. A megbeszélésekről és azok eredményeiről nem közöltek részleteket. Jurij Liszenko, a pekingi szovjet nagykövetség szóvivője annyit mondott: nincs tudomása arról, hogy a felek aláírtak volna valamilyen meg­állapodást. Lobov felmentése Vlagyimir Lobovot, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnö­kének első helyettesét kedden felmentette hivatalából Mihail Gorbacsov szovjet államfő. A most 55 éves tábornok 1987. óta állt ezen a poszton. Az elnöki rendelet egyben szentesítette Vlagyimir Lobov távozását a Varsói Szerződés első főparancsok-helyettesének funkciójából. A TASZSZ szűkszavú jelenté­se szerint más beosztásba kerül. Gorbacsov április végén hasonló rendelettel felmentet­te Pjotr Lusevet a szovjet vé­delmi miniszter helyettesének funkciójából, és jóváhagyta távozását a VSZ Egyesitett Fegyveres Erőinek főparancs­noki tisztéből is. Szovjet íróküldöttség Magyarországon Jókai Anna, a Magyar író­szövetség elnöke és Jurij Ver- csenko, a Szovjetunió írószö­vetségének titkára kedden együttműködési megállapo­dást írt alá Budapesten. A Szovjetunió írószövetségének küldöttsége a két írószövetség közötti együttműködés értéke­lésére, a további közös munka megtervezésére érkezett ha­zánkba. A most aláirt okmány tartalmazza írók és műfordítók cseréjét, szorgalmazza a két irodalom legfrissebb eredmé­nyeinek megismerését és köl­csönös fordítását, továbbá a moszkvai magyar, illetve a bu­dapesti szovjet kultúrközpont munkájának támogatását, va­lamint a magyar írók további kapcsolatépítését a szövetsé­ges köztársaságokkal. Harckészültség a jugoszláv néphadseregnél Fokozott harckészültséget vezettek be a jugoszláv nép­hadseregnél a horvátországi helyzet miatt, s az egységek tüzet nyithatnak, ha megtá­madják őket. Veljko Kadije- vics hadseregtábornok az ese­mények miatt hétfőn este meg­szakította gyógykezeltetését, és átvette a nemzetvédelmi mi­nisztérium irányítását. Az ál­lamelnökségnek küldött üzene­tében Kadijevics hangoztatta: a hadsereg korábbi javaslatait figyelmen kívül hagyták, s az ország szerinte emiatt sodró­dott a polgárháború szélére. Kadijevics most ismét javasla­tokat terjesztett elő, s az in­dítványt kedden tárgyalja meg az elnökség. A Splitben történt tünteté­sek miatt az államelnökség hétfő este rendkívüli ülést tar­tott. A tanácskozáson élesen, elítélték, hogy a zavargások­ban megöltek egy katonát és egy másikat megsebesítettek. Követelték, hogy a horvát ha­tóságok azonnal vessenek vé­get a hadseregellenes meg­mozdulásoknak. Franjo Tudj- man horvát elnök a késő esti órákban megbeszélést kezdett Ante Markovics szövetségi mi­niszterelnökkel és több katonai vezetővel. A tanácskozásokat folytatják. A spliti tüntetésekben a horvát televízió híradója szerint mintegy hatvanezren vettek részt. Körülvették a haditenge­részeti körzet főparancsnoksá­gát és kitűzték a horvát zász­lót az épületet őrző páncélo­sokra. Amikor a páncélozott járművek a tömeg felé induU tak, akkor dördültek el a lö­vések. A hadsereg azt közölte, hogy a katonák nem használ­tak lőfegyvert. A filmjelentés­ből kitűnt, hogy a tömeg üt­legelte az egyik kiskatonát. A tüntetést azért hirdették meg, hogy a hadsereg oldja fel a Knin környéki horvát falu, J<i- jevo blokádját, s tegye lehe­tővé a település élelmiszer- és gyógyszerellátását. A falu la­kosai napok óta nem jutnak élelemhez, mert a körzetet hermetikusan lezárták. Emelkedik a királyok ázsiója Kelet-Európábán A távollévő kelet-európai királyok és arisztokraták po­litikai esélyeit némiképp ja­vítja a héten Károly herceg brit trónörökös prágai láto­gatása — írja kedden a The Times című londoni napilap. A várakozó királyok - a bolgár Simeon, a román Mi­hály és az albán Leka — iz­gatottan figyelik, milyen ki­tűnő fogadtatásban van ré­szük a brit királyi családta­goknak a kommunizmus utáni Kelet-Európábán. A lap emlékeztet arra, hogy Kelet-Európa nem szűz terület a brit királyi ház szá­mára, hiszen Margit herceg­nő már járt Magyarországon. Kádár János idején is (II.) Er­zsébet királynő férje, Fülöp Edinburgh-i herceg pedig fo­gathajtó világbajnokságon szerepelt Magyarországon a nyolcvanas években, míg a trónörökös pár tavaly járt Budapesten. Károly hercegék prágai útja arra készteti a kommu­nizmus utáni kormányokat, hogy szembenézzenek a pio- narchikus alternatívával, amelyet az 1989-es demokra­tikus forradalmakban elvetet­tek - irta a The Times. A lap szerint szinte kizár­ható a Habsburg-restauráció Csehszlovákiában, Habsburg Ottó pedig tökéletesen meg van elégedve európai parla­menti képviselőségével. Visz- szautasította azt az ajánlatot is, hogy induljon a Magyar Köztársaság elnökségéért. Ám közben mindenki úg>r_ emlékszik a Habsburg-biro- dolomra — talán nem éppen helytállóan -, hogy az a nemzetiségi türelem modell­je volt — írta a londoni lap. Habsburg Ottó legutóbbi javaslatai között szerepelt Csehszlovákia konföderációs átalakítása, azzal együtt, hogy Szlovákia adjon garan­ciákat a magyar kisebbség­nek, s Jugoszlávia is alakul­jon át független államok konföderációjává. Ettől függetlenül közép- és Kelet-Európábán számos lobby küzd a királyság intéz­ményének visszaállitásáért. Bulgáriában hatalmas tömeg üdvözölte a hazatérő Maria Lujza hercegnőt, a száműzött Simeon cár nővérét, Romá­niában pedig a Parasztpárt a restauráció, fő szószólója — írta a The Times. Monar- ohista párták támogatják Oroszországban Vlagynrrir Ro­manov nagyherceg ügyét, Al­bániában Lekaét, és Jugo­szláviában Sándor hercegét. Az egykori földbirtokos arisztokrácia közben a földre tart ismét igényt, például Lengyelországban, ahol a földművesszövetséget Jan Za- moyski gróf vezeti. A fiata­labb arisztokraták kevésbé múltbamerengők: Zamoyski gróf fia, Marcin, Zamosc pol­gármestere lett, Anna Radzi- vill hercegnő oktatási minisz­terhelyettes, Maciej Radzivill herceg a privatizációs minisz­tériumban dolgozik, Mikolaj Radzivill herceg pedig, a Szolidaritás egykori aktivistá­ja, most lengyel AIDS-köz- pontot szervez — irta a lon­doni The Times. Mészáros György MTI-Panoráma

Next

/
Thumbnails
Contents