Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-07 / 123. szám
199t. május 7., kedd aj Dunántúli napló 9 SZIGETVAR SIKERES TARSASTÁNCVERSENY A szigetvári Tinódi Művelődési Központ és □ Társastáncok Baráti Köre közös szervezésében a Lenin lakótelepi általános iskolában rendezték meg a társastáncok területi versenyét. összesen kilenc klub 35 párosa versenyzett a B. C. D kategóriákban. A szigetváriak eredményes szereplését jelzi, hogy a B kategóriában a standard táncok győztese Kapron- czai Balázs és Kapronczai Katalin lett, míg Kertész Tamás és Fényes Henrietta a harmadik helyet szerezték meg. A D kategória győztese az üss Tibor és Herner Tímea páros lett. KONCERT A VIGADÓÉRT Nagyszabású Demjén Ferenc koncertet szerveznek a várban június 29-én este 7 órakor az utolsó szovjet katonák kivonulásának napján. A különböző fényjátékokkal és lézertechnikával színesített koncert bevételéből minden egyes eladott jegy után 100 forintot fizetnek be Demjén Ferencék a szigetvári Vigadó építéséhez. A tervek szerint a jegyek 300 forintos egységáron vásárolhatók meg a különböző szigetvári és más megyei városok kereskedelmi egységeiben, illetve a szigetvári buszokom jegyirodákban. A koncert napján kü- lönbuszokat, illetve vonatokat indítanának Pécsről és Kaposvárról. JUGOSZLÁV VENDÉGSZINÉSZEK SZIGETVARON A napokban Szigetváron vendégeskedett az eszéki operaház igazgatója és a spliti színház igazgatója, akik egy közös ajánlattal keresték meg a város polgármesterét. A két direktor felajánlotta, hogy a szeptember elején megrendezendő Zrínyi emlékünnepségek keretében a jugoszláv társulatokkal szívesen színpadra állítanák a Zrínyi című operát. A polgármester horvát és más nemzetiségi látogatottságra számítva elfogadta az ajánlatot és intézkedett a megfelelő színpad összeállításáról. ADOMÁNYOZÓ BM Négymillió forigtos szerződést írt alá Szigetvár polgármestere a Belügyminisztérium képviselőivel a Vigadó befejezési költségeivel kapcsolatban. A szerződés értelmében a minisztérium 4 millió forinttal járul hozzá az építési költségekhez, ezért cserébe mindössze annyi kikötést tett, hogy az épületben alakítsanak ki egy körzeti megbízotti helyiséget. A legrégebbi az ismét használatos címer 500—5000 forint a reklámcélú felhasználási díj A kilenc, felkutatott város- címer közül a legrégebbit — a képen látható 1691—1833 között használatosat — választották a képviselő-testület tagjai Szigetvár új címeréül. A város jelképének kereskedelmi vagy reklámjellegű fel- használásáért jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által benyújtott kérelem esetén egyszeri címerfelhasználásért (pl.: épületkerámia, idegenforgalmi propagandakiadványok, közlekedési eszközökön) 500 forin-' tot, folyamatos felhasználásért (pl.: termékeken reklámcélra történő megjelenítés) esetén 5000 forintot, mig magánszemélyeknek egyszeri felhasználásért 500, illetve folyamatos alkalmazásért 5000 forintot kell befizetni a polgármesteri hivatalnak. A címeróbrázolás egy stilizált kép tulajdonképpen, amelyről leolvasható az egyes személyek, testületek, városok hovatartozása. A címerek jelentős része az egykori hivatalos iratok pecsétjein, illetve a pecsétnyomók vésetein maradtak fenn az utókor szórná-^ ra. A török hódoltság előtt a városok és a falvak többségének volt pecsétje. Szigetvár címere csak a visszafoglalás uátni időkből ismert folyamatosan a mai napig. Az egykori pecsétnyomók rajzainak módosulása részben az ízlésbeli változásokra, részben az egykori jelentés elhalványulására utal. Az eredeti tiszta, egyértelmű szimbólumok, melyek a 17—18. században még elevenen éltek, később részben elmaradtak, részben módosultak, s új elemek kerültek a régiek mellé. Ezeket, a módosulásokat nagyrészt befolyásolta, hogy az adományozó oklevél eltűnt, s Így a címer pontos leírása sincs meg. Szigetvár legrégibb ismert címerét 1691. és 1833. között használták, lenyomata egy pecsétnyomó formájában maradt fenn, jelenleg is a Zrínyi Miklós Múzeum tulajdonában van. A pecsétnyomó közepén lévő címerpajzs hármas osztású, mindkét oldalának rajza azonos. Maga a pajzs lendületes ívű, barokkos formájú. A pajzs felső két mezejében hátsó lábán ágaskodó, kivont kardú, kétágú farkú, karcsú oroszlán - a címerek legkedveltebb címerállata — látható. Az alsó mezőben két-két bástyás, hosszútornyú párta zatos vár, középen nyitott kapuval. A hagyomány szerint az egymással szembeforduló két oroszlán Szigetvár 1566. évi küzdelmét, Zrínyi és Szu- lejmán harcát szimbolizálja. Az alsó mező várral megerősített településre utal. A nyitott kapu a város nyitottságát (eszmék, kereskedés, vallás, nemzetiségék szabad áramlását) jelképezi. Az ötgyöngyű korona a hőn áhított „szabad királyi város" státusra utal. A címert övező úgynevezett foszlányok barokkos indás díszítménye egyik oldalon szőlőfürtös, a másikon szőlőleveles motívuma utal Szigetvár mezőgazdasági jellegére, ezen belül is a szőlőtermesztésre. A címer eredeti színeinek felkutatásával és kidolgozásával Szíjártó Kálmán szigetvári grafikust és Kováts Valéria muzeológust bízták meg. Mint Kováts Valéria elmondta, rendkívül kötött szabályok vonatkoznak a színek összehangolására, egy-egy motívum csak egy meghatározott színű lehet. Ehhez kell összegyűjteni a korabeli leírásokat és megfeleltetni azokat a mai igényekkel. A színek kutatása néhány hónapot is igénybe vehet. Ennek megfelelően a régi-új címer is várhatóan néhány hónap múlva díszítheti eredeti pompájában a városházát. Törlesztési támogatás Önkormányzati segítség a fiatal házasok első lakásához Botrányt keltett, hogy a kormányzat megemelte a kedvezményes kamatozású hitelek törlesztését havi 1500 forinttal. Számtalan családnál ez a csepp volt az utolsó a pohárban, amely miatt végképp az önkormányzathoz kellett fordulniuk anyagi támogatásért. A bizonytalan helyzetnek vetettek véget a képviselők, amikor helyi rendeletben szabályozták a megemelt kamatozású lakásépítési, vásárlási és egyéb építési munkák céljára nyújtott kölcsönök törlesztési támogatását. Ez alapján a támogatást igénybe vehetik azok a szigetvári állandó lakosok, akik a város közigazgatási területén lévő lakásaikra és az ahhoz kapcsolódó építési célokra felvettek —, 1991. január 1-jétől egységesen 1500 forinttal megemelt —, korábban 0—3,5 százalékos kamatozású kölcsönt. A támogatást külön igénylőlapon lehet kérvényezni, hozzá kell csatolni a nettó jövedelemigazolásokat, illetve az OTP-től kapott egyenleget. Az igénylőlap alapján a támogatást 1991. január 1-jétől lehet megállapítani, ha az igénylőlapot a kérvényező a rendelet hatálybalépéséig benyújtja a polgármesteri hivatalhoz. Az azt követően leadott igénylőlap alapján támogatóst csak a benyújtást követő hónap első napjától lehet megállapítani. Ha a kölcsönszerződés szerint a tartozásnak több adósa van, a támogatást különélő adósok közül az igényelheti, aki a törlesztést 1991-ben fizetni •fogja, a közös háztartásban élő adósok a támogatást csak közösen igényelhetik. A rendelet alapján támogatást megállapítani csak az igénylő jövedelmi, vagyoni helyzetére, a tartozás teljes összegére, a havi törlesztésre, a lejáratra és a szociális helyzetre vonatkozó adatok ismeretében lehet. A támogatás mértéke az egy főre jutó 5500 forint alatti nettó jövedelem esetén 1500 forint, 5500 és 6500 forint között havi 1000 forint, míg 6500 és 7000 Ft között havi 500 forint. Ameny- nyiben a családban élők közül az első két csoportba tartozó rokkant nyugdíjas van, illetve' a családban három vagy több önálló jövedelemmel nem rendelkező eltartott van, illetve az igénylő egyedülélő, úgy a nettó jövedelmet figyelembe véve egy kategóriával feljebb lévő támogatás vehető igénybe. A támogatás folyósítása az egyéb feltételek megléte esetén nem zárja ki, hogy az igénylő rendkívüli szociális vagy gyámügyi segélyben részesüljön, de ^elbírálásánál a polgármesteri hivatal figyelemmel van a támogatás mértékére. További rendelkezés, az az igénylő, aki 1990. évi jövedelme alapján támogatásra nem lenne jogosult, azonban 1991-ben jövedelmi, kereseti viszonyainak megromlása folytán a támogatást igénybe vehetné, a várható 1991. évi jövedelemre vonatkozó igazolások csatolása esetén, méltányosságból támogatásra jogosult. Abban az esetben, ha egy családot két vagy több 1500 forintos kamatnövekedés terhel, úgy az egyik tekintetében egy kategóriával feljebb kell sorolni, a többi 1500 forintos kamatnak pedig a felét kapja támogatásként. A kormányzat megszüntette a fiatal házasok első lakáshoz jutásának egyszeri vissza nem térítendő támogatását, a kérvények elbírálását az ön- kormányzatok hatáskörébe utalta. Ennek megfelelően minden képviselő-testület maga dönti el, hogy a település költségvetése ismeretében tud-e önkormányzati támogatást biztosítani erre a célra. A szigetvári képviselők megszavazták a fiatal házasok pl- ső lakáshoz jutási önkormányzati támogatását. A rendelet értelmében ilyen támogatást kaphatnak a Szigetváron élő, a tárgyévet megelőző év január elsejétől a városban állandó lakhellyel rendelkező fiatal házasok, akik Szigetváron lakást vásárolnak, építőközösség által épített, magánerős lakásépítésbe kezdenek, magánerős formában építenek családi házat, valamint magánforgalomban lakást, illetve családi házat vásárolnak, vagy emeletráépítés, tetőtérbeépítés esetén, ha ez új, önálló lakást eredményez és az ingatlannak az igénylő nem tulajdonosa. Az egyszeri visz- szd nem térítendő önkormányzati támogatás összege 150 000 forint. Nem kaphat támogatást az, akinek külön-külön vagy együttesen lakástulajdona vagy beköltözhető és örökölt haszonélvezettel nem terhelt résztulajdona van illetve akinek határozatlan idejű főbérleti vagy bérlőtársi jogviszonya volt vagy van (kivéve komfort nélküli vagy szükség- lakást). Nem hódítani jönnek a törökök Szigetvár legújabb testvérvárosa a törökországi Dikili. A tízezres kisváros az Égei-tenger partján fekszik, a török mesékből ismert idilli környezetben. A város az évente megrendezésre kerüld Dikili—Dur- haniye fesztiválról nevezetes, ahová a világ szinte minden pontjáról meghívnak táncosokat. A tavalyi sikeres bemutatkozás után —, amikor-, is a szigetvári művelődési ház tánccsoportja először kapott meghívást a rendezvényre —, idén ismét várják a táncosokat, sőt, ebből az alkalomból hirdetnék ki a két város testvérkapcsolati együttműködési szándékát is. Egy sporttalálkozóval kezdődött a város kapcsolata az ausztriai Ep- pingennel. A negyvenezres város országos hírű sportversenyére meghívták a polgármestert is. A találkozó és a beszélgetések eredményeképp a két polgármester együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, hogy ezentúl nem csak a sport területén, hanem a gazdasági élet, ipar, kultú.ra terén is szorosabbá fűzik a két város kapcsolatát. Még az 1989-es Zrínyi emlékünnepségen találkozott Szigetvár akkori tanácselnöke és a jugoszláviai Podravska-Slatina város vezetősége. Majd a szigetvári küldöttség a jugoszláviai felszabadulási emlékünnepségen vett részt, ahol aláírták a kulturális, gazdasági és sportintézmények kapcsolatának szélesítését, illetve a kölcsönös együttműködési szándéknyilatkozatot. Szinte minden évben találkoznak a szigetvári és a németországi Schwabach városka kórusai egymással. A két kórus kölcsönösen vendégül látja egymást, meghívják a partnereket a különböző kórus- találkozókra, fesztiválokra. Egy magyarországi látogatás alkalmával vetették fel a német kórust kísérő városi küldöttek az esetleges együttműködési kapcsolat "felvételét, amely a szigetváriak helyeslésével találkozott. így a két város vezetői jelenleg dolgoznak a kóruskapcsolat ki- szélesítésén, remélve, hogy a Nürnberg körzetében lévő, harmincezres történelmi város és Szigetvár mielőbb együttműködhet gazdaságilag is. Nem elhanyagolható szempont a külföldi kapcsolatok továbbvitele, illetve kiszélesítése, még akkor sem, amikor a legtöbb magyarországi városban szinte még az intézmények üzemeltetésére is alig vannak meg a szükséges pénzeszközök. A kapcsolatok nagyban elősegíthetik egy-egy város fejlődését, külföldi meqismertetését. Ezekkel a gondolatokkal fűzik egyre szorosabbra a szigetváriak a külföldi kapcsolatokat. H. Zs. Az oldalt összeállította: Hajdú Zsolt Csillagos mizéria A klubtagsági igazolvány lesz a megoldás? Aláírással hitelesített névtelen levelet kapott szerkesztőségünk Szigetvárról, amelynek írója a város vezetőit fenyegeti, illetve a Csillagos néven ismert szórakozóhely esetleges bezárása ellen tiltakozik. Hogyan lehet egy aláírt levél mégis névtelen? Egyszerűen! A megadott címet csak kitalálták és írtak mellé egy elterjedt nevet. Azaz a cím mégis hiteles, mert a szigetvári tűzoltólaktanyáé, de a szerző ismeretlen. A Csillagos a levél nélkül is mindennapos téma a városban, hisz nincs olyan nap, hogy a polgármesternél, vagy a rendőrségen nem tennének bejelentést a szórakozóhely ellen. Darázsi Mátyás polgármestert a kialakult helyzetről kérdeztük. — Van néhány renitens fiatal, akiknek nem tetszik semmi, fel akarják magukra hívni a figyelmet, ezé[t csinálják a balhékat. Szinte mindennap, de kiváltképp a hétvégi éjszakákon fordul elő, hogy a lakók nem tudnak aludni a zajtól, a környező épületek ablakai alatt végzik el a dolgukat a fiatalok, eldobálják az üvegeket, a parkban -, ahol gyerekek szaladgálnak -, a közeli padokon közösülnek. Két ízben is feltörték már a volt pártház vendégszobáját, hogy ott töltsék az éjszakát. Előfordult az is, hogy a közelben lakó képviselőt vasárnap hajnalban ébresztették fel az ott lakók, nézne körül a diszkó környékén. Ugyanez a gond a Zrínyi téren is, ha szombaton diszkó van az Oroszlán étteremben. Nyáron valóságos életveszély a téren .át az óvoda felé sétálgatni, mert ott szinte állandóan részeg fiatalok randalíroznak. — Mit tehet az önkormányzat? — Képviselőtestületi ülésen is felmerült a Csillagossal kapcsolatos probléma. A képviselők egyetértettek abban, ha nem sikerül megegyezésre jutni a helyzet javítása érdekében,, a Csillagos üzemeltetőivel, akkor felülvizsgáltatjuk a művelődési központtal kötött bérleti szerződését, vagy módosítani kell a nyitva tartási engedélyét. Még tavaly csak eseti jellegű volt a rendőri ellenőrzés a diszkó környékén, addig most a rendezvények idején fokozottan ellenőrzik a területet, azonban este 8- tól hajnalig mégsem állhatnak állandóan posztot a rendőrök a bejáratnál. Mi a megoldás? Kiss János rendőr százados és Péter Sándor rendőr zászlós elmondták, van néhány megrögzött hangadó, akik elsősorban nem is helybéliek, hanem Szentlőrincről, Barcsról jönnek a városba szórakozni. Nem a diszkón belül, vagy a műsorral van a gond, hanem zárás után, az utcára tóduló fiatalok nem tudják hol levezetni az energiáikat, ezért kukákat borogatnak, ordítoznak, akadályozzák a forgaltnat, bedobálják az ablakokat, sportot űznek a jogszerű rendőri intézkedés meghiúsításából, sőt egy esetben még az, intézkedő rendőrt is megverték. — Hiányzik a szülői felelősségtudat, különben hogy lehetnének 12-14 éves gye-- rekek éjfélkor részegen az utcán. Sok szülő elengedi a gyerekét szórakozni, azonban nem ellenőrzik, hol, mit csinál. Végül mégis a szülők sérelmezik a legjobban, ha hazavisszük a fiatalokat és megkérdezzük, hogy tudják-e, mit csfhált, hol volt?- Nem érzik a mai fiatalok a határt, túlzottan féktelenek. Sok múlik a rendezőgárdán, a személyzet hozzáállásán is. Gyakran már ittasan érkeznek oda a vendégek, illetve viszik magukkal az alkoholt, mégis kiszolgálják őket. Nem ihotunk bele mindenkinek a kólájába, hogy mivel bélelték. A legnagyobb probléma, hogy a fiatalok szórakozóhelyeinek üzemeltetői nem törődnek vele, ki mit iszik, nem érdeklik őket a részegen dülöngélő tizenévesek. Gábor József, Szigetvár rendőrkapitánya szerint ez elsősorban nem rendőrségi probléma, hanem a fiatalok értékrendjét kellene visszaállítani. Nem léphetnek fel brutálisan a rendőrök minden szórakozni vágyó fiatallal szemben, a hangadókat kell eltávolítani a rendé- zőkkel együttműködve. A Csillagos üzemeltetői együttműködési szándékukat fejezték ki az önkormányzatnak és a rendőrségnek egyaránt. Talán vége a zavaros helyzetnek, ha bevezetik a klubtagsági igazolványt és ezentúl jobban megszűrik a vendégkört.
