Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-07 / 123. szám

1991. május 7., kedd aj Dunántúli napló 3 Baranyától a Balatonig Lépést vált a távközlés Új szolgáltatások, fejlesztések és telefontársaságek Változóban a hazai távközlés. Bár ennek igazán kézzel fogható jeleit még csak ezután érzékelhetik az előfizetők vagy a telefonra várók. A Magyar Távközlési Vállalatnál mindenesetre elkészült egy olyan hároméves program, amely okot adhat némi optimizmusra. A pécsi igazgatóságnál pél­dául már megtörtént egyfajta lépésváltás, változtattak a ko­rábbi kevésbé hatékony szervezeti formán, fiatal, tehetsé­ges szakemberekkel pályáztatták meg a legfontosabb állás­helyeket, és nem félnek az újdonságoktól, a vállalkozások­tól sem.- Mi teljes mértékben azo­nosulunk a vállalat stratégiá­jával — tájékoztat Boda Péter, kereslkedelmi és vállalkozási igazgatóhelyettes. - Példa le­het erre, hogy a vidéki igaz­gatóságok közül elsőként hoz­tuk létre a vállalkozási osz­tályt. A pécsi igazgatóság munkájában kiemelt szerepet játszik a marketing tevékeny­ség, külön figyelmet kapott a közönségszolgálat. Például az üdülőhelyeiken vagy a Ba­latonnál mindenképpen ' sze­retnénk valamit látványosan újat nyújtani. A déli parton - kimondottan szezonális jel­leggel - júniustól 11 szolgál­tató pavilon kezdi meg mű­ködését. Ezekben nyilvános te­lefonokat és faxokat helye­zünk el. A személyzet a hét minden napján a turistáik ren­delkezésére áll, aprópénzt vál­tanak, és , bármilyen távköz­léssel kapcsolatos problémá­val meg lehet keresni őket. A program keretében egyéb­ként úgynevezett vandálbiztos Telkol-típusú dél-afrikai készü­lékéket is elhelyezünk. Sőt, reméljük, sikerül üzembe ál­lítani a szezonra az értékkár­tyás nyilvános telefonókat is. Nyárra - kifejezetten azért, hogy a belföldi és a nemzet­közi távhívási lehetőségeket már most javítani tudjuk - megkezdi működését Keszthe­lyen a zalaegerszegi ADS- központ kihelyezett fokozata. Reméljük, hogy javítani fogja a déli part általános forga­lomtechnikai helyzetét az a tény is, hogy a boglárlellei, a fonyódi, a balatommária- fürdői, illetve a balatonszent­györgyi központokat átforgat­juk a nemrég üzembe helye­zett marcali gócközpontra és ezáltal tehermentesítjük Sió­fokot. — A Siófok környéki fejlesz­tést új módon szeretné meg­oldani a pécsi igazgatóság. Miután a vállalat forrásai szű­kösék, lehetőséget keresünk arra, hogy a vállalkozásba külső tőkét tudjunk bevonni, ezért helyi telefontársaságo­kat szervezünk. De miután az üzemeltetésnek jelenleg jog­szabályi akadályai vannak, el­sősorban befektetési társasá­gok létrehozása jöhet szóba. Hasonló társaság szervezését kezdtük meg Pécs környékén is, ahol szintén nagyobb tőke­bevonást igyekszünk megvaló­sítani. A másik vállalkozásunk a Centrophan Kft. Ez egy ka­nadai—magyar vegyesvállalat, amely mintegy 530 milliós va­gyonnal kezdi működését. Eb­ből 350 millió a távközlési vál­lalat részesedése, a többi pe­dig egy kanadai üzletemberé. Reményeink szerint ez egy olyan hatékony, tőkeerős tár­saság lesz, amely Baranya, Somogy, Tolna és Zala me­gyében, tehát az igazgatóság teljes területén átveszi az al­központok és a főnök-titkári berendezések, valamint a hoz­zájuk tartozó hálózatok üze­meltetését, fenntartását. * A pécsiek komolyan veszik, hogy előbb-utóbb a távközlés­ben is kialakulhat valamiféle piaci verseny. Éppen ezért, ha nem is túl látványosan, de kis lépésekkel elindultak egy úton, ami talán eredményre vezet. Igaz, egyelőre még azon bosz- szankodunk, hogy gyakran nincs vonal, hogy sokszor órák­ba telik, míg kapcsolatot tu­dunk teremteni egy intéz­ménnyel vagy várossal. De talán bízhatunk benne, hogy mindez egyszer majd csak rossz emlék lesz. Ferenci Demeter Komlóiak Ausztriában Xórussiker, szomszédolás Ausztriában járt a Komlói Pedagógus Kamarokórus. A több mint tízéves kapcsólat ezúttal még szorosabbra fű­ződött, most a Steier Vadász­kórus által, akik e kitüntetés­számba is vehető meghívást tették a komlói dalosoknak. A rövid szomszédolás során a két kórus Fürstenfeldben adott nagy sikerű koncertet, a ven­déglátók a vendégek javára ezúttal rövidebb műsorral áll­tak elő, bár helyzetük annyi­val is könnyebb, hogy hat le­mezük és kazettáik révén is­mertek és kedveltek Ausztriá­ban. Nem vallott szégyent a Komlói Pedagóguskórus, aho­gyan vezetőjük elmondta, úgy érezték, a lehető legérzéke­nyebben befogadta a közön­ség darabjaikat, köztük azt a hatot is, melyből a vendéglá­tók és a nézők tiszteletére négy osztrák népzenei anyag volt. — Csodálatos élmény volt látni, hogy tele volt a félezer embert befogadni tudó terem - mondja Szabó Szabóid kar­nagy. — Jó ez azért is, mert Európa-szerte halottak a kon­certtermek, az itteni pedig tömve volt! Találkoztunk Kom- posch asszonnyal is, aki két bemutatott osztrák dalunk szer­zője. Egyébként is elmondha­tom, illusztris személyiségek fogadtak és kísértek bennün­ket, több tartományi miniszter­rel találkoztunk. Látszott, hogy a kultúra és a kulturális kap­csolattartás ügye nem mellé­kes Ausztriában, a művészeti tevékenységet nagy becsben tartják. Egyik koncertünk külön érdekessége: teljes bevételét az erdélyi menekültek megse­gítésére ajánlották fel. A kórus szállásán, Hatzen- dorfban, a katolikus templom­ban is adott hangversenyt a kórus, ahol misét tartottak, többek között a világháború áldozatainak emlékére. Tóka Szabolcs kísérte őket, a szé­kesfehérvári orgonaművész már egy ideje a kórus állandó munkatársa. A tizenkettedik évében járó kórus újjászerve­ződése, átalakulása során ú mostani út az összekovácsoló- dáshoz is hozzásegítheti a csa­patot. A sok élmény mellé még azt remélik, ausztriai lá­togatásuk emléke sem tűnik el nyomtalanul, és talán így vannak ezzel azok is, akik a grazi dómban, vagy a tarto­mányi székház udvarán hall­hatták az akkor éppen csak saját gyönyörűségükre ének­lők szárnyaló dalát. .. Hodnik I. Az allavn mint a legfőbb befektető Dr. Mihály Ottó az oktatásról A hazai közoktatás számta­lan reformja - vagy sokkal In­kább: — álreformja után mi­lyen változásokra számítha­tunk, és milyen változások zaj­lanak le iskolaügyben a rend­szerváltás nyomán? A Baranya Megyei Pedagógiai Intézetben rendezett fórum célja az volt, hogy ehhez a kérdéshez — első lépésként csak a kérdések he­lyes megfogalmazásához - né­hány nyugat-európai ország, illetve az Egyesült Államok példájának segítségével jus­sunk el. Ebben többek közt olyan szakember volt a nagy érdeklődéssel kísért fórum se­gítségére, mint dr. Mihály Ottó, az Országos Közoktatási Inté­zet Iskolafejlesztési Központjá­nak igazgatója. Nyitó előadásában elmondta, hoqy ezekben az országokban jellemzően, de világszerte is tömegesedett az oktatás az öt­venes évektől kezdődően. A világ fejlett régióiban ez a tömegesedés a hetvenes évek­re mérséklődött, és föltehetően meg is állt. Emellett ez az idő­sök — elsősorban a hatvanas évek - az alternatív pedagó­gia, a kísérleti iskolák születé­sének, a forrongásnak az idő­szaka is. Ami számunkra is tanulságos lehet: ezekben az országokban is fölvetődött, érdemes-e ennyi pénzt a tömegek - a különbö­ző szinten megrekedő. illetve kulturálódó — népesség oktatá­sára fordítani? A tehetségkivá­lasztás bizonyos formái is lét­rejöttek részint e „takarékosko­dás” jegyében, vagy oéldául a tatcherista konzervatív libera­lizmus szükségét érezte annak, hoqy bizonyos iskolákat meg­szüntessen, az oktatásirányítást centralizáló ioqköröket szerez­zen pragmatista szempontiqi- nak megfelelően. Más kérdés, hogy az iskolák létét nem fe­nyegette nagyobb veszély, sorsukról elsősorban a helyha­tóságok döntöttek továbbra is. Az iskolák feilődését le lehet írni a centralizáló—decentrali­záló folyamatok szerint is, és az is kétségtelen, hoqy egy szerves gazdaságfejlődésbe áqyazódó liberális oktatáspoli­tika gyorsabb, alkalmazkodó- képesebb válaszokat ad a munkaerőpiaci kihívásokra is. Két dolgot azonban feltétlenül szükséges megjegyezni. 1. Bármilyen „takarékos” le­gyen az állam, úgy döntve, hogy az átképzésekre, tovább­képzésekre fordított pénzek szitába - töltenek vizet — álta­lános tapasztalat az, hogy min­den úiabb generáció az elő­épp ellenkezőleg, befektetőként jelenik meg.- és mi lesz a válsággal küszködő szakképzéssel, milyen változásokra lehet képes a közoktatás? A közoktatás és a szakkép­zés ügyét külön kell kezelni. Az kétségtelen, a szakképzés olyan mértékben integrálódott a közoktatásba, hogy alkalmaz­kodóképessége elveszett, holott egyértelműen piacfüggőnek kell lennie a jövőben. A köz­oktatásnak viszont elsők között az alapismeretek elsajátításá­ban — olvasás, írás,, történelem — lehet kijelölni a feladatait ezután is. A szakképzést össze kell kapcsolni a vállalati szfé­rával. Példák erre a nagy mo­nopóliumok, így a Toyota vagy az ITT, amelyeknek saját okta­tási hálózatuk van. De még ez sem jelenti azt, hogy az állam ebben a szférában már közöm­bös maradhatna a szellemi tőke mindenkori újratermelésé­vel szemben. Bóka Róbert Ivóvízhálózatot épít magának Kacsóta Világméretű vöröskeresztes akció Gyújts fényt a sötétségben ■ •/ Szerdán fáklyás felvonulás lesz a pécsi Széchenyi téren A világ 149 országaiban szerda este bét óraikor fák­lyát, gyertyát gyújtanak az emlberék, hogy együtt emé- ■kezzenek ímeg a háborúk ál­dozatairól. A ‘Nemzetközi Vö­röskereszt és a Vörös Félhold Mozgalom felhívására a ba­ranyai és a ‘pécsi Vöröske­reszt is fáklyás felvonulást szervez szerda este a pécsi Széchenyi téren. Az egységes fellépés résztvevőit 7 és fél 8 óra között várják a Száléi Andirás ói parkolóiba, ahon­nan fél nyolckor vonulnak a Széchenyi térre. Ezen a naipon a baranyai településeken ‘is gyertyát gyújtanak az emlbe­rek a hősi emlékműveknél és síroknál. A vöröskeresztes mozgalom fennállása' ótai mindig érzé­kenyen reagált a háború ál­dozatainak helyzetére, hiszen az egész ‘mozgalmat a solfe- 'rtnói osbtamezők sebesültjei- ■nek ellátáséira hívta' életre ■Henry iDunant. Solferinó óta sóikat változott a világ és a háborúik természete is. Akikor háborúk természete is. A II. világ háború óta 105 nagyabb fegyveres konfliktus tört ki, több, mint 20 millió emlber vesztette életét, több, mint 60 millió azoknak a szá­ma, akik megsebesülték, nyo­morékká váltak, kitelepítették őket vagy menekülniük 'kel­lett. Ma több, mint 30 fegy­veres konfliktus zajlik a világ­iban, ezekben 200 000 tizenöt év alatti gyermekkatona vesz 'részt. Bár 165 ország aláírta a négy Gertii Konvenciót, a leg­több eseten nem tartják ma­gúkat a nemzéközi jogihoz a1 szembenálló felék. A sébesül- tékkel, -a foglyaikkal, a civil lakossággal nem Ibáinmak a Genfi Konvenció által előírt szabályok szeriint. Ezek a megdöbbentő té­nyek késztették a vöröskeresz­tes mozgalmat, hogy egységes nemzetközi fellépést szervez­zen a Vöröskeresztes Világna- ipon. A (programokban a Vö­röskereszt partnerei minde­nütt elsősorban a fiatalok. G. M. Egy év telt el azóta, hogy - a politikai rendszerváltós után - a Magyar Tudományos Aka­démia új' közgyűlési ciklust kezdett, s ez mindjárt egy új akció kidolgozását tette szük­ségessé — mondotta megnyitó beszédében Kosáry Domokos, az MTA elnöke, az Akadémia 151. közgyűlésén. A tanácskozás hétfőn kezdő­dött meg az Akadémia vári kongresszusi termében. A tudománypolitika legfőbb kérdései mellett az 1991-es közgyűlést az Akadémia meg­alapítója, gróf Széchenyi István emlékének szentelik születése 200. évfordulóján. A hagyomá­nyoknak megfelelően az aka­démiai közgyűlés első napján adták át az Akadémiai Arany­érmet. Az elnökség az idén ezt Erdős Pálnak, az MTA Mate­matikai Kutatóintézete kutató- professzorának adományozta a matematika, ezen belül elsősor­ban a kombinatorika, a hal­mazelmélet, a számelmélet te-» rületén elért, nemzetközileg is kiemelkedő, a fejlődés irányait meghatározó eredményeiért, az egyedülállóan nagy hatású, nemzetközi tudományos iskola­teremtő munkájáért, mellyel matematikusok százainak adott kutatásukhoz döntő impulzust, irányvonalat. Ezt követően adták át az akadémiai díjakat, amelyeket az idén a tudomány 22 képvi­selője vett át. Az akadémiai úisáqírói díjat Palugyai István és Sfaar Gyula kapta. vonal, önképzési szint elérésére törekszik. Ezt a munkaerőpiac igények, generációs nyomás szülői akarat stb. egyaránt ki kényszerítik - tehát a szűk markúság piaci viszonyok kö­zött csak átmeneti fékezőerői jelenthet, hiszen tanulni létér­deket jelent. 2. A liberális oktatáspolitikc sem jelentheti azt, hogy a: állam kivonul az oktatásból é: magára hagyja, mint ahogyar az nálunk tapasztalható. Né­hol, így elsők közt Dániábar az állampolgár az oktatáshoz a tanuláshoz való jogát élet­korától függetlenül megőrzi, s ez nemcsak deklarált elv, de az ehhez szükséges feltételei meglétét is jelenti! A hazai gyakorlat szerint o 16. életévvel zárul a tanköte­les életkor, eddig kell elvégez­ni az általános iskolát, másfe­lől pedig nálunk az állam jól vagy rosszul működő intézmé­nyeket finanszíroz, olyan intéz­ményeket, amelyek ugyan ad­hatnak szakmát, de mégis mun- kanélküliséqet termelnek, olyan intézményeket, amelyek eltérő körülmények között, eltérő szín­vonalon képeznek. Megnyugta­tóbb lenne - mondta az elő­adó — és sok, később keletkező ellentmondást megelőzne, ha az állami felelősség alanyi jo­gon vagy a középiskola elvég­zéséig, vagy az első, használ­ható szakma megszerzéséig terjedne — és életkortól függet­lenül járna. További részlete­zés nélkül — és kiindulva ab­ból, hogy az oktatás jellegéből adódóan mindig „lassúbb”, mint a munkaerőpiaci mozgá­sok - az állam tehát nem ki­vonul az oktatásból, hanem téséből különítettek el, a maradékot pedig a családok saját zsebükből fizetik. Papp Zoltán elmondta még, hogy sajnbs ez idáig semmi hírt nem kapott arról, hogy kap- nak-e állami támooatást vagy sem. Ha elnyernék a pályá­zaton igényelt pénzt, még az idén elkészülhetne a gázcse­retelep mellé az ivóvízháló­zat is. P. V. tek, a most készülő ivóvíz- hálózat építéséhez pedig nemcsak fizikai erejüket ad­ják, hanem anyagi támogatá­sukról is biztosították az ön- kormányzatot. Mint ifjabb Papp Zoltán polgármestertől megtudtuk, a főhálózat meg­építése négy és félmillió fo­rintba kerül. Ennek 50 száza­lékát állami hozzájárulásból szeretnék fedezni, körülbelül 2 milliót a község költségve­Alapveto fejlesztésekbe kez­dett nemrég Kacsóta önkor­mányzata: gázcseretelepet és ivóvízhálózatot építenek a községben. A gázcseretelep napokon belül elkészül, ami csakúgy, mint az ivóvízháló­zat építése jórészt a falu la­kosainak köszönhető. A társadalmi munka nem idegen Kacsóta polgáraitól. A gázcseretelep munkálatai­ban mind a 305-en részt vet­Megkezdődött az Akadémia 151. közgyűlése

Next

/
Thumbnails
Contents