Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-29 / 145. szám

1991. május 29., szerda aj Dunántúli napló 7 A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti Gazdálkodás és az életkörülmények A megye gazdálkodó szervezeteinek tevékenységét is kedve­zőtlenül befolyásolja, hogy a belföldi kereslet mérséklődése, s az ún. „keleti” -, de főleg a szovjet - piacokon jelentkező gondok egyelőre' tartósnak ígérkeznek. A nyugati piacok bővítésére való törekvés a gazdálkodó szervezetek többségét jellemzi, ami azonban a termékek alacsony műszaki színvonala, illetve mi­nősége miatt eddig kevés sikerrel járt. Folynak a próbálkozá­sok több gépipari, könnyűipari és élelmiszeripari - még ha­gyományos formában működő — vállalatnál a gazdasági tár­sasággá alakulás irányában, melytől e szervezetek külföldi partner belépésére is számítva -, illetve erre törekedve — ma­gasabb színvonalú technikát, s ezáltal eladhatóbb termékeket, új piacokat remélnek. Bíznak ugyanakkor abban is, hogy a be­hozott tőke által finanszírozási nehézségeik némileg csökkennek. Baranya—Tolna malmainak tudója Egy Sztálin-kép keretben A gazdálkodó - szervezetek többsége a felesleges létszám leépítésével, a műszakszám csökkentésével, üzemrészek termelésének Időszakos leállí­tásával, kisebb, rugalmasabb gazdasági táríbságok alapítá­sával már az elmúlt év során próbált alkalmazkodni a meg­változott gazdasági környezet­hez. Ez a kényszerű gazdál­kodói magatartás még ez év eddig eltelt időszakát is jelle­mezte, azonban már sok he­lyütt erős a munkaerő meg­tartására való törekvés is, bíz­va a piaci lehetőségek bővít­hetőségében. ALTALANOS VISSZAESÉS A megyébe települt ipar ter­melési szerkezete - bruttó ter­melési érték alapján — kis­mértékben, s nem minden te­kintetben kedvező irányban változott. Nőtt a villamosener- gia-ipar, némileg a kohászat, az építőanyagipar s a vegy­ipar szerepe, míg a komolyabb értékesítési gondokkal küzdő könnyűiparé, az élelmiszeriparé és a bányászaté csökkent. A gépipar részesedése közelítette az egy évvel korábbit. A me­gyére jellemző fontosabb ter­mékek közül jó néhánynak számottevően, 40%-ot meg­haladóan visszaesett a terme­lése. Az 50 fő feletti létszámot foglalkoztató megyei székhelyű iparszervezetek értékesítési ár­bevétele - összehasonlítható árakon számítva - 5% -ka I csökkent az eqy évvel koráb­bihoz képest. Ezen belül a gép­iparban és az egyéb ioarban kisebb mértékben (3%-kal), az élelmiszer-, a könnyű- és az épitőanyagiparban 9-31% kö­zötti mértékben csökkent az értékesítés volumene, míg a többi ágazatban az eqy évvel korábbi szinten alakult, vagy növekedett. A belföldi értéke­sítését összehasonlítható ára­kon számítva a kohászat és a bányászat, külpiaci értékesíté­sét pedig a kohászat és a gép­ipar növelte jelentősebb mér­tékben. BIZONYTALANSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN A mezőgazdaságban 1991 a jelentős változások évének ígérkezik, melyek sarkalatos pontját a kárpótlási törvény megszületése jelenti. Az év in­dulását a nagyfokú bizonyta­lanság jellemezte, mely nem csupán az e törvényre való vá­rakozásból fakadt. A piaci vi­szonyok kuszasága elbizonyta- lanitotta a termelőket atekin- tetben, hogy mely termékek előállítására helyezzék a na­gyobb súlyt. Az ősszel elvetett búza, ha bő termést hoz —, e pillanatban úgy tűnik - elhe­lyezési problémákat okozhat a külpiacon. Épp a vetés idő­szakában merültek fel nehéz­ségek a jugoszláv féllel a cu­korrépa majdani feldolgozása körül. A hízósertés nyomott felvásárlási ára, a tej és tej­termékek belföldön is nehe­zebb eladhatósága mind-mind a bizonytalanságot növeli. Az őszi vetések jól teleltek. A hó és a tavasszal eddig le­hullott csapadék enyhítette a talaj mélyebb rétegeiben ed­dig jelentős vízhiányt. Az eső­zések nem akadályozták a ta­vaszi munkák kellő időben történő megkezdését, ezek zök­kenőmentesen folynak. Műtrá­gyából és növényvédő szerből a korábbiaknál jóval keveseb­bet vásároltak a gazdaságok, melynek egyetlen oka a pénz­hiány. A tavaszi növények közül fo­kozottan kerültek előtérbe a nagyobb jövedelmet ígérők, így a cukorrépa és a napra­forgó. Cukorrépából 13 300 hektár körüli vetéssel számol­hatunk, ami a tavalyit mintegy 17%-kal haladja meg. Napra­forgóból 14 000 hektárt vetnek a gazdaságok, ez 18%-kal több, mint 1990-ben. A kuko­rica közel 80 000 hektárja va­lamivel (2%-kal) több, mint tavaly. Az utóbbi évek terme­lési tapasztalataira alapozva a gazdaságok a tavaszi kalászo­sok területét valamelyest nö­velik, a szójáét csökkentik. A pénzforrás hiánya is köz­rejátszik abban, hogy a me­zőgazdasági üzemekben mini­málisnak Ígérkezik ez évben a beruházási tevékenység. Még a gépberuházásokat is igye­keznek elodázni a gazdasá­gok, ez évet átmeneti időszak­nak tekintve, mely után tisztá­zódik majd pozíciójuk. A me­zőgazdasági gépkereskede­lemben kínálati piac alakult ki, ennek ellenére a gépek árai rendkívül magasak. A beruhá­záshoz szükséges hitelek ka­matai is elriasztólag hatnak. Március 31-én a teljes körű állatszámlálás szerint a me­gyében 73 073 szarvasmarha volt, alig kevesebb, mint e'gy éve, s a tehenek száma is csak némileg maradt el attól (or­szágosan a szarvasmarhák szá­ma 2,4%-kal, ezen belül a te­heneké 3,6%-kal csökkent). A sertések száma 528 500 volt, valamivel több a tavalyinál (országosan is meghaladta azt), az anyakocák száma azonban 6%-kal (országosan közel 10%-kal) kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A tyúkfélék (megközelítően 3,2 millió) állománya 10%-kal ma­radt el az 1990 március végi­től (országosan 24%-os volt a csökkenés). MUNKA NÉLKÜL A termelő tevékenység előb­biekben részletezett körülmé­nyeinek romlása a megye la­kosságának életkörülményei­ben is tükröződik. Természete­sen a recesszió folytatódása máshogy érinti a vállalkozásu­kat beindítani tudó, tartalékkal rendelkező gazdálkodókat és a munkanélkülivé váló alkal­mazóitokat. Baranya megyében a meg­figyelt ágazatokba tartozó gaz­dálkodó szervezetek 1991.1. ne­gyedévében mintegy 93 500 főt foglalkoztattak, 15%-kal keve­sebbet, mint egy évvel koráb­ban. Az ágazatok közül a köz­lekedésben; valamint a kivite­lező építőiparban volt a leg­számottevőbb a létszámcsök­kenés, ami az előbbi esetben 28, az utóbbiban 26%-ot tett ki. Az iparban — ahol a mun­kavállalók 47%-a dolgozott — a fogyás az átlagossal nagy­jából azonos mértékű volt. A munkaerő 79%-a - csak­úgy, mint egy évvel ezelőtt — fizikai állományba tartozott. Számuk — az ágazatok mind­egyikében — az összes foglal­koztatottakéhoz hasonló arány­ban csökkent. A Baranya Megyei Munka­ügyi Központot 1991 márciusá­ban közel 21 000 érdeklődő ke­reste fel, közülük mintegy 11 000 főt nyilvántartásba is vettek. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ információi szerint a regisztrált ügyfelek kö­zül 6894-en munkaviszonyban nem álló állást keresők vol­tak. Számuk közel másfélsze­rese az elmúlt év véginek. Az állást keresők túlnyomó több­sége fizikai állományba szere­tett volna elhelyezkedni, szel­lemi munkakörben csak 18%- uk kívánt dolgozni. A fizikai munkán belül a legnagyobb igény a segédmunka iránt mu­tatkozott, az állást keresők 36%-a szándékozott ilyen jel­legű munkát végezni, szak­munkát ugyanakkor 28, beta­nítottat pedig 18%-uk kere­sett. Az állást keresők közül ösz- szesen 6405 főnek folyósítottak munkanélküli segélyt (illetve járadékot). Számuk a tavaly decemberinél 71%-kal maga­sabb. Miközben az elhelyezkedni szándékozók száma — mint lát­tuk - folyamatosan emelkedik, lehetőségeik mind szűkösebbé válnak, tekintve, hogy a betöl­tetlen álláshelyek száma egyre kevesebb lesz. Ez év márciusá­ban a munkáltatók mindössze 732 álláshelyet jelentettek be, ami 12%-kal elmaradt a ta­valy év végitől. Száz állást ke­resőre 1990 decemberében még 18, három hónappal ké­sőbb viszont már csak 11 hely jutott. a bruttó átlagbér 13 225 FT Az anyagi ágakban foglal­koztatottak havi bruttó átlag­bére 1991. I. negyedévében 13 225 Ft volt, 27%-kal maga­sabb, mint az 1990. év azonos időszakában. A legjelentősebb mértékű (35%-os) bérfejlesz­tésre a kereskedelemben ke­rült sor. A legszerényebb mér­tékben a mezőgazdaságban dolgozók munkabére emelke­dett; mind az állami gazdasá­gokban, kombinátokban, mind a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben 19%-os volt a növekedés. A lakosság központi forrá­sokból származó folyó kész- pénzbevételei összességében 26%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Ezen belül kö­zel 20%-kal voltak magasab­bak a személyi jövedelem jel­legű, 33%-kal a társadalom- biztosítási, 58%-kal a szociális kifizetések. Ez utóbbiak a mun­kanélküliség folyamatos növe­kedésével vannak összefüggés­ben. Figyelembe véve a fo­gyasztói árak első háromhavi 34%-os emelkedését, a lakos­ság központi forrásokból szár­mazó pénzbevételeinek reál­értéke jelentősen csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A lakosság takarékbetét-ál­lománya március végén — a december végihez hasonlóan - 13,5 milliárd forint volt. Em­lítésre érdemes növekedés — közel 273 millió forint — csu­pán a devizabetétek állomá­nyában következett be, a cél­betétek egyéb fajtái közül a gépkocsifedezeti-, a lakás­célú-, a gépkocsinyeremény- betétekben elhelyezett össze­gek csökkentek, s tovább mér­séklődött a könyvesbetétek ál­lománya is. A lakosság hitelállománya - munkáltatói kölcsönökkel együtt — 12,3 milliárd forint volt. Az állomány január és március között 3 milliárd fo­rinttal csökkent, amit döntően a régi, kedvezményes kamato­zású hosszú lejáratú hitelek kamatfeltételeinek megválto­zása következtében felgyorsult visszafizetési kényszer idézett elő. Csökkent ugyanakkor va­lamelyest a közép és rövid le­járatú fogyasztási hitelek állo­mánya, ami a lakosság Köré­ben a hitelfelvételek megfon­toltabbá válását is jelzi. Az államosítások startjakor több malom volt Baranyában és Tolnában, mint község. Mindezt a malmok tudójától hallottam; Kresz Ottó 35 évet dolgozott a malomiparban, s mint a gabonaforgalmi műsza­ki igazgatója ment nyugdíjba. Maga is malomtulajdonos fia: apjának Harkányban működött lisztörlője, s a sors furcsa iró­niája, hogy az államosítások majd a „malom-lepecsételések” után éppen a fiú szereltette le az egykori családi üzemet. Baranyában pontosan 393 malom, Tolnában több mint 250 őrölte a gabonát még a fordulat évei előtt. Többségük kiskapacitású, családi vállalko­zás — főleg vízimalom —, me­lyet időszakosan indítottak be. A gazda — a tulajdonos két- laki volt -, gazdálkodott, s az őrlési pénz csak kipótolta az amúgy is szűkös családi kasz- szát. A nagyobb malmok — Pécsett, Szigetvárott, Siklóson, Szekszárdon, Tamásiban vagy másutt — .viszont több ember­nek adtak megélhetést. Kresz Ottó az ötvenes évek közepén, a nagy „iratselejtezések" ide­jén összegyűjtött minden ki­menthető dokumentumot a két meqve malmairól, úgy az álla­mosítási ieqyzőkönyveket, mint a későbbieket. Tudniillik ugyanis, hogy néhány tucat nagvmalmot államosítottak csak az 1949-es XX-as törvény alap­ián, a többit „átmenetileg” lepecsételték, üzemen kívül he- Ivezték, majd furcsa trükkel az állam „megvásárolta" őket. Az államosítás menete köz­ismert: mindent leltárba vettek az utolsó szöqig, méa a tulaj­donos adósságait, követeléseit is. Kresz Ottó birtokában meg­van az összes államosítási jegy­zőkönyv, melyből megtudható például, hogy miként forgatták ki vagyonából a magyarszéki Schaff Jánost és fiát; a tolna- némedi Violet Gézát, a szaká- lyi Galambos Andrást, a pécsi Türr Mihályt, a mohácsi Lehner Tivadart. Leállították többek között az egregyi Herbert Já­nos, a dunaszekcsői Fügedi József, a fekedi Klug Ádám, a tamási Bartus Mihály és a bátai Báling István malmát. Átlapozva a bonyhádi henger­malom leltári jegyzőkönyvét, abban még az is ott áll: 1 db Sztálin-kép, keretben, 1 db Le- nín-kép keretben és 1 db Rá- kasi-kép keretben. S természe­tesen beleltározták ugyanitt Fleckestein Gyula malomasz­talos tulajdonát képező szer­számokat is, az utolsó kézi gyaluig. Kresz Ottó feltett szándéka, hogy a kártalanitás meneté­ben e gazdag anyag birtoká­ban segít a volt tulajdonosok­nak. Meghirdette magát több újságban is. S elmondta azt is, amit ma kevesen tudnak: a két megye malmainak több mint 90 százalékát nem álla­mosították, hiszen alkalmazot­takat nem foglalkoztató, kis malmok voltak. Ezeket 1950-52. között „megvásárolta” az ál­lam, s ez az adásvétel föl van tüntetve a telekkönyvi ingat­lanlapokon. De az a vétel ör­dögien kitalált volt. Vizsgálati osztályra hívták a tulajdonost, ahol ott ült a vevők között eqy ÁVH-s megfigyelő is, s miután „megegyeztek” az árban, azonnal kiróttak a malomtulaj­donosra legalább akkora pénz­bírságot, mint a vételár, és hozzá tetemes „adóhátralékot". Úgyhogy örült az eladó, ha nem neki kellett azért fizetnie, hogy eladhassa malmát. így még jól járt Borsi Ferenc re- gölvi molnár, akinek 45 000 fo­rintban állapították meg a mal­ma árát. De ezért cserébe ki­szabtak rá 17 695 forint adó­hátralékot és 25 305 forint bír­ságot. Mindez szigorúan bizalmas jegyzőkönyvbe került, aminek záradékaként azt is odaírták: a fent fölsorolt tulajdonosok demokráciaellenesek, részükre ezért egy fillért sem kell kifi­zetni! Aláírás: Ónozó József elvtárs az élelmiszeripari mi­nisztérium részéről, Puskás Fe­renc elvtárs a belügyminisztéri­um részéről, Gréízy András elv­társ a pénzügyminisztérium ré­széről és Szalai Árpád, a Tolna Megyei Malomipari Egyesülés igazgatója. S egy dátum: 1952. évi Június hó 16-án. Kozma Ferenc Egészségre ártalmatlan zöldséget! Védjegy a termékeken? A nem megfelelő módon, mértékben használt növényvédő szer méreg. Más káros hatá­sokkal együtt felhalmozódhat az emberi szervezetben. Egyál­talán nem elhanyagolható té­nyező, miilyen találjon, milyen vízzel öntözött és miilyen nö­vényvédő szerékkel kezelt zöld­ségeket, gyümölcsöt fogyasz­tunk. A nemrégiben bejegyzett Ba­ranyai Növényvédő Mérnöki Komora egyik célja éppen az, hogy megakadályozzák az egészségre ártalmas termékek árusítását. Az akadályozást azonban nem szó szerint .kell érteni, hiszen a kamara nem hatóság, viszont szolgáltatá­saival, * tanácsaival hozzásegít­heti a kis- és (nagygazdákat, hogy se családjukat, se a vásárlókat ne mérgezzék. A növényvédő mérnökök Magyar- országon az elmúlt hónapok­ban alakították meg országos szakmai, érdekvédelmi szerve­zetüket, s tizennyolc megyei kamara is létrejött. Képviselik tagjaik érdekeit és el akarják érni, hogy egészségre ártal­matlan zöldségek, gyümölcsök kerüljenek csak a piacokra; boltokba. Most, hogy várható a me­zőgazdasági nagyüzemek (pri­vatizációja, egyre többen ke­resik majd kenyerüket zöld­ség-, gyümölcstermesztéssel. De nem mindegy, hogy azt miiként teszik, mennyire tartják felelősségüknek, hogy ne hasz­náljanak káros vegyszereket. Nyugat-Curépáiban a nagyobb farmergazdaságok vezetőjének, dolgozójának rendelkeznie kell szakmai végzettséggel, Hollan­diáiban például felsőfokú me­zőgazdasági végzettséget kell felmutatnia ómnak, aki piacra akar termelni! A környezet vé­delme szintén napirenden lé­vő téma, de nálunk ez idáig csak a (nagyüzemeket ellen­őrizték, (hova teszik a veszé­lyes göngyöleget, míg a kis­gazdák beledobálhatják a kö­zös szemétgyűjtőkbe a mérge­ző flalkonolkat. A baranyai kamarai jelenleg hatvannégy tagot számlál. El­nöke Németh Árpád i Mohács­ról, helyettese dr. Bárány Sán­dor Szabadszentki rályról. A ve­lük szerződést kötött gazdák termékeit, vegyszerfelhasználá­sát folyamatosan ellenőrzik, szakmai tanácsokkal látják el őket, s termékeiket egy emb­lémával fémjelzik. Abban bíz­nak, az emberek azt a gyü­mölcsöt, zöldséget veszik meg, amelyikről biztosan tudják, nem rejt mérgező anyagokat. Hogy szolgáltatásukért milyen anyagi ellenértéket kérnek, még nincs kidolgozva, de'arra törekednék, hogy az ár ne riassza el a termelőket. Szeretnék elérni azt is, hogy a jelenleginél jóval több szer vásárlását szigorítsák meg Ihatóság’ilag, hogy a 80 órás mezőgazdasági tartfalyamot végzettek se juthassanak a veszélyes szerekhez, (mert is­mereteik ezek használatához nem elegendőek. Azt is sze­retnék, ha mielőbb megalkot­nák az új növényvédő kódexet. Partnerei akarnak lenni a biotermesztőknek is, s azt vallják, a lehető legkisebb mértékű növényvédő szer hasz­nálatát kell széles körűen el­érni. Aki (kapcsolatot szeretne felvenni a kamarával, hívhatja iBárány Sándort a szoba d- szentkirályi termelőszövetkezet­iben, vagy a Cserkűti !Növény- védőszer-állomáson Csörnyei Lásziónét. B. A. Fotó: Horváth Norbert Kresz Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents