Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-29 / 145. szám

1991. május 29., szerda uj Dunántúli napló 3 A közgyűlés mondja ki a végső szét a járműforgalom csillapításáról Meg kell védeni Pécs történelmi belvárosát Közös fellépést a levegőszennyezés ellen Manapság .már nem leihet vita tárgya a közúti járműfor­galom ártalmaitól a lehető­ség szerint minél optimálisabb módon meg kell védem Pécs történelmi belvárosát, azaz a városfalon belüli területet. E védelem első nagyobb lépé­seként úgynevezett forgalom­csillapításra került sor a bel­város észak—nyugati övezeté­iben, tulajdonképpen a Szent István téren és 'környékién. Az itt szerzett, majd hároméves tapasztalat bebizonyította, bogy a csillapításnak — en­nek lényege, hogy az övezet­be történő behajtást enge­délyhez kötik - kézzelfogható eredményei lettek. A koráb­ban indokolatlanul az öve­zetben közlekedő járművek most nem Ihajtanak Ibe o terü­letre, így a forgalom lényege­sen csökkent. iPécs Megyei Jogú Város Közgyűlése o napokban tár- gyalja és remélhetően jóvá­hagyja azt az előterjesztést, mely a forgalomcsillapítást bevezetné a történelmi bel­város észak—keleti övezetében is. Ez a Hunyadi lánus út— Széchenyi téi^Kossuth Lajos utca—dr. Majorossy utca—Vak Bottyán utca által határolt területet foglalja magában. Azzal igazán nem lebet vá­dolni az előterjesztőket, hogy az előkészítést nem végezték körültekintően: több alkalom­mal kikérték a lakosság, a te­rületen lévő cégek képviselői­nek a véleményét, az önkor­mányzat ikét bizottsága is ál­lást foglalt, az ellenőrzéssel kapcsolatban megállapodás született... — Nagyon örülünk, hogy folytatódik a történelmi belvá­ros forgalomcsillapítása, bí­zunk abban, hogy a közgyűlés elfogadja és határozatot hoz az észak-keleti övezet jármű- közlekedésének mérséklésére — mondta Bérezés Viktória, a Pécsi Zöld Kör elnöke. — Ez ázért is ^fontos, mert talán nem köztudott, hogy Pécs a harmadik legszennyezettebb levegőjű vidéki város, s ezen belül a .belivároston a legma­gasabb a légúti megbetege­dések száma. Kétségtelen, hogy a levegőbe jutó álam, szémmonoxid, kéndioxid, az­beszt, valamint a rezonancia és a záj oly mértékben ká­rosítja az egészséget, mely ellen közösen kell tennünk! 'Ha o közgyűlés jóváhagyja ezt a második lépést, sokat tesznek valamennyiünk egész­ségének érdekében is! Utána 'folytatni kell a forgalomcsil­lapítást, s ezzel párhuzamo­san fejleszteni kell a tömeg- közlekedést, ezen belül a bel­város tömegközlekedését. Arra gondolunk például, hogy a belvárosban olyan autóbuszok közlekedjenek csak, melyek kiméli k a környezetet, nem bocsátanak ki fekete füstöt; lehetne .példa a budai Vár­ban járó buszpark... De a kerékpározást sem szabadna elvetni; Hamburgban a vá­rosatyák szálltak biciklinye­regbe, s kiderült, Ihogy ebben a nagyvá rostom ez volt a leggyorsaibb közlekedési esz­köz. Kovács Nándor, Pécs Me­gyei Jogú Város Polgármes­teri Hivatalának közlekedési csoportvezetője elmondta, széles körű konzultáció után az előterjesztés szerint az észak—keleti forgat amcsi I laipí- tott 'övezet határai az egyik változatlton a Hunyadi út— Széchenyi tér—Kossuth Lajos utca—dr. Majorossy utca—Vak Bottyán utca lennének, ide sorolva a Tanácsház-lközt, a Boltív-közt és a Kazinczy ut­cát is. A másik változat sze­rint a csillapított zónába be­lekerülne a Széchenyi tér és a Hunyadi János út történel­mi belváros területére eső ré­sze, míg harmadik értelmé­ben a 'Déryné utcáiban nem vezetnék be a csillapítást. — A szakemberek véleménye szerint jelenleg nem lenne jó, ha a Széchenyi téren most sor kerülne a forgalom csilla­pítására, ez ugyanis nehéz­ségeket okozna a szállodák és intézmények üzemeltetésénél, az ügyfélforgalomban. A Dé­ryné utcát viszont nem java­soljuk kihagyni az övezetből, azért, mert az utca átmenő forgalma és az északi érintő út forgalma nem .hozható szo­ros összefüggésbe — tette hozzá Kovács Nándor. Amennyiben bármelyik vál­tozatot is elfogadja ö köz­gyűlés, úgy a forgalomcsilla­pítás hat héten belül érvény­be 'lép. Persze, hogy mennyi­re tartjuk be a szatolyakat, az a járművezetőkön múlik, de természetesen azon is, hogy milyen hatékony lesz az ellenőrzés. A környezetkímélő forgalmi rend bevezetésével párhuzamosan javasolják a Sallai utca, Váráéi Antal ut­ca és Jókai tér közötti sza­kaszának és a Jókai tér észa­ki részének a belváros észak­nyugati forgalomcsillapított övezetbe történő kapcsolását. A város képviselői előtt te­hát a döntés: a változatokról biztos lesz vita, abban azon­ban aligha, hogy a forgalom­csillapítást lolytatni kell! A nem távoli jövőben az egész belvárosban valóság lesz a környezetkímélés — nem csu­pán remény. Roszprim Nándor Kinevezték a POTE új rektorát Tegnap a Parlamentben Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke dr. Surján László népjóléti miniszter jelen­létében nyújtotta át dr. Kelényi Gábor egyetemi tanárnak, a Pécsi Orvostudományi Egyetem új rektorának a kinevezését. Ugyanekkor nevezték ki a bu­dapesti Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem élére dr. Réthe­lyi Miklós egyetemi tanárt. Dr. Kelényi Gábort június 4-én ik­tatják be hivatalába Pécsett. Kupa Mihály ellenzi, hogy Magyarország adósságelengedést kérjen . Kupa Mihály pénzügymi­niszter ellenzi, hogy Magyar- ország adósságelengedést, vagy akár csak -átütemezést kénjen, ám ennek .fejében sze­rinte méltányosabb elbánást kél! kapnunk a hitelezők ré­széről. A magyar konmány legfontosabb feladatának az infláció elleni .harcot nevezte. A pénzügyminiszter egy svájci nemzetközi konferencián szó­lalt fel hétfőn. Tájékoztatta hallgatóságát, hogy a következő lkát évben a magyar 'kormány legfonto- sabb feladata az inlHáoió el­leni harc lesz, s azt mondta, hogy 1993-na szeretnénk meg­valósítani a forint teljes kon­vertibilitását, de anélkül, hogy veszélyeztetnénk a külső és belső stabilitást. Megerősítette, hogy a ma­gyar kormány elsőrendű fon­tosságot tulajdonít a .külföldi adósságok visszafizetésének. Oroszról németre Csütörtökön kezdi német nyel­vi vizsgáit a JPTE Tanárképző Karán az első átképzős évfo­lyam. A három csoportban a közel 45 orosz tanári diplomá­val rendelkező, hetente két na­pon, emelt óraszámban (12 órában) sajátítja el a német nyelvet és a hozzá tartozó is­mereteket. A tavaly indult há­roméves nyelvi átképzésben ezentúl minden évben újabb csoportok vehetnek részt. A kiikatonák segítségével tegnap rendezték be az elkészült épületszárnyat, néhányon már el is foglal­hatták szobáikat. Fotó: Läufer László Új épületben a máriagyűdi üregek Az idén 40 éves mánia- gyűdi szociális otthon lakói — ünnepi ajándékként — hama­rosan új épületbe költözhet­nek. A tájba harmonikusan illeszkedő, belesimuló, sza­bálytalan sokszögletűségével is imponáló 150 személyes lé­tesítmény, 70—80 milliós me­gyei beruházás volt. Az át­adásról Kovács Jenő igazgató a következőket mondta. — Még a 80-as évek végén készültek a tanulmánytervek: szükséges egy új szociális in­tézmény. Jó, hogy akkor így döntöttek, mert várható: a volt ferences kolostorból ki kell költöznünk, azt az egy­ház visszaigényelte. Jó azért is, mert az összes ápoltunk egy épületben lesz. A szobák kétágyasok, mindegyik előte- res, van bennük mosdó és beépített • szekrény, új bútor­zat .is; és van 7 külön fürdő­szobás „luxus" lakosztályunk is. Az egyes szintek lifttel is megközelíthetők. Minden szin­ten található egy háromszög­letű társalgó. Sajnos, a har­madik lépcső, az ebédlő és a kiszolgáló helyiségek meg­építése pénzügyi okokból most elmaradt, ezért az ebédelte­tést a földszinti társalgóban két turnusban tudjuk csak megoldani. Szerencsére az új szárny mellett megvan még a régi Mária szállónk, a ki­szolgáló egységek — például konyha és az irodák — ott lesznek. — Az öregek zöme örül, egy- részük idegenkedik, van, aki már most pokol, költözne — hiába mondjuk: arra csak jú­niusban kerül sor. Én azt hi­szem, az újat hamar meg fogják szeretni, meg fogják becsülni. Sokkal kényelmesebb lesz nekik, bár az ápolóknak, a személyzetnek sokkal nehe­zebb, például a 35 fekvőbeteg ellátása. A kerengővei, belső udvar­ral még szebbé tett komplexum tervezője Petényi Margit (BA- RANYATERV), kivitelezője a Bau Komplex Kft. R. Á. Tehetséggondozó osztály a siklósi gimnáziumban Hatosztályos gimnáziummá akar átalakulni a slilklási Tán­csics Mihály Gimnázium. Az itt dolgozó pedagógusok is úgy 'látják, mint másutt a 6 + ó-os szisztémia hívei, hogy a korábbi gimnáziumi szerke­zet jdbton figyelembe tudja venni az életkori sajátosságo­kat; hogy ha egy-egy tanár - illetve a gimnázium szerveze­te — nem mégy, hanem hat évre „kapja meg a gyereket”, eredményesebb oktató-nevelő munkát tud végezni, s to­vábbra is el tudja látni az egyetemre felkészítő feladatát éppen úgy, mint a specializá- lódásno való előkészítést. (A Táncsics természetesen to­vábbra is fogadja a .négyosz­tályos gimnázium to jelentke­zőket.) A siklósiak gondja most az, hogy a jogszátolyok szerint az iskolai szerkezetváltást egy tanévvel előbb kell engedé­lyeztetni, így csak jövőre kezd­hetik meg a hatosztályos gim­náziumi oktatást. Viszont már most szeretnének tehetséggon­dozó jelleggel' egy hetedik osztályt indítani. Ide várják o gimnázium beiskolázási kör­zetéből az érdeklődő tehetsé­ges gyerekéket. Már sokan jelentkeztek, de a létszámke­ret még nem telt be, május 31-ig léhet jelentkezni a gim­náziumiba, ahol június elején anyanyelviből és matematiká­ból felvételi vizsgát kell ten­ni: az általános iskola 6. osztályos követelményeinek szintjén. A szülők érdeklődése élénk, a siklósi általános iskolák pe­dagógusai azonban nem örül­nek. Egyébként is úgy érzik, mivel református, katolikus általános iskola van induló­iban, s a körzethatárok is meg­szűnőben vannak, nehéz hely­zetbe kerülhetnék. S akkor még ez is: a gimnázium el alkarja vinni a legjobb tanulóikat: akik a tanulmányi versenyeket nye­rik, akikkel legtöbbet foglal­koztak, akik a helyi, megyei vagy országos siketeket hoz­zák az iskolának. A gimnáziumiban számítást végeztek: ha egy tehetség- gondozó osztályt indítanak 25—30 gyetekkel, a Villánytól Sellyéig terjedő körzetben az általános .iskolák „vesztesége” két hetedik osztályonként egy tanuló. Úgy gondolják azon­ban, közös érdek ide, a vá­roshoz, a környékhez kötni a tehetséges fiatalokat, megnö­velni a majdani helyi értel­miség számát, színvonalát, be­folyását: a tanult emberek el­vándorlása az elmúlt évtize­dékben súlyos gondja volt Siklósnak is. Tegyük hozzá: ahogy egy kisvárosban dol­gozó edző is tudja tehetséges tanítványáról, hogy előbb- utólbb elviszi egy nagyobb egyesület, mégis mindent megtesz érte, úgy nézhetnek túl a siklósi általános iskolák intézményeik érdekein — talán a város, a régió érdekében. G. T. A tőkefelhalmozás kora Képernyő előtt Valljuk be, nem különö­sebb film ez az Ausztrál ex­pressz. Kicsit földhözragadt, a szárnyaival is port verdeső történet - nem tombolnak benne végletes érzelmek, nem röpködnek benne a vég­zet sikolyától visszhangos, a kerengő légypiszkot is eltalá­ló pisztolygolyók, nem vetik szét kocsmaszaggató vereke­dések. Hiányzik belőle az a zaftos, gutaütéses vadroman­tika, amely a képernyő, a film mindenkori újszülötteit, az ifjú generációt a moziba csalja. Hősei sem különöseb­bek: kapáltak, öltek, öleltek, tették, amit kell — mondhat­nánk József Attilával szólva. Igaz, egyszer rablótámadás éri a farmot, máskor felgyul­lad, újat kell építeni. Igaz, szerelmek szövődnek, s az el­hunytakat tisztességgel elte­metik — mindezzel együtt mondhatnánk azt is, hogy csapnivalóan unalmas az egész. Modorában sem több a múlt századi realista epika zanzásított változatánál. Az­után néha mégis ott feledke­zünk a képernyő előtt. Talán mert a történet eresztékeiben meg-megülő port időnként odébb fújja valami kedves, emberléptékű humor. Vagy mert időnként úrrá lesz raj­tunk a múlt idő ködében el­bolyongó nosztalgia, ahol — innen nézve — a dolgok még éppen a helyükön vannak, önmagukat jelentik. Ahol szó van ugyan üzletről, kenyér­harcról, és a megélhetésért való küzdelmet természetesen ezek az érdekek mozgatják, de még a saját helyi értéké­nek megfelelően lehet nevet adni bátorságnak és gyáva­ságnak, örömnek és fájda­lomnak, együvé tartozásnak és különutas önzésnek. A gyerekek számára ez a nekik szánt film még a lehe­tőség világa, egy magát még elérhetőnek mutató erkölcsi renddel, amely ily módon is belakható. Az illúziótlan tu­dás számára legfeljebb ki­rándulás. A valóságban pe­dig - Homérosz Odüsszeájá- tól kezdődően az eredeti tő­kefelhalmozás koráig - talán ez utóbbi történelmi pillanat az utolsó, amikor a világ még a maga naiv egységé­ben is áttekinthető és értel­mezhető. Ám lehet, hogy egy sosem volt kor visszfénye, amely csak naív, ókonzerva­tív vágyakat dajkál belőlünk elő az otthonülő asszonyról, a családról, a mindennapi, főként a természettel vívott küzdelem, az újrakezdés éto- száról. A keleti Szanszóra — a Sorskerék üzenetéről, amely- lyel az akkori, „nyugati” el­szántság egybecsengeni lát­szik: a sors fölött csak a tetteknek van hatalmuk, s amikor ebben a harcban a természet még partner, az ember társa lehetett. A gyerekeknek is jobban tetszik ez a film, mint a pén­ze után lihegő Donald kacsa, és hát hol is veszett el az eredeti tőkefelhalmozás ko­ra? Hogy általában nem ol­vasták Defoe gyönyörű Ro­binsonát, Verne Kétéves va­kációját vagy Tamási Áron Ábelét? És később csak eset­legesen találkoznak majd Faulkner, Steinbeck művei­vel? Hogy többségüknek alig lehet fogalma — ami több: közérzése — arról, hogy a köznapi otthonteremtésnek, a világ banális újrafelépíté- sének milyen egyéni és törté­nelmi stációi lehetnek? Ha nem is helyettesítheti a köny­veket, efféle hiányt tölthet be ez a minta szérint angolszász örökzöld. Mégis, mielőtt a realitás és illúzió arányát, a művészi érvényt firtatnánk, jusson eszünkbe Szerb Antal megjegyzése a Robinsonról: „... Selkirk macskákat taní­tott táncolni és hazatérte után megszöktetett egy elő­kelő hölgyet. Defoe ezeket a regényes mozzanatokat nem használhatta, (.. .) az olvasó nem hitte volna el, hogy igaz történet...” Bóka Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents