Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-28 / 144. szám

1991. május 28., kedd űj Dunántúli napló 3 ígéretes kezdeményezés a Pécsi Ipari Zóna A trieszti BIC és EZIT nálunk is segíteni akar Hír: a múlt héten az olaszor­szági Triesztben járt a pécs-ba- ranyai delegáció (dr. KrippI Zoltán, Pécs polgármestere, dr. Siklói Tamás, a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara főtitkára, Czeiningerné dr. Hegedűs Ilo­na, a pécsi önkormányzat gaz­dasági és vállalkozási bizottsá­gának elnöke, Somogyvári At­tila, a Pécs-Baranyai Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány titká­ra, Gömöri János, Pécs város főépítésze, Weller János, a megyei közgyűlés hivatalának képviselője, Borsós István, a Pécsi Ipartestület igazgatója, Hős János, a PÉCSÉP Kft. tulaj­donosa, a baranyai VOSZ alel- nöke és e sorok írója), hogy a trieszti segítséggel megvalósí­tandó Pécsi Ipari Zóna és más gazdasági együttműködési kér­désekről tárgyaljon. Végig ve­lünk volt dr. Várnai Iván, a mi­lánói magyar kereskedelmi ki- rendeltség vezetője is. * Valójában mi is és mit je­lenthet számunkra a Pécsi Ipari Zóna (PIZ) ? Sokat. Azért is, mert mind több nagy, közepes és kis cégünk bocsátja el egye­sével vagy tömegesen dolgo­zóit, s azt nem csak az utcára kerülők tudják, hogy a munka- nélküliség nem pusztán anya­giak okán kilátástalan és elvi­selhetetlen. Tehát — ha lehet, mielőbb - számukra is munkát, netán vállalkozási lehetőséget kell teremteni, hogy magukra találjanak, hogy ismét biztossá válhasson anyagi és egziszten­ciális helyzetük, hogy kihozhas­sák magukból valamennyiünk érdekében mindazt az alkotó- készséget és vállalkozási szel­lemet, ami csak létezik bennük. Épp ezt segítheti elő számukra a trieszti BIC (inkubátorház), az EZIT (ipari zóna társaság), a Trieszt város és megye, vala­mint a Friuli-Venezia Giulia tartomány és az ottani kereske­delmi kamara segítsége. A triesztiek segíteni akarnak. Nem adakozó kedvük által ve­zérelve, hanem a kölcsönös elő­nyöket ígérő üzleti alapon — ahogy ez félreérthetetlenül megfogalmazódott minden egyes találkozón, megbeszélé­sen. A kezdő vállalkozások felka­rolásában, indításában és tá­mogatási rendszerében a triesztiek jóval előttünk járnak a törvényi szabályozás biztosí­totta lehetőségek és az állami­lag is támogatott segítő szerve­zetek létrehozása és tevékeny­sége terén. S ők nem csak a náluk már jól bevált módszert kívánnák behozni a Pécsi Ipari Zónába, hanem jelentős, 20 milliárd lírás támogatással is segítenék számunkra, hogy megtehessük a biztos jövő felé vezető első lépéseket. Néhány mondatban a proto- kollról. Fogadta a Pécs-Bara- nyai delegációt Franco Ricchetti, Trieszt polgármestere, dr. Giorgio Tombesi, a Trieszti Kereskedelmi Kamara elnöke, Dario Crozzoli, a Trieszti Terü­let elnöke, Adriano Biasutti, a Friuli-Venezia Giulia tartomány elnöke, a Starhotel Savoiaban megtartott sajtótájékoztatón Feruccio Saro tartományi ipari tanácsos (miniszter) üdvözölte delegációnkat és a közös kez­deményezést. Szavaikból kitűnt, hogy ko­molyan veszik: a kisvállalkozá­sokon keresztül segítenek kielé­gíteni a gazdasági igényeket, elsőként Közép-Kelet-Európá- ban. Ezért is nevezik a PIZ megvalósítását pilóta-tervnek, nem titkolva, hogy a Pécsi Ipa­ri Zóna egyben referenciát is jelenthetne a szomszédos álla­mokban megvalósítandó ha­sonló kezdeményezéseknek is. Az csak természetes, hogy a triesztiek nem csak a PIZ-ben gondolkodnak, jól tudják, hogy az olasz és a magyar cégek és vállalkozások együttműködése mindkét országnak is komoly lehetőségeket és előnyöket kí­nál. Megtekinthettük a BIC köz­pontot és az EZIT egyik új üze­mét is, hogy meggyőződhes­sünk: a vállalkozás-felkarolást nem csak mesélik, de eredmé­nyesen csinálják is. A BIC (Business Innovation Centre), azaz inkubátorház el­nöke, Francesco Zacchigna ka­lauzolt végig a létesítményen, mely szemre is vonzó, mégis egyszerű és főként roppant praktikus. „Itt a világrajövetelt jelentő életképes gondolattól kezdve addig segítjük az újszü­lött vállalkozásokat tréninggel, menedzsmenttel és mindenféle szolgáltatással, amíg azok ön­állóan járni és beszélni meg nem tanulnak és ki nem repül­nek a védőszárnyaink alól. Te­hát mi minden elképzelhető se­gítséget megadunk ahhoz, hogy egy jó ötletre alapozott vállal­kozás a későbbiekben kint az életben is megállhassa a he­lyét" — mondotta. Ők tehát bábáskodnak az új, életképes vállalkozásoknál. Igaz, üzleti — de nem a min­denáron a belőlük megélés és meggazdagodás vezérelte — el­ven. Irigykedve mondtuk, hogy náluk ezt kormányzati szintű in­tézkedések és támogatási rend­szer teszi lehetővé, sőt, követeli ki. „Ha már mi is itt tarthat­nánk!" — fakadt ki belőlünk. A bábáskodás alapvetően abban nyilvánul meg, hogy levesznek minden adminisztrációs stb. terhet, helyisége(ke)t adnak, minden szolgáltatást biztosíta­nak, hogy a vállalkozás életké­pessé nőhesse ki magát. Az EZIT (ipari zóna társaság) már több mint négy évtizedes múlttal és mára már 1270 hek­táros területtel rendelkezik, s jó ideje küzd már túljelentke­zéssel. Franco Tobacco elnök és Antonio Minnitti elnökhe­lyettes a társaságuk lényegét és népszerűségét akként fogal­mazta meg, hogy a már életké­pességét bizonyított vállalkozá­soknak biztosítanak helyet, ha kell üzemcsarnokot, megszer­veznek, ha kell mindent, az ad­minisztrációtól (bérszámfejtés, könyvelés) az anyagbeszerzé­sen át az értékesítésig, beleért­ve a fuvarszervezést is. Szoros vagy laza láncra fűzve tevé­kenykedhetnek a vállalkozók (vállalkozások) az EZIT égisze alatt. Ez a vállalkozás-füzér természetesen magas fejlettsé­gű ipart jelent. A triesztiek felkínálták a le­hetőséget. Pécs és Baranya tudja, hogy erre szükségünk van, hisz ez egy mindenki szá­mára előnvös megoldás: mun­kahelyet és munkaalkalmakat teremt, s hosszú távon is ked­vező hatást gyakorol a térsé­günkre. Dr. Angelo Giglio megvaló­síthatósági tanulmányterve sze­rint a Pécs által rendelkezésre bocsátandó területen lenne megvalósítható az inkubátor­ház, a 31 kisüzemi épület he­lyet adna kézműveseknek, ipa­rosoknak, .szolgáltatóknak, ke­reskedőknek, megépülne az igazgatósági és a szolgáltató központ — s mindez természete­sen teljes infrastruktúrával. A Pécsi Ipari Zóna továbbfejlődve kereskedelmi és konqresszusi központtal, sportolási lehetősé­gekkel, lakóteleppel, parkokkal is bővülhet akár, hisz teljessé csakis akként válhat. Most már csak reménykedhe­tek, hogy minden pécsi, bara­nyai és hazai fórumon zöld utat kap és mielőbb megvaló­sul a Pécsi Ipari Zóna. S általa is még szorosabbá fűződik a két város, megye és ország mind gyümölcsözőbb gazdasági együttműködése. Murányi László Adóköteles az üdülés? A (magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló jogszabályt módosító 1990. évii III. tör­vénnyel ímegszűnt a szakszer­vezeti üdülés adómentessége. Ezen a nyáron sokan emiatt félnek — a még mindig ol­csónak számító — szakszer­vezeti beutalót kérni, íbiszen nem tudják mekkora odóter- 'het vesznek ezzel a nyakuk­ba. Meiszburger Ferenc, a Ma­gyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetsége üdülési és szanatóriumi (főigazgatója el­mondta: a (MSZOSZ máir ko­rábban kérte a iPénzügymi- nisztériumot, tisztázzák még az üdülési szezon kezdete előtt az adózás (feltételeit. A iRM jövedelemadók főosztá­lyától ezékben a napokban kapták ímeg a hivatalos vá­laszt. Eszerint akkor nem kell személyi jövedelemadót fizetni a Ibeutaló után, ha a nyaraló az üdülési díj ön­költségének legalább a felét maga fizeti. Ha ennél keve­sebbet vállalnak magukra a beutaló árából, akkor az ön­költségi ár fele és a 'befi­zetett térítési díj különbsége száréit adóköteles jövede­lemnek. Csak abban az eset­ben nem kell adót ffizetniük a beutaltaiknak, iho a szak- szervezet, vagy a munkáltató — szociálpolitikai megfonto­lásból — a térítési díjat ma­gára vállalja. A (pontos .részletekről a „Hatályos adóügyi jogsza- 'bolyok" című (kiadvány tájé­koztatja az érdeklődőket. KGYR (Ferenczy-EURQPRESS) A Szentlőrinci Mezőgazdasági Szakközépiskola új tankertészetében 7 hektáron tanulják a diákok a zöldség-, dísznövény- és gyógynövény termesztés minden fortélyát. A gyümölcsfatele- pitést és gondozást 1200 csemetén gyakorolják. Képünkön Gaál László kertész a cserepes nö­vényekről beszél az üvegházban, ahol most virágokat és zöldségpalántákat nevelnek. Fotó: Proksza László Pécs-baranyai ünnepi könyvhét, 1991 írók az olvasókért! Diáksikerek Országos első helyezés A TIT Hevesy György or­szágos kémiai versenyen, amelyet május 24-én, 25-'én, 26-án Szegeden rendeztek Baranya megyét Hajdú István, a Janus Pannonius Tudományegyé- íem II. Sz. Gyakorló Álta­lános Iskola 8. osztályos és Nős Bálint, a Testvér- városok téri Általános Is­kola 7. osztályos tanulói képviselték. Hajdú István országos első helyezést ért el. Felkészítő tanára: dr. Ha blend er Anna. Sokan vélik .úgy, a ikönyv- piaci bőség-ínséget, a jó köny­vek hiányát leplezi. Az önnepi K'önyvlhét pécs-ibaronyai meg­nyitója, író—olvasó találkozói éppen most segíthetnek, 'hogy legyen erőink gyakrabban visz- szalkövetelni az olvasástól meg­tagadott, s így önmagunktól ellopott időt. A Pécsről induló .neves költő, Parti Nagy Lajos lesz a megyei-városi nyitóren­dezvény házigazdája május 30-án, csütörtökön 18 órától a Művészeték Háza nagytermé­ben. Az eseményre a támoga­tók — az 'Európa Könyvkiadó, a Magyar írószövetség, a Je­lenkor (Irodalmi és Művészeti kiadó, a Fúzió és a Megyei Művelődési 'Központ nevében (is — szeretettel várják a nyolc­vanéves Takáts Gyula költőt, Jókai Annát, a Magyar író- szövetség elnökét, Kertész Im­rét, és (Lósz/ó Lajost. A megyei (programok első helyszínére, június 3-án fél- háromkor Berikesdre, Galambo- si László költőt várják, Pécsett a 3. sz. Gyermekkönyvtár majd az .Ifjúsági (Ház Könyvtárának aznapi vendége Lőrincz L. iLászló 'lesz. Június 4-én Alsó- mocsolád, a Zrínyi Miklós Tüzérda'ndár könyvtára, Siklós, június 5-én délelőtt IMozsgó, Cserkészek daloskönyve Ivasivka Mátyás jabb kötete Alig Ikét hónap telt el a Cserkészek játékoskönyve meg­jelenése óta, s most újabb munkával jelentkezik Ivasivka Mátyás ' cserkésztiszt, a pécsi 'Nagy Lajos Gimnázium tanára. Ezúttal az utoljára 1941-Iben Bárdos iLaijosék által szerkesz­tett Magyar Cserkész Dalos- Ikönyve című gyűjtemény VII. Ikiadásá'rtak átdolgozott közre­adásával. A .magyar cserikészmozgalom irányítói az 'elmúlt nyolc évti­zed során komoly gondot for­dítottak arra, hogy jól énekel­hető, értékes szöveg ű-dal Iáimú, a cserkészeiét színességét tük­röző dalanyaggal lássák el a fiúikat, leányokat. 'Nem vélet­len, 'hogy az első népdalos­könyv 1929-'ben éppen a Cser­készszövetség kiadásában je­lent ímeg Bárdos iLajos szer­kesztésében, Kodály Zoltán elő­szavával. A Cserkészek daloskönyve 1922-től 1941 -lig összesen hat kiadásban jelent ímeg, egyre duzzadó terjedelemben és pél- dényszámiban. A felévszázados (szünet után imost kiadott VII. kiadás szerkesztője iránymuta­tóként vette (figyelembe a nagy előd, Bárdos Lajos 'koncepcióit. [Beszédesen bizonyítja ezt a (mintegy 200 .dallamot 'magáiba fogta!ó kötet fölépítése: 'I. Is­ten, .haza. Nemzeti és egyházi dallamok az ökuimenizmus szel-, lemében. II. Cserikészdaloik. Itt helyet kapnak a (patinás érté­kű, 1910 és 1948 között kelet­kezett, maradandónak bizonyult cserkésznóták, valamint az 1948 után föld alá kényszerített magyar cserkészmozgalom da­lai. Két (kánon képviseli az 1988-bain újjáéledt magyar cserikészet dalkincsét. Külföldi cserlkésznóták zárják e fejeze­tet. III. Magyar történelem. Több, mint egy évezredet ölelnek át e rész dalai Géza fejedelem­től az 1983-lban (bemutatott rock-operáiig, az István, o ki­rályig. IV. Magyar népdalcso­kor. Az 'Erdők, völgyék, mezők, Menetelők és Tábortűznél cím- ifnel csoportosított népdalok csupán ízelítőt kívánnak adni a imáig összegyűjtött mintegy 150 ezer .magyar népdalból. V. Ro­kon népek dalaiból — az elő­ző fejezethez hasonlóan muta­tóban közöl a kötet néhányat — szakszerű, költői műfordítás­ban — testvér népeink dallkin- cséből. VI. Más nemzetek da­laiból — elsősoriban szomszé­daink, de távoli népek (ipl. ja­pánok, négerék, Indiaiak) is szerepelnék néhány dallal a gyűjteménynek ebben o feje­zetében. Itt kaptáik helyét a Tgizé-ii Közösség Jacques Ber­ufner által alkotott, ma már vi­lágszerte énekelt dalai 'is. 'Ezenkívül számos kánont, többszólamú kompozíciót, vala­mint gitár-akkordokkal ellátott darabot közöl ez az új (kiadás. A Magyar Cserkészszövetség és a Márton Áron Kiadó gon­dozásában Budapesten megje­lent igen ízléses kiállítású kö­tet nem csupán a cserkészek, hanem a dalolni szerető fiata­lok és 'idősebbek számára is gazdag, sokrétű énekelni va­lót kínál . . . Agócsy László 14 órától a (Pécsi Büntefésvég- rehajtási Intézet Könyvtára sze­repel a programjában. Június 5-én fél tizenegykor a borjádii könyvtár vendége az idős sei-lfi író, Jeges Károly tanár úr, aki még 1943-ban írta meg köny­vét az atomok birodalmáról, délelőtt Maravetz Levente ugyanitt adja elő zenés játé­kát. Békés Pálnak Érzékeny utazásók Közép-Guróipán át cí­mű legénye most jelenik meg, vele Pécsett 6-án 13 órától a Kertvárosi Általános Iskola Su­li-klubjában, majd 15 órától a 2. sz. Gyermekkönyvtáriban találkozhatunk. Az író még az­nap iDobszára is elutazik. Nagy Olga néprajzkutató jú­nius 4-én, kedden 18 óraikor Pécsett a Megyei Könyvtárba, 5-én, szerdán 16 órától a Kom­lói Városi Könyvtá'ribo látogat, még aznap 19 órától a Pécsi Fúzió könyvtárnak vendége lesz. (Körútja június 6-án 18 ^grától a Mohácsi Városi Könyv­tárban zárul. B. R.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents