Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-23 / 139. szám

1991. május 23., csütörtök aj Dunántúli napló 3 Minden jelentkezőt felvesznek óvodába Kertváros a legzsúfoltabb Az elmúlt ti éten zajlott le Pécsett az óvodai és bölcső­dei beíratás. A legtöbben gyereküket a belvárosi és kertvárosi óvodákba szeret­nék járatni. A zsúfoltság a vá­rosnak ezeken a területein továbbra sem szűnik. Urán- városban és a peremterülete­iken kisebb létszámú csopor­tokban töltik mindennapjai­kat a gyerekek. A BM óvo­dája, bölcsődéje válloikozik orra, hogy felvesz a körzeté- 'be tartozó kisgyerekeket is. — A belvárosban és a Kert­városban zsúfoltak az óvodák — tájékoztat Petren Ferencné óvodai '.felügyelő —, például a Testvérvárosok terén lévő óvo­dába 110-en jelentkeztek. UrárwároSban és a peremte­rületen kedvezőbb a helyzet. Igyekszünk a gyerekeket első­sorban az otthonukhoz, vagy a szülők munkahelyéhez kö­zeli óvodába elhelyezni. A legrosszabb helyzetben a Ró­zsadombon lakó kisgyerekesek vannak, ahol nincs se óvoda, se bölcsőde. Innen a legtöbb gyereket az uránvárosi vagy az 1-es busz vonalán lévő óvodákba visznek a szülei, a Magyar Lajos, a Közraktár utcába vagy az Építők útjára. Az üzemi óvodák és böl­csődék közül a legtöbb gye­rek a POTE gyermekintézmé­nyeibe jelentkezett. Már nem ennyire kedvező a helyzet a 'BM bölcsődéjében, óvodájá­ban. Dr. Harmathné Horesnyi Mária, az óvoda vezetője el­mondta: már évek óta fel­vesznek városi gyerekeket is a Surányi út 36. és a Ge­bauer utca 8. szám alatt ta­lálható régi villákból átala­kított óvodájukba. A Gébauer utcai négyszobás házba a nagycsoportosok járnak. Itt külön tornaterem, játszó- és .foglalkoztatószoba, étkező van. A Surányi útra a kis- és kö­zépső csoportosok járnak. A bölcsődéjük a Zetkin Klára ■utcában található. Ebben az évben nagyon kevés gyerek jelentkezett ide, áprilisban öten és az elmúlt héten még két szülő jelezte, hogy sze­retné ide járatni a fiát, lá­nyát. Szeptembertől még leg­alább tíz gyereket el tudná­nak helyezni. Lehetőség van előfelvételre is, ha az anyuka csak jövő év tavaszón kíván munkába állni, de szeretné, ha ebbe a bölcsődébe járna o gyereke. A pécsi óvodák közül a Kodály Zoltán utcaiba 29-en, az Aradi vértanúk útiba 19-en jelentkeztek. A Kilián utcaiba 39 gyerek iratkozott be, akiket a Dr. Majorossy utcai óvoda segít­ségével elhelyeztek. A városnak ezen a részén sok új ház épül. A gyerekek száma évről évre nő. Sok a vidékről, a Kertvárosból érkező fiú, lány. akinek a szülei a környező üzemekben, .vállalatoknál dol­goznak. Uromvárosba, a Kari­kás Frigyes utcai óvodáiba 28-an jelentkeztek. Nem uta­sítottak el senkit. A Or. Berze 'Nagy János utcai óvodába ke­vés — 9—10 — gyereket írat­tok be. Várnak még jelentke­zőket. A régi Kertvárosban, a iBirrtbó utcai ávodo is zsúfolt. Sokan jártaik egy csoportba, a gyerekeket ez nagyon meg­viselte. Szeptembertől ezen változtatni szeretnének. A Bártfo utca környékén is so­kan építkeznek, az idén 33 gyerek jelentkezett. A csalá­dias légkörű óvodába mind felvették. A peremterületeken is sok gyereket Írattak be az óvodákba. Pécsbányatelepen emelkedett, és Somogybán változatlan maradt a létszám. A Lengyel Gyula utcábo köl­töző német nemzetiségi óvo­dában ősztől egy új csopor­tot indítanak, ezért 45 gye­reket tudtak felvenni. Sok gyerek jelentkezett a bölcsődékbe is. Az eddigi adatok szerint a város egyet­len bölcsődéje sem lesz ki- Ihasználatlan. Szinte minden­hol elmondták, meglepően sok gyerek jelentkezett - óvodá­iba, bölcsődébe — ebben az évben. Érződik, hogy egyre ■nehezebb anyagi helyzetben vannak a családok. A gyes­en, gyed-en lévő anyák sorra mennek vissza dolgozni és itatják be gyermekeiket óvo­dába, bölcsődébe. Sz. K. Úttörőmozgalom helyett Honismeret - várjátékokkal Apródok, hadnagyok, várkapitányok a fehérhegyi iskolában Kis várfelderítők tevékeny­kednek a Fehérhegyi Általános Iskolában. Immár második éve ismerkednek Baranya régi vá­raival, túráznak és közben szép lassan megismerkednek Ma­gyarország históriájával.- Az úttörőmozgalom és az azt követő szakrajok után 1989-ben alakult meg a Ma­gyarország Felfedezői Hagyo­mányőrző Szövetség, ami végre igazán érdekesnek és hasznos­nak ígérkezett - mondja Ta- kácsné Hartmann Piroska, a felderítők csapatvezetője. - A szövetség célja, hogy felfedező utakkal, történelmi játékokkal megismertesse az általános is­kolásokat a nemzeti hagyo­mányokkal. Iskolánk a megyé­ben szinte egyedüliként kap­csolódott be két éve a moz­galomba, jelenleg 145 gyerek tagja a mi csoportunknak. A szövetségnek azonban nem lehet akárki tagja! A Pro Patria (a hazáért) felvételi próbát teljesíteni kell a beju­táshoz. Ez hat feladatból és egy titkos megbízatásból áll. Aki kiállja a 6 próbát, külön­böző csoportokhoz kapcsolódó egyéb feladatokat teljesíthet. A fehérhegyi gyerekek a Vár­felderítők próbáját választot­ták, ami az apród és hadnagyi fokozatok után végül a várka­pitányi ranghoz vezet. Ehhez jónéhány várat kell megismer­niük, apró tettel hozzá kell já­rulniuk megóvásukhoz, várjáté­kokban kell részt venni és még sok egyebet - mindazt játékosan. — Jártunk már Szigetváron, Siklóson, pécsi múzeumokat látogattunk meg, most pénte­ken pedig Márévárára me­gyünk. Útközben utazási szabá­lyokkal ismertetjük meg a gye­rekeket és környezetvédelemre szoktatjuk őket. Nemrég kap­tuk meg a csapatnevet is, Maj- ■tényi József báróról, Pécs dísz­polgáráról neveztük el magun­kat. Nyáron a próbafeladatok megoldása mellett balatoni tá­bort szervezünk, augusztus vé­gén Sellyére megyünk szintén sátortáborba, 2 tanuló a Mát­rában gyerekvezető képzésen vehet részt, a felnőtt vezetők pedig Őrségi túrán ismerked­hetnek majd a további tervek­kel. Pataki V. Bolgárok Magyarországon (Folytatás az 1. oldalról) ■napon több helyen megemlé­kezéseket tartanak. Hazánk­ban jelenleg körülbelül két­ezer bolgár állampolgár, és úgy ötezer magyar, de bol­gár származású ember él, fő­ként Budapesten, de Miskolc és Pécs környékén is. A mostani tanácskozáshoz ■hasonlót 7—8 évvel ezelőtt ren­deztek utoljára, akkor is Pé­csett. Ezt dr. Polányi Imre tanszékvezető egyetemi tanár, a tanácskozás elnöke mond­ta el, ahogyan azt is, hogy a külföldi vendégek mellett számos hazai szaktekintély is előadást tart e két napon, így a konferencia — mely egyéb­ként nyilvános - 'komoly szak­mai üléssorozatnak ígérkezik. A rendkívül érdekes témák között több előadó elemzi a bolgárok Pécshez, illetve Ba­ranyához való viszonyát, a tör­ténelmi kötődés okait, de szó lesz a legendás bolgár ker­tészek hatásáról, a bolgár ol­vasókörökről, a Magyarorszá­gon élő bolgárok olyan di­lemmáiról, mint az ittmaradás, hazatelepülés kérdése, külö­nös tekintettel a világháborút követő évekre vonatkozóan. Ez a téma talán ma sem érdek-' télén, bár a követségi taná­csos úr szerint bolgár mene­külthullám nem fenyegeti Ma­gyarországot. A ma este befejeződő kon­ferencia témáját tekintve, igen átfogó tehát, s hozzásegíthet minket ahhoz, bogy többet megtudjunk arról, hogyan él­nek a bolgárok ma hazánk­ban. Hodnik I. Szakorvosi rendelőintézet idősg elhagyott betegeknek A Magyar Máltai Szeretet­szolgálat Pécsi Csoportja ma­gasszintű szakorvosi ellátást biztosító rendelőintézetet ala­kít ki, elsősorban idős, elha­gyott betegeknek a pécsi püs­pökség tulajdonában álló Janus Pannonius utca 6. szám alatti házban. A helyiség rendbehozatalához a Népjó­léti Minisztérium ígért segítsé­get, a berendezéseket és az alapműszereket a Máltai Ma­gyar Szeretetszolgálat adja. A rendelőintézet a tervek sze­rint szeptembertől fogadja a betegeket. A működés bein­dításához Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata 200 000 forint egyszeri támogatást nyújtott a Máltai Szeretet­szolgálat Pécsi Csoportjának. A minőségi munka dicsérete Boda József (balról) pécsi Melinda utcai műhelyében Fotó: Läufer László Boda József nemzet­közi elismerése Üzletet hozó garancia az Aranycsillag Boda József, pécsi autóvillamossági műszerész mester hétfő este nagy kanállal eszik Madridban. Meghívták arra a dísz­vacsorára, amelyen ünnepélyesen átadják a „Nemzetközi Mi­nőségért Európai Aranycsillag Fődijat" a XVI. Európai Arany­csillag Kongresszus alkalmából. Egyszer már odaítélték neki az Aranycsillag díjat, de nem tudott elmenni. Ma már képes erre a befektetésre, hiszen nem kis 'költség ezen az ün­nepségen részt venni a jutal- mazottaknak sem, viszont meg­éri. A héten Budapesten tár­gyalt egy nagyvállalattal az általa gyártott alkatrészek megrendelésének ügyében, először szóba sem akartak állni az ismeretlen vállalkozó­val, ám, amint „fény derűit" az Aranycsillagra, elvi meg- állopodást kötöttek a követke­ző negyedévre. Lám, üzletet hozó garancia a minőségi díj, és a június 7-én kezdődő Bécs melletti ipari vásáron már ott lesz minden kiállított termékén az Aronycsillag. Boda József 1978-ban kezd­te a vállalkozását egy garázs- műhelyben. Aztán látva, hogy a sok hiányzó alkatrész miatt nem tud dolgozni, elkezdett gyártani, elsősorban IFA gép­kocsikhoz és kétütemű autók­hoz villamossági műszereket. Három termékét reklámozta az Interpress Expóban, amely el­jut a világ minden tájára, így az európai fődijat oda­ítélő speciális szakbizottságok­hoz is .. . A piac most más termé­ket igényel: finnországi meg­rendelésre küldött Lada gyúj­tókábeleket, egy osztrák tar- goncagyártö cégnek Bosch tí­pusú lehúzó tekercseket, és most tárgyal egy németorszá­gi céggel Renault gépkocsik­hoz indítómotor mágneskap­csolók gyártásáról. Boda Jó­zsef szerint a tajvani termé­kekkel elárasztott nyugati autópiacon egy módon van esélye jól szerepelni, pontos szállítással és minőséggel. A tavasszal bővült a vál­lalkozása, újra kezdték a szol­gáltató tevékenységet, míg az alkatrészgyártás önálló mű­helybe költözött. Rövidesen minden, a hazai utakon futó gépkocsi típushoz szeretnének megbízható 'indítómotor mág­neskapcsolókat kínálni. Biztos, hogy a szerencsét érdemes segíteni, mert így ajándékoz vissza: Boda József nemrég egy iparos küldött­séggel Fellbachban járt. ahol természetesen az autójavító műhelyeket látogatta nagy ér­deklődéssel. Az ottani Bosch- szerviz tulajdonosa úgy dön­tött, a pécsi vállalkozónak ajándékozza az egyik diag­nosztikai műszerét, a héten jelezte, hitelesítette is a be­rendezést, lehet szállítani . . . Gáldonyi M. Rendőreink kiképzése Céltáblák és találatok t Hogy a lábra leadott lövés a lábat érje... Az évtizedekkel ezelőtt szőtt álom - miszerint a bű­nözés, a kábítószer-fogyasztás, a .prostitúció hazánkat eí ke­rüli, s amennyiben létezik, fokozatosan eltűnik — mára telljes mértékben szertefoszlott. Riasztó, hogy lassan már majd mindennap hírt kapunk fegy­verrel elkövetett bűncselekmé­nyekről. Az elmúlt napokban lövészeti kiképzést tartottak a pécsi Zrínyi laktanyában a Baranya megyei rendőrök szá­mára. Vaijon megtörténik-e felkészítésük azokra a helyze­tekre, amikor visszalő, vagy elsőként lő a bűnöző? Vagy olyan szituációra, amikor „csak” lábon szabad eltalálni az ellenfelet. — A parancsnoki és a rend­őri állomány egyaránt érzi, hogy többet kellene gyakorol­ni a lövészetet — vélekedett a Baranya Megyei Rendőr- főkapitányságon Bagó Ottó alezredes, gazdasági igazgató. - Sajnos a lőgyakorlata k módját és gyakoriságát mind ez idáig központilag írták elő, így nem volt módunk arra, hogy saját elhatározásból „tréningezzünk". Bagó Ottó szerint szeren­csére megszűnőben van a központi előírás. A pénzszűke azonban továbbra is korlátok közé szorítja a lőgyakorlatok számát és kivitelezési lehe­tőségeit. Ráadásul rendőreink a volt kisvaszari lőtérről is ki­szorultak. Legkedvezőbbnek azt tartanák, ha a jövőben saját, kifejezetten rendőri célokra kiépített és berendezett lőter- mükben, I »folyosójukon gya­korolhatnák többek között a valóságos szituációt szimuláló, filmvetítéssel teremtett helyze­tekben. A gazdasági vezetővel. épí­tési törmelékek között jutot­tunk le a hajdani fogdába, melynek már meg is kezdő­dött átalakítása az imént em­lített célökra. A terv csak ab­ban hibádzik, hogy a meg­valósításhoz még hiányzik öt és fél millió forint. A körpont egyelőre üres zsebébe nyúl, s itt helyben sem találnak for­rást a beruházás kivitelezésé­hez. — Ami az anyagiakat illeti, én azt hiszem, hogy néhány mázsa lőszernél mégiscsak ■'öbbet ér egy rendőr élete — jegyezte meg a legutóbbi gyakorlat után Lantos Zoltán spanttrszt, akiitől megtudhat­tam, hogy o városi kapitány­ságok lövészete jó közepesre sikeredett. Az állománynak mintegy 20 százaléka lőtt ki­válót, 30 százaléka jót, 50 szá­zaléka pedig (csak) megfe­lelőt. Rágondolni is rossz, hogy utóbbiak Közül néhányon könnyen válhatnak céltáblá­vá .. . Balog Nándor Springer Hungarica, a tudományos könyvek kiadnia Új formában az Orvosi Hetilap (Munkatársunk telelaxjelen- tése) Székházzal és bemutatóte­remmel együtt jelent meg Ma­gyarországon a világ egyik legnagyobb magánkézben lé­vő tudományos könyvkiadója, a berlini Springer. (Nem azo­nos az Axel Springer lapki­adóval!) A 150 éves cég a vi­lág számos országába, több nyelven szállítja a tudomány újdonságait, megannyi terü­letről adva ki kézikönyveket, könyvsorozatokat és folyóira­tokat. Tegnap a budapesti Wesselényi utcai székházuk­ban a cég német tulajdono­sai és a magyar igazgató — dr. Árki István - arról adtak számot, hogy startként első­sorban az orvostudomány kér­déseit taglaló könyveket je­lentetnek meg magyar nyel­ven — vagy magyar szakem­ber könyvét -, s később foko­zatosán lépnek át a tudomá­nyos élet többi területeire. A cég ma is közel 16 ezer ki­advány közül szállíthat a megrendelőnek nemzetközi publikációk közül, csak ki kell választani számítógépes adat­bankjából a kért témát. Jelenléte Magyarországon kettős haszon: forintért szál­lítja tudósoknak, kutatóinté­zeteknek, egyetemeknek a vi­lágban megjelent szakirodal­mat, másrészt a magyar tu­dósokat is — könyveik több­nyelvű megjelentetésével — bekapcsolja a nemzetközi vér­áramba. S végezetül: a teg­napi sajtótájékoztatón elhang­zott, a Springer Hungarica fogja június 1-jétől kiadni az Orvosi Hetilapot, új formá­tumban, gazdagabban, szeb­ben. K. F.

Next

/
Thumbnails
Contents