Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-18 / 134. szám

IO aj Dunántúli napló T 1991. május 16., szombat Oktatási rektor Helyettes Fotó: Horvath Norbert Dr. Kellermayer Miklós „Diplomás bábuk helyett alkotó elméket” Egészségtelen ivóvízért fizetik a magas vízdíjat Mindennapi vizeink A települések felén nincs közüzemi vízmű Létrehozása óta nem volt betekintési lehetősége a sajtónak és a nyilvánosságnak az Állami Számvevőszék munkájába. Most megtört a jég, lapunk az elsők között számolhat be a Számve­vőszék területi főcsoportjának az egészséges ivóvízellátás felté­teleinek javítására fordított eszközök felhasználásával kapcso­latban végzett vizsgálatába. Az eredmény: jelenleg a megyében 144 településen nincs kiépített ivóvizhálózat, 50 000 ember vár még ma is egészséges ivóvízre, több községben egészségtelen vízért fizetik az ott élők az egészséges ivóvízre megállapított magas dijat. Baranya megyében egy or­szágos program keretében 1977-ben kezdődött meg az el­ső felmérés az egészséges ivó- vízellátás helyzetéről. A vizs­gálat tapasztalatai azt mutat­ták, hogy a megye 297 telepü­lése közül 185-ön közegészség- ügyi veszélyhelyzet van. mivel az ásott kutak nitrát-koncentró- ció-tartalma meghaladta a megengedett 40 mg/l mennyi­séget. Ez a veszélyhelyzet a közműves ivóvízhálózattal ren­delkező városok peremterülete­A Berkesd-Erzsébet-Kékesd- Kátoly—Szellő kisregionális víz­müvet a móriakéméndi kútra tervezték, bár ismert volt, hogy a víz magas vastartalma miatt tisztítóval kell ellátni. A Sze- derkény-Móriakéménd közötti területen a Dunántúli Regioná­lis Vízmű szolgáltat vizet. A Köjál vizsgálatod alapján vál­takozó a vízminőség, a magas vastartalom miatt nem adták meg az üzembehelyezési enge­délyt. Almáskeresztúron a fúrt kút vize a megengedett határ az előírt értékeket betartják a vízművek, akkor az egészség­ügy garantálja, hogy nem kö­vetkezhet be egészségkároso­dás a vízfogyasztásból eredő­en.- A minőségi paraméterek két csoportba oszthatók, az egyik részük egészségügyi ká­rosodást okoz, míg a másik csoportba tartozók csak eszté­tikai szempontból jelentenek problémát az ivóvízben. Példá­ul a vastól elszineződik a víz. Egészségileg nem káros, de ki inná meg a piros vizet - mond­ja dr. Steiner József. - A man­gánnál már nehezebb a hely­zet, mert élettani hatásairól ielenleg is vitáznak a kutatók. Ma a fő problémát a nitrát és a nitrit okozzák, amelyek a fehérjebomlás végtermékei. A talaj nem tudja megkötni eze­ket a bomlási termékeket, ezért a vízből sem távolíthatók el a szokványos vízkezelési eljárá­sokkal. A szervezetbe kerülve aátolják a vér oxigénszállitó- képességét, éppen ezért ha o nitrát-, nitrittartalom megha­Tiszta vizet a pohárba! Fotó: Proksza László „Való mese unottan ásít / ezernyi könyvből s nem kap ke­retet / Bábel-tornya minden tudás itt, mit nem köt össze a szeretet.” A Goethe-idézet csak egyike azoknak, amelyek a szoba falát szegélyezik, s mindegyik ugyanarról szól, az emberségről, a fiatalok tanítá­sáról, a megbecsülésről és a tanulás fontosságáról. Dr. Kel- /ermayer Miklós docens, a POTE' új oktatási rektorhelyet­tese nem titkolja, hggy gon­dosan válogatta a cédulákat, mert úgy érzi, segítségükkel saját magának és környezeté­nek is tud valami többletet nyújtani. Amikor eddigi pályá­járól faggatom, szűkszavúan válaszol. A POTE Központi Kli­nikai Kémiai Laboratóriumában dolgozik 1969-től, azelőtt az egyetem Kórbonctani Intézeté­ben volt gyakornok és tanár­segéd. Két alkalommal kutató­ként, illetve kutató társprofesz- szorként tartózkodott hosszabb ideig az Amerikai Egyesült Államokban, Houstonban, több tudományos társaság tagja. Különféle sejtvizsgólatokat folytat. Oktatási rektorhelyettesi fel­adatairól, elképzeléseiről ér­deklődöm. de elhárítja a kér­déseket. Addig nem akár vá­laszolni rájuk, míg nem mond­hatja el azt, amit ő a leglé­nyegesebbnek tart. Ennek ter­mészetesen semmi akadálya.- Nem lehet egy részfel­adatból kiindulni, amíg nem látjuk világosan, mi is a prob­léma körülöttünk - kezdi dr. Kellermayer Miklós. — Gyógyí­tani is Gsak az tud, aki fölis­meri, mi okozza a tüneteket. Ha egy kisgyerek belélegez egy babszemet, addig hiába kúrálják így-úgy, amíg rá nem jönnek, hogy a babszemet kell kicsalogatni. A társadalmunk­ban csorbát szenvedett az En, s elbizonytalanodott. Ezt a bi­zonytalanságot csak fokozza a modernizációtól, a technikai vívmányoktól való függés. El­veszett az egyén méltósága, és amíg ezt nem tudjuk vissza­nőni, nem gyógyul meg sem az ember, sem a társadalom. Nálunk kettős probléma is fennállt hosszú ideig. A bi­zonytalanság mellett a féle­lemre épült a társadalmi ren­dünk, A félelem deformál és elfojtja azt, ami az emberben az egyik legnagyszerűbb lehe­tőség: az alkotókedv! Nálunk, kérem, alkotóelmék helyett diplomás bábuk tevékenyked­nek, mert azzá neveltük őket. Az orvos is többnyire az, s en­nek az is a következménye, hogy a körzeti orvos recept- feliró automata, s hogy a be­tegeket ide-oda passzolják az orvosok maguk között. Én a szivem szerint azt Ír­nám ki az orvosegyetem falára ,,Kapitányképző". Kapitány alatt a felelősen dönteni tudó, alkotó elméket értem. Mert kapitányokra van szükségünk, olyan egyénekre, akik nem azért tudnak vezetni másokat, mert jók a rokoni kapcsola­taik, hanem mert lelkesek, mert értenek o feladatukhoz! Én azt is tanítom a hallga­tóimnak, legyenek kapitányok a szakterületükön, s ne adják alább!- És mit szólnak ehhez a hallgatók? A fiatalok, ha példaképet látnak maguk előtt, szívesen azonosulnak vele. Nálunk hiá­nyoznak a példaképek. Nekem még a professzoraim ideáljaim voltak, de ma nemegyszer mondják az egyetemisták, hogy a hat év alatt nem találkoz­tak olyan személyiséggel, aki mögött fel tudtak volna sora­kozni. Ha viszont olyan példát látnak, hogy miként kell a be­tegeket elküldözgetni, a hála­pénzeket titokban zsebre dug­ni, ez lesz számukra a minta. Es ebben nem is az orvosok a hibásak, hanem az egész­ségügy jelenlegi szerkezete, amin szintén változtatni kell.- Hogyan lehet elérni, hogy valóban „kapitányokat" képez­zenek, alkotó gondolkodókat?- Az orvosi pályának állan­dó önképkzésből is kell állnia. Ennek érdekében van, amiről le kell mondani, de hát az igazi szabadság is az, ha va­laki valaminek az érdekében másról le bír mondani. Nem szabad a fiatalokat félelem­mel és hamissággal teli lég­körben nevelni, példaképeket kell eléjük állitani. Az, hogy órákra, előadásokra kell járni nem lehet kötelesség kérdése, mert annak evidenciának kell lennie a számukra. Meg kell nekik mutatni, milyen lehető­ségek előtt állnak, ha képesek tenni az elérésükért. Eltökélt szándékom, hogy mielőbb biz­tosítsuk a hallgatóknak, hogy a végzés után egy-két évet külföldön töltsenek, s utána jöjjenek vissza dolgozni. Most igazán nyitva van a kalitka, de a rab madár nem repül el. Miért? Mert hiányzik az önbi­zalma, mert akként nevelték, amiről beszéltem. Ha aztvísz- szaadjuk nekik, csodákra lesz­nek képesek. Amerikában azt láttam, hogy az egyetemi ■könyvtárak éjfélig vonnak nyit­va és vasárnap sem zárnak be. Érdekes módon olyankor is ren­geteg hallgató olvas, búvárko­dik. Mert tudják, hogy így vi­hetik valamire, hogy van is rá lehetőségük, s hogy nekik azt meg kell ragadniuk.- Ahhoz, hogy a madár ki­repüljön, nyelvtudásra is szük­sége van.- Igen. Alapvetően fontos az angol, még akkor is, ha egyre több német és francia ösztöndíj-lehetőséget is ka­punk. Az orvosi nyelvben az angol már szinte olyan, mint régebben a latin volt. Be akar­juk vezetni, hogy a felvételinél megköveteljünk valamilyen szintű angol nyelvtudást, mert az európai felzárkózást más­képpen nem tudom elképzelni. A legjobb folyóiratokat, szak­könyveket is angolul Írják, a fordításra nincs pénz, de olva­sásuk elengedhetetlen a tudo­mány, a gyakorlat követésé­hez. A felsőbb években a nyelvtanulást szeptembertől fakultatívvá tesszük, talán ez is lendít a nyelvtanulási ked­ven.- Úgy tudom, módosításo­kat terveznek az egyetemi tan­tárgyak intézetek szerkezeté­ben.- Erről most még nem akar­nék részleteket sorolni, mert nem véglegesek o döntések. Úgy gondoljuk vannak tárgyak, melyek indokolatlanul nagy arányban szerepeltek az egye­tem tanmenetében, s ezek he­lyett lehet hasznosabbakat ta­nítani. Lesznek speciálkollégiu­mok is. Amit többek között erősíteni akarunk, az a tudo­mányos diákkör. Mindezek szintén a felelős személyisé­gek alakítása irányába ható tényezők.- ön úgy logalmazott, vész­helyzetben von a társadalom, mégis optimistának tűnnek a nyilatkozatai.- Mert az is vagyok. A vész­helyzetet viszont nem vonom vissza. Ki kell lábalnunk a de­formált társadalomból és az ijesztő körülményeinkből, s ez nem könnyű feladat. Ugyan­akkor ilyen helyzetekben min­den energiát mozgósítani le­het, olyanokat is. amelyekre korábban nem is számítottunk. És így van ez az egyetemen is. A munkába be lehet vonni azokat az oktatókat, kutatókat is, akik eddig, ha tetszik, kö­zönyösen szemlélték a dolgo­kat. A felelősség szárnyakat adhat. Egy ilyen országban, egy ilyen városban, ahol a környezetszennyezés mértéke riasztó, s ahol gyerekeinket ilyen helyzeteknek kitesszük, s ahol sokáig senki nem tett semmit a javulás érdekében, a felelősségnek, a feladatok­nak végtelen a sora! Talán ez motiválja az embereket, s elő­csalogatja belőlük az alkotni, tenniakaró egyént. , Barlahidai Andrea in - köztük Pécsett is - meg­volt, illetve létezik ma is. A felmérés idején Baranya me­gyében a veszélyeztetett tele­pülések aránya 73 százalék volt, a megye összlakosságának 19 százaléka élt ezeken a te­rületeken. A veszélyhelyzet nagysága azonban ezen ada­tok alapján nem érzékelhető, mivel közüzemi vízművel ellá­tottnak tekintették a megye vá­rosainak és az egy közkifolyó­val rendelkező helyi vizműves települések teljes lakosságát is. Megyei tanácsi kimutatás szerint 1985 végén a veszély- helyzet elhárítására tett külön­böző intézkedések hatására a településeknek már csak a 63 százaléka és a megye összla­kosságának 14 százaléka volt veszélyeztetett. A megye terü­letén a tervciklusban 53 tele­pülésen fúrtak kutat, valamint 63 községet érintően 35 vizmű- társulatot szerveztek meg, to­vább folytatódott a megye la­kosságának mintegy 50 száza­lékát érintő Pécs-Mohácsi Re­gionális Vízmű kivitelezése. Baranyában 6 vízközművel — Dunafalvo, Homorúd, Hóból, Drávasztára, Drávafok-Bogdá- sa, Kátoly—Szellő— Berkesd—Ké- kesd—Erzsébet - a műszaki át­adást követően nem helyeztek üzembe a víz magas vas, man­gán és egyéb nyomelem­tartalma miatt. Ezeken a tele­püléseken a technológia mó­dosításával jelenleg is folyta­tódik a próbaüzemelés, a la­kosság a szabványnak meg nem felelő ivóvizet fogyasztja az egészséges ivóvízre megál­lapított fogyasztói áron. fölötti mértékben tartalmazott vasat, ezért a Köjál a vízmin­ta alapján nem engedélyezte az üzembehelyezést. Ennek el­lenére egy koordinációs tár­gyalásra hivatkozva, a vizsgá­lati eredmény tudatában, az üzembehelyezési eljáráskor megtartott helyszíni szemle so­rán a Köjál képviselője hoz­zájárult az üzembehelyezéshez. Ugyanez volt a helyzet a nagy- vátyi és a nyugotszenterzsébeti kutaknál is. Jelenleg Személyben, Vé- ménden, Mecseknádasdon, Ge- resdlakon, Boksán és Apátva- rasdon okoz problémát a víz mgas nitráttartalma. Lapunk kérdésére dr. Steiner József, az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Hivatal (volt Köjál település- és környe­zetegészségügyi osztályának főorvosa elmondta, hogy az ivóvízzel szemben támasztott követelményeket minden or­szágban szabvány rögzíti. Eze­ket az előírásokat az Egészség- ügyi Világszervezet ajánlásai alapján alkotják meg az egyes országokban. Sajnos a volt szocialista államok ezt önké­nyesen értelmezték, ami azt jelenti, hogy jóvbl tágabb ha­tárértékeket állapítottak meg. AZ Európai Közösséghez való csatlakozás egyik kritériuma az ivóvízszabványok szigorítása. Ennek megfelelően a nemrég kidolgozott, jelenleg is érvény­ben lévő határértékeket a nyu­gatihoz közelítették, azonban akkora volt a különbség, hogy ez a szigorítás csak két lép­csőben oldható meg. Viszont ez a minőség azt jelenti, ha ladja a megengedett értéket, károsítja a szervezetet, csecse­mőknek életveszélyt jelent. A községi tanácsok a ve­szélyhelyzet megismerését kö­vetően a megyei tanáccsal tör­ténő rendszeres konzultáció alapján átmeneti megoldással biztosítottak egészséges ivóvi­zet. Az elmúlt évben azonban a települések nagy része a felnőtt lakosság egészséges ivóvízellátását a ''éhségek emelkedése miott megszüntette u csecsemőknek továbbra is szállítják a zacskós vizet mivel nem tudták biztosítani a fedezetet. Az önkormányzatokról szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy 1994-re Magyarország minden (!) településén bizto­sítani kell az egészséges ivóvíz­ellátást. Ezzel szemben jelenleg a megyében 144 településen nincs közüzemi vízmű, egészsé­ges ivóvízre vár közel 50 000 ember - beleértve a városok peremterületein élő mintegy 10 000-et is. Ez a feladat meg­haladja az elmúlt 13 évben megoldottakét, ami gyakorlati­lag azt jelenti, hogy a törvény­ben előírt határidőig, a vissza- lévő 3 és fél évben több pénzt kellene fordítani az egészséges ivóvízellátás megoldására, mint a vizsgált időszakban. Ugyan­akkor köztudomású, hogy az önkormányzatoknak alig van pénzük a települések, üzemelte­tésére is, nemhogy új beruhá­zásokra költenének. A kormányzat 1992—93-ra tervezi a nyugat-európai ivóvíz- szabvány bevezetését. Hajdú Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents