Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-18 / 134. szám

1991. május 18., szombat aj Dunántúli napiö 3 Mától országos színházi találkozó Fesztivál­hangulat Kaposvárott Eltérően az elmúlt évek tra­dícióitól, az idei X. Országos Színházi Találkozót nem a fő­városban, hanem Kaposvárott nyitják meg a mai napon, a Csiky Gergely Színház falai között. — A kerek tizedik év. a jubi­leum sugallta az ötletet, hogy talán ne Budapesten rendezzük meg a találkozót — adta a lé­pés magyarázatát a Színház- művészeti Szövetség titkára, Vajda Márta. - Abból a meg­fontolásból indultunk ki, hogy igazibb fesztivál teremthető egy kisvárosban, mint egy met­ropoliszban. Lényegesen kon­centráltabban, egy helyütt, egy színházba sűrítve várják az események a látogatókat. — Miért esett a választás Ka­posvárra? — A kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója, Babarczy László szövetségünk elnöksé­gének is tagja. Szívesen vette, hogy náluk rendezzék meg az első vidéki találkozót, s vállal­ta mindazt a munkát, fáradtsá­got,-, ami ezzel együtt jár. — Hány színház jelezte rész­vételét a találkozóra? — A május 26-ig tartó ren­dezvénysorozaton tíz Színház 14 produkcióval mutatkozik be a közönségnek és a színházi szakmának, a külföldi meghí­vottaknak. A fővárost négy tár­sulat - a Radnóti Színpad, az Arany János Színház, a Buda­pesti Kamaraszinház és a Do­minó Színpad - képviseli. Mel­lettük hat vidéki együttes lesz jelen Somogy fővárosában: a szolnokiak, a pécsiek, a nyír­egyháziak, a veszprémiek, a miskolciak, és természetesen a házigazdák is bemutatkoznak egy-egy produkcióval. Minden­nap több előadást tartanak: délután, este és késő éjszaka is játszanak a társulatok. Az első napon, szombaton a házigazda kaposváriak lépnek szinpadra a Jeles András ren­dezte „Valahol Olaszország­ban" című produkciójukkal. Szémann Béla (Ferenczy-EUROPRESS) „Lopóautók” Szerződést kötött a Pécsi Rendőr-kapitányság és az In- terglob Szállítmányozási és Ke­reskedelmi Vállalat pécsi üzem­egységének vezetői, melynek értelmében a cég vállalkozott arra, hogy május 20-tól elszál­lítják és időlegesen tárolják azokat a személygépkocsikat, melyek a város területén sza­bálytalanul, a forgalmat nagy­mértékben akadályozva a ti­losban várakoznak. Az együtt­működési megállapodás szerint a közúti közlekedés során moz­gásképtelenné vált, illetve az elhagyott roncsautókat is elvi­szik az Interglob szervezésében. A munkát vállalkozókkal végez­tetik, akik jól felszerelt „lopó- autókkal” a nap minden órájá­ban készenlétben ájlnak. Tehát hétfőtől a Megyeri út 77; szám alatt, illetve a 15-664-es tele­fonszámon lehet érdeklődni az elszállított kocsik után. Az In­terglob szeretné ez irányú szol­gáltatását a pécsi önkormány­zatnak is felajánlani. R. N. Mire fordítják a Foglalkoztatási Alapot? A decentralizált megyei Foglalkoztatási Alap felosz­tásáról döntött tegnapi ülésén a Baranya Megyei Munkaügyi Tanács. A Megyei Munkaügyi Központ szakemberei két vál­tozatát dolgozták ki a bara­nyai 225,1 millió forint fel- használásának. Míg az első alternatíva kevésbé differen­ciált a tervezett foglalkoztatási eszközök között, addig a má­sodik lényegesen nagyobb hangsúlyt adott az átképzési támogatásnak '(57 millió - Ft, 25%), a munkahelyteremtő be­ruházások (35 millió Ft, 15,5%) segítésének. Az ön- kormányzatok, a munkáltatók és a munkavállalók képviselőit tömörítő érdekegyeztető ta­nács eg/hangúlag ez utóbbi mellett döntött. Az egyes tá­mogatási formák - átképzési támogatás, • vállalkozóvá válás Döntés 225 millióról Kiemelt terület a szakképzés és a munkahelyteremtés elősegítése, közhasznú munka­végzés, foglalkoztatást bővítő, csökkentett munkaidős, mun­kahelyteremtő támogatás, kor- engedményes nyugdíj és egyéb — mérlegelési szem­pontjainak kidolgozásával egy időben arról is döntött a tanács, hogy az elfogadott tervezet egyelőre a harmadik negyedév végéig lesz irány­adó. Akkor, az aktuális fog­lalkoztatási helyzet ismereté­ben a testület felü'vizsgáljo, esetleg változtatja a megálla­pított arányokat. A felosztás elveinek és ará­nyainak megállapítása után az egyes támogatási formák­ra beérkező kérelmeket, pá­lyázatokat a három oldal ál­tal megbízott szakértők vizs­gálják és értékelik majd, hogy az adatok, vélemények isme­retében a döntés ismét a munkaügyi tanács keretein be­lül születhessen meg. Az elő­készítő és szakértői tevékeny­ségben várhatóan nagy sze­rep hárul majd a Megyei Munkaügyi Központ különbö­ző profilú munkacsoportjaira. A foglalkoztatás aktív esz­közei közül a szakképzésnek rohamosan nő a jelentősége. Ezért döntött úgy tegnapi ülé­sén a munkaügyi tanács, hogy az. Országos Szakképzési Tanács programjához csatla­kozva, ugyancsak .pályázati rendszer kiépítésével a mun­kaerőpiaci mozgásokhoz iga­zodó szakképzés szervezésé­iben, irányításában is tevé­kenykedik a jövőben. Ebben a feladatkörben szintén szakér­tők közreműködésével hozza majd meg döntéseit az érdek­egyeztető testület. A Megyei Munkaügyi Központ erre az évre már ki is dolgozta szök­és átképzési programját, szak­emberei várják az érdeklő­dők csatlakozását. Ugyancsak sokakat érintő, és várhatóan egyre nagyobb gondot okozó téma a külföl­di állampolgárok foglalkozta­tásának kérdése Baranyában. A tegnaipi ülésen elhangzott tájékoztató szerint a Megyei Munkaügyi Központ csak ak­kor ad ki külföldiek számára munkavállalási engedélyt, ha az érintett körzetben nem ált rendelkezésre megfelelő szak­képesítésű magyar munkaerő. A tanácskozás végén a tes­tület tagjai egyhangúlag el­fogadták azt az indítványt, amely szerint a Bázis Válla­latnál és a Mecseki Szénbá­nyáknál várható nagy számú korengedményes nyugdijkére- lem kezelésére, valamint a Pécs M. Város önkormányza­ta által tervezett széles körű közhasznú, foglalkoztatás meg­valósítására a munkaügyi ta­nács kénjen rendkívüli támo­gatást a Munkaerőpiaci Bi­zottságtól. Kaszás E. Hagyományuilőgunkbol Pünkösdölö 1834-ben Miskoltzy István etnográfus ezt irta a Regélő­ién: „Minden nemzetnek von­nak különös, tulajdonképpen nemzeti, valamint minden táj­nak úgy nevezett tájszokásai. Némellyek ezek közül nagy dolgok, mások pedig a hit némelly ágazatainak emléké­re évenként innepeltetnek. Hlyen ... a pünkösti király­ság, vagy is pünkösti leá­nyok." Baranyában is dívott az ün­neplésen felöltözött 14—18 éves lányok királyné-járása, a pünkösdölő. A hagyományt éltető lányok száma 6—10 volt, s közülük egy, a kiskirályné hat-nyolc éves szokott lenni, akit a szokás menetében köz­refogtak a nagyobbak. Fejü­kön egyes helyeken pántliká­val díszített koszorút hordtak. A pünkösdi ünnepek alatt a pünkösdi leányok házról házra jártak és kérdezték: „Szabad-e "pünkösdöt köszön­teni ?” Ha megengedték a pünkösdölést, úgy elénekelték első dalukat arról, hogy Pün­kösd napján szent lelkét Is­ten elküldötte az apostolok sziveinek megerősítésére, hogy a szenvedés óráiban el ne csüggedjenek, hanem mindent igaz hittel tűrjenek. Második énekük eképpen hangzott: „Szálljon erre ház­ra az Isten áldása, mint pün­kösdi harmat a piros rózsára. Bor, búza és gyümölcs legyen földeinknek, mint fáradt tes­tünknek megvigasztalója." Ez­után szólalt meg a kiskirály­né: „Noha kicsiny vagyok, nagyot nem szólhatok, mégis az Istentől sok jókat kívá­nok!" Mivel a szokásnak mágikus jellegű célja is volt, éspedig a kender növekedésének elő­mozdítása, a rítus végén két nagylány fölemelte a kiskirály- nét, s közben ezt mondták: „Ekkorára nőjjön meg a ken­tek kendere!" A felköszöntők tojást, kalá­csot vagy pénzt kaptak. Ha a gazda vagy a gazdaasszony nem engedte elmondani a lá­nyoknak a pünkösdölőt, úgy a kiskirályné leguggolt és ezt kívánták: „Ekkora ikendörik lögyön ketöknek!" Aztán gyor­san továbbálltak. 'Erre azon­ban igen ritkán került sor. A pünkösd ünnepéhez ré­gebben ügyességpróbákkal és lovasversenyekkel színesített, ún. legényünnepek is tartoz­tak. Erre utal a leányok pün- kösdölőjének ez a szövegso­ra: „jó legény, jól megfogd lovadnak kantárját!” A középkorban az ország számos vidékén ismert volt a pünkösdi királyválasztás is. Dr. Várnai Ferenc Előkészületek a pápalátogatásra Felhívás Pécs polgáraihoz, társadalmi és gazdasági szervezeteihez Augusztus 17-én Pécs ven­dége lesz II. János Pál pápa, aki misét pontifikái a pogányi repülőtéren. Az eseményre mintegy kétszázezer résztvevőt várunk az országból, szomszé­dainkból és távolabbi vidé­kekről. A megtiszteltetés egy­aránt szól a kétezer éves vá­ros egyházi hagyományainak, világi szerepének, -fejlettségé­nek és kulturáltságának. A nagyszámú látogató ellá­tása, testi és lelki szükségle­teinek kielégítése nemcsak az egyház és önkormányzat fel­adata, ebben szerepe lehet városunk minden polgárának és azok szervezeteinek. A pá­palátogatás kulturált feltéte­leinek megteremtésén dolgo­zik a püspöki és önkormány^ zati előkészítő bizottság. A bi­zottságok köszönettel vesznek minden javaslatot, felajánlást vagy üzleti ajánlatot és tájé­koztatnak a lehetőségekről. Az állampolgárok csoportjai­nak, társaságainak kérésére a szükséges témákban ismerte­tést is nyújt annak előre egyeztetett időpontban és helyszínen. A bizottságok vezető szemé­lyei az alábbiak: Püspöki bizottság Vezető: dr. Kneipp István püspöki irodaigazgató (tele­fon: 14-224). Helyettese: Woll Gyula püspöki titkár. Csopor­tos szállásigények: dr. Köves Gusztáv, püspökség (telefon: 14-224). Műszaki-technikai ügyek: Felcser László, püs­pökség (tel.: 15-538). Egész­ségügy: dr. Molnár Lajos, har­kányi kórház (tel.: 80-007). Étkezés: Zagorácz Márk, Me- csekvidéki Vendéglátó Válla­lat (tel.: 25-955). Liturgia: Garadnay Balázs, Püspöki Énekiskola (tel.: 15-804). A szentmisén részt venni szándékozók május végéig igényelhetnek belépőjegyet a plébániákon. Önkormányzati bizottság Elnök: dr. Páva Zsolt alpol­gármester (tel.: 12-995). A bizottsági munka szervezője: Lovas Attila, Polgármestéri Hivatal (tel.: 13-222). Közle­kedés: Kemenes László, Pol­gármesteri Hivatal (telefon: 13-222). Misehelyszín: Lovas Attila. Egészségügy: dr. Far- baky Iván, Mentőszolgálat (tel.: 14-444). Kereskedelem, vendéglátás, szállás: dr. Böbéi Hubert. Polgármesteri Hivatal (tel.: 13-222). A város köztisz­tasága: Kárász Lászlóné, Vá­rosgondnokság (tel.: 32-359). Bízzunk benne, hogy őszent­sége látogatása a -város pol­gárainak közreműködésével magasztos és örök emléket fog jelenteni. Püspöki és önkormányzati előkészítő bizottságok Futnak a képek A Vezér képmása ott me- redezik a telep kellős köze­pén. Primitiv ábrázolás, a könyörtelen terror s az egy­ügyű hódolat hivalkodóan bárgyú találkozási pontja. Ám egy fondorlatosán bo­nyolult elnyo.mó rendszert testesít meg, melynek mérge a lelkek mélyéig szivárog. Ahogy azt Szolzsenyicin be­mutatta, aki A pokol tor- nócó-bon megírta Gleb és Nagya szomorú méltóságú „beszélőjét", vagy Ribakov, mikor az Arbat gyermekei­ben elmesélte Sztálin fog­fájásának abszurd, de lé­lektanilag hajszálpontos történetét. Ezek után már nem lehet a sztálinizmusról a hajdani vezérportrék le­Miért lejt a Vörös tér? egyszerűsítő módszerével szólni. Mert a sematikus kép negativ lenyomata is sematikus! Hogy Tyendrjakav elbeszé­lése—érdekes témája ellené­re—milyen felületes, azt a nyomában haladó Bacsó Péter Sztálin menyasszonya című filmje szemlélteti igazán, ízelítőül vegyünk egyetlen példát! A tragikus sorsú Oszip Mandelstam ezt írta Az ajkam még mozog című versében: „A Vörös tér ke­rek, mindennél kerekebb, magától önként lejt s fordul keményre, Hanyatt zuhanva dől, a rizsföldig terül, míg a föld háta hord utolsó ra­bot élve." Bacsó Péter film­jében is beszélnek a Vö­rös tér lejtéséről, de ebből csupán azt a következtetést szűrik le, hogy ott bizonyá­ra nem lehet futballozni, Mandelstam félelmesen ösz- szetett jelentésű szavai ál­tal a megjélenített tér a ki­végzések végtelenné tágí­tott, egyetemes színterévé válik. Ezzél szemben Bacsó megelégszik egy olcsó ka­barétréfával. Bizony, ha ket­ten mondják ugyanazt, az nem ugyanaz! Pedig a falu bolondjá­nak története filmen is há­lás téma lehetne. A balga lány, Paranya, aki a meg­alázó heccelődések elől a „szeretve tisztelt Nagy Ve­zér" képmásához menekül, s ezért azután előbb meg­kínzott áldozattá, majd, a gondos agymosás következ­tében, „spion"-t kiáltozó, torz végzetangyallá válik, soikrétűen és hitelesen meg­rajzolható figura. Básti luli mindent el is követ, hogy plasztikussá tegye e bonyo­lult, tragikomikus sorsot. Hatásos szerepformálása egyszerre villantja fel hőse veszedelmes voltát és esen- dőségét, félelmet és viszoly­gást vált ki belőlünk, de ugyanakkor szánalmat is ér­zünk a szerencsétlen esze­lős iránt. Sajnos, Paranya a követ- kezetlen és elnagyolt ábrá­zolás légüres terében lebeg. Egysíkú környezet övezi, s leegyszerűsített, karikatúrá­ra emlékeztető melléksze­replők állják körül. A törté­net helyszíne, rendőröstől, tornatanárostól és boltostól, leginkább egy operettfalu díszletére emlékeztet, a las­san kocogó cselekmény pe­dig széteső, s gyakran nem is eredeti jelenetekből szö­vődik. Bacsó szemlátomást vonzódik a groteszkhez, ám ez mindig egységes élmény­ben ötvözi az ellentétes mi­nőségeket, míg itt — Básti Juli játékától eltekintve - többnyire különválik a ko­molyabb szólam és az al­pári hang. így hát a Vörös tér lejté­séről sok újat nem tudtunk meg. Mivelhogy Sztálin nem nézett futballmeccset (nem futballmeccset nézett!) a Kreml ablakából. Nagy Imre

Next

/
Thumbnails
Contents