Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-14 / 130. szám
1991. május 14., kedd aj Dunántúli napló 3 Az Országgyűlés elfogadta a koncessziós törvényt (Folytatás az 1. oldalról) Sürgősséggel tűzik viszont napirendre az állami költség- vetési garanciavállalás mértékének emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat új változatát. Nem tárgyalják Szokolay Zoltán (MDF) önálló indítványát az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költség- térítéséről és kedvezményeiről szóló törvény módosítására. Miként nem vették fel a megvitatandó témák közé Szabó János (FKgP) indítványát sem, amely annak indítványozását szorgalmazta, hogy Budapest legyen a Pentagonále adminisztratív központja. Hasonló döntést hoztak az 1949. június 8-a előtt jogsérelmet szenvedett magyarországi németek kárpótlását kérők népi kezdeményezése ügyében is. A benyújtott több mint 22 ezer aláírásból az Országos Választási Bizottság tájékoztatása szerint csupán 393 felelt meg minden tekintetben a törvény előírásainak. így a törvényhozók — elfogadva az alkotmányügyi bizottság javaslatát - mellőzik a népi kezdeményezés tárgyalását. Ám leszögezték, hogy más formában visszatérnek a témára. A napirend elfogadása után a képviselők folytatták az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyaik önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslat múlt héten megkezdett általános vitáját. Mivel az utolsó ülésen a függetlenek nevében Király Zoltán képviselő felszólalására már idő hiányábag nem került sor, ezért most ő fejtette k! álláspontját. Rámutatott: a kormányzat o törvényjavaslat' kidolgozása során láthatólag figyelmen kívül hagyta az érdekeltek véleményét, tehát sem a helyi, sem a települési önkormányzatok nem gyakorolhatják önálló tulajdonosi jogukat. Szabó János (FKgP) a törvényjavaslatot egészében pozitívan értékelte, de felsorolt néhány, az önkormányzatoktól származó kritikai észrevételt. Trombitás Zoltán (Fidesz) kemény szavakkal támadta a kormányt, amely, mint mondta, tavaly nyár óta — az ön- kormányzati törvény folyamatos megsértésével — szűkíti a vagyontárgyak átadását. A tervezetet önkormányzat-ellenesnek minősítette, olyannak, amely különösen a fővárost és a megyei jogú városokat diszkriminálja, és „irtózik” az állami tulajdon önkormányzati tulajdonba adásától. Ezután a Ház elnöke az általános vitát elnapolta, és szünet következett. A koncesszióról szóló törvénytervezet határozathozatala előtt Botsai István igazságügyminiszter válaszolt az általános és a részletes vitában elhangzott észrevételekre. Este 8 óra előtt néhány perccel az Országgyűlés 194 igen, hat nem szavazattal és 84 tartózkodással elfogadta a koncesszióról szóló törvényt, s ezzel befejezte hétfői munkanapját. A Ház kedden reggel 10 órakor a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatja munkáját. Közgyűlés után Az Atheneum összefogásra biztat (Folytatás az 1. oldalról) lenne szétzilálni, s az Akadémia ezért törekszik a megtartásukra. Átszervezésükre, korszerűsítésükre valóban megérett az idői Az intézetek autonómiájának a bővítése is a korszerűsítés irányába mutat. Az Akadémia központi hivatalának megszűnésével az intézetek határozhatják meg például, hogy milyen arányban vállalnak az alapkutatások mellett külső munkákat, melyekre a finanszírozásuk kiegészítéséhez szükség van. ,Az intézetek élére a dolgozók választása útján kerültek új igazgatók. S mindenképpen fontos, hogy az egyetemekkel szorosabb kapcsolatot építsenek ki, s hogy kutatók olykor oktassanak is, s az oktatók használhassák a kutatóintézetek műszereit.- Az Atheneum társulásnak is ez az egyik alapgondolata... — Az Atheneum összefogás az akadémiai intézetek és az egyetemek között a posztgraduális képzés segítésére. A kutatóintézetek berendezéseit, laboratóriumait, könyvtárait az egyetemek számára hozzáférhetővé teszik. Létrejött 6z Országos Atheneum Bizottság, fele részben akadémiai tagokból, fele részben az egyetemek képviselőiből. Az Atheneumhoz való csatlakozás szándékát már több intézet, egyetem és közös universitás jelentette be, úgyhogy reményt keltőnek látom a helyzetet. Az Atheneum a tudományos kutatásba jótékony fellendülést eredményezhet. A tudományos fokozatok adásánál is jelentős lehet a szerepe.- A tudományos lokozatok, minősítések megszerzésének új módjáról véglegeset az akadémiai törvény elfogadása után mondhatunk. Az akadémiai törvényt, úgy tudom, az eredeti elképzelés szerint a felsőoktatási törvénnyel, a közoktatási törvénnyel egy „csomagban" kívánták volna a Parlament elé terjeszteni. Most viszont azt hallottam, az akadémiai törvényt előbb szeretnék megvitattatni?- Az akadémiai törvény mielőbbi elfogadása fontos lenne a magyar tudományos élet nemzetközi megítélése szempontjából. Kosáry Domokos, az Akadémia elnöke azt is elmondta, szeretnék, ha Széchenyi István születésének 200. évfordulójára elkészülne ez a törvény, az utókor ezzel is kifejezhetné tiszteletét Széchenyi tudományteremtő munkássága előtt. Barlahidai Andrea Képviselőtestületi ülés Pécsvéradon Tegnap este a pécsváradi önkormányzati képviselőtestület ülést tartott a várban. A napirenden többek között a szemétszállitási díjakt a költségvetési üzem átalakítása és a cimerhasznó- lat szerepelt. Szóba került még az idegenforgalomra való felkészülés, omelynek bevételeire a jövőben a nagyközség fokozottabban számol, valamint a leendő közművesítések és az önkormányzat vagyona. A tanácskozás a késő estébe nyúlt, ezért lapunk holnapi számában tájékoztatjuk olvasóinkat bővebben a képviselőtestületi ülésről. Vállalkozási Központ Szekszárdon Dán segítséggel elkészült az üzleti terv Profik szállták meg Tolnát: négy hét alatt úgy feltérképezték a gazdaságát, hogy azon csak ámulni lehetett A Ramboll and Hannemann dán cég szakértői április 2-töl 30-áig napi tizenkét-tizennégy árán át fáradhatatlanul azon dolgoztak, hogy megismerjék a megyét és a Vállalkozási Központ létesítéséhez használható programot készítsenek. Az Európai Közösség PHA- RE-programja és a Magyar Vál I a I kozó sfej lesztési Alapi tvány által támogatott leendő vállalkozási központok közül elsőként Tolna megyében készült el az úgynevezett üzleti terv. Frans Hessével, a dán tanácsadó csoport vezetőjével elutazásuk előtt sikerült beszélgetnem. Először is arra kértem Hesse urat, mutassa be a Ramboll and Hanne- mann céget. — Szaktanácsadó cégünk ezerkétszáz emberrel dolgozik, elsősorban az építőiparban. Van egy speciális részlege az irodának, ez fejlesztési ügynökségek létesítésével, banki fejlesztésekkel, ipari tervezéssel foglalkozik. A mostani megbízás, a vállalkozási közAlapító tagként lehet csatlakozni pont üzleti tervének elkészítése is egy ilyen fejlesztési tevékenység.- Dánián kívül is ténykednek?- Természetesen. Én tizenhat éve vagyok a cégnél, de mindössze két évigi voltam odahaza! Vállalkozás-fejlesztéssel foglalkoztáim az Elefántcsontparton, a Fülöp-szi- geteken, Burmában, Indonéziában, és még sorolhatnám. — Magyarországra jövetele önként jelentkezés volt, vagy kapta a leiadatot? — A cégünk pályázta meg a szakértői munkát. Engem megbíztak az elvégzésével. Először vagyok Magyororszá- gon, és mondhatom, hogy a várakozásommal szemben nagyon pozitívan, kellemesen lepődtem meg.- Mire számított? — Nem sokat tudtam önökről. Attól tartottam, Magyar- ország jobban hasonlít a többi volt szocialista országra.- Azokat ismerte? — Kelet-Nómetországot, Lengyelországot, Romániát igen. Itt Magyarországon már az általános benyomás is jó volt: a házak karbantartottak, a közterületek rendezettek. Ráadásul, ha tekintetbe vesz» szűk, hogy nem a fővárosban, hanem vidéken vagyunk, ahhoz képest o megélhetési körülmények, az élet nívója kifejezetten jó. — önök négy hét alatt feltérképezték Tolna megyét, jártak a vállalatokat, mezőgazdasági üzemeket, ismerkedtek a vállalkozási lehetőségekkel,' találkoztak vállalkozókkal. Adtak konkrét tanácsot is?- Már ott a helyszínen. Két—két és fél órás kérdez- getés után rögtön megpróbáltunk valamilyen irányelvet adni. Például egy kisvállalkozás villamos kéziszerszámokat javít. Gondjaik varrnak az alkatrész-beszerzéssel. Javasoltuk, hogy a nagy cégeknek, így a Boschnaik a vezérképviseletével vegyék fel a kapcsolatot, ne a viszonteladókkal tárgyaljanak. De elmondtuk, hogy a mi véleményünk szerint egyáltalán nem az alkatrészbeszerzés a probléma, hanem maga a szerszámjavítás. Ha Magyarország felzárkózik a fejlett országokhoz, A tsz az ügyészséghez fordult Ki fizeti a „ által okozott kárt? Nincs még vége a mohácsi tragikomédiának W Szécsényi Lajos Mohácson nem várta meq a kárpótlási törvény megszületését Fotó: Kóródi Gábor Szécsényi Lajost, a 69 éves „mohácsi földfoglalót” akár irigyelhetni is lehetne, hiszen igényei valóban nem nagyok. Nyolc tehenével, három lovával, néhány kocájával és kutyáival hosszú évek óta egy Mohács és Lánycsók közötti tanyán él, ha ugyan tanyának nevezhetjük szegényes, félig földben levő viskóját, s a körülötte levő omladozó, toldozott- foldozott gazdasági „épületeket". Lajos bátyánk olykor harsányan, olykor orra alá düny- nyögve, immár hónapok óta ismételgeti igazát: „A Kádár- korszaknak vége, a téesz meg csináljon, amit akar. Okoztak ők elég kárt nekem — most meg beírják az újságba, hogy én csináltam 400 ezres kárt nekik?!" Az öregember arcán ősz borosta, lábán szakadt gumicsizma, nyakában madzagon függő kiélezett balta lóg. Teheneit láncra fűzve legelteti, miközben beszélgetünk:- Harmincszor olyan jó kukoricát termelek, mint a téesz, ne jöjjenek nekem a kukoricájukkal! - kiabálja tehenei köréből a harminc méterre álló téesz terepjáró felé. - Minek ültették ide a cukorrépájukat, ágiikor szépen megmondtam nekik, hogy ez a föld az enyém?! Lajos bátya azonban amit tud, rosszul tudja. Még az is lehet, hogy emiatt rács mögé dugják, igaz, szívesen hivatkozik Torgyán Józsefre, s ez a név mostanában bizonyos helyzetekben jó ajánló levél. Meg a baltája is, amit mint mondja, a „csibészek” miatt kell állandóan magánál hordania. Szabó Sándor, a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet információs osztályvezetője: — Szécsényi Lajos szüleinek valamikor valóban ott volt a földjük, ahol Szécsényi néhány napja leverte karóit. A probléma az, hogy ‘49-ben — amikortól a kárpótlási törvény rendelkezik - már nem az övék volt ez o terület, a törvény szerint viszont csak akkor tarthatna iqényt az általa kimért hét és fél holdra, ha azt ‘49 júniusa után vették volna el. Márpedig a földet az ominózus dátum előtt vették el Szé- csényiéktől, s az, hogy helyette előbb másfél kilométerre, majd a Duna másik oldalán adtak nekik másik területet, nyilván nemigen vigasztalhatta őket. A törvény viszont most úgy rendelkezik, hogy Szécsé- nyiék kárpótlást ugyan kaphatnak, de csak a ’49 június után tulajdonukba került holdakért, mégha annak idején kényszerrel kerültek is oda. A „mohácsi földfoglalót” azonban - ahogy úton-útfélen hangoztatja is - a jogszabályok egyáltalán nem zavarják. Mikor azt kérdezem tőle, mi lesz, ha a téesz feljelenti önkényes területfoglalás és a 400 ezres kár miatt (a téesz által elvetett cukorrépát kiforgatva kukoricát vetett el a téesz területén), csak annyit mond, csinálhat a szövetkezet vezetése amit akar, mert a rádióban is megmondták, hogy földje immár újra az övé . .. Hogy a dologból mi fog kisülni, ma még csak sejthető. A szövetkezet már megtette a feljelentést, az ügyészség azonban a polgári törvénykönyvre hivatkozva a városi polgármesteri hivatalnak adta át az ügyet. Anélkül, hogy befolyásolni próbálnánk a Hivatal döntését, mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy a Szécsényi Lajos-féle történet végeredménye — akár igazat adnak a földfoglalónak, akár nem — mindenképpen precedens lesz a továbbiakra nézve.- pauska akkor ugyanaz lesz, mint most külföldön: nem éri meg javítani, olcsóbb újat venni. Javasoltuk, hogy álljanak át másra. Olyan dolgok javításával foglalkozzanak, amit az entberek nem dobnak ki: hűtők, mosógépek, nagyberendezések. „De mi nem értünk ezekhez” mondták. Tanulják meg! * A Tolna Megyei Vállalkozási 'Központ nyitott alapítványként működik. Május 31-ig alapítótagként lehet csatlakozni. A dán szakértők által ké- szitett üzleti terv négy területet jelölt meg kiemelt fejlesztésre: minőségi kisüzemi mező- gazdaság, kis volumenű turizmus, szakértői szolgáltatások (jogászok, orvosok, mérnökök), ipari termelés. A Vállalkozási Központ létrehozásához Tolna megye két forrásból — a PHARE-program és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány révén — négyszáz- millió forintot meghaladó támogatósban részesül. Élni kell a lehetőséggel! L. Cs. K. AIDS-fogászat Magyarországon Teljes fogászati rendelőt adományozott a magyarországi AIDS-betegek és az immunhiányos megbetegedést okozó vírussal, a HIV-vel fertőzöttek részére a svájci Foundation Pro Victims (Alapítvány az áldozatokért) elnevezésű szervezet, a Magyar Vöröskereszt segítségével. A mintegy 10 ezer dollár értékű berendezést - melyet a hazai HIV- pozitivakat segélyező egyesület; a PLÜSS kért — hétfő délután adták át rendeltetésének a László Kórházban. A speciális szakrendeléssel megoldód ottnak tűnik - amint azt ünnepélyes megnyitón hangsúlyozták - a HIV-pozitivak fogászati ellátása. Magyarországon az AIDS megjelenése óta 58 AIDS-be- teqet tartanak nyilván, közülük eddig 28 halt meg. A HIV-vel fertőzött ismert személyek száma most 250 körüli. A munkanélküliség és az érdekvédelem A Friedrich Ebert Alapítváhy Pécsett, a Szakszervezetek Házában május 14-én, 10 órakor szemináriumot tart, amelynek témája egyebek között a kollektív szerződések új rendszere, a foglalkoztatás és a munka- nélküliség, valamint az érdek- védelmi szervezetek teendői. Előadók: dr. Rábaközi András munkajogász, dr. Nagy Gyula, a Munkaügyi Kutatóintézet munkatársa. Bolgár—magyar idegenforgalmi vegyesvállalat alakult Balkan Holidays Budapest Kft. néven bolgár—magyar idegenforgalmi vegyesvállalatot alapított hétfőn a Volántou- ■rist és a Balkantounist. A kétmillió forintos alaptőkével, 50—50 százalékos részesedéssel létrehozott vállalat elsődleges feladatának tekinti a balkáni régió turistáinak Magyarországra utaztatását, illetve magyar turisták küldését ezekbe az országokba.
