Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-12 / 128. szám

ilyiräd bezárása politikai döntés ««olt Hévíz vizét nem a bauxitbánya vitte el? & Eredetileg hatmilliárd forint­ra becsülték azt ai 'kárt, aimely a nylródi 'bauxitbámyászat fel­hagyásával keletkezett. Végül is, mint azt ár. Fazekas Já­nos, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat vezérigazgatója meg­erősítette, 2,8 imlI fiáidra sike­rült csökkenteni ezt az össze­get az erőforrások gyors és okos átcsapontositásávail. Min­denesetre tény: a 'bánya be­zárt. S az is tény: szakembe­rek vitatják a korábbi feltéte­lezést, miszerint 'Nyirád és Hévíz kapcsolata számottevő lett volino, s állítják: szakmai vizsgálódások nélkül, kifejezet­ten politikai 'nyomásra döntött a Minisztertainács éppen két esztendeje — 1989. április 20- án — a 'bányabezárásról. 'Mint arról értesültünk, to­vább éleződik a Iharc a ter­mészetvédők és o Ibouxifbá- nyászok között. Természetesen csak elvi alapon, íbiszen Nyi- irádat újraindítani lehetetlen. Nemrégiben tudományos ta­nácskozáson foglalkoztak a témával, s mondhatni: „eső után köpönyeg"-alopon eg­zaktnak mondható szákvéle­ményekkel támasztották alá: a hévíz elapadásához aligha volt köze a ínyirádi 'bányának. Sikerült beszélnünk dr. So­mosvári Zsolttal, a Miskolci 'Egyetem 'bányaműszalki kará­nak dékánjával, aki ma is ál­lítja: a központi döntésnek kevés köze volt a lényekhez. Ö vezette ugyanis azt a teamet, amely a Hévízi-tó ví­zének és a Ibáinyászkodásnak kapcsolatát hivatott feltárni, s 'jószerivel még el sem kezdték a vizsgálódást, amikor a dön­tés megszületett. Mégis végig­vitték a kutatásokat, s egy- esztendős alapos felmérés után jutottak a 'konklúziókhoz. Eszerint a hévíz csökkenésének több oka van. Legfőbb — s ez A gyors lépés szűkén számolva 2,8 milliárd forintba került közel 70 százalékot nyom a latban — az évek óta regiszt­rált csapadékhiány. Nincs eső — erről a mezőgazdaság tud­na tán legtöbbet mondani —, s nincs vízutánpótlás. Máso­dik cikként Somosvári Zsolt azt jelölte meg, bogy a környé­ken egyre több kutat fúrnak, egyre erősebb az ivóvízkivétel. Nem beszélve arról, bogy köz­vetlenül a Hévízi-tóból is egy­re több gyógyvizet szivattyúz­tak ki. S szerinte ma még az sem bizonyított, hogy a tó­forrás utánpótlási területének egy része a sümegi Bakony­ban volna, azaz a bánya ha­tására csökkent volna a tó- szint. Jóindulatú feltételezéssel legföljebb egytizedrésznyi kárt okolhatott a bauxitbánya. (?) Eddig a szakvélemények, melyekkel mind a természetvé­dők, mind o tó gazdái vitat­koznak, a dolgok mögött a bauxit-lo'bby újabb támadását sejtve. Számunkra — kívül­állók számára — persze, csak egy a fontos, hogy a hévíz gazdái szerint javult a tó víz­hozama az utóbbi évben, ha nem is ugrásszerűen, s ismét virágzik a tavi rózsa. Kozma Ferenc (Fotó: Szundi György) Most a uegrehajtas lesz soron A kárpótlásról mondják... A kárpótlási törvényt elfo­gadta az Országgyűlés. Min­denki várakozó állásponton van. A Somogy és Zala megyei TESZÖV keresi a lehetőségeit, hogy a kárpótlási törvény vég­rehajtása minél kevesebb vitá­val, veszekedéssel járjon. Boda László, a TESZÖV Zala megyei titkára a legfontosabb­nak az emberekkel való pár­beszédet tartja. Szembesíteni őket a lehetőségeikkel, ha ma­guk kívánják megművelni a visszaigényelt földterületeket. Zala megyében egyébként nem olyan éles a helyzet, mint az Alföldön. Itt kevesen igénylik vissza a földjeiket, de a tulaj­donjogot mindenki kérni fogja. Zala megyében az erdőket sze­retnék visszakapni régi tulajdo­nosaik, akiknek viszont a terü­letért nem, de a rajta lévő fáért fizetniük kell. Várhatóan egy évig is elhúzódhat a vita, és talán jövőre megkezdődhet a földkimérés. Somogy megyében Herner Endre TESZÖV-titkár elmondta, keresik a lehetőségét annak, hogyan tudnak együttműködni a földhivatalok és a szövetke­zetek. A Balaton-parton, a vá­rosok környékén, a jó termő- területeken várhatóan többen visszakérik földjüket. Mások csak a tulajdonjogot kérik, és a földet bérbeadják a tsz- eknek művelésre, mert se esz­közük, se pénzük nincs a ma­gángazdálkodásra. Sz. K. A törvény egyelőre nem je­lent meg a Magyar Közlöny­ben, ám az országos polémia a hivatalos kihirdetés, magya­rán a hatálybalépés előtt is A tulajdonjogot mindenki kéri A Strázsánál teljes lista van felkeltette már az érdekelt ma­gyar és külföldi állampolgárok érdeklődését. Sorok állnak a földhivatalok és a levéltárak sokszor hiányosnak elkönyvelt adataiért. Érthető, mindenki tudni akarja, jogosult-e a kár­pótlási törvényben meghatáro­zott pénzre, földre, ingatlanra. üzleti titokként kezeli a Strá- zsa Trade Szolgáltató és Ke­reskedelmi Kft. azt, honnan sikerült megszerezniük legális, jogszerű módszerekkel azokat az adatokat, amelyek a kár­pótlási törvény által érintettek­nek a legfontosabbak. Mindenesetre a kft. pécsi kirendeltsége a (72) 15-098-as telefonon, és a személyes ta­lálkozás alkalmával a követke­ző konkrét adatokkal tud szol­gálni az érdeklődőknek. El tudják mondani, hogy bi­zonyos földterület felett kinek, hol és milyen egyéni vagy más földbirtoka volt a törvényben meghatározott időpont előtti szakaszban. Meg tudják mon­dani mindezt hely és név alapján beadott kérésekre is, nyilván illő díjazás ellenében. Részleteket közölnek arról is, hogy az adott földterület aranykorona-értéke mennyi és, hogy korábban mely művelési ághoz tartozott a birtok és mekkora is volt a hivatalos adatok alapján. Budapesti adatok esetében pontosan vá­zolják a földterületen volt ak­kori ingatlan paramétereit, adatait is. Természetesen vállalnak a kárpótlási törvénnyel összefüg­gő tanácsadásokat is magyar és külföldi állampolgárok ré­szére egyaránt. ígéretük sze­rint, egyszerűbb esetekben, mindenféle sorbanállós nélkül napokon belül közölni tudják a kárpótlási törvénnyel össze­függő ingatlanok és földek adatait valamennyi dél-dunán­túli érdeklődővel. B. L. Terjednek a kalizkészitmények Már a gyógyszereket is hamisítj'ák Illegálisan behozott medicinák patikákban nem kerülhetnek forgalomba Elképesztő és hátborzon­gató lehetőség, hogy valaki gyógyulásában reménykedve szed nemzetközileg ismert nagyhatású gyógyszert, amelyről azonban - esetleg végzetesen későn - kiderül, hogy értéktelen, vagy jelen­téktelen hatású hamisítvány, esetleg emberélet kioltására alkalmas kotyvalék. Ha 'jól belegondolunk, tu­lajdonképpen csodo Jett vol­na', ha, a bűnözők nem figyel­nek fel airra a tényre, 'hogy a gyógyszeripar évi profitja az egész világon 150 miliáird dol­lár 'körül van, amelyből mind nagyobb szeletet próbálnak leszakítani maguknak a lelki­ismeretlen kalózok: elsősorban délkelet-ázsiai zugvegyészek, de nem elhanyagolható része­sedésük van a hamisitvá nyolc­ban argentin, görög, török kollégáiknak sem. Leginkább a 'fejlődő országokat célozták mea gyártmáinyaikkaJ, ahol a hatásáq képtelen hatékony el­lenőrzésre, a szegénység pe­dig ideális ipiacot teremt az olcsóbb „gyógyszereknek”. De a fejlett 'nyugati világ sem védett az ilyen 'kalóztermékek­től: sokszor előfordult már, 'hoay a hamisítványok Hollan­diáiban vagy Svájcban kerültek 'piacra, az USA-bam pedig fél­millióid dollár nagyságrendű­re becsülik a 'hamisított gyógyszerek forgalmát. — Maavarország eléggé lel van-e vértezve a veszedelem ellen? — Nem tudok róla1, hogy nálunk ilyen eset előfordult volna ez idá'iq — mondja dr. Hamvas József, az Országos Gyógyszerészeti Intézet igaz­gatóhelyettese. — Magyaror­szágon a gyógyszerforgalma­zás, a gyógyszer-inagykereske­Keszthelyi mozaik Mozgalmas volt az élet az utóbbi napokban a Balaton-parti városban. A Festetics kastélyban egymásnak adták a kilincset írók, tudósok, víz­ügyi szakemberek és az etnikai kisebbségek helyzetét elemző poli­tikusok. Hévízen is a konferenciák jegyé­ben kezdődött a hónap. Ma zárul a Helios Szállodában a nemzetközi újszülött gyermekgyógyász tanács­kozás, amelyen 30 ország 80 orvos­tudósa a gyermekgyógyászat egy speciális ágával, a koraszülöttek kezelésével foglalkozott. A gyógyá­szatban alkalmazott újabb módsze­rekről és gyógyszerkészítményekről 30 referátum hangzott el Hévízen. A jövő hét vége viszont a kultu­rális események jegyében fog zaj­lani Keszthelyen. Május 18-án a Fes­tetics kastélyban a helyi zeneiskola koncertje fogadja a kastélymúzeum látogatóit 11 órától. 14 órától kerül sor a Balaton-parton az évadnyitó kulturális műsor sorozatra, amelyen fúvószenekarok, bábegyüttesek, folklórgála szerepel, majd este a Fő téri plébánia templomban kon­cert zárja a szezon kezdetét jelen­tő eseményt. Vasárnap a város vendége lesz a friedrichschafeni Sönqerbund ve­gyeskórus, délelőtt 11 órakor a Ba­latoni Múzeumban, este pedig az evangélikus templomban emelik a pünkösdi ünnep fényét. Pünkösd hétfőjén Sümegen búcsúznak el ré­giónktól. Szabó Csaba delem engedélyhez kötött te­vékenység, a jogosultság el­nyeréséhez szigorú szailcmai feltételeknek kell megfelelni. Másrészt az egyes készítmé­nyek esetében a gyártónak minőségi bizonylatot ,kell ímel- lékeinie, és ezzel az előállító cég - fogható meg. Ha nagyon meglódítjuk a fantáziáinkat, el­vileg elképzelhető, 'hogy ezt a minőségi 'bizonylatot is meg­hamisítják, amit a gyártó cég küld. A gyakorlatban azonban ennék ellenőrzése is több lép­csőben történik. , — Nem üt-e ezen a védel­men rést az a körülmény, hogy szaporodnak a magán­patikák?- Jelen pillanatban - mivel a jogi szabályozós félreérthe­tő — a különböző tevékenysé­get engedélyezek nem egy­értelműen ítélik meg azt a kérdést —, így előfordulhat, hogy gyógyszerkereskedői en­gedély birtokában vannak ma olyanok is, akik az egészség­ügy szempont jóiból a szakmai előírások feltételeit nem tel­jesítették. Heteken (betűi meg­jelenik o népjóléti miniszter­nek egy olyan rendelete, amely a gyógyszerkereskede­lem szakmai feltételeit rögzíti, s egyben a már engedéllyel rendelkezőket is ú'j eljárás le­folytatására kötelezi. Hama­rosan megjelenik egy, népjó­léti minisztériumi felhívás ar­ról, hogy a gyógyszerforgal­mazók csak olyan nagykeres­kedőktől fogadjanak el gyógy­szereket, akik a népjóléti mi­nisztertől erre a tevékenységre engedéllyel bírnak. Elméletileg a 'hamisított gyógyszerek for­galomba kerülése nem zárható ki, gyakorlatilag azonban ezt a szabályozás és az ellenőr­zés megakadályozza. Az ille­gális csatornákon behozott gyógyszer a patikákon ke­resztül nem kerülhet forgalom­ba, hiszen minden beszerzés eredetét igazolni kell tudni és — az etikai szempontokról nem szólva — lebukni könnyű, a ri­zikó óriási. A magánszemé­lyek által külföldről zsebben béhozott és ismeretségi körben vagy feketepiacon árusított gyógyszerek esetében azonban sajnos, előfordulhatnak hami­sítványok. Ez nagyon reális ve­szély. Dunai Imre Műemlékbolt Pincehelyen Pincehely legújabb neveze­tessége a Gárdonyi Géza utca utolsó házában található ve­gyeskereskedés. A helybeliek leginkább Tanos boltként vagy Erzsi boltként ismerik a kicsiny üzletet, amelyet néhány hete nyilvánított műemlék bolttá a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Múzeum. A boltot 1926-ban nyitotta meg Tanos János. Az ő Ízlését és a korabeli mesterek munká­ját dicséri a remek berende­zés, amely ma is sértetlen, szinte újszerű állapotban ta­lálható, és immár kereskedelmi műemlékként is vonzza a láto­gatókat. A barnára pácolt, sok fió­kos, sok polcos bútordarab a helyiség három falát borítja, padlótól a mennyezetig. Nem modulrendszerű, egyetlen bú­tordarab az egész! Fiókjain zománctáblák jelzik, mit tartott bennük hatvanöt éve Tanos János. Timsó, Kénvirág, Viasz­sárga, Cukorliszt, Fagyalék, (vajon mi lehetett?), Sáfrán, Gyömbér, Feketecukor, Szere­csendióvirág (ma is ez talál­ható a fiókban). Három falat beborító fiókrengetegen órákig elmélázhat az ember. A bolt mai vezetője Baranyai Henrikné. Róla az Erzsi bolt név. A túrajáratok is csak Így ismerik az üzletet, nem pedig az Áfész ilyen-olyan számú egy­ségeként. Persze, Baranyainé is már harminc éve áll a pult mögött, ő váltotta fel a nyu­galomba vonult Tanos Jánost. Cseppet sem lepődik meg, ha valaki csak a boltját szeretné megtekinteni, szívesen mutatja meg a nevezetes berendezést. — Az első perctől szerettem ezt a boltot — a sok-sok fiók­jával — mondja Erzsi asszony. Most is éppen felraktam a pol­cokra az újonnan érkezett árut, és még harminc évi itt­lét után is képes vagyok gyö­nyörködni benne. Nos, igen. Az étolajos flako­nok is elegáns külsőt öltenek a felső polcokon, a másik fa­lon a mosóporok vonzzák a szemet. A cukorkák és csoko­ládék a pult üvegszekrényéből mosolyognak a vevőre. Balol­dalt egy óriási National pénz­tárgép csillog. — Az nem a bolt berendezé­séhez tartozott — világosít fel Baranyainé, — már meg nem tudom mondani ki, de valaki szólt, hogy a gépet egy padlá­son találták. Mondtam, hozzák ide. Ide illik. Látogatók sokan jönnek. Aki itt járt, elmeséli, aztán beug­rik egy fél órára, aki hallott a holtukról. Előfordult már, hogy belépett valaki és jaj, bocsánat - mondta — és for­dult ki. — Mit tetszik? — kérdeztem. — Hát egy boltot keresünk. — Akkor tessék parancsolni. — Nahát, először azt hittem, ez egy patika..'. Erzsébet asszony csendesen elneveti magát: hát ilyenek is megestek. Tekintetével simo­gatja a boltot. A nyáron nyugdíjba megyek. Sajnos, az új tulajdonosnak nem nagyon tetszik ez a be­rendezés. A felső polcokra lét­rázni kell. Szóval itt nehezebb a munka, mint egy önkiszol­gálóban. De remélem, hogy a műemlékké nyilvánítás segít megmenteni ezt a berendezést. A hölgy, aki itt járt a múze­umból, azt mondta, ilyen bolt már nincs másutt az ország­ban. Kár lenne érte, ugye? Bizony kár. Nagyon nagy kár. Az volna a jó, ha unoká­ink is gyönyörködhetnének benne . . . Kurucz Pál vasárnapi 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents