Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-11 / 127. szám
1991. május 11., szombat uj Dunántúli napló 7 Magyarország útja az Európai Közösséghez (Mérgeseik az ormánsági dinnyetermelök, úgy érzik, ki- toknak velük a biztosítók. — Már óz elmúlt esztendőben a három szorosam emelték a korábbi évekhez (képest a jégbiztosítást — mondja' indulatosan Nagy Sándor d'iny- nyés gazdai, az Ormánsági Diinnyetenmelők önsegélyező Csoportjának elnöke —, ami őzt jelenti, (hogy a (biztosítási összeg a termés értékének 13 százalékáról a 39 százalékára nőtt! De ez még semmi! Ha bármelyikünk válla,Ita lis volna ezt az óriási összegeit, akkor jégverés esetén csak a kár 90 százalékát fizették volna ki kártérítésként. Mondja meg uram, hol van itt a kockázatvállalás? A Sellye, Valjszló (környéki dinnyések nem kötöttek tavaly biztosítást jégkárra, mondván, teljesen felháborította őket ez a biztosítói magatartás, arról nem is 1 be szélve, hogy a biztosítási összeget előre kellett volna befizetni. Nagy Sándor részletesem elmagyarázta, hogy miiért nem (kötöttek jégkárbiz- tosítást a, gazdák. Az ő számításai szerint a biztosító feltételeivel tényleg inem volna nagy ibolt a biztosítás. — Egyetlenegy család sem vállalta ezt az „uzsorabiztosítást". Inkább megalakítottuk tavaly az önsegélyező csoportunkat, (melynek mintegy 100 család lett a tagjai (Holdanként 15 000 forintot adtunk össze, a pénzt elhelyeztük a 'bankba, s mivel tavaly szerencsés évünk ivóit, nem hullott jég, így a forintokat kamatostul visszafizethettük a tagoknak. Nagy Sándor hozzátette, amennyiben, a biztosítóik nem tesznek számukra (kedvezőbb ajánlatot — tavaly a Hungária Biztosítónál azt mondták o gazdáknak, hogy 1991-re új változattal jönnek —, akikor idén sem kötnék biztosítást, és fenntartják az önsegélyező csoportjukat. — (Pedig mi termelni szeretnénk, nem pedig ilyen ügyekkel foglalkozni, (biztosítók után rohangálni! Véleményünk szelént 20 százalék körüli biztosítási összeg lenne az elfogadható, a, fizetés pedig úgy, mint (régein, a fele pénzt előre, a másik felét pedig a, termésből. Jó lenne, iha az ajánlatot Imiinél előbb megkapnánk, mert a dinnyék nem várnak o bürökrációra, két héten ibelül ki kell takarni a fóliákat! A íjégíkárbiztosítással kapcsolatban Pelyhe Miklós, az Állami Biztosító siklási fiókjának vezetőjétől megtudtam, hogy idén január elsejétől változás történt. Ennék lényege: o (jégveszélyes területeket kockázati osztályokba sorolták — fi dinnye- termelőket lei biztosítja? Összefogtak az ormánsági gazdák Maradnak az önsegélyezésnéi? o Sellyéi rész a iheteSbe került —, ez azt jelenti, hogy például a Sellye környéki dinnyeterme löknek 36—37 százalék közötti összeget kellene jégkárbiztosítás címén fizetni. — A dinnyés gazdák magasnak találják ezeket a dijakat, arról nem is beszélve, hogy csak a kárösszeg 90 százalékáig fizetnek, a biztosítás leiét előre kérik ... — Kétségtelenül nem alacsonyaik a 'biztosítási összegek, de az említett jégkáfkodkázati osztálydkat 5—10 éves átlagok alapján állapították meg. Egyébként a termelők választhatnak a 90, a 70 és az 50 százalékos kártérítés között, a dij ebhez is igazodik. A biztosítási összeget egyébként minden biztosítási formánál előre kell kifizetni — azoníbon vannak engedményék. Ilyen engedmény a jégkárbiztositás- női, hogy mem előre kérjük a teljes összeget. — Azt kell, hogy mondjam, nem vállal túl nagy kockázatot a biztosító - meglehetősen óvatosnak tűnő üzletpolitikát folytat! — A dinnye az egyiik legér- zékenyébb növény, s (meggyőződésem, hogy a kockázat arányban áll a biztosítási díjjal, melyet Igen objéktíven állapítunk meg. A másik nagy biztosítónál, a Hungáriánál megtudtam, hogy Baranyában az elmúlt két évben a HB-nál biztosított egyéni dinnyetenmelő gazdáik jégkára 466 százalék volt: ez azt jelenti, hogy a biztosító a termelők biztosítási díjként befizetett összegének majd ötszörösét fizette ki kártérítésként. Tehát világös, inem az üzletek üzlete a íjéglkár- biztosítás. Ennék megfelelően magas a biztosítási díj is. Lehet-e olyan százalékot meg- áitaipítaini, mely alacsonyabb a 37—38 százaléknál? — 35 százalék körüli díjban tudunk gondolkodni abban az esetben, ha a gazdáik csoportos (biztosítást kötnek — válaszolt Ilii lózselné, a Hungária Biztosító Baranya (Megyei Igazgatóságának üzleti osztályvezetője. — Arról is szó lehet, hogy (kármentesség esetén bizonyos összeget visszatérítünk, de 'hangsúlyozni szeretném, hogy ez a megoldás egyéni megállapodás keretében jöhet létre. — Ezzel együtt nem nagy a biztosító kockázata! — De igen, mert nyilván azok a gazdák fogjáik megkötni, akik olyan területen termelnek dinnyét, ahol igen nagy a jégveszély. — Ezek szerint ez a biztosítási forma ráfizetéses a biztosítóknak? — Igen, nagy a valószínűsége. A dinnyetermelök által még elfogadhatónak tartott 20 százalékos biztosítási díjjal szemben tehát az ÁB és a HB is a 30 százalékot meghaladó összeget tud csak megállapi- taini. A gazdák tehát maradnak az önsegélyezésnél. 'Lehet, hogy a biztosítóknak ez is a céljuk? Roszprim Nándor Kétirányúsított jeltovábbítás Kapcsolat a XXL századdal Ritkaságszámba menő technikai fejlesztésbe fogott Kis László, siklósi kábeltévé-vállalkozó: a városban általa már kiépített kábeltévé-hálózatot kétirányúsítja: ezáltal ún. amerikai típusú aktív rendszerré alakítja át.- Honnan az ötlet?- A technika nem újdonság. legalábbis Amerikában, ott az egyszerű polgárok is így kapcsolódnak 80—100 nagy- számítógép adatbázisához. Az elindító probléma a városi stúdió elhelyezése volt, mindenképpen a központba, a polgármesteri hivatal közelébe akartuk telepíteni, és igy ezzel a kétirányúsitással megtakarítunk 1200 méter kábelkiépítést.- Mit jelent a kétirányú jeltovábbítás?- Azt, hogy nemcsak stúdióból vagy az antennarendszertől futhatnak a jelek a csatlakozási pontokhoz, hanem visszafelé is, és a rendszertagok egymással is közvetlen kapcsolatba léphetnek. Ezzel megspórolható a telefonköltség, külön vonal kiépítése nem szükséges, rendkívül gyors az információcsere, persze a csatlakozópontokon kell hozzá egy IBM kompatibilis számítógép is.- Igényelni fogja ezt most valaki is? Van ennék jövője? — Három éve, amikor indítottam vállalkozásomat, álmodni sem mertem róla, hogy sikerül. És most tessék! Bekötve 1200 családi ház, 1300 panellakás, megoldva a gyű- diek gondja. Annak idején már úgy terveztem a rendszert, olyan anyagokat, technikákat építettem be, hogy évtizedekre jók legyenek. És most, több hónapos kutatómunka után egy budapesti kft.-nél legyárttattam azdkat a kiegészítő berendezéseket, amelyek szükségesek a hálózat aktiválásához, és amelyek még a profi Híradástechnikai Szövetkezetnél is csak terve- zőasztaion vannak. — De kindk lesz ez jó, hoz-e hasznot? — Felhasználható lesz életmentésre, vagyonvédelemre, bankügyletek lebonyolítására, stúdióval történő párbeszédre stb. így pl. egy gombnyomással közvetlen kapcsolatban lehet a gyógyszertár a kórházzal, egyik pénzintézet a másikkal. Megoldható általa a betörésvédelem: a hozzákapcsolt helyről azonnal továbbítja a rendőrségi számítógéphez, hogy hol törtek be, miilyen módszerrel, nem csörög, nem villog: könnyűszerrel tetten érhetők a tolvajok. — Mikortól lesz használható?- Bekapcsolási állapotnál vagyunk, a továbbítórendszernél már folyik a próbaüzem. A vizsgálójel mérési adatai alapján 2-3 héten belül elindítjuk a folyamatos képújságot, az lesz az első kétirányú használat szemmel látható bizonyítéka. Reichmesz Adóm Házasodj Európa? Az már biztos, hogy 1989 ősze sorsdöntő időszakként vonul be a történelembe, csak még az nem világos, mit kezdjen vele a leginkább érintett térség, Európa. Nyugat-Európa közvéleménye - a felmérések szerint - többségében igent mond az egyesülés- re; és a politikai döntés szintjén a mi térségünkben is egyértelműnek és szükségszerűnek látszik, sőt: nincs is más megoldás. Más kérdés, hogy a jelszavakon és a politikai-érzelmi állásfoglalásokon túl készek és felkészültek vagyunk-e a „történelmi frigyre” - mindkét részről. (E 'kérdéssel igyekezték őszintén szembenézni a résztvevők azon a kerékasztal-lkonferen- cián, amelyet az Egységes Európáért Társaság és a Friedrich Naumann Alapítvány rendezett a köze lmú lírám a Budaipesti Közga zda ság tu - domáinyi Egyetemen. A (közvélemény keleten és nyugaton egyaránt a felvilágosult szkepticizmus és a tudatlan csodavárás (között Ingadozik — jegyezte meg a társaság elnöke, Balázs Péter. Mát csalk ezért is létfontosságúnak tekinthető az a kutatási program, amely két irányból (közelíti meg az említett (kérdéseket. Mit kell tennie Magyarországnak, mint integrációs partnernek ahhoz, hogy a magyar gazdaság, annak fő ágazatai — a tervgazdaságról a piacgazdaságra áttérve — alkalmas legyen az integrációra, és melyek ennék nemzetközi feltételei, 'különös tekintettel a KGST-öfökségre, a. nyugat felié történő piacnyitás 'hatásaira. Azt is meg kell vizsgálni, vannak-e lehetőségei egy" új kelet'-közép-európai integrációnak, netán egy szolba dkere skede Imi megálló - podásnaik. A kutatás másik oldala, az Európai Közösséget, mint integrációs partnert, annak követelményrendszerét, az intézményeibe való beépülés lehetőségeit, az lEK és más térségek viszonyát, együttműködését, az európai együttműködés jövőjét kíváinja feltárni. A (hároméves — több tudományág közreműködését feltételező — kutatás végeredményéként 1993 végén egy ún. Kék Könyvet kívánnak kiadni, amely hozzájárulhat a Magyarország európai Integrációs stratégiáját 'meghatározó politikai döntésék megalapozásához. (Figyelembe kell venni, hagy két, felgyorsulva mozgó térség közelítéséhez kell módszereket találni, ;és ehhez ismenni kellene Európa mindkét részének mozgásirányát, fogadókészségét, egymás iránti követelményeit, „elvárásait”. Az 500 millió lakost számláló, hatalmas kiterjedésű piac felett érzett öröm ugyanis kevés a boldoguláshoz — erősítették meg a hazai és a külföldi elemzőik. iMindlcét oldaliról le kell számolni bizonyos illúziókkal, amelyek szeriint elég, Iha mi is ákarjuk, és ők is akarják — a (közeledés szinte automatikus. Az első, amit látni kell: az EK-nak sincs még összeurópai külkapcsolati stratégiája, amely a Jalta Utáni helyzetre alkalmazható lenne. Túl nagy az ugrás az BK-hoz való közeledés (utolsó előtti és (utolsó fokozatai: a társult tagság és a teljes jogú tagság között; célszerű lenne egy újabb fokozatot 'beiktatni, inevezzük alkár korlátozott tagságnak, aikáir (belső társulási viszonynak. Az a kérdés Is válaszra vár, vaján a (korábbi kis KGST- tagországok együttműködve vagy egyenként ■ IközeJedjenék-e az Európai Közösséghez? Nyugaton és keleten egyre erősödik az a felismerés, (hogy az egymáshoz legközelebb álló három , ország, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország szabadkereskedelmi megállapodása Inkább előhyökkel járna, mint hátrányokkal, mivel segítene begyakorolni o külpolitikai együttműködést, belpolitikai lag hozzájárulna a nacionalista tendenciák visz- szaszorításához, és ai külföldi tőke száimára is vonzóbbá és megbízhatóbbá tenné ezen országokat. (Mindez azért fontos, mert minél nagyobb az integráció köre, annál bonyolultabb (mások által meghatározott) követelményrendszernek (kell eleget tenni, éhhez pedig nagy szükség van az alkalmazkodás, a tolerancia begyakorolt technikáira. Mind a döntéshozók, a „politikacsinálók”, mind pedig a társadalom tagjai felkészületlenek ma még a csatlakozásra figyelmeztetett Bihari Mihály (politológus. A döntéshozók nincsenek tisztában sem az ország állapotával, sem az EK szigorú feltételrendszerével és aininaik várható következményeivel; o társadalom tagjai pedig — a homályos várakozásaikon és illúziókon túl — nincsenek felkészülve a bekövetkező (konfliktusokra. A két oldal közti közvetítésben, a döntéshozók és a társadalom felkészítésében fontos szerep váír a tudományra és a. tömegkommunikációra1. Ennek (belátásához elég csak arra utalni, milyen sajátos út megtétele áll előttünk: a modernizáció 100—150 évvel megkésett, felgyorsított, mintaköve- tő útja. Ezt az utat azonban többféle módom is be lehet járni. Választani lehet és kell, ez pedig egyrészt konfliktusokkal jár, másrészt magában hordja a tévedés, az újabb út- vesztés kockázatát is. (Ezt pedig a döntéshozókban is, a döntés által 'érintettekben is tudatosítani kell, hiszen — mint Bauer Tamás is (utóit rá — a magyar ipolitikaii elit ma még azt sem merti világosan megfogalmazni, hogy a kapitalizmust kíváinja ,felépíteni”, félve áltól, (hogy a lakosság többségének éhhez elitélő képzetei társulnak. Palánkai Tibor professzor a jmási'k oldal” 'irányálból fogalmazott hasonlóképpen: Nyu- ga t- Eu rá párám is közhely ma már, hogy közeledni, integrálódni kell, de arról már kevesebb szó esik: milyen úton, milyen áron és milyen gyorsan? Mert vannak ellenérdekelt csoportok is a 'keleti és a nyugati országök társadalmaiban egyaránt; elég itt csak az agrárágazatokra' gondolni. Vagyis: a tartósan jó házasság titka a régiók esetében sem más, mint ai magánéletben: egymás alapos megismerése és kölcsönös tiiszteletben- tartása, a másik fél 'különbö- ' zősége iránti megértés, az együttműködésre való készség. Az első fellángoláson túl vagyunk, az első csalódásokon úgyszintén — most már az együttélést kellene mindkét részről megalapozni, és jöhet a „hét országra szóló lakodalom”. S. G. Fotó: Proksza László Dinnyepalánták még fólia alatt Vajszló környékén
