Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-09 / 125. szám
iij Dunántúli napió 1991. május 9., csütörtök Reménytelen helyzetben OLVASOM: 60 000 nyugdíjas — a !két és fél millió közül — csonka nyugdíjból tengeti az életét. Azokról van szó, akik nyugdíjának egy részét leitiltják különböző közszolgálati tartozások miatt. Tehát azokról, akik nem tudják fizetni a lakbért, a közüzemi díjakat stb. Olvasom: hosszú évekig „mindössze” néhány ezer volt azoknak a száma, akiknek a nyugdíjától meghatározott részt le kellett tiltani, s az utóbbi évek „terméke” a letiltottak számának ugrásszerű növekedése. Tehát azon éveké, amikor kezdett ibevezetőd- mi nálunk is az, hogy mindent az „értékén" kell megfizetni. Kivéve egyet: a munkaerőt, s ainmak egyenesági leszármazottját, amit nyugdíjnak nevezünk. Olvasom: szükséges lenne a jelenlegi — alacsony — 6000 (forintos értékhatár felemelése «(ti. csak az ezen felüli nyugdijakból lehet letiltani tartozások miatt), mert különben rengetegen kerülhetnek reménytelen helyzetbe. Vajon mennyien? S vajon milyen méreteket ölthet a nyugdíjak letiltása? Nehezen megválaszolható kérdések ezek, hiszen a java áremeléseknek — lakbér, energia, fűtés stb. — még előtte vagyunk, s azok teszik majd igazán próbára a nyugdíjasokat. Számukra úgy vetődik fel a kérdés: élni vagy lakni. Ki rábaija meg őket azért, ha a megélhetést választják, s csak másodsorban az utóbbit. 'Legalább az adassák meg, hogy a hátralévő éveket ne az áhenhalás kurtítsa meg. Tudom, nagyon sarkosan fogalmaztam, de óhatatlanul is idáig jut el az ember gondolatainak a sora, ha azon meditál, hogyan juthatnak emberek ezrei és tízezrei, akik aktív korukban becsülettel tettek eleget minden fizetési kötelezettségüknek, mert így tartották tisztességesnek, abba a helyzetbe, hogy most korábbi természetes magatartásuk módosítására kényszerüljenek. Vajon mi minden játszódik le ezékben az emberekben, mig arra a döntésre szánják magukat, hogy nem fizetnek a közszolgáltatásokért? Hiszen tudhatnák, hogy a hitelező nem lesz elnéző. Úgy, amint annak a 21 milliárdnak a hitelezői sem elnézőek, s bizony, megkövetelik tőlünk kamatostul az utolsó centig, mit sem törődve azzal, hogy az adósság vétlen áldozatai — nevezetesen) a lakosság milliói — mennyire nyomorodnak meg ezáltal. Mégis: két különböző dologról van itt szó. A mai nyugdíjast, mig dolgozott, mindig a gondtalan, derűs öregkor Ígéretével traktá'lták, s amikor ez eljött, az ellenkezőjével kényszerül szembesülni. A KILATASTALANSAG érzetének a természetes reakciójaként is felfoghatjuk a nemfizetést. Ezzel viszont az illetékeseknek kell szembenézniük, s keresniük a kivezető utat. Természetesen a nyugdíjasok érdekében. H. I. Felhívás! ÚJ feltételek a szolgálati idő kiszámításában fi Jogszabály egyértelmű — a gyakorlat nem problémamentes Mikor láthatom az unokám? Felhívással fordulunk tagjainkhoz, továbbá azon nyugdíj nélküli, idős személyekhez, akik az 1991. január 1-jén hatályba lépett új nyugdíjjogszabályi feltételekkel rendelkeznek, hogy haladéktalanul jelentkezzenek az illetékes Társadalombiztosítási igazgatóság kirendeltségein: Megszűnt az 5 év megsza- kítási idő, így résrnyugdíjra jogosultak, akik megelőzően összesen legalább 10 év szolgálati időt szereztek. Az új rendelkezések kimondják, hogy az „anya” ténylegesen megszerzett szolgálati idejét annyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968. január 1 -je előtt. Amennyiben az anya 1968. január 1 -je előtt született gyermeke (gyermekei) tartósan betegek, illetve fogyatékosnak minősülnék (minősültek), a növelés 550 naptári nap. Ez azt jelenti, hogy az 1968. január 1-je előtt született gyermek jogcímén adható szolgálati időt abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az anya valamennyi egyéb szolgálati időt is szerzett. Te- há kizárólag gyermekek születése jogcímén ellátás megállapítására nem kerülhet sor. A gyermek születésének tényét születési anyakönyvi kivonattal kell igazolni - társadalombiztosítási célra illetékmentes. Az említett szolgálati idő elhalt gyermek esetében is figyelembe vehető — feltétel, hogy a gyermeket anyakönyvezték. Példák: — Ha valaki 8 év ténylegesen szerzett szolgálati idővel rendelkezik és 1968. január 1-. je előtt három gyermeket szült, 11 év szolgálati idő alapján öregségi résznyugdíj megállapítását kérheti. — Ha 19 év szolgálati időt szerzett, és egy gyermeket szült, 20 év figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik, öregségi teljes nyugdíj megállapítását kérheti. — Ha 4 év szolgálati idő van, két gyermeket szült — résznyugdíj megállapítására nincs lehetőség —, de 6 év alapján nyugdíjszerű rendszeres ellátásra való jogosultságát vizsgálni kell. Felhívjuk a figyelmet — ha a szolgálati idő együttes ösz- szeszámítása (gyermekekkel együtt) következtében sincs legalább öt év szolgálati idő, úgy semmilyen társadalom- biztosítási ellátás megállapítására nincs lehetőség. Az 1968. január 1-je előtt született gyermekek jogcímén adható szolgálati időket a korhatár betöltése előtt, rokkantsági nyugdíjigények esetében is figyelembe kell venni 1991. január 1-jétől. Kizárólag kérdésekből, méghozzá nagyon keserű kérdésekből áll az a levél, amit a napokban kaptunk. Névtelenül írta egy nagyszülő. Valószínűleg okkal került minden olyan pontos információt, amelyből következtetni lehetne a konkrét esetre. Az viszont egyértelműen kiderül a levélből, hogy hosszú idő óta egyáltalán nem láthatja az elvált szülők gyermekeként nevelkedő unokáját, pedig nagyon szeretne rendszeresen találkozni vele. Nemcsak egy-két órára, hanem szívesen látná a hétvégére, a tavaszi, nyári iskolai szünetben pedig hosszabb időre is. A gyámhatóságtól remélt segítséget, de úgy tűnik, hogy hiába. Feltételezve, hogy nem egyedüli nagyszülő, aki hasonló gondókkal küzd, dr. Sulyok Endrénél, a Pécsi Polgármesteri Hivatal egészségfontos eszköze a helyes életmód és annak szerves része az ésszerű táplálkozás. Időskorúaknál a betegségék megelőzésében és gyógyításában különösen nagy a jelentősége a megfelelő étrendnek, a diétás kezeléseknek, mivél ebben a korosztályban a gyógyszerek alkalmazásának és a sebészi beavatkozó soknak a veszélyei fokozódnak. A helytelen táplálkozás, 'betegségek kiváltó öka és súlyosbító tényezője lehet, ilyenek a kövérség, cukorbetegség érelmeszesedés, magas vérnyomás, g yo m or-ibé íren d s ze ri panaszok, a csontók mészhiánya, vérszegénység, az ellenállóképesség csökkenése — csak a leggya- koriibbakat említve. Tapasztalatom szerint a betegék az étrendi utasítások betartása helyett szívesebben vesznek be 1-2 tablettát, és gyakran említik akadályozó körülményként a rossz anyagi helyzetüket, amely nem ritkán valóban olyan nehéz, hogy örülnék, ha egyáltalán kerül valami az asztalra. A legáltalánosabban elkövetett hitók, hogy sok felesleges „luxuskalóriát" fogyasztanak — kevés mozgás mellett —, ételeikben sók a szénhidrát és a zsír, kevés a gyümölcs és a zöldség, továbbá legbőségesebben az esti órákban étkeznek. A helyes táplálkozás legfontosabb követelményei az alábbiak: a korral csökken az ügyi és családvédelmi osztályának osztályvezetőnhelyette- sét kérdeztük arról, hogy milyen lehetőségei vannak ilyen esetekben a nagyszülőknek? Mint elmondta, a jogszabály egyértelműen biztosítja a nagyszülőknek a kapcsolat- tartási jogot. A láthatás gyakorlása azonban viszonylag kevés esetben problémamentes. Minden vitán felüliek az olyan esetek, amelyekben a szülő tartós külföldi út, betegség, illetve ezekhez hasonló okok miatt huzamosabb időn át nem tudja rendszeresen látogatni a gyermekét. Ilyenkor ez a joga átszáll a nagyszülőkre. Akkor sincs bonyodalom, ha a gyermekétől külön élő szülő összeköti a láthatást a nagyszülők meglátogatásával. A gyakorlatban viszont sokkal többször találkozik a gyámhatóság olyan családi energiaszükséglet, normál testsúlynál naponta 1600—2400 kalória elegendő. A fehérjék nélkülözhetetlenek, naponta és testsúlylkilogrammonként 1,2 gramm a szükséglet. Azok a fehérjék a legértékesebbek, amelyek a szervezet számára fontos amínosavakat tartalmazzák, ilyenek az állati eredetűek: tej, tejtermékek, sovány húsök, csirke, Ihal. A növényi fehérjék kiegészítésül fogyaszthatok (burgonya, szója, gomba), nem ajánlatos, hogy részarányuk az összfehér- je-fogyasztósban meghaladja a 40 százalékot. Táplálékunk több mint felét szénhidrátok adják (cukor, kenyér, tésztafélék). Idősebb korban és főként hízásra hajlamos egyéneknél a szénhidrátfogyasztást korlátozni kell, mivel a feleslegesen fogyasztott szénhidrá- töfeból a szervezet zsírt készít. Megfelelő testsúlyúaik számára napi 4-5 grammnál több zsír fogyasztása inem ajánlatos. Nem közömbös, hogy milyen eredetű zsiradékot alkalmazunk. Az érrendszer védelme és az emészthetőség szempontjából a növényi eredetű olajok a legjobbak. Az idős szervezetnek fokozott a vitaminszükséglete. A tartós vitaminhiány esetén gyorsulnak az öregedési fölyaimatok, csökken a szervezet ellenálló- képessége, sőt hiánylbeteg ségek jelentkezhetnek. Mindez elkerülhető friss gyümölcsök, nyers saláták, zöldfőzelékek rendszeres fogyasztásával. Téli helyzetekkel, amelyeket elmérgesedett viszonyok jellemeznek, s a gyerek — akár az egyik, akár a másik fél oldaláról — eszköz a válogatott kellemetlenségek okozásához, a bosszúhoz. A gyámhatóságnak minden esetben konkrétan meg kell vizsgálnia azokat a körülményeket, amelyek nyomán dönt a szülői, nagyszülői láthatásról. A tapasztalataik szerint az már eléggé keserves dolog, ha határozattal kell valakit arra kötelezni, hogy engedje el a gyermeket a nagyszüleihez. így a nagymamáknak, nagypapáknak sajnos azt is végig kell gondolniuk, hogy vajon az ő ragaszkodásuk, vágyódásuk nem arra üt-e vissza valamilyen formában, akit a legjobban szeretnek?! T. É. hónapokban különböző vitaminkészítményeket is igénybe vehetünk. Ételeink elkészítésekor mérsékeljük a sózást, a fűszerezést, és ne fogyasszunk túl sütött, megégett ételeket. A f o lya d ékf og ya sztá s eg ye nletes- ségére, megfelelő napi meny- nyiségére is figyelmet kell fordítani. Az idős korban igen gyakori bélrenyheség esetén fogyasszunk elegendő rostos ételt. Ajánlható a friss gyümölcs, saláták, főzelékek, barna kenyér, kefir, joghurt, reggel, éhgyomorra gyümölcslé. 'Feltétlenül említésre méltó még néhány további tényező a táplálkozással kapcsolatban. Nem közömbös az étkezés módja, szánunk-e megfelelő időt rá, vaunak-e fogaink, melyékkel képesek vagyunk jól megrágni az ételeket, figyelünk-e az étkezéssel járó külsőségekre, a terítésre, a tálalásra, betartjuk-e az étkezések időbeli ritmusát. Idősebb korban a többszöri kis meny- nyiségű étkezés ajánlatos, de a legutóbbi se essék a késő esti órákra. Egyenletes legyen táplálkozásunk, mivel a szervezet alkalmazkodóképességének csökkenése miatt a „kilengések” káros következménnyel járhatnak. Természetesen mindezek a tanácsok az egészséges idős egyénekre vonatkoznak. Betegség esetén az étrendet a kezelőorvossal kell megtonács- kozni. Dr. Hazafi Klára Főosztály- vezetői ígéret - teljesíti-e a miniszter? A nyugdíj melletti munkavégzés adóztatásával kapcsolatban egy megkeresésre a Pénzügyminisztérium adóreform-titkársága 1987-ben o következő választ adta: „'Érdeklődéssel olvastuk sorait, mivel — ellentétben az eddigi észrevételek zömével — a nyugdíj melletti munkavégzés adóztatását a társadalmi igazság érdekében a másik oldalról, a nyugdijak nagyságának oldaláról közelíti meg. Ezek a gondolatok vezérelték az adóreform-előkészítő bizottságainak tagjait is, amikor a nyugdíjak 0 százalékos adókulcs melletti figyelembevételét javasolták a jövedelmek összevont adóztatása során. Egyetértünk önnel abban, hogy az igazságot még jobban szolgálná, ha havi 10 000 Ft-ig '(nyugdíj -f- kereset) adómentesség érvényesülne. A kérdésben még döntés nem született, de az egyik változat az adóztatás módjára, egyezik az ön elképzelésével. Ha a felvetett probléma ismert is volt előttünk, köszönjük észrevételeit." Budapest, 1987. július 20. Dr. Kupa Mihály főosztályvezető • Igaz, hogy a levél négy évvel ezelőtt született, és a forint azóta is jelentősen inflálódott, a döntés mind a mai napig várat magára. Azóta már nemcsak az A'PE'H, hanem az egyes szolgáltató vállalatok is mind mélyebbre nyúlnak a nyugdíjasok zsebébe, ami még sürgősebbé tenné a döntés meghozatalát. Gondoljuk, hogy a velünk egyetértő levél aláírójának ma már olyan gondjai sincsenek, hogy vajon mit szól ehhez a pénzügymi niszter? Dr. Nagy Ferenc, a Pécs-baranyal Nyugdíjas IKaméra Jogi Szakosztályának vezetője Technikai szünet Sajnálattal értesítjük tagjainkat, hogy a klubfoglalkozások május 9-től bizonytalan ideig, technikai okok miatt szünetelnek. A Pécsi Nyugdíjas Egyesület vezetősége. Grazi vendégek Gertrude Hauber vezetésével Pécsre látogatnak május 14-én a grazi nyugdíjas egyesület tagjai. A graziak a Pécsi Nyugdíjas Egyesület vendégeként ismerkednek az idősebb korosztály életkörülményeivel, a várossal. Fogadják őket a polgármesteri hivatalban is. Béres Kálmgn, a Nyugdíjnélküli Időskorúak Országos Szervezetének elnöke 6800 Hódmezővásárhely, Bercsényi u. 21. Ki is képviseli?... Elnézést a profán képzettársításért, de Terence Hill filmje, a „Nevem: Senki" jutott eszembe, amikor Térjék Tibornak a Napzárta oldalon megjelent „Ki képviseli a nyugdíjasokat?" c. írásomra „A Senki válaszol" címmel írt reflexióját olvastam. Ezt elsősorban nyugdíjasként, másodsorban helyhatósági képviselőként, harmadsorban pedig az MDF megyei elnökeként írta alá, bár én a sorrendet pont fordítva érzem, de- hát ez az én magánvéleményem, ne is vesztegessünk hót szót rá. Említett Írásomban • azt fejtegettem, hogy a legnagyobb magyar társadalmi réteget, a nyugdíjasok két és fél milliós táborát hivatalosan senki nem képviseli a parlamentben, az önkormányzatokban, mert e tömeg — a megosztottsága által nem juthatott önálló képviselethez, éppen ezért nincs is, aki hivatalosan hallathassa szavukat e testületekben. Térjék úr a kérdés lényegét megkerülve döntő ellenérvként bőségesen ismerteti, mi mindent kínálnak majd éppen a nyugdíjasoknak az önkormányzati segítséggel létesülő ún. non-profit jellegű boltok. Köszöni is ezt Pécs nyugdíjas társadalma! De — remélem - egyetért velem Térjék úr abban, hogy sokkal -szívesebben olvastak volna a pécsi nyugdíjasok például arról, milyen erőfeszítéseket tettek a különösen őket sújtó embertelen vízdíjak bevezetése ellen (megkésett gyógyír a felháborodásra a mostani, július 1-jére szóló Ígéret reménysugara), vagy arról, hogy milyen védelmet biztosit az önkormányzat a lakásuk megvételére képtelen nyugdíjasoknak, nehogy kiszolgáltatott helyzetbe kerüljenek. A kérdés tehát változatlanul nyitott: ki képviseli a nyugdíjasokat? H. I. sfc Biológia őrá Egészségét az életnek Az egészség megőrzésének
