Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-06 / 93. szám

1991. április 6., szombat uj Dunántúli napló 11 A varos ünnepe Szeptember f., a pécsi egyetem alapításának napja Miért ezt □ napot válasz­totta a közgyűlés a város hi­vatalos ünnepének? Szükséges ehhez kissé bővebben meg­nézni az egyetemek történetét. Minden nemzet művelődésé­ben az egyetemeknek kiemel­kedő szerepe van még a mai napig is. Az egyetemek a kö­zépkor során alakultak ki, és jelentették egyrészt a tudomá­nyok egyetemességét, másrészt viszont az egyetem polgárai­nak egyetemességét (universi- tását) is. Az egyetemek a kö­zépkor folyamán — mint min­den tudományos intézmény - egyházi keretben alakultak, és valamennyi tulajdonképpen pápai eredetű. A maga klasz- szikus formájában ezekben az intézményekben filozófiát, teo­lógiát, római és egyházi jogot és orvostudományt tanítottak. A csúcspontját jelentette a tu­dományoknak a teológia, és a többi tudomány tulajdon­képpen „ancilla theologiae", a teológia szolgálólánya volt. Az egyetemek a XII. század végén kezdenek kialakulni a kolostori, káptalani iskolákból, így az egyik legősibb a bo­lognai egyetem, amely min­den egyetem anyja, valamint a párizsi Sorbonne. A középkori egyetemek má­sik jellegzetessége, hogy azok sosem egy bizonyos terület művelődését szolgálják, hanem oda az akkori művelt világ minden részéből jönnek tanul­ni vágyó fiatalok, illetve — mi­vel ez a tanulmány nincsen korhoz kötve — néha már meg­lett férfiak is, és folytatnak években meg nem határozott ideig tanulmányokat. Iqy pél­dául tudjuk, hogy mind a bo­lognai, mind a párizsi egyete­men már a XIII. században jelentős számban voltak ma­gyarok, akik ott külön „nációt” képeztek. A középkor országútjai kis túlzással tele voltak ún. pe­regrinusokkal, többnyire qya- logszerrel közlekedő diákokkal, akik valamelyik egyetemre igyekeztek. Az egyetem tehát a szó legnemesebb értelmében „internacionalista” intézmény volt, és az ott tanuló külön­böző „náció” igazi, az euró­pai keresztény kultúrában egv- gyéforró tudósok gyülekező- helyévé vált. Az egyetemek a középkor folyamán elsősorban Európa nyugati felén, illetve Itáliában iöttek létre. A XIII. századig Európa közepén ilyen elneve­zésű intézménnyel nem talál­kozunk, bár magasabb tanul­mányok folytatására alkalmas intézmények, iskolák már ad­dig is voltak. így például Ma­gyarországon is találunk ilye­neket mindig püspöki székhe­lyeken, illetve jelentősebb apátsáqok területén, ahol a korabelj értelmiség is nevelő­dött. Pécsett pl. már a püs­pökség megalapítása idején, a XI. század elején működött magasabb szintű káptalani is­kola. Valószínűleg ennek ma­radványait tárják fel napjaink­ban a Székesegyház mögött. De magasabb szintű tanulmá­nyokat lehetett folytatni a do­minikánusok kolostori iskolá­jában is. Ennek épületmarad­ványait szintén most tárják fel a Bercsényi utcában. Hogy ez már magasabb szintű, ún. stú­dium generále volt, bizonyítja a Bayerische Staatsbibliotek tulajdonában lévő kódex, mely­re ismeretlen időben ismeret­len szerző Sermones compilata (sic) in Studio generali Quin­Pécs város közgyűlésének határozata alapján a város hivatalos ünnepe a jövőben szeptember 1. napja. A közgyűlés azért határozott így, mert V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jén hagyta jóvá a pécsi egyetem alapítását, és erről 1367. szeptember 2-án kelt levelében értesítette Nagy Lajos királyt. Mind az alapító levelet, mind a pápa Nagy Lajos királyhoz küldött levelének szövegét közli a pécsi gimnázium tudós ciszterci tanára, majd a budapesti egyetem pro­fesszora és a Tudományos Akadémia tagja: Békefi Rémig, A pécsi egyetem című és az Akadémia által 1909-ben kiadott tanulmányában. ■ * ■■ , ■ queecclesiensi in regno Unge- ria - vagyis ünnepi beszédek a Magyarországon lévő Pécsi főiskolán címet viseli. Ezt a kódexet városunk azóta sajnos elhunyt tudós tanára - Petro­vich Ede írta át, és elemezte. (Munkája még kiadásra vár!) A tartalmi bizonyítékok alapján a kódexben közölt be­szédek már a XIII. század ele­jén, első évtizedeiben kelet­keztek. Mindez bizonyítja, hogy Nagy Lajos királyunk nem véletlenül éppen Pécset jelöli ki az egyetem létesítésé­re. Hozzájárul ehhez az a tény is, hogy az akkori pécsi püs­pök — Vilmos — aki Nagy La­jos követeként többször meg­fordult a pápai udvarban is — az egyetem anyagi fenntartá­sát magára vállalta és a pro­fesszorok jövedelmét egyházi javakból biztosította. (A tudo­mány megbecsülését jelenti az a tény is, hogy Pécsett a professzorok fizetése magasan felette állt az akkori jelentős külföldi egyetemek, még a bo­lognai által adott fizetésnél is.) A XIV. század közepén az­tán egyszerre alakulnak a kö­zép-európai egyetemek. fgy VI. Kelemen pápa 1347. ja­nuár 26-án Avignonban kelt okmányában a prágai (első német egyetem), V. Orbán pópa Avignonban 1364. szep­tember 1-jén a krakkói egye­tem, ugyancsak Orbán pápa 1365. június 18-án Avignonban kelt okmányában a bécsi egyetem, és 1367. szeptember 1-jén Viterbóban kelt okmá­nyában a pécsi egyetem ala­pítását hagyja jóvá. Pécs te­hát Prága—Bécs—Krakkó mel­lett egyidejűleg kerül az euró­pai kultúra legmagasabb szintjét sugárzó pápai egye­temek sorába, és ezáltal az európai keresztény kultúrának kelet és dél felé a végvárává vált. Nem feladatom most a pé­csi egyetem behatóbb ismer­tetése. Ezt megtették már tu­dós magyar -és külföldi tudó­sok. (Szomorúan kell megálla­pítanom azt, hogy az elmúlt évtizedekben — pl. amikor 1967-ben a pécsi egyetem 600 éves jubileumát ünnepeltük, azt a külföld sokkal rango­sabb szinten tette meg, mint Pécs akkori vezetése. Míg a külföldi egyetemeket azok rek­torai képviselték — akik közül pl. a bolognai egyetem rek­tora díszes öltözetben vonult a színházba (más alkalmas hely hiányában) tartott ünne­pélyre -, addig azt Pécs vá­rosa tanácselnök-helyettesei szintén képviselte magát). A pécsi egyetem alapítása betetőzte azt a folyamatot, amelyet Szent István királyunk kezdett el. Visszavonhatatlanul rögzítette, hogy Magyarország — a magyar állam — a keresz­tény nyugat kultúrkörébe tar­tozik. És ahogy a magyar ál­lam hivatalos ünnepe az év­százados gyakorlatnak megfe­lelően most már augusztus 20. Szent István király napja (és ez így csak Magyarországon ünnep, mert hisz az egyház Szent István hitvalló ünnepét szeptember 2-án tartja) ugyan­úgy Pécs városnak méltán ün­nepe szeptember 1., amely Pé­cset — Quinque Ecclesiet — minden ellenkező törekvéssel szemben beírta Európa törté­netébe, és ettől kezdve Pécs neve az európai művelődéstör­ténetben a magyarorszáqi kul­túrát, Magyarországnak az európai kultúrkörbe való tar­tozását is jelenti. Méltó és he­lyes lenne, ha ebből kiindulva szeptember első napjaiban a remélhetőleg újjáéledő pécsi universitas és egyéb tudomá­nyos és társadalmi szervezetek illő rendezvényekkel emlékez­nének meg erről. Orbán pápa Viterbóban, 1367. szeptember 1-jén kelt okiratában járul hozzá ahhoz, hogy Pécsett egyetem kelet­kezzék minden fakultással, ki­véve a teológiát. Ez az okirat az akkori szokásos formában majdnem azonos szövegű a prágai, krakkói és bécsi egye­tem alapító okiratával. Ehhez csatolja szeptember 2-i kelet­tel azt a kísérő levelet, amely már csak Nagy Lajos kirá­lyunknak szól. Az eredeti latin nyelvű irat Koller: História Episcopatus Quinque-Eccle- siensis c. művében olvasható. Talán nem lesz érdektelen, ha Orbán pápának Nagy La­jos királyunkhoz intézett leve­lét — tudtommal első alka­lommal — magyar fordításban közlöm. Dr. Rajczi Péter Studium generale Orbán püspök, Isten szolgálóinak szolgája. Krisztusban kedvelt liúnknak, Lajosnak, a kiváló magyar királynak üdvözlet és apostoli áldás. Méltó királyi Felségedhez, hogy nemcsak olyan dolgokra ügyel, amelyek az ország anyagi javára és hasznára van­nak, hanem lelki kegyelmekkel is gyarapítsa az országot. Mivel Te minap az országod lakóinak javára dicséretre méltóan törekszel Pécs városában, amely országod más városainál jelentékenyebb és inkább alkalmas és megfe- lelő, minden fakultással rendelkező Studium generálét lé­tesíteni, és minden egyes doktornak, magisternek és hall­gatónak, és az ő hozzátartozóiknak, akik a tudományok megszerzése végett ezt a várost meglátogatják, és az itt tartózkodóknak mindenfajta kiváltságot megadni kívánsz, amiként ezt a Te nagy függő pecséttel ellátott iratodban tett előterjesztésed tartalmazza. Mi tehát az említett országok erre vágyakozó lakóinak javára és előmenetelére ebben a vonatkozásban a bíboro­sok testületé tanácsának meghallgatása után más okmá­nyunkban határoztuk, hogy az említett városban Studium generále létesüljön és az örökké működjön kánon - és ci­viljoggal, valamint minden engedélyezett más fakultással, kivéve a teológiát, és a tanárok és hallgatók minden olyan kiváltságot, szabadságot és mentességet élvezzenek és használjanak, amelyek a doktorokat, tanárokat és hallga­tókat megilletnek, és hogy a mindenkori pécsi püspök vagy széküresedés esetén a helynök vagy a szentszéki elnök az említett városban doktorrá vagy magisterré avasson azon a fakultáson, amelyen a vizsgát letették, és a lakultáson a szokásos módon vizsgáztassanak, és azoknak, akik meg­felelőnek találtattak, tanítási jogot és ilyen módon meg­tiszteltetést adjanak, és akarjuk, hogy az ezen az egyete­men működő doktorok és magisterek a mindenkori magyar király által adandó okmányokban kifejezett javadalmakat kapják. Egyébként a jelen okmányunk érvénytelen, ha az okmányban előírtakat nem tartják be. Óhajtjuk tehát, hogy mind a lakosok, mind pedig a tudományok kedvéért ebben a városban tartózkodók jólétben éljenek, kívánjuk, hogy Felséged, akinek elhatározása - reméljük - azonos a miénkkel, és meg vagyunk győződve, hogy Te ugyan­ilyen kiváltságokat lógsz adni, ahogy azt már mondtuk, az előbb megfogalmazottakat elfogadod, és megerősíted, és ha megfelelőnek tartod, a doktoroknak, magistereknek és hallgatóknak újabb kiváltságokat fogsz adni, és az elter- jesztendőket törekszel megtartani és másokkal is megtar­tatni, ahogy a Te tisztségedhez méltó. Senkinek sem sza­bad a jelen okmányunkban kifejezett akaratunkat megvál­toztatni, vagy vakmerő bátorsággal vele szembeszállni. Ha pedig valaki merészelné azt megtenni, magára vonja a Mindenható Istennek és Péter, Pál apostoloknak haragját. Kelt Viterbóban, szeptember 2-án, Főpapságunk 5. évé­ben. JPTE: az elmúlt esztendő a beruházások egyik legszebb éve volt Lassan végleges formát ölt az aula karzati része a JPTE Tanár­képző Kar új épülettömbjében Fotó: Proksza László Rekonstrukció 1997-ig Szociálpolitikai tanszék és mesteriskola - Egyetemi nyomda a Damjanich utcában Bár a pénz mindig kevés, hogy-hogysem a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem az elmúlt évet fennállása egyik legszebb évének tekinti, már ami a beruházásokat- fejlesztéseket illeti. Erről adott hírt dr. Szilovics Márk gazda­sági főigazgató az apropó kapcsán: tovább folytatódhat az idén a tanárképző kar rekonstrukciója, s több ütem­ben, közel 400 millió forint nyomán szépülhet meg egé­szében az intézmény. De maradjunk még az el­múlt évnél. A nagyhírű egye­temnek közel félmilliárd fo­rintot sikerült jó helyre elköl- tenie-beinvesztálnia 1990-ben az általánosnak hitt nadrág- szíjmeghúzások közepette. (Az idén talán ennek harmada jut!) Szinte lehetetlen felso­rolni, hogy mi mindennel gazdagodtak, így csak néhá­nyat említsünk ízelítőnek. Megvásárolták a Szántó Ko­vács János utcai egykori BÉV munkásszálló egy szárnyát, ahol kollégiumot alakítanak ki. Felújították-bővitették a gyakorlóiskolájukat, megépült a tanárképző kar udvari ré­szén egy központi épület — birtokbavétel szeptemberben lesz -, s közel 40 milliót köl­töttek eszközök vásárlására. Így korszerű számítógéppark áll ma a diákok rendelkezé­sére - 59 IBM PC és tartozé­kai -, autóbuszt, mikrobuszt, nyomdaipari berendezéseket és sok egyebet vásároltak, az oktatást-képzést szolgáló szem­lélettel. Mindez a várható böjti-éveket is figyelve, kedve­ző startot biztosít. Nyilvánvaló: az egyetemvá­ros egészét tekintve kiemelt a tanárképző kar, hiszen az 1911-ben épült létesítmény elöregedett, s mi tagadás,_ nem is egyetemi-oktatási cé­lokra épült eredendően. Több száz milliós újra öltöztetésé­nek tervei több lépcsőben valósulnak meg. Az első ütem — nevezzük így — a szeptem­berben debütáló udvari rész, ahol a kari könyvtár, az oly régóta hiányzó aula és az ebédlő kap végleges otthont. Jól kalkulálták a költségeit: 300 millióra tervezték, s nem került többe. A további re­konstrukciós feladatok elvég­zésére most hirdettek pályá­zatot, keresve ideális kivitele­zőt. Úgy kell az öreg épület­részeket megújítani — főleg infrastruktúrájában —, hogy eredeti arculatát megőrizze, s az építés alatt az oktatás „za­vartalanul" folyhasson. A má­sodik ütem során — még ez évben megkezdik — a termé­szettudományi szakok leen­dő oktatótermét-laboratóriu- mát hozzák tető alá, a har­madik ütemben a központi adminisztrációs, a társadalom­tudományi intézetek leendő otthonát, a negyedik ütemben pedig a tantermek, a szemi­náriumi helyiségek felújítása végezhető el. (Csak érdekes­ség: az épület tetőterét is be­építik, egy újabb szintet nyer­ve.) Mint azt dr. Szilovics Márk elmondotta, a tanár­képző kar • rekonstrukciója nem egyszerűen az épület fel­újítása, hiszen szellősebb-bő­vebb lesz a hely, s a jelenle­gi 1500 hallgató helyett 2500- at fogadhat majd. Ez esetleg oly sokszor emlegetett újabb kar — karok — indulásának előfeltétele is adott esetben. (Például: a Szántó Kovács Já­nos utcai kollégium indulásá­val a jelenlegi Pacsirta utcai köles megszűnik, s bizonyos átalakításokkal az oktatás cél­jaira szánt.) Egyébként a' ta­nárképzői rekonstrukció máso­dik üteme 1993-ban, harmarik üteme 1995-ben, a negyedik üteme pedig 1997-ben feje­ződhet be. Tehát a tanárok­diákok még jó ideig Szoros kapcsolatban élhetnek az építőkkel. A jó hír: a progra­mot illetékes fórumon jóvá­hagyták már. Akad viszont még jó né­hány terv és gondolat, ame­lyet végig kell még vinni e fórumokon. így a Rákóczi úti nagyegyetem felújítási munká­latait, hisz arra is ráfér egy rendbetétel. Álmodnak sport- központról, konkrétan a Tüzér utcai sporttelepről, amely esetleg a PMSC jelenlegi tor­nacsarnokával hosszabb távra kielégítené az egyetemi sport igényeit. Újdonság a szociál­politikai tanszék felállításának terve: 1995-től 125 hallgató­val indítanának. Siklóson, Villányban és Pécsett Képző- művészeti Mesteriskola hozha­tó tető aló, ami az akadé­miát, egyéb kurzusokat elvég­zett művészek továbbképzését, posztgraduális továbbtanítását szolgálná. S végül szeretné­nek saját, egyetemi nyomdát. Ez sem luxusigény: a jegyzet­ellátás a jövőben saját „jegy­zetellátó” nélkül elképzelhe­tetlen. Nem beszélve arról, hogy egy esetleges kiadói te­vékenységgel még bevételei­ket is gyarapíthatnák. Min­denesetre a fentebb fölsorol­tak többsége a közeljövő programja, s például a nyom­da kialakítása már meg is kezdődött a Damjanich utcai épület alagsorában. Kozma Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents