Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-23 / 110. szám

1991. április 23., kedd uj Dunántúli napló 9 Komló Családsegítő szolgálat létesül Megkérdeztük: Milyen a város sznciális helyzete? Változik a segélyezés gyakorlata Gondban a szociális foglalkoztató A gondjaikat eltitkolákról, a bajaikat takargatókról, a sze­génység, a rossz anyagi hely­zetük miatt szégyenkező em­berekről soha sehol nem ké­szült és valószínűleg ezután sem készülhet pontos statisz­tika. így bármennyire rs fur­csa, még egy olyan kis vá­rosban, mint Komló, sem tud­ja pontosan senki, valójában hón»an ;s lehetnek, akik va­lamilyen szociális támogatás­ra szorulnak. Igaz, az is tény, hogy az önkormányzathoz az eddig eltelt hónapokban több mint 600 segélykeretem ér­kezett és a fogadónapokon átlag 50 ember keresi fel az irodákat. A kialakult (helyzetről és a tennivalókról beszélgettünk dr. Szántó Judittal, az ön­kormányzat szociális bizottsá­gának elnökével: — A város szociális helyze­tével, mint mindenhol, nálunk is az a gond, hogy nincse­nek pontos adataink és na­gyok az átfedések. Éppen ezért o szociális segélyezés korábbi gyakorlatát megváltoztató ndó- mak tartjuk. Vannak, akik ki­maradnak ebből a köriből, míg Növekvő munka­nélküliség Tovább növekszik a munka­nélküliség Komlón. A Bara­nya Megyei Munkaügyi Köz­pont helyi kirendeltségét feb­ruár 23. és március 22. kö­zött több mint kétezren ke­resték fel állásügyben. Az ér­deklődők többsége — közel 1200 ember — a férfiak közül került ki, de egyre jelentő­sebb a nők száma is. Az iroda adatai szerint a meg­jelentek közül mindössze 182- en álltak munkaviszonyban, 1878-an viszont mór munka- nélküliek voltak. Az elmúlt hónap végére a segélyesek és a járadékosok száma 1200 fölé emelkedett. Bányásznapi dilemma Eddig imég nem született döntés, hogy a közelmúlt, vagy a régmúlt hagyományait kö­vetik-e, hogy a bányásznapi ünnepséget szeptember felső vasárnapján, illetve Borbála- napján rendezik. Sőt, az is vitatott, hogy az ünnepi program az Eszperantó téren maradjon-e, vagy a vásár­térre kerüljön. A vállalkozók mindenesetre a dilemma megoldását sürgetik, ezt jelzi, hogy imáris több mint 40 köz­területfoglalási : kérelem érke­zett a polgármesteri hivatal­hoz. Újabb címertervek Nem született döntés a vá­ros új címeréről a korábbi két önkormányzati ülésen sem. Az azóta élteit idő alatt újabb hat variáció készült. A címertervekről április 29-én is­mét vitát rendez a Komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület, a tanácskozás 15 órakor kezdődik a városháza dísztermében. imások, akik élelmesebbek, esetleg több forródból is pénzhez juthatnak. Elképzelé­seink szerint egy olyan csa­ládsegítő szolgálatot kell ki­alakítani, amely képes felku­tatni a rászorulókat. A mun­kát 6—7 szociális gondozó végezné, kiindulási pont a már meglévő adatok rendezé­se, pontosítása lenne. A cigányok lakta területen már meg is kezdte működé­sét egy szakember. Ennek mindjárt az lett a következ­ménye, hogy kiderült: koráb­bi ismereteink felületesek, hiányosak. Béta-aknán téhát elkezdődött egy felmérés, amelynek keretében arra va­gyunk kíváncsiak, hány csa­lád lakik ott, hány gyerek, hány felnőtt, hány nő, hány férfi. Szeretnénk pontosan tudni, hogy a 63 lakásból hányban laknak jogosulatla­nul, kiknek vannak lakbérhát­ralékaik, mekkora összeg ... A segélyezés gyakorlatát oly­módon is szeretnénk megvál­toztatni, hogy ne mindig készpénzt adjunk. Mindenki által ismert, hogy a forintokat nem mindig arra költik, ami­re legszükségesebb lenne. A pénz gyakran a kocsmába, vagy a taxisok zsébébe ván­dorol, holott élelmiszerre, vagy éppen tüzelőre kellene fordítani. A családsegítő szol­gálat, miután konkrétan .is­meri az érintettéket, sokat te­het annak érdekében, hogy ez ne így történjék. * A szociális gondoskodásnak persze csak egyik formája a segélyezés, legalább ilyen fontos, hogy aki tud, az dol­gozhassák, még akkor is, ha esetleg csökkent munkaké­pességű. Komlón egyelőre 33 halmozottan sérült fiatalnak biztosított ez a tehetőség, jólídhet, ha tenne megfelelő épület, ennek háromszorosá­ra is lenne igény. A szociális foglalkoztató .már most is túl zsúfolt, az udvar életve­szélyes. Sőt, bármikor megtör­ténhet, hogy az anyagi gon­dokkal küszködő bánya el­Talán már a legidősebb komlóiak sem nagyon emlékeznek rá, hogy volt-e valamikor maszek pékség a településen. Pedig, ha igaz az állítás, a mostani sütödétől nem is oly messzire — valahol az Újtele­pen — egyszer már működött vala­mi hasonló kisvállalkozás. Egy biz­tos: ez a mai máris többre képes, mint az elődje, hiszen a saját ke­mencéből nagyrészt minden a sa­ját boltokba kerül. A komlói Privát pékség, persze, más üzleteknek is szállít, de hely­ben, az esztergályosműhelyből ki­alakított pékségben a vásárcsarnok­ban, sőt gépkocsiról, az utcán is árusítanak. A vállalkozást Kurdi András és Bíró János hozta létre. Egyikük a sütésért, másikuk a szál­lításért felelős, a feleségek pedig az eladásért. Igazi családi vállal­kozás ez néhány alkalmazottal. — Régi álom volt egy ilyen pék­ség létesítése — mondja Kurdi And­rás. — Ám, mivel egyedül nem tud­tam megvalósítani, társultam Bíró Jánossal. A saját rész mellé kap­tunk vállalkozói kölcsönt és két másik lehetőséget is megpályáz­tunk. így jött össze az induláshoz szükséges pénz. Az épület átalakí­tásában a család, a rokonság se­gített. A ház alsó részét kellett át­alakítani, a felsőhöz meg hozzá­építeni, hogy a kemence elférjen. Két műszakban egyelőre 30 má­zsa kenyeret és ezen felül pék­süteményeket is készítenek. A gé­peket, a sütöde és a bolt beren­dezéseit egy öreg, a szakmájuktól visszavonuló német péktől vették. A négy sütőteres, viszonylag kor­szerű kemence jugoszláviai gyárt­mány. adja az épületet a fejük fölül. Szociális foglalkoztatóra mindenképpen szüksége van a városnak. A fiatalokon .kívül számos felnőtt gondjait is megoldaná, ha .megfelelő épülethez juthatnának. A do­log rendezése azért is sürge­tő, mert egy februári levél szerint nem csupán önmaguk­ra számíthatnak: „Úgy ítéljük meg, hogy a napközi foglal­koztató intézmény kialakításá­hoz a feltételek elsősorban helyben biztosíthatók, talán Komlón is van arra lehető­ség, hogy a halmozottan sé­rült emberek méltó .környezet­be kerüljenek. Abban az esetben, ha a helyi önkor­mányzat biztosítana e célra egy megfelelő nagyságú épü­letet, átalakításához, az ér­telmi, illetve halmozottan sé­rülték foglalkoztatósához, el­helyezéséhez, az épület be­rendezéséhez a Népjóléti Mi­nisztérium támogatást nyújt." * Baranyában elsőként Kom­lón nyílt meg az ingyenkony­ha és már meg kezdték a hajléktalanok éjszakai szállá­sának kialakítását Ss. A város •két .szociális otthonálban 85 idős embert gondoznak. A kenderföldi és a kökönyös- nyugati városrészben idősek klubja .működik. A szociális bizottság vizsgálata szerint kihasználtak a bölcsődék is. A négy intézményben egyéb­ként több .mint 180 gyerme­ket látnak el. A szociális gondoskodás in­tézményrendszere téhát csak­nem teljességgel kialakult. A módszereken, a gyakorlaton azonban számos ponton vál­toztatni akar az önkormány­zat. Harnóczy Csalba alpol­gármester szerint az első lé­péseket már .megtették, a Drogram egymáshoz kgpcso- lódó elemekből épül fel. A dolog lényege, hogv a .növek­vő gondokat nagyobb aprólé- kossógaal, szervezettebb mun­kával és iobb szakemberek­kel kívánják megoldani. Március óta, mióta a pékséget megnyitották, mindennap sok em­ber várja, hogy kisüljenek az illa­tos cipók, zsömlék, kiflik, sütemé­nyek. A formás veknik hagyomá­nyos kovászos technológiával készül­nek. Állítólag a kenyér így több napig is eláll, nem esik szét, nem morzsái ódik. Kenyérből egyébként többfélét is gyártanak. Van kétféle házi, kilós fehér, kukoricás és Erzsébet kenyér. Bőséges a választék pék­süteményekből is. A zsemleféléken kívül például szerepel a listán a lekváros bukta, a vajas pogácsa, a búrkifli és a kuglóf is. Ha lesz rá igény, a kínálat minden bi­zonnyal még tovább bővül, hiszen például a legújabb termékek kö­zött az igazi sós kifli, sőt a tejes kifli is megtalálható. De szó van egy másik újításról is. Ha sikerül, rövidesen megoldják a péksütemé­nyek előrecsomagolását. A több mint tízfős csapatban a pé­kek vannak többségben. Leginkább Kurdi András is arra büszke, hogy már édesanyja is ezt a szakmát művelte, sőt a lánya — aki most még ugyan iskolába jár — ugyan­csak ezt választotta. Szimpatikus megoldásnak tűnik, hogy a vállal­kozás nem gyors meggazdagodásra törekszik. Saját boltjaikban például 2 forinttal olcsóbb a kenyér. Mint elmondták, egyelőre azért igyek­szenek, hogy megismerjék a piaci viszonyokat, pontosan teljesítsék a megrendeléseket, fizetni tudják a részleteket és persze mellette a két család, az alkalmazottak is meg­éljenek. F. D. F. D. Privát pékség Újtelepen Saját kemencéből saját boltba Mit kell tudni a lakáseladásokról? A Vom lói önkormányzat el­fogadta az értékesítésre ki­jelölt lakások listáját. .Első ütemben 17 lakóháziból 422 lakás eladására kerül sor. A feladattal a képviselőtestület a Komlói Városgazdálkodási Vállalatot bízta meg. Tekint­ve, hogy több olvasónk is je- lerte: .nem ismerik, hogyan zajlik a lakáseladások me­nete, Volg iPétert, az Ingatlan­kezelési özem vezetőjét kér­tük ímeg, hogy válaszoljon a kérdésekre: — Amikor módosították a korábbi tanácsrendeletet, la­kóépületenként elkezdődött a szervezés. A lakók összegyűj­tötték azoknak a nevét, akik szeretnék megvásárolná a la­kásukat. Amikor 30 százalék­nál több jelentkező össze­gyűlt, akkor kezdtünk el a dologgal foglalkozni. Három osztályt kellett a .polgármes­teri hivatalnál megkeresni. Mégpedig a műszaki, a terv- és az igazgatási osztályt az­zal a kéréssel, hogy .nyilat- kozza.nak, hozzá járulnak-e az értékesítéshez. A műszaki és a tervosztály általában város- rendezési, kisajátítási, az épü­let állagával kapcsolatos kér­désekben nyilatkozik. Az igazgatási .pedig olyan oldal­ról, hogy kisajátításra, kár­talanításra, vagy valami más célból, szükség van-e ezekre a lakásokra. Amikor mind a három helyről megkaptuk a nyilatkozatot, hogy a lakások értékesíthetőek, akkor kerülhet a javaslat a képviselőtestület elé. Ha az eladásra kijelölt la­kások jegyzékét elfogadják, kezdődhet az épületek fel­mérése. Minden szinten, .min­den helyiséget fel kell mérni. Erre azért van szükség, mert a társa shá za la pitásnál, és később o működésnél, na­gyon fontos a tulajdoni há­nyad. Tehát megállapítják az összes négyzetmétert, hogy ebből egy egyszöbás, vagy kétszobás lakásra, egy üz­letre, egy garázsra, mekkora tulajdoni hányad esik. Meg­fogalmazzák, hogy mely ré­szek a közös, melyek a ma­gán hoszaálötúak. Ennek egyébként a költségviselés szempontjából van jelentősé­ge. Amikor elkészül a társasház alapitó okirata, azt .be kell terjeszteni a műszaki osztály­hoz jóváhagyásra. Ha ez megtörtént, az ingatlannyil- vántartóst kell felkeresni. Je­lenleg egy helyrajzi számon van az épület nyilvántartva, de a most keletkező tulajdo­ni számokkal ezt módosítani kell. Egyelőre még bejegyzik a városgazdálkodási vállalat kezelői jogát, de később, amikor .megtörténik az adás­vétel, átvezetik a változást. Közben elvégzik a forgalmi érték becslését, ezt követi a személyre szóló vételi aján­lat, a .szerződéstervezet meg­küldése, a ház valamennyi lakájának, függetlenül attól, hogy korábban jelezte, vagy sem vételi szándékát. Aki él­ni akar a lehetőséggel, 90 nap gondolkodási időt kap, ezalatt döntenie kell. Amikor elkezdődnek a szer­ződéskötések és elérkezik az a pillanat, hogy a lakók 30 százaléka aláírja a megálla­podást, a következő hónap elsejétől működhet a társas- ház. Ekkor összehívjuk a tu­lajdonostársakat. A mi válla­latunk viszi az addigi költ­ség adatait, tehát, hogy .mi­be kerül a kéményseprés, a szemétszállítás, a távfűtés, a házfelügyelő, a lápcsőház- világítás és a vízidíj. A köz­gyűlés választ a lakók közül egy közös képviselőt, aki a későbbiek során —, az álta­lunk biztosított adatok alap­ján —, .készít egyéves .műkö­dési tervet. Ebben meg kell határozni, mekkora a tulaj­doni hányadra eső havi üze­meltetési költség, el kell dön­teni, hogy mekkora előtakaré- kosság legyen a felújításhoz. A társasházlba.n —, .mivel nem mindenki vásárolja meg a lakásokat —, marad vala­mennyi lállami hányad. En­nek a költségeit a városgaz­dálkodási vállalat fizeti, amely a .magánszemélyekhez hasonlóan ugyancsak tagja lesz a társasháznak. A tu­lajdoni hányad arányában fi­zetjük a közös költségeket a közös képviselőnek, az álla­mi bérlakásban lévő bérlő pedig fizeti 'nekünk a min­denkori lakbért. Ez így tesz mindaddig, míg idővel az összes lakást meg nem vásá­rolják a lakók. Ismerkedés a Rendőr bácsi, jöjjön máskor is! Komló, Vörösmarty utcai óvoda. Az udvaron kéken villog a rendőrautó lámpája. A kocsiból —, ahol legalább húszán zsúfolódtak össze — most másznak ki a nagycso­portosok. A tavaszi szélben ki­pirult arcok, vidám gyermek- zsivaj jelzi: szó sincs itt sem­miféle krimiről. Csupán az történt, hogy apróságok a rendőrök munkájával, a köz­lekedési szabályokkal ismer­kedtek. — Már nagyon régen sze­rettünk volna találkozni a rendőrökkel — magyarázza György Gabriella óvónő. — A gyerekek a .körtvélyesi város­részből naponta buszoznak ide a Vörösmarty utcába, de még egyikük sem látott kö­zelről rendőrt, főleg nem őlyat, aki irányítja a forgal­mat. Környezetismereti foglal­kozáson téma a közlekedés, ezért nagyon örülünk .neki, hogy a komlói kapitányság készségesen vállalta ezt a bemutatót. A közlekedési ismeretek el­sajátítását nem lehet elég ko­rán kezdeni, vallja Nagy Fe­renc r. zászlós, aki valószínű­leg mindennél jobban szereti a gyerekeket: — Rengeteg embert von­zott a vá.ros főterére a be­mutató, még az idős emberek is .megálltak nézni, hogyan irányítom a forgalmat. Sze­retem ezt a munkát és szíve­sen foglalkozom a gyerekek­kel is, akik egyébként nagyon érdeklődőek voltak. Nemcsak a KRESZ-kérdésekre válaszol­tak helyesen, de egyik-másik azt is megtudakolta, hogyan tehet valaki rendőr. — A gyerekek nagyon élvez­ték, hogy a rendőr intésére átmehetnék a zebrán, kipró­közlekedési szabályokkal Ismerkedés a rendőrautóval. A Vörösmarty utcai óvodások már azt is tudják, mi a KRESZ és hogyan irányítják a forgalmat. (A szerző felvétele.) bálhatják a rendőrautót — folytatja az óvónő. — Van egy .rend őrsap kőnk, amikor visz- szajöttünk az óvodába, való­ságos közelharcot vívtak a .birtoklásáért. Aztán a kö­vetkező foglalkozáson beszél­gettünk róla, hogy nemcsak közlekedési rendőrök vannak, de például nyomozók is. Vé­gül aranyos kis rajzok is szü­lettek minderről. — Komlón van közlekedési park, igen d.rága 'beruházás még sincs igazán kihasznál­va, pedig minden korosztály­nak szüksége lenne a felké­szülésre —, érvel Nagy Ferenc. — Itt a tavasz, egyre több gyerek ül kerékpárra, vagy motorra. Sok baleset meg­előzhető lenne, ha alapo­sabbak tennének az ismere­tek. Az utóbbi megállapítás va­lószínűleg a felnőttekre is vo­natkozik. Mint mindenütt, az országban itt is romlik a közlekedési morál, lazul a fe­gyelem, sokan nem tartják be a szabályokat. Ezt .nézve va­lóban figyelemre méltó a komlóiak kezdeményezése. Eay pár perces bemutató —, főleg ha szívesen csinálja —, nem nagy teher a rendőrnek, a gyerekeknek meg kifejezet­ten élmény. Persze, az se mindegy, ha úgy búcsúznak az óvodások, mint ahogy ezt a Vörösmarty utcában tették: rendőr bácsi, jöjjön el más­kor is! F. D. Csuklós Helyett szóló busz Egy idő óta vissza-visszatérő gond, hogy kevés a városi autóbusz Komlón, csúcsidőben túlzsúfoltak a járatok. A tervek szerint két csuklós busz beállításával változott volna a helyzet. Néhány napja azonban elterjedt a híre, hogy műszaki okokból az elképzelés egyelőre megvalósíthatatlan, így továbbra is csak szóló buszok közlekednek a helyi járat vonalain. Mint azt Albert Ferenc, a Pannon Volán igazgatóhelyettese elmondta, a csuklós helyett három szóló buszt állítanak munkába. Ezzel megpró­bálnak a hátrányból előnyt ková­csolni, hiszen a három busz egy- időben több helyen is foglalkoztat­ható. Áprilisban egyébként teljes körű forgalomszámlálást tartanak a városban, ezt követően sor kerülhet járatfejlesztésekre, a zsúfoltság eny­hítésére is egyes vonalakon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents