Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)
1991-04-23 / 110. szám
1991. április 23., kedd aj Dunántúli napló 7 Rutinból már nem lehet jogászkodni Beszélgetés a Magyar Jogász Egylet Baranya Megyei Szervezetének elnökével Jogásznemzet vagyunk, illetve voltunk — írták, mondták, illetve mondják és írják hol büszkélkedve, hol sajnálkozva a minősítést arról a hosszú korszakról, amely a második világháborút követő években zárult. S bár aligha lenne érdemes még egy újabb hasonló korszak kezdetéről beszélni, az tény, hogy a jogászi pályák ázsiója emelkedett az utóbbi években, s különösen tavaly óta. Az érem másik oldala: arról, hogy tavaly megszűnt a Magyar Jogász Szövetség, s helyébe újra megalakult a Magyar Jogász Egylet, s annak Baranya megyei szervezete is, nemcsak a laikus közvélemény nem igen tud. de a jogászi szakmában dolgozók jelentős hányada sem. Vagy ha a tény ismert is számukra, a változás oka. előzménye az egylet célja csak homályosan. Dr. Mosdódi Lászlóval, a Baranya Megyei ügyvédi Kamara elnökével, aki tavaly ősz óta a Magyar Jogász Egylet Baranya Megyei Szervezetének elnöke is, éppen ezzel kezdjük a beszélgetést.- Az első Magyar Jogász Egylet közel hét évtizedes működés után 1948-ban szűnt meg, s már a dátum is sejteti, hogy nem éppen szuverén elhatározásból. Tevékenységét kiváló jogászaink egész sora fémjelzi és szinte nem volt a jogfejlődésnek egyetlen olyan kérdése sem, amelynek megoldásánál a Jogász Egylet ne működött volna közre. A törvény- előkészítő munkából épp úgy kivette a részét, mint annak színvonalas alkalmazásából, vagy éppen a tudomány műveléséből. Olyan szellemi műhely volt, amely jelentős hagyatékkal gazdagította az utókort, olyan szervezet, amely egyesíteni volt képes a bírói. ügyészi és ügyvédi kart, s egyben olyan alkotóműhely, ahol a fiatal jogászgeneráció találkozhatott a tudomány és a gyakorlat jeles képviselőivel. A szép hagyományok iránti igény, az országban végbement változások, a jogászság érdekeit képviselő szervezet továbbfejlesztésének szükségessége hívta életre ismét a Magyar Jogász Egyletet azzal az elvárással és szép céllal, hogy nevéhez és múltjához méltóan legyen képviselője a jogászságnak. Az egylet megyei szervezete 1990 őszén választotta meg 11 tagú vezetőségét, melyben szinte minden jogterületen dolgozó jogászok megfelelő képviseletet kaptak.- A Magyar Jogászegylet Baranya Megyei Szervezete menynyire képes összefogni a megyében dolgozó jogászokat?- A megye területén dolgozó jogvégzettséggel rendelkezők számára vonatkozóan pontos adatok nem állnak a rendelkezésünkre, annál inkább sem, mivel sokan vannak olyanok, akik végzettségük ellenére nem jogi munkakörben dolgoznak különböző okok miatt. Hozzávetőleges becslés csak, hogy mintegy ezer jogász dolgozik Baranyában. Az egylet létrejötte óta eltelt néhány hónap alatt erőteljesebb tagtoborzásra még nem futotta a vezető- séa energiájából. Megyénkben a Magyar Jogász Egylet tagjainak a száma 439. Az egyletnek egyébként bárki jogász tagja lehet, sőt joghallgató is. A megye területén dolaozó jogászok a Baranya Megyei ügyvédi Kamara címére juttathatják el belépési nyilatkozatukat.- Mik a Jogász Egylet legfőbb céljai?- Generálisan az, hogy a megye területén működő jogászok érezzék szükségességét és hasznát az egylethez való tartozásuknak. Célunk a jogászok érdekképviseletéhez, társadalmi érdekeik érvényre juttatásához szükséges feltételek biztosítása. Segiteni kívánunk a szakmai ismeretek elsajátitásában, a jogászok továbbképzésében, s abban, hogy megfelelő együttműködés alakuljon ki a különböző jogterületen dolgozók között. Céljaink megvalósítása érdekében rendszeressé kívánjuk tenni a jogászok érdeklődésére számot tartó szakmai rendezvényeket. Véleményt kívánunk nyilvánítani a jogászságot érintő kérdésekről, jogszabályokról. Hatékonyabb érdekképviseleti munkát folytatunk s közreműködni akarunk a jogászok gazdasági, szociális gondjainak megoldásában.- Milyen a kapcsolat a különböző területen dolgozó jogászok között? Egyáltalán: van-e igény erre?- A munkakapcsolatok egyes jogterületek képviselői között már csak feladataik miatt is szorosak. Ebből a szempontból a vállalatoknál és szövetkezeteknél dolgozó jogászok a kivételek, akiknek nincs szervezett kapcsolatuk sem egymással, sem más jogterületen dolgozókkal. Sajnálatosan hiányzik azonban a jogászok munkán kívüli, de ahhoz elengedhetetlenül szükséges találkozása, amely lehetőséget biztosítana a véleménycserére, fontos jogi kérdések megvitatására. Ezt nem lenne szabad egy-egy jogterület elkülönült kapcsolattartására beszűkíteni, még akkor sem, ha a körülmények nem kedvezőek most ehhez. A jogászok zöme ma rendkívül túlterhelt, 12—16 órát dolgoznak naponta. E helyzetből való kilábolást segítheti, hogy május 10-11-én megrendezik Siófokon az első Jogász Vándorgyűlést, amelynek előadássorozata valamennyi szakmabeli érdeklődésére számot tarthat.- Lehet-e még szakmai szempontból ilyen egységesen felfogni a jogászi hivatást?- Jogász ma mór akkor szerezhet csak igazi tekintélyt, ha nem elégszik meg a szellemi rutinmunkával. Kellő felkészültség, alapos és elmélyült tudás és annak állandó korszerűsítése nélkül magasszintű jogászmunka nem végezhető. A jogirodalomban, a mindennapi élet kérdéseiben való tájékozottság a jogász számára nélkülözhetetlen. Az alkotmányos jogállamban jól képzett jogászokra, törvényszerkesztőkre, jogalkalmazókra, jogi képviselőkre, jogtudósokra és oktatókra van szükség. Ugyanakkor nem ellentmondás, hogy ilyen igény esetén a specializálódás a jog minden területén elkerülhetetlen. Éppen az a sajnálatos, hogy ennek folyamata személyi, szervezeti és tárgyi feltételek hiányában még igen lassú. Színvonalas jogászi munkához meg kell teremteni ezeket a feltételeket. D. I. Á szakmai érdekképviseleti testületek feladata lesz az utánpótlás nevelése Átalakul a szakoktatás Ezekben a napokban bírálják el az elutasitott gyerekek fellebbezéseit a középfokú iskolákban. Az már most látszik: tízezer fiatal számára eleve nincsen hely ezekben az intézményekben. Az általános iskolát ugyanis százhetvenezren fejezik be ebben a tanévben, ám a középfokú oktatási intézmények csak százhatvanezer diákot tudnak fogadni.- Nem egyformán népszerűek a középfokú tanintézetek - mondja dr. Szűcs Pál, a Munkaügyi Minisztérium szakképzési főosztályának vezetője. — A gimnáziumokba a felvehető létszámnál kevesebben jelentkeznek, míg a sokat bírált szakközépiskolákba jóval többen. A szakmunkásképzők iránt újabban fokozódik az érdeklődés, s ebben nyilván szerepe van a hároméves, tehát rövidebb képzési időnek is. A számoknál maradva: a nyolcadikból kikerülők 6 százaléka eleve nem tanul tovább, 22 százaléka iratkozik be gimnáziumba, 24 százalékuk pedig megpróbál bejutni valamelyik szakközépiskolába. A gyerekek többsége, 48 százaléka, a szakmunkásképzőt választja. A legtöbb baj ma épp ezzel az iskolatípussal van. A szocialista nagyipar százával-ezrével rendelte rr^g a szakmunkásokat, s árképzés erre épült. A jelenlegi kormányprogram szeretné 3- 4 éven belül privatizálni az ipar 50 százalékát. Annak az iparnak nyilván más lesz a szakemberigénye, s bizonyára változni fognak a velük szemben támasztott követelmények is. Ebben az ágazatban már megkezdődött az átalakulás és ezzel együtt a létszámleépítés. Nemcsak a szakmunkásokat bocsátják el, hanem a tanulókat is. Ez azért tragédia, mert a gyerekek gyakorlati képzése 85 százalékban a gyárak és üzemek tanműhelyeiben folyt. Most ezrével csökkennek az ipari képzőhelyek, ugyanakkor nem növekszik ilyen ütemben a kisiparosoknál és a vállalkozóknál tanulók száma. Pedig a vállalkozások számának gyarapodásával egyidejűleg jó lenne, ha mind nagyobb szerepet vállalnának a képzésből is. Már csak azért is, mert a vállalatok igyekeznek teljesen kivonulni onnan. Ehhez azonban valóban az érdekeltség megteremtése szükséges. Megfelelő megoldás lehet az adókedvezmények növelése. Azért kezdeti sikerekről is beszámolhatok: az újjáéledő kisipari szakmák mesterei az országban több helyütt vállalkoznak az utánpótlás képzésére. Tudtommal több száz gyerek tanulja a szakmát kis műhelyekben. újabban pékeknél, s bőrdíszműveseknél is.- Ki a „gazdája" ma a szakmunkásképzésnek? Tervezi-e, szervezi-e valaki a jövő szakember-utánpótlását?- Tavaly július 1-jével került az akkor felállított Munkaügyi Minisztérium irányítása alá a szakképzés. Pontosabban az oktatás 85 százaléka, mivel az egészség- ügyi és a mezőgazdasági szakember-utánpótlásról továbbra is saját szakminisztériumuk gondoskodik. Meggyőződésem, a szakképzés irányításában a mi tárcánk szerepe csak átmeneti, nem tartható fenn öt évnél tovább. Meg kell alakulniuk a szakmai érdekképviseleti testületeknek. Az ő feladatuk lesz majd az utánpótlás nevelése. Semmiképpen nem helyes a mostani gyakorlat, hogy Budapesten mondjuk meg, hány gyereket képezzenek és milyen szakmákra Csurgón, vagy Debrecenben! Feltéve, hogy valaki meg tudja ezt mondani. Az ipar már jó ideje nem jelzi, milyen emberekre lesz szüksége a következő években. A gazdaság napról napra változik, ezért nemhogy tervezni, de még jósolni is nehéz.- Elképzelhetőnek tartja, hogy a szakképzésért az iskolák tandijat kérjenek?- Erre már ma is van példa. Tudomásom szerint az egyik alapitványi iskola havi tízezer forint tandíjért képez nyomdaipari szakembereket. Ezt a mai törvények szerint legálisan megteheti.- Mi lesz az elutasitott gyerekekkel?- Foglalkoztatásukról többféle program gondoskodik, hiszen így semmi esélyük nincs az elhelyezkedésre. A lányok számára hasznos lehet a gazdaasszony-képzés, ahol megtanulják a házimunkákat. Hasonló ismereteket nyújt a fiúknak a gazdászképzés, amely a jövő farmergazdaságainak vezetésére készít fel. Több településen pedig az általános iskola „meghosszabbításával" próbálkoznak. Salgótarjánban, Pécsett és Budapesten például kilencedik osztályt indítanak, ahol a szakmunkásképzők közismereti tárgyait oktatják. Egy év múlva aztán a gyerekek a szakmai ismeretek elsajátítására fordíthatják energiájukat - immár a munkásképző tanintézetben. A szakoktatás átalakításához egyébként a Világbanktól is kapunk anyagi segítséget, a felnőtt szakképzést harmincmillió, a fiatalokét harminchatmillió dollárral támogatja. A magyar kormány vállalta, hogy forintban ezzel azonos összeggel maga is hozzájárul a költségekhez. Rendelkezésre áll továbbá a szakképzési alap is, az idén várhatóan hatmil- liárd forinttal. Gy. K. Vállalkozónak lenni Pécsváradon Hosszú távol a minőség számit Vállalkozónak született a 28 éves Büki <László. Az agilis építésztechnikus pályázatokon vesz részt, szervez, tárgyal, utazik. A naipolkbon -Dél-Tirolban járt, hogy magyar seprűiket adjon el, illetve tájékozódjon, érdemes-e olasz robogókat Ibehoznli az országba. A tiroliak hamarosan jönnek . .. Fél évvel ezelőtt magánpékséget hozott létre, a 'közelmúltban pedig kenyérboltot és tejiivót nyitott iPéosváradon Az általa alapított Aranycipó Kft. építési munkáik gé n érái - kivitelezésére is vállalkozik. Családi hagyományt folytat. Nagyapja sokáig kőműves kisiparosként dolgozott, apja egy építőipari vállalatnál főmérnök, és tőle sem (idegen a vállalkozói szemlélet. A fiatalember sokat tanult első munkahelyén, o Magas- és Mélyépítő Vállalatnál, amely o pécsi Szédhenyi tér helyre- állítási munkáit végezte. 1995- ben kiváltotta az iparengedélyt, rövid ideig ikőműves- kedett, de hamarosan egy építési vállalkozó pénzügyi bonyolítóijaként dolgozott. Mióta Valikai Páli pékmesterrel megalakították a Pécsváradi Aranycipó Kft.-t, azt vezeti. A vállalkozói szemléletmódot menedzserképző kurzusokon sajátította el: Lényegét így fogalmazza meg: — Ha lótok egy gyufásdo- bozt, azon kell gondolkodnom, hogyan tudok belőle pénzt csinálni.- A mai gazdasági körülmények között nem sokan fektetik termelésbe a pénzüket. A pékség fél évi működése milyen tapasztalatokkal szolgál? — A sütödére szükség van, veszik termékeinket, bizonyíték erre a termelés megháromszorozódása is. Mára már kicsinek bizonyul a 100 négyzet- méteres üzem, és kevésnek a 21 alkalmazott. De nem tudom és nem is szándékozom bővíteni, mert nem hozza a kívánt eredményt. A helyiséget béreljük, a pékség kialakításához, berendezéséhez 12 millió forint kölcsönt vettünk fel. A család, a rokonság ingatlanainak egy része a- hitel fedezetéül szolgál. Nehéz kigazdálkodni a magas, 35 százalékos kamatot. Emellett a társadalombiztosítási járulék sem alacsony. Ha viszont kifogástalan munkát kerék, meg is kell fizetnem. A pékek például 20 ezer forint fölött keresnek, ami pécsváradi viszonyok között jó fizetésnek számít. Sajnos sok cégnek csak a neve változik, hiába alakul kft.-vé, ha vezetőik gondolkodásmódja a régi marad. A két új kiflisodrógép, amely Magyarországon csak Celldö- mölkön készül, elromlott. Majdnem egy hétig tartott, amíg megjavították. A svéd kemencét forgalmazó kft. szervizszolgálata is kívánnivalót hagy maga után. Szerinte a minőség nagyon fontos. Hosszú távon ugyanis csőik ijó termékkel, jó szolgáltatással lelhet nevet és munkát szerezni. A szakmaii büszkeség ima imég sokszor hiányzik, és konkurencia híá- nyáiban azok is megélnek, akiknek nem lenne szalbad. A pékségre felvett hitel törlesztését építőipari vállalkozásokkal segítik. A különböző szakmákból toborzott közel negyven fős csapat „kulcsra készen” adja át az épületeket. Pécsváradon, az Aranycipó Kft. nyerte el a volt ruházati bolt átalakítására kiírt pályázatot. Pécsett is több helyen dolgoznak, a Tolna Megyei Építőipari Vállalat alvállalkozóiként, illetve a Műemlék Felügyelőség megbízásából. Porth Etelka