Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)
1991-04-18 / 105. szám
1991. április 18., csütörtök uj Dunántúli napló 7 VÁLLALKOZÁSOK - ÜZLET Az Ön üzlete érdekében... A március 21-dike óta, kéthetente jelentkező „Vállalkozások - Üzlet” oldalaink tapasztalataink szerint jó visszhangot váltottak ki a baranyai gazdálkodók körében. Bizonyíték erre; több kisvállalkozó is kapott az alkalmon, hogy ebben a rovatunkban kedvezményes hirdetési tarifa mellett ismertesse tevékenységét. Lapunk 10. oldalán itt mutatkozik be több cég. Amit - a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara és más intézmények segítségével - fölvállaltunk, továbbra is igyekszünk teljesíteni, szolgálunk vám- és adótanácsadással, üzletközvetítéssel, az önkormányzatok gazdasági jellegű döntéseivel és elképzeléseivel. Újabb rovatot is indítottunk, tőzsdeinformációkat közlünk az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt. Baranya megyei képviselete közreműködésével. Szívesen vennénk, ha olvasóink ötletekkel, tanácsokkal keresnének föl bennünket, mivel is foglalkozzunk még „Vállalkozások - Üzlet” oldalainkon - az On üzlete érdekében... MIKLÓSVARI ZOLTÁN Tájékoztató a tőzsdéről az IC(P) Rt.-töl Megoszló érdeklődés, egyenletes kereslet jellemezte a Budapesti Értéktőzsde 1991. április 8-12-i hetét. Néhány részvény esetében ez visz- szaesést, ezzel párhuzamosan- másoknál előtérbe kerülést jelentett a kereskedés múlt heti alakulása. Csökkent a FOTEX részvényforgalma, a korábbi magas kötésszámértékek eltűntek, az árfolyam hétvégére közelítette meg az e papírtól megszokottat. A valamikori 260-270 forintos tartós árszinthez képest, ma 250 forint körül mozog az árfolyam. Az IBUSZ-részvény iránti kereslet változó volt, az árfolyamérték 5300-5400 forint körül állt be. A Dunaholding Rt. papírja hét elején erősödni látszott, majd tizes nagyságrendű kötésszámmal 3300 forinton állapodott meg. A Skála-Sztráda különböző sorszámú papírjai változó képet mutatnak. Az A3 jelűvel bonyolítanak le a legnagyobb forgalmat, az ár mindkettő esetében 2400 forint körül mozog. Az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt., Martfű részvénye iránt mérsékelt az érdeklődés, az árfolyam enyhén emelkedik, ma 2600 forintért lehet ehhez a papírhoz jutni. Árfolyamértékét és korábbi saját forgalmát tekintve erősödött a Konzum Kereskedelmi & Ipari Rt. részvénye. Hárommillió fölötti árfolyam- értékkel 50 000 forint körüli áron forgott. Az új kibocsátású NOVOTRADE-részvény kis kötésszáma változó árfolyammal 40 000 forint körül mozog az ár — szerepel a tőzsdei kereskedésben. PAP GYULA Magyar-szlovén gazdasági nap A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a Ljubljanska Bank április 18-án 8.30 órától tart a pécsi Hunyor Szálló nagytermében magyar-szlovén gazdasági napot. A dél-dunántúli régió és Szlovénia gazdasági kapcsolatának fejlesztési lehetőségeit és az ehhez szükséges pénzügyi mechanizmusok ismertetését elősegítő előadásokat, cég- és termékbemutatókat/ a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara és a Szlovén Gazdasági Kamara által szervezett vállalati megbeszélések követik. Nézzük meg együtt! Minden út a pénztárkönyvbe vezet Vámtanácsok külkereskedőknek (III.) Nem elhanyagolható részletkérdések Az egyéni vállalkozó számára nagyon fontos kérdés, milyen adminisztrációs előírásoknak kell eleget tennie. Nézzük meg együtt ezeket a főbb kötelezettségeket! Az egyéni vállalkozó számára az előbb említett előírásokat a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló többször módosított 1989. évi XLV. törvény 2. számú melléklete tartalmazza. Ennek alapján alap- és részletező nyilvántartásokat kell vezetni. Alapnyilvántartás: a bevételi és a költségnyilvántartás,' illetve a pénztárkönyv. A alapnyilvántartás vezetésével kapcsolatban eltérő szabály érvényesül az egyéni vállalkozói körben is, lényegében a vállalkozás nagyságának függvényében. © Bevételi és költségnyilvántartást az a vállalkozó vezethet, aki: • nem alanya az általános forgalmi adónak (itt tehát csak kizárólag a tárgyi adómentes értékesítést végző vállalkozó jöhet számításba); • alkalmazottat (segítő családtagot) nem foglalkoztat; • az előző évi költsége a 36 ezer forintot nem haladja meg, és az adott évben sem fogja meghaladni. (Ha évközben meghaladja, akkor — az eddigi üzleti forgalom és költségadatok összegzése és átvezetése mellett - pénztár- könyvet kell vezetnie.) Felhívjuk a figyelmét, hogyha az egyéni vállalkozó e három feltétel közül már egynek nem felel meg, akkor köteles pénztárkönyvet vezetni. A bevételi és költségnyilvántartásnak a következőket kell tartalmaznia: a jövedelmező tevékenységgel kapcsolatban rendelkezésre álló bevételeket; a költségként elszámolható kiadásokat: a megjelölő adatokat (sorszám, dátum, a gazdasági esemény megjelölése). © Pénztárkönyv vezetésére az a vállalkozó kötelezett, aki alanya az általános forgalmi adónak; alkalmazottat (segítő családtagot) foglalkoztat; vagy évi 36 ezer forintot meghaladóan számol el költséget. A felsorolt feltételek bármelyikének megléte esetén kötelező a pénztrákönyvet vezetni. A pénztárkönyvet az adóhatóságnál a használatbavételt megelőzően hitelesíttetni kell. A pénztárkönyv pénzforgalmi szemléletű. Ez azt jelenti, hogy csók azokat a gazdasági eseményeket kell benne szerepeltetni, amelyek pénzmozgással (bankszámla, illetve pénztár) járnak, vagyis a pénztár vagy a bankszámla egyenlegében változást eredményeztek. A pénztárkönyvbe csak akkor lehet bármely tételt (pénzmozgást) bevezetni, ha az már megtörtént, vagyis a pénztári bevétel vagy kiadás megvalósult, illetve a bankszámlát kezelő pénzintézettől az egyes tételek jóváírásáról vagy terheléséről az értesítés megérkezett. A pénztárkönyvbe a gazdasági eseményeket (bevételeket, kiadásokat) folyamatosan, naponkénti bontásban legalább havonta kell időrendben bejegyezni. A készpénz-bevételeket a pénztárkönyvbe naponta be kell írni. Lehetősége van azonban a vállalkozónak, hogy a napi készpénzbevételeket pénztárbevételi bizonylaton rögzítse, és a bizonylati adatokat legalább havonta egyszer vezesse át a pénztárkönyvbe. A pénztárkönyvet havonta kell összesíteni. Az év utolsó napján pedig zárást kell készíteni. A tévesen bejegyzett összegeket törléssel megváltoztatni nem.lehet. Javítás a következőképpen történhet: a téves adatot egyszer át kell húzni, és fölé írni a helyes összeget. A pénztárkönyvbe csak bizonylattal (számlával, egyéb bizonylattal, részletező nyilvántartásokkal stb.) igazolt tételek vezethetők be. Ezeket a bizonylatokat meg kell őrizni. Érdemes ezeket az okmányokat megfelelő időrendi sorrendben, mintegy a pénztárkönyv mellékleteként elkülönítve kezelni. Lehetősége van a vállalkozónak arra, hogy a pénztárkönyvet, a pénztári elszámolásokat számítógéppel vezesse. Ez esetben azonban a számítógéppel feldolgozott havi halmozott adatokat a pénztár- könyvbe manuálisan be kell vezetni. A pénztárkönyv adatai és a számítógépes feldolgozás tételes adatai csak együttesen kezelhetők, illetve fogadhatók el. A pénztárkönyv kötelező tartalma: Bevételek: — Adóalapba beszámító bevételek. — Adóalapba be nem számító bevételek. — Általános forgalmi adó. Kiadások: — Adóalapba beszámító kiadások, ezen belül anyag- és árubeszerzés; munkabér és közterhei; egyéb termelési és kezelési költség. — Adóalapba be nem számítható (költségnek nem minősülő) kiadások (pl. befizetett bírság). — Általános forgalmi adó j (a számlákban előzetesen felszámított). — Kivett személyi jövedelem. A pénztárkönyv céljára naplófőkönyv-nyomtatvány is alkalmazható. Felhívom a figyelmet azonban arra, hogy azt a pénztárkönyvnek megfelelő tartalommal és a pénztár- könyvben szereplő rovatok megnevezésével szabad csak vezetni. Ami a részletező nyilvántartásokat illeti, a vállalkozó azokat vezeti, amelyek tevékenysége költségeinek elszámolásához szükségesek. így a részletező nyilvántartások a következők: • A vevők és megrendelők tartozásainak nyilvántartása, ha az egyéni vállalkozó nem készpénzes értékesítést is végez. Ez a nyilvántartás a vevőkkel kapcsolatos áru, anyag- stb. szállításból, munkateljesítésből, szolgáltatásból származó követelésekről, a követelésekre befolyt összegekről tartalmaz kimutatást. A nyilvántartásban így azóknak az értékesítéseknek az adatai szerepelnek, amelyeket a számla átadása időpontjában nem egyenlítenek ki azonnal, azaz a pénztárkönyvben bevételként még nem számolhatók el. • A szállítók követeléseinek nyilvántartása, ha az egyéni vállalkozó nem kizárólag készpénzért szerez be árut. Ezen nyilvántartáshpn azoknak a vásárlásoknak és szolgáltatásoknak az adatait kell szerepeltetni, amelyeket a számla átvétele időpontjában nem egyenlítenek ki azonnal, tehát a pénztárkönyvben kiadásként (költségként) még nem számolhatók el. • A munkabérek és munka- dijjellegű kiűzetések elszámolása és nyilvántartása önmagáért beszél, hiszen a vállalkozó a munkaviszony vagy egyéb jogviszony cimén kifizetett munkabérekről és -díjakról a munkavállalók részére elszámolást ad. A kifizetett bérekről, díjakról és a munkavállalóval szembeni tartozásairól munkavállalóként ilyen nyilvántartást vezethet, melynek tartalmaznia kell minden olyan adatot, amely a személyi jövedelemadó-előleg, illetve év végén a személyi jövedelem- adó tényleges összegének a megállapításához szükséges. • A vállalkozás célját szolgáló, az egyéni vállalkozó tulajdonában álló amortizációs elszámolású állóeszközök nyilvántartása a negyedik fajta nyilvántartás, melynek vezetése számla, illetve egyéb okmány alapján történik. A nyilvántartásban bruttó (beszerzési) értéket kell szerepeltetni. • A gépjárműhasználat, illetve útnyilvántartás. Ezt a kimutatást annak kell vezetnie, aki költségeit havi 500 kilométert rrieghaladóan kívánja elszámolni. Minden gépjármű részére külön útnyilvántartást kell nyitni, melyben fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá — amennyiben a norma szerinti üzemanyagköltséget számolják el - az üzemanyagnormát. • A hitelbe, illetőleg bizományba történő értékesités nyilvántartásába az adatokat, az áru-átadás-átvételről kiállított bizonylat alapján kell bejegyezni. • A leltárnyilvántartás a december 31-én, valamint a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napján meglévő anyagokat, fogyóeszközöket (ideértve a tartalékalkatrészeket és gyártóeszközöket is), félkész- és késztermékeket, árukat tartalmazza. • Pontban említendő az áruromlási nyilvántartás, melyet az 1990. évi ClI. törvény 32. paragrafusa vezetett be, és amelyet 1991. január elsejétől kell alkalmazni. Az adózó az 50 ezer forintot meg nem haladó értékek selejtezéséről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a selejtezés, az áruromlás időpontját; az áru, anyag stb. megnevezését; valamint a kiselejtezett érték, anyag-, árufajtánként! mennyiségét és fogyasztói árát. Véqezetül néhány szó az ún. megőrzési kötelezettségről. Ez azt jelenti, hogy az üzleti nyilvántartásokat, azok bizonylatait, valamint az üzleti tevékenységgel öszefüggő egyéb iratokat, feljegyzéseket az adózó köteles a telephelyén tartani, és az adó megállapításához való jog elévüléséig, halasztott adó esetében az esedékesség naptári évének utolsó napját követő öt évig megőrizni. Az üzleti könyvek és más bizonylatok havonként egy alkalommal — legfeljebb 5 munkanapra - a telephelyen kívül, az adózó könyvelőjénél is tarthatók. A könyvelő nevét, lakcímét és a könyvelési időszakot be kell ielenteni az adóhatóságnak. (Ezen változást az 1990. évi Cll. törvény 32. paragrafusa vezette be, és amelyet 1991. ianuár elsejétől kell alkalmazni.) Remélem segítségükre voltam néhány probléma tisztázásában, de ha valamely kérdésre mégsem kaptak volna megfelelő választ, kérem fáradjanak be az Adófefügyelő- ség ügyfélszolgálati csoportjához vagy az eqyes osztályokra, szívesen állünk rendelkezésükre ! RUSZKAINÉ DR. LAZAR OLGA Baranya Megyei Adófelügyelőség, mezőgazdasági csoport A társadalmi-gazdasági változások ütemét figyelemmel kísérhetjük a vonatkozó jogszabályi változásokkal, azok gyakoriságával. Mai, felgyorsult életünkben ezért e változások naprakész követése jelentős feladatot jelent a jogalkalmazó szervek, de főként az állampolgárok számára. így van ez a vámjogi jogalkotás területén is, hiszen legutóbbi jelentkezésünk óta a pénzügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere 1991. április 2-diki hatállyal döntött a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló — már többször módosított — 39 1976. (XI. 10.) PM-KKM sz. együttes rendelet újabb módosításáról. Ennek kapcsán ismét vissza kell térnünk az első írásunkban taglalt, a vám biztosítására vonatkozó rendelkezésekre. Szólni kell ugyanis a vámbiztosíték egyik fajtájáról, a kezességi nyilatkozatról. A vámhivatalok ugyanis az említett határidőtől kezdve csak annak a kezességi nyilatkozatát fogadják el, akinek nincs vámtartozása. Egyébként a vámhivatalok el is tekinthetnek a vámbiztosítéktól, ha a vám más módon biztosítható, illetve, ha a vámfizetésre kötelezettnek vámtartozása nincs. További kiegészítése e témakörnek, hogy most már nem kell vámbiztosítékot kérni az árutovábbításhoz, ha a vámárut belföldi rendeltetéssel — fuvarozási szerződés alapján — belföldi fuvarozó (szállító) vállalat vagy olyan belföldi természetes személy szállítja az árut saját fuvareszközével, akinek nincs vám- ta rtozása. Módosult a kezességi nyilatkozat tartalma is, mégpedig a kezességet vállalók számára kedvezően. Ma már ném kell a kezességi nyilatkozatnak tartalmazni a 15 napnál régebbi fedezetigazolás számát és keltét, azaz nem kell már fedezetigazolás a kezességi 'nyilatkozathoz. Ebből ugyanis a gyakorlatban nem egy esetben bonyodalmak támadtak, mivel a fedezetigazolást a bankok nem „adták ingyen", s jelentős pénzlekötést is jelentett olykor, illetve néha még egyes bankok sem értették pontosan, mit és mire kér igazolást az ügyfél. Elegendő ezért feltüntetni a kezességi nyilatkozatban a kezes bankszámláját vezető pénzintézet megnevezését és a bankszámlájának a számát. 1991. április másodikával egyértelmű, rendeleti szintű szabályozást nyert az, hogy az olyan vámfizetésre kötelezettek, akik nem rendelkeznek adóigazgatási számmal, azoknak a vámjogszabályban meghatározott vámkezeléseknél a külkereskedelmi regisztrációs számot kell az árunyilatkozat megfelelő rovatában feltüntetni a korábban előírt személyi szám helyett. Ismerve az Alkotmánybíróságnak a személyi számokkal kapcsolatos döntését, mindenképpen logikus volt a regisztrációs szám alkalmazása a személyi szám helyett, s ez igazodik jobban a külkereskedelmi tevékenységhez is. E számoknak, de különösen az adószámnak nagy jelentősége van a vámeljárásban, hiszen ha „elfelejtik" feltüntetni az árunyilatkozaton (a regisztrációs számot is), akkor a vámhivatal visszautasítja az áru- nyilatkozatot. Abban az esetben, ha feltüntették ugyan az árunyilatkozaton az adószámot, de helytelenül, akkor a vámfizetésre kötelezettnek 10 000 forint költségtérítést kell fizetnie. Érdemes tehát erre nagy figyelmet fordítani. Még annyit fűznék hozzá, hogy ha a vámhivatal az árunyilatkozatot - például adóigazgatási szám hiányában — visszautasítja, akkor az erre irányuló kérelem nélkül is hivatalból, elrendelheti a vámáru vámraktáron kívüli raktározását. Ez pedig nyilvánvalóan magával hozhatja a napi 1000 forint költségtérítési kötelezettséget, ha a vámjogszabály által előírt - 15 és 30 napos — határidőn belül nem réndeződik a vámáru vámjogi sorsa, a külföldre történő visszaszállítást kivéve. Ugyancsak április másodi- kától érvényes az a rendelkezés, miszerint a személygépkocsik belföldi forgalma számára való vámkezeléséhez külkeres-. kedelmi áruforgalomban be kell mutatni a behozatali engedély eredeti példányát. Bár a személygépkocsi korábban is engedélyköteles volt a behozatalt illetően, korábban elegendő volt az importengedély számát feltüntetni az árunyilatkozaton. Fontos rendelkezés az is, hogy a mozgássérültek vámmentességére vonatkozó — korábban hatályon kívül helyezett - rendelkezéseket 1991. december 31-ig alkalmazni kell abban az esetben, ha a mozgássérült 1991. január T-jét megelőzően kelt igazolással bizonyítja, hogy a vámmentesség igénybevételére jogosult, és a gépkocsit a teljes vételár belföldi pénzintézeten keresztül történt átutalásával 1991. január 1. napja előtt megrendelte. DR. TAKÁCS JÓZSEF Zoll-Trade Kft. (Pécs, Megyeri út 26.)
