Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-17 / 104. szám

1991. április 17., szerda aj Dunántúli napló 3 Pápai út Pécs határában Újabb s egyben az utol­só, úgynevezett pápai út készül Pécs határában, ez­úttal Reménypuszta és Pécsudvard között három és fél kilométer hosszú­ságban a Közúti Igazgató­ság kivitelezésében. A pécsudvardi út legalább harminc millió forintba ke­rül, könnyebbé teszi a közlekedést a pogányi reptér irányában. Hasonló céllal adtak át útszakaszt korábban a pécsi faiskola, valamint Görcsöny irányá­ból. Fotó: Proksza László lön a hideg A Pétáv újraindítja a fűtést Faktorház nyílt Pécsett Pécs virágdíszben, virágil­latárban, s ez az illat időn­ként beárad a belváros szmo- gos levegőjébe. Mintha az egész város gyümölcsössé vál­tozott volna, ahol virágdísz­ben pompázik az őszibarack, cseresznye, meggy, szilva és körte. Megyénkben a legel­terjedtebb gyümölcsfafajták, omelyeket tán megtizedel a hét közepére jósolt rendha­gyó lehűlés. Dragovácz Márk, a pécsi meteorológiai főállomás mun­katársa szerint nem várható vészes lehűlés, bár Pécsett előfordult az utóbbi 10—15 évben, hogy hó hullt április derekán. Csitítanak a mező­gazdászok, hogy nem kell pá­nikot kelteni és, hogy legfel­jebb 0 fok körül alakulhat egy-két éjszaka a hőmérsék­let, ami nem annyira vészes, főként a körték esetében. Bár mínusz fél fok már okozhat gondot. A félősebb gazdák már most tüzet gyújtanak kert­jükben, de olyat, amely bő­ségesen ontja a füstöt. Ezért a fűrészport, a hozzá adott tőzeget gázolajjal itatják át. Szóval: őrködni kell a gyü­mölcsösökben, ahogy szokás ez évszázadok óta. * Április 15-én éjfélkor befe­jeződött a fűtési idény. De, ha a napi középhőmérséklet há­rom napon át nem éri el a 12 fokot, vagy egy napon át 10 fok alatt várható, akkor a fűtést újraindítják. A PÉTÁV május elsejéig készenlétben áll. Utána is csak olyan mun­kákat végeznek el, amit egy nap alatt be tudnak fejezni. A pótfűtésért 17 fillért szá­molnak fel naponta és köb­méterenként. Pécsett is lehe­tőség van arra, hogy a ház­ban lakók többségének kéré­sére újraindítsák, vagy leál­lítsák a fűtést. A Meteoroló­giai Szolgálat előrejelzése sze­rint szerdán 7-8,. csütörtökön 5-7 és pénteken 4-7 fok kö­zött lesz a napi középhőmér­séklet. Cs. J. - Sz. K. A Szerencse Rt. tervei Korszerűsítik a fogadási rendszert Ezen a héten már több tízmillió forintot llehet nyerni ja lottón. Hosszú sorok kígyóznak a postán és a fogadóirodákban. Mindenki reménykedik: neki kedvez a szeren­cse. Bízik abban, hogy nem jár úgy, mint az a pécsi fogadó, aki­nek nem találták meg az 5 találatos szelvényét. Néhány olvasónk javas­lattal is élt, hogy ez ne fordul­hasson elő: szerintük pecsételjék le a leadott szelvényeket. — A lottók bélyegzésére nincs le­hetőség, mert akkor csak a Sze­rencse Rt. irodáiban lehetne fel­adni, és sokan kimaradnának a játékból, például a falvakban élő emberek - tájékoztat K i s s n é Banai Szilvia, a Szerencse Rt. 2. számú Területi Igazgatósá­gának helyettes vezetője. — A lot­tószelvények döntő többségét a posta értékesíti, és ők is küldik azokat tovább. A Szerencse Rt. gondolkodik a rendszer korszerűsí­tésén, amire külföldi cégektől vár­nak javaslatokat. A távlati elkép­zelések között szerepel többek kö­zött egy számítógépes fogadási rendszer is, amelyben ezen a mó­don dolgoznák fel és értékelnék a szelvényeket. Sz. K. Brokering ügyletek és követelésmegvásárlás Még tavaly áprilisban az „Első Hazai Faktorház Kft.” megalakulásáról szállhatott a sajtó, addig egy év elteltével már orról adhatnak bírt a cég vezetői, hogy megnyitot­ták második vidéki fiákukat. Az elsőt még tavaly év végén Debrecenben, a '.másodikat pedig tegnap, a pécsi Megye utca 20. sz. alatt. Az ün­nepi megnyitóra a Hotel Pa­latínus Bartók termében ke­rült sor, a cég (és ezen be­lül a pécsi fiák) szolgáltatá­sairól Béky Loránd, valamint Vattay Richárd ügyvezető igazgatók tartottak tájékozta­tót. A „faktoring" lényegében követelésmegvásárlást jelent. Ám a faktoring üzletág csők egyikét jelenti a szolgáltatá­sait négy megye (Baranya, Tolna, Somogy és Zala) szá­mára ajánló pécsi fiák tevé­kenységi Iklörénék. A másik terület a klasszikus brókeri te­vékenység, mely során külön­böző pénziügyletéket (váltóié- számítolósákat, hitelbetét-ügy- leteket, határidős kötvény- és váll tó üg yl etekét) 'közvetítenek. Mindezeket a szolgáltatáso­kat a bankok és a cégek szá­mára egyaránt ajánlják, meg­bízójuk mindkét fél léhet. — A faktoring azért is ér­dekes, mert 'mint ismeretes, egyre növekszik a vállalatok közötti sorbanállás. Ez ma már olyan méreteket ölt, hogy zavarja a vevő— szó Mitái kapcsolatokat - magyarázta o faktoring tevékenység funk­cióját lapunk kérdésére vála­szolva Vattay Richárd. — A dolog lényege, hogy az eladó az áru leszállítását követően minél előbb meg szeretné kapni pénzét, míg a vevőknek sók esetben az lenne a leg­előnyösebb, ha fizetési hala­dékot kaphatnának. A fak­toringgoi foglalkozó cég eb­ben tud segíteni. Az eladó­nak (az összeg általában 80 százalékáig) előleget adnak, a vevőnek pedig 30—60 na­pos fizetési haladék lehetősé­get biztosítanak. — Természetesen a faktor­háznak is érdeke, hogy kor­rekt, fizetőképes partnereket hozzon össze, hogy ilyen fe­lek között segítsen élő üzlet­kötést — jegyezte meg Gerde! Tamás, a pécsi fiók üzletág- vezetője. Balog N. Országos elöntőbe jutottak Országos szakmai tanulmányi verseny kezdődik április 17-én Debrecenben, többek között autószerelő, gépjárműüzemi, valamint távközléstechnikai műszerész szakon, amelyen pé­csi diákok is indulnak a Szé­chenyi István Gimnáziumból. A pécsi résztvevők: Czuczor Ba­lázs, Réder Rudolf, Békeli László, Iványi Zoltán, akiket 9 tanár készített fel, többek kö­zött Lőcsei Géza, Németh Jó­zsef, Juhász István. Az országos döntő három napig tart. Képernyő előtt „Basic” európaiak vagyunk Imádok a farmon - vallja be Ray férfias tömörséggel. Nem, nem — Lucy már soha többé. Egyébként is itt van a színen Garnet McGee feketén, elbá- jolóan harapós állkapoccsal és időnként romlottan felnevet. Egészen mélyről, a torkából gurgulázik a nevetés, mint a víz alá nyomott gerléknek. „Ha úgy nőttél volna fel, mint én — mondja a sokat szenvedett emberek gonoszságával, sze­mében felvillanó fényekkel -, hogy még egy rongy törülköző sem jutott.'. Dallas. Szerelmi háromszög. „Amikor a Dallast nézzük, mindnyájan »basic« európaiak vagyunk” — mondja az önma­gát félig írnek, félig angol­szásznak valló Anthony Bur­gess egy 1989-es firenzei elő­adásában, amelyben a tömeg­kommunikációs média — a te­levízió és a rádió — Európában honos áldásait elemzi. „Félel­metes a helyzet iróniája. Nép­szerű kultúránk egysége átülte­tett Európákból származik, Bra­zíliából, Argentínából, az Egye­sült Államokból. Az Egyesült Államoké természetesen nem idegen kultúra. Saját európai fogyasztás letisizmusunkat kép­viseli, a lehető legmagasabb színvonalon. Valamiféle kultu­rális információt a legbanáli- sabb formái is nyújtanak (a dallas igazán épp eléggé ba­nális), ha másképp nem, a díszlet, a ruhák és a hajviselet révén. Banalitásuk a teljes le­egyszerűsítésben rejlik, mely a férfi és a nő minden lelki in­dítékát az agresszivitás külön­féle típusaira korlátozza. Ép­pen ez minden nemzetközi kul­túra veszélye persze: hogy ki­szorul belőle az a rengeteg fi­nom árnyalat és titokzatos többértelműség, amiből a nem­zeti kultúra épül ... Valahány­szor mi, európaiak a nemzeti érdeklődésen túlra szánt művé­szetet vagy művészet alattit pró­bálunk előállítani, amerikai árut termelünk.” Burgess nem emleget ugyan amerikai kultúrimperializmust, de az élő nyelvhez kötött rá­dióval szemben nemzetközi mé­diumként említett televízió ok- kal-joggal kapja meg a ma­gáét. Nemcsak azért, mert „tes- ties” eszközeivel, a látvány nyers, közvetlen érzékiségével vissza is tud élni, de azért is, mert a film, a „holt” anyag (elsők között az amerikai) könnyedén kebelezi be a tele­víziót is. Erre lassan például szolgál a hazai műsorszerke­zet is. Az igaz ugyan, hogy éppen a kárhoztatott amerikai álmon belül jelentett kivételt a hétvégén a közepesnél azért jobb Sydney Pollack film, a Las Vegas-i lovas Jane Fondá- val és Robert Redforddal és az olasz-amerikai koprodukció, a Véres föld is felvillantotta az „isteni" Sophia sokadik arcát. Mindezen túl mégis az a be­nyomásom, mintha időnként porként szállingózna és boríta­na el mindent a személytelen­ség, megbölcsülve a világ va­Válság és kiút: kétnapos falukonferencia Pécsett Központi kérdés: a föld „i Ha egy tudományos ku­tató ma »földügyben^ a hang­iát hallatja, könnyen rásütik: politikai indíttatásból teszi. Pedig nem erről van szó. Azok, lakik politizálni akar­tak, már elmentek politikus­nak, azok viszont, akik távol tartják magukat a politikától, manapság, sajnos, nemigen szólalnak meg. Elsősorban ezért rendezzük meg a <falu- konlerenciát" — 'mondja Ko­vács Teréz, az MTA Regioná­lis Kutatásod Központjának szociológusa, aki oroszlánrészt vállalt abból a szervező mun­kából, 'melynek révén csü­törtökön és pénteken az or­szág e témában legavatot- tabbnak számító szakemberei fejthetik ki nézeteiket Pécsett, a falu és a mezőgazdasági szféra átalakulásáról. A ikanferenoia 'központi té­mája tehát a föld. 'Mezőgaz­dászok, közgazdászok és szo­ciológusok lesznek az előadók, köztük olyan szaktekintélyek, mint Enyedi György, Tóth Jó­zsef vagy Vági Ferenc (a fel­sorolást helyhiány miatt itt abba is 'hagyjuk . . .), s az ér­deklődőik — éppen Kovács Teréz referátumában — olyan témával is megismerkedhet­nek, mely a jelenlegi politikai folyamatok egyik központi kér­désének számít, a pécsi szo­ciológus ugyanis „A földjü­ket visszaigénylők különféle csoportjainak kiútkeresése a válságból" címmel tart elő­adást. — Rövid, problémafeltáró referátumokra kértem a résztvevőket, s meg kell mon­danom, nagy vitára számítunk — imondia az első napról Ko­vács Teréz. — Pénteken három szekcióban folytatódik a mun­ka: a demográfia-gazdasági, a szociológiai és az önkor­mányzati-falumenedzselési cso­portban egyeztethetik tudó- mányos eredményeiket a kon­ferencia meghívottjai. Nagy kérdés persze, hogy — az élmúlt évtizedekkel el­lentétben — a jelenben és a jövőben a csütörtökön kezdő­dő pécsi konferenciához ha­sonló tudományos összejöve­telek eredményeit az orra hi­vatottak miként használják fel a gyakorlatban? hogy fel­használják-e egyáltalán? Mert, hogy eddig nemigen vették fi­gyelembe a szakemberek, az „agyak" véleményét, tudva­lévő dolog. Az MTA RKK ál­tal rendezett összejövetellel kapcsolatban viszont már csak azért is jogos e kérdés, mert a föld a hazai politikai élet egyik központi kérdésévé lé­pett elő. — Ha már a tudományos eredmények gyakorlati haszno­sítására terelődött a szó, tudni kell, hogy a politikusok eddig sem tartottak igényt ránk. Nem panaszképpen mondom ezt, hiszen mi is tudtuk: költségvetésünk har­madát a megyei tanács utalja át intézetünknek, s azzal is tisztában voltunk, hogy az ál­taluk megrendelt tanulmányo­kat a legtöbb esetben úgy fizetik ki, hogy el sem olvas­sák. Persze, saiát hibáinkról sem szabad elfeledkeznünk: sokszor olyan rossz munkákat adtunk ki kezünkből, amit vé­gül használni sem lehetett. . . A felelősség tehát minket is terhel. Já lenne, ha mindez meg­változna. Jó lenne, 'ha — pél­dául e konferencia eredmé­nyeit — a politika azonnal figyelembe venné, csakihót, ahoavan az élet más területe­in, úgv a tudomány és a gya­korlat kapcsolatában sem vár­ható — azonnal — gyökeres változás. Botorság lenne fel­tételezni (pedig milyen jó is lenne!!, hoav például a Ikis- aazdók, akik paklijukban a földkérdést a Jolly Jokernek tartják, óraus szemékkel fi­gyelnék o holnap 'kezdődő pé­csi konferenciát, s nézeteiket, céljaikat szombattól az ott hallosaknak megfelelően ala­kítanák. Álljon itt a két naip prog­ramja azoknak, akik érdek­lődnek a konferencia témái i rá nt: ÁPRILIS 1»., CSÜTÖRTÖK 11.00. . Plenáris ülés. Enyedi György: Fordulópont előtt o ma­gyar falu. Illés Iván: Falusi és városi települések közötti infra­strukturális különbség. Beluszky Pál: Településtipológiót vagy életet. Márkus István: Agrártelepülések típusai, történelmi háttér és mai krízishelyzet. Halász Péter: A me­zőgazdasági kistermelés jelentősé­ge a falusi térségek sorában. 14.00. Vági Ferenc:' A földtulaj­don átalakulása és gazdasági ra­cionalitásának esélyei. Sánta Atti­la: Az agrárátalakulás kérdőjelei. Kovács Teréz: A földjüket vissza­lamiféle pragmatista, gyakorla­tias kritikájával — finom háló­ként gyengéd kíméletlenséggel szőve át a gesztusainkat is. Hogy a nyers önzésbe fordult ösztöneinken, a logika üres medrén túl — miként az ön- gyilkosság történt című tévé­játékban — ne is legyen ben­nünk egyéb, jóravaló, emberi árnyalat. Hasonló bajom van Málnay Levente hétfői „Pénzt, de sokat” című tévéjátékával is. A „szocialista" vendéglátó- ipar tündöklését és bukását ugyan pontosan, de mégis csak a Berkesi András-féle lektűrök igyekezetével képezte le, iró­niájában, drámai felhangjai­ban is valamiképpen tétován, erőtlenül, hogy a katarzis he­lyébe rezignáció üressége tola­kodjon. Bóka Róbert igénylők különféle csoportjainak ki­útkeresése a válsáqból. Fehér Ala­jos: A családi gazdasáqok diver­zifikációjának várható szerepe. Dobos Károly: A munkaerő fog­lalkoztatása és racionalizálása o mezőqazdasáqban. 15.45. Kovács Dezső: A struktú­raváltás kihívása és az • agrárér­telmiség. Módos Gyula: Az átala­kulás úti o i a mezőgazdaságban. Éliás András: Aarárk^reskedélmünk időszerű prob'émái. Kovács Kata: A valóság talaján. 17.00. Vita. ÁPRILIS 19.. PÉNTEK Szekcióülések (a kezdés: 8.30). I. DEMOGRÁFIÁI GAZDASÁGI SZEKCIÓ. Vitaindító előadás: Tóth József: A gazdasági folyamatok és a né­pesedés kölcsönhatásának fő vo­násai az 1980-as években. Korre­ferátumok: Csapó Tamás, Dövé­nyi Zoltán, Faragó László, Len­gyel Imre, Mészáros Rezső, Novák Zoltán, Pető László, Rudi József, Süli-Zakar István, Vuics Tibor. II. SZOCIOLÓGIAI SZEKCIÓ Márkus István: Gondolatok az új falukutatás feladatairól. Korre­ferátumok : Aubert Antal, Csefkó Ferenc, Kiss József, Kovács Kata­lin, Kovács Teréz, örszigeti Erzsé­bet, Simon Tamás, Szivai Ferenc Tibor, Szretykó György, T. Kiss Tamás, Tóth László, Varga János. III. ONKORMANYZAT ÉS FALUMENEDZSELÉSI SZEKCIÓ Pálné Kovács Ilona: Változások a falvakban az önkormányzat mo­dell nyomán. Korreferátumok: Bá­lint Dénes, Beire Pál, Csáki Csaba, Csatári Bálint, Fazekas Péter, Frircht Pál, Gadóczné Fekete Éva, Gyenei Márta, László Mária, Per- jánosi István, Pfeil Edit, Szabó Géza, Szinyei Béla. 12.30. Plenáris ülés. a szekciók munkájának összefoglalása. Pauska Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents