Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-16 / 103. szám

IO aj Dunántúli napló 1991. április 16., kedd szerkesztőség postájából S Mire lehetne használni? Havasi István Magyarbóly- ban két elhagyott tsz-épületet is talált: vajon a többszintes dohányszárító az enyészeté lesz, vagy a helyi önkormány­zat kiadja vállalkozásbarát családoknak? Felveti azt is. hogy a másik képen látható tsz-hagyaték helyén a magyar- bólyi vállalkozó kedvű embe­rek a környező falvak önkor­mányzatainak támogatásával- a sertéstenyésztők örömére — egy húsfeldolgozó üzemet, vágóhidat és egy tárolóhelyi­séget szeretnének kialakítani. Tekintettel arra, hogy közel van a jugoszláv határ, azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy felveszik a kapcsolatot a szomszédos országgal, és kül­kereskedelmi tevékenységet folytatnak. Terület tehát már van, vál­lalkozókedv is, most már csak pénz, és szervezés kérdése, hogy Magyarbóly új munkahe­lyekkel, és létesítménnyel gaz­dagodjon. Havasi István felvételei Megkérdeztük: Miért költözött ki a Pécsi Vízmű ügyfélszolgálata a belvárosból? Több figyelmet egymás iránt! Látszólag olyan semmitmon­dó dolog, szóra sem érdemes eset: Az anyuka ácsorog féléves gyermekével a cukrászdában, fagyira várva. Majdnem sorra kerül, amikor a kiszolgáló át­irányítaná a másik, népesebb sorba. Az anyuka marad, hogy mégse neki legyen igaza, a kiszolgáló előrehívja a mögöt­te váró kisgyerekes szülőt (12 éves lehetett a kicsi). Az anyuka átlépett a másik sorba és ott kiszolgálták . . . A legfurcsább talán az, hogy miután megalázták, feleslege­sen felbosszantották azt, kéri ne mondjuk el nevét senkinek. Tart valamitől... Hány ilyen mindennapi tör­ténetünk van, amitől egy időre szomorúak leszünk, vagy aka­ratlanul továbbadva a bosszú­ságot, megbántunk valaki mást. Pedig annyi gondunk van, és még az ilyenek is . . . Az biztos, hogy sosem ért­hetjük meg azokat, akik visz- szaélnek a helyzetükkel, akik hivatalnokoskodnak ott is, ahol nem kellene. Persze, nekik is van gondjuk temérdek, de olyan helyen dolgoznak, ahol ez nem lehet mentség, ha megalázzák azokat, akiknek a pénzéből élnek, akik nélkül nekik sem jutna kenyérkereset. G. M. Az egykori híradós bajtársakat keresem! Az újság nyilvánosságát sze­retném felhasználni, hogy cé­lomat meg tudjam valósítani. Mint egykori katona, szeret­ném a II. világháborúban el­esett, eltűnt bajtársaim nevét 'megörökíteni egy emléktáblá­val, amelyet a pécsi Fejérváry laktanya falán helyeznék el. Felkérem azokat a még élő bajtársakat és azokat a csa­ládtagokat, akik segíteni tud­nának, hogy az alábbi adato­kat küldjék el postán. Név, rendfokozat, esetleg mely év­ben, hol esett el, vagy hol tűnt el (fogságban meghalt). Ezeket az adatokat azok küld­jék el, akik a pécsi IV. had­test híradó zászlóaljában tel­jesítettek szolgálatot. Tehát híradókról van szó! ' Bódy Péter 2094 Nagykovácsi, Dózsa Gy. út 4/B Megszűnt a Pécsi Vízmű belvárosi ügyfélszolgálati iro­dája — panaszolják olvasóink. Azóta a Nyugati-ipari útra kell kimenniük gondjaikkal az embereknek, nehézkes a busz- közlekedés arra, és sokat kell gyalogolniuk. Kérdésünkre Kummer László, a Pécsi Vízmű gazdasági igazgatóhelyettese adott tájé­koztatást : A Bajcsy-Zsilinzsky utcai iro­dát a múlt év őszén szüntet­ték meg, vagyis helyezték át a vállalat területére. Kihasz­nálatlan volt, előfordult, hogy két-három napon keresztül sem nyitották rá az ajtót az ügyeletesre. A panaszos ügyek Az Új DN-ben április 3-án „Kutyakomédia a határon" címmel, a drávaszabolcsi vám­hivatal tevékenységét érintő cikk jelent meg. Tartalmából az a következtetés vonható le, hogy a drávaszabolcsi vámhi­vatal dolgozója minden alap nélkül, önkényesen intézkedett, amikor az utast udvari határ- átkelőhelyre irányította. A va­lóság az, hogy a hatályos jog­szabályi előírások szerint járt el és a kötelességét teljesí­tette. Az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. számú törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 6/1981. (IV. 12.) MÉM-számú rendelet alapján állategész­ségügyi ellenőrzés alá tartoz­nak egyéb áruk mellett az élő­állatok, így a kutya is. Az állategészségügyi vizsgá­lat alá tartozó áruk csak a ki­jelölt állategészségügyi határ- állomásokon keresztül és csak kedvező eredményű vizsgálat intézését pedig az tette kö­rülményessé, hogy a központ­tal csak telefonon keresztül tudtak érintkezni. Kummer László hozzátette, ők is saj­nálják, hogy - hat évvel ez­előtt — kiszorultak a városból. Az utóbbi hónapokban vala mivel több panasz érkezett ugyan hozzájuk, de úgy érzik, még ez sem teszi indokolttá az iroda visszahelyezését. Je­lenleg azonban teljes körű szolgáltatással fogadják pa­naszosaikat kedden és csü­törtökön 8-tól 12 óráig. Az idős ügyfeleknek, saj­nos, nem megnyugtató ez a után hozhatók be, szállíthatók ki, illetve szállíthatók át az or­szág területén. A kijelölt állategészségügyi határállomásokon az állat­egészségügyi ellenőrzési fel­adatokat az oda állandóan beosztott állatorvosok látják el éjjel-nappali szolgálatban. Ki­zárólag az állategészségügyi határállomáson működő állat­orvos feladatkörébe tartozik ‘ annak megállapítása, hogy az áru, ideértve az utas által magával szállított háziállatot is, megfelel-e az előírt állat­egészségügyi követelményeknek. Ha az állategészségügyi vizsgálati kötelezettség alá tartozó áru más határállomás­ra érkezik, az árut - a belépő árut külföldi útvonalon — visz- sza kell utasítani és állategész­ségügyi határállomásra kell irányítani. A Baranya megyében műkö­dő közúti átkelőhelyek közül Rokkant- nyugdíjasok tisztították az erdőt Elmondanánk az Új DN áp­rilis 2-i számában megjelent „Szigorúbb ellenőrzést Malom- völgyben” című levélre, hogy tévedett az olvasó: Azt írja K. L., hogy a zöld Audi 100, és a fekete Mazda a tiltó tábla ellenére hajtottak a tó területére. Mindkét gép­kocsi tulajdonosa mozgássérült rokkantnyugdíjas behajtási en­gedéllyel rendelkezik. Ennek ellenére a parkolást nem ez indokolta. A gépkocsitól pár száz méterre közvetlen a nyu­gati sétány felett az elvadult erdőt tisztítottuk március 15. ünnepén azért, hogy szebb, tisztább, kulturáltabb környe­zetben tölthessék a kirándulók szabad idejüket. Ha ennyire szívén viseli a tó és környéke ügyét. bármikor szívesen látjuk — kirándulótár­saival együtt - társadalmi munkára. az udvari vámhivatali kirendelt­ség a kijelölt állategészség­ügyi határállomás. Ez a körül­mény adott okot arra, hogy a drávaszabolcsi vámhivatal pénzügyőre a kutya behozata­lát nem tette lehetővé, és az utast Udvarra irányította. Egyébként a kijelölt állat­egészségügyi határállomásokról az érdeklődőknek bármelyik vámszerv készséggel felvilágo­sítást ad. Kovacsics István pénzügyőr főhadnagy, megbízott megyei parancsnokhelyettes A pénzügyőrség válasza egyértel­mű, köszönjük a felvilágosítást. Franz Rapp számára csupán az érthetet­len, hogyha a törvény a kiszállításra is vonatkozik, akkor ugyanezt a kutyát, ugyanezen határállomáson néhány órával korábban miért en­gedték kimenni? Sőt, több alkalom­mal akadálytalanul ki és be utaz­hatott. Akkor miért, és most miért nem? Rezes Zsuzsa helyzet.. . Tröszt £. B. A. és Cs. 1., a gépkocsik tulajdonosai fii lat szállítás a Határon Csak a kijelölt állomásokon Tájékoztat az OTP - az átutalási számlákról Az Új DN március 19-i számában jelent meg Ko­szorús Pálnak, átutalási be­tétszámlával kapcsolatos írá­sa: február 20-án és 26-án nagyobb összeget fizetett be az átutalási betétszámlájá­ra, amelyből március 4-én szeretett volna felvenni, de ez csak nehézségek árán sikerült, mert nem tudta azonnal adni a befizetést igazoló szelvényt. Az Országos Takarékpénz­tár és Kereskedelmi Bqnk Rt. Baranya Megyei Igazga­tósága a következő tájékoz­tatást adta: Sajnálattal kell megállapí­tanunk, hogy az ügyfelünk­kel történtek abból a sajná­latos számítástechnikai feldol­gozási rendszerünkből adód­tak, amin jelenleg a legjobb szándékunk ellenére sem tu­dunk záros határidőn belül vál­toztatni. A jelenlegi feldolgo­zási rendszerünk a havi anyag feldolgozását három dekádra bontva végzi; ennek meg­felelően készíti az ügyfélfor­galom lebonyolításához szük­séges könyvelési táblákat, ki­gyűjtéseket. Ez a rendszer így sajnos nem teszi lehetővé — mint azt a levélíró ügyfe­lünk sajnálatos esete is bizo­nyítja -, hogy egy dekádon belül, adott napokon történő befizetéseket — a dekádra vo­natkozó feldolgozási időn be­lül —, amikor is még az adott anyagról nincsenek értékelhe­tő nyilvántartásaink, az ügyfél természetes és jogos kérésére közvetlenül bizonyos segédle­tek felhasználása nélkül telje­sítsük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ügyfeleink akár már a befizetés napján, vagy közvet­lenül azt követően nem jut­hatnak jogosan az átutalási betétszámlán lévő követelé­seikhez. Ahhoz azonban, hogy ez közveltenül megtörténhessen, függetlenül a befizetés nap­jától bármikor lebonyolítható legyen, szükséges az, hogy az ügyfél bemutassa a befizetést tanúsító igazoló szelvényrészt. Ebben az esetben ugyanis minden kikötés nélkül a nor­mál ügymenetnek megfelelően tudunk az ügyfeleink kérésé­nek eleget tenni. ügyfeleink többsége ismeri és él is ezzel a lehetőséggel, forgalmazás esetén magánál tartja a befizetést igazoló szelvényrészt, ami adott eset­ben mindkét fél kölcsönös elő­nyére szolgál, megnyugtató, problémamentes ügyintézést biztosít, ügyfeleink erre irá­nyuló támogató szándékú köz­reműködését ezúton is köszön­jük. Amennyiben az ügyfél vala­milyen oknál fogva nem tudja bemutatni a befizetést iga­zoló szelvényrészt (nincs bir­tokában, elveszett . . .), úgy ilyen esetekben is lehetőség van a kifizetés teljesítésére. Az adott tételnek a fióknál a napi anyagból történő visszakeresése ad erre lehető­séget. Ez azonban az átlagos­nál általában nagyobb ügy­félforgalom miatt, adott eset­ben amúgy is hosszú várako­zási időt meghosszabbítja. A történtekért az ügyfelünk­től ezúton is szíves elnézését és megértését kérjük. Folyamatban van egy min­den igényt kielégítő, modern, számitógépes folyószámla- rendszer kialakítása, napi könyveléssel és kamatszámí­tással. Ez a rendszer maximá­lis mértékben kielégíti az ügy­féligényeket, meggyorsítja és biztonságosabbá teszi az ügy­félforgalmat. A rendszer be­vezetéséig azonban változat­lanul ügyfeleink türelmét és megértését kérjük. Hiába dolgoztak a gyerekek? A pécsi Táncsics Mihály Általános Iskola tanulói is vállalták a feladatot, hogy szebbé, tisztábbá tegyék kör­nyezetünk parkjait, utcáit. A munkára nevelés min­den nevelő feladata, főleg az osztályfőnököké. A gyer­mekek személyiségét, egyé­niségét még jobban megis­merhetjük a tanulás mellett, a konkrét fizikai munka ré­vén. Előre eltervezett utcákra beosztva láttunk neki a mun­kának. Én úgy gondolom — és tapasztaltam is — becsü­letes, lelkes munkát végeztek a gyerekek. Az én osztályom a 6/c. Zömmel a környező falvakból járnak az iskolánk­ba. Több éves tapasztalataim alapján - úgy láttam — a „vidéki" gyerek szívesebben dolgozik, mint tanul. (Záró­jelben megjegyezném: jó lenne, ha mindkettő egyen­letes lenne!) Hosszú utca volt a mienk — a Móra Ferenc utca. Vol­tak lakók, akik meg-megje- gyezték: „de szorgalmasak ezek a gyerekek!” Voltak tanulóim, akik szóvá tették - és itt a társasházaknál dol­goztunk — a legtöbb szemét a lakótömböknél akadt. Volt itt csizma, lavór, tejeszacs­kóktól a kombinékig min­den . . . Eltakarították a gye­rekek! A Móra Ferenc utcai bolt előtt és mellett, ahová a környék lakói vásárolni járnak, g legszemetesebb volt a park, a terület. Szin­tén a lakásokból kidobált szemét. A pénztáros a bolt­ból kimosolygott - talán je­lezve, de rendesek ezek a gyerekek! Én is elégedett voltam velük! Elhatároztam, hogy a ta­vaszi szünet után, az első tanítási napon több osztály- főnöki dicséretet osztok ki a becsületes munkát végző ta­nulóimnak. Beírjam? Nevel­tünk? Tíz nap múltán is (!) többször jártam arra. Ott so­rakoznak a kupacok, az el­dobott csizmák, plusz még megnövekedett az ablakokon kidobott szemetek „tömege". A jó szándék megvolt ben­nünk! Talán „annak a név­telen, idősebb néninek a megjegyzése...........de rendes gyerekek vagytok!" - többet ért, mint az én most elgon­dolkodtató, ellenőrzőbe íran­dó dicséreteim, ami nem je­lezheti ennek a jó szándékú munkának az igazi végét...! Balogh Sándorné osztályfőnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents